Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

Szabadságok idején sem állhat meg a termelés a gyárban. A vevő akkor is pontos és udvarias kiszolgálást vár, ha kevesebben állnak a pult mögött. Akik azért dolgoznak, hogy az ügyfél vagy látogató ne vegye észre a szabadságon lévők üres helyét, többlet feladatot vállalnak. A munkás ilyenkor olyan gépet is kezel, amelyik működését nem ismeri tökéletesen. Az előadó saját ügyiratai mellett a szabadságon lévő kollégájáét is intézi. Az orvos — miután befejezte munkáját a rendelőben — autóba ül, mert a szomszéd rendelő ajtaja előtt is sok a beteg. A kereskedő többet cipel ezekben a napokban, mert a szabadságon lévő kollégája helyett is dolgoznia kell.

A szerkesztő, amikor eldöntötte, hogy beszámol az újságban arról, ’ hogy miként helyettesítik a szabadságon lévőket, felállt az asztaltól, átment a másik szobába, aztán a szabadságon lévő kolléga helyett is elvégezte a munkát.

Munkatársaink a helyettesítők helytállásáról számolnak be. Amikor az asztalra tették a kéziratokat, azt mondták: de jó is azoknak, akik szabadságon vannak.

SZABADSAGOK IDEJEN

Döccenő nélkül

Egy kicsivel többet

A

ból

Kaposvári Húskombinát- összesen 525 mázsa készítmény kerül naponta a boltokba. A vállalat fennállása óta egyetlen évben sem gyártottak ilyen sokat. Az árut nemcsak elkészíteni nehéz, hanem eljuttatni a boltokba, a fogyasztókhoz is. Ezt a munkát a kereskedelmi főosztály 42 dolgozója végzi el.

— Hány dolgozója hiányzik? — kérdeztük Kocsis László főosztályvezetőt.

— Hát kérem: a két osztályvezető, és az egyik csoportvezető beteg. Az egyik előadónkat a beteg gyermeke mellé irta ki az orvos egy hétre. Egy másik előadónk országjárásra indult a családjával. Tehát ő az évi szabadságát tölti. Naponta 34— 35 ember látja el a főosztályon a negyvenkét alkalmazott feladatát. És ez ezekben a hónapokban több mint máskor, hiszen nemcsak a két megye — Somogy és Tolna — boltjaiba kell árut vinni, hanem a Balaton-parti üdülők, pavilonok is kérnek.

Körbeveszett napok

Sok gondot okoz a dolgozók helyettesítése a vizsga- időszakban. Különösen ott, ahol' a termelés szalagrendszerű. Egy iskolába járóért az egész közösség áldozatot hoz, s így árgus szemmel figyelik a tanulmányi eredményét, különösen azt, nem hagyja-e abba az iskolát. Két országgyűlési képviselő mondta el ezzel kapcsolatban a tapasztalatait.

Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke így fogalmazott: fi— Sok időt áldozunk, nem kevés pénzt költünk a jó fizikai dolgozók oktatására. Ez mindenképpen helyes. A június, július azonban gondot okoz a termelésben. A szalag- termelést különösen visszaveti, sőt szervezetlenné teszi. Gyakran három-négy munkaművelet kiesik a hiányzás miatt. Mit lehet tenni, mást állítani a helyükre. Persze azok kevésbé gyakorlottak, nem is keresnek úgy ott, s még a légkört is rontja az ő lassúságuk, mert hátráltatja a többi műveletet végző ütemes

munkáját. Ilyenkor a termelés görbéje zuhan lefelé.

— Mi lenne a megoldás?

— Érdemes volna országos intézkedéssel segíteni... A vizsgaidőszaknak kellene a mostaninál sokkal hosszabb ideig tartania, s akkor nem egyszerre menne mindenki szabadságra.

Kosztolánczi Jánosné is alátámasztotta ezt a Kaposvári Ruhagyár nyári helyzetével.

—Különösen sok bosszúságot okoz, amikor a fiatalok elkezdik az iskolát, élvezik a kedvezményeket, aztán ripsz- ropsz abbahagyják. Nálunk például májusban—júniusban senki sem mehet indokolatlan szabadságra a szalagról a továbbtanulók miatt. A munkásközvélemény éppen ezért jogosan várja el, hogy aki belevágott a továbbtanulásba, fejezze is be az iskolát, mert nemcsak 6 hozott áldozatot, hanem azok a társai is, akik ott ülnek vele együtt a szalagon. Így bizony sok szabadság kárbg megy, s a közösség rovására.

— Még ha jól kémének — mondja Hartai Tibor külső ellenőr, aki most az egyik beteg osztályvezetőt is helyettesíti. — A pavilonokban szakképzetlen vezetők dolgoznak, aztán így küldik a megrendelőt: kérek ennyi és eny- nyi szalámit. Azt, hogy szalámiból sokféle van', figyelembe sem veszik. Pedig minőségben és árban különböznek egymástól Az egyik pavilonban — ahol tánctanár lett üzletvezető — azt láttuk, hogy a párizsi — romlandó áru — kint van a polcon. A tepertőt viszont szigorúan a hűtőszekrényben tárolta. A miértre így felelt: »Én a hideg tepertőt szeretem.« Szóval az ilyen pontatlanságok még tetézik a gondot. Ezt a sok árut • nem könnyű az igény szerint szétosztani. Reggel 4 órákor itt más olyan az udvar, mint egy zsibvásár. Akkor rakodnak a túrajáratok. Azért viszont, hogy rakodhassanak, nagyon sok embernek kell pontosan dolgozni. A fizikai munkások is szeretnék szabadságuk egy részét nyáron kivenni. Akik bent vannak, azokra több feladat hárul : megemelkedett a túlóra. Aki dolgozik, az hetente

2—3 túlórára biztosan számíthat. Az egyik dolgozónk, Béres Barnáné reggel hatra jött és este hatig marad. A megrendeléseket gyűjti és' a szálVevő mindig van

Ezekben a hetekben sem csökken a zsúfoltság a kaposvári Csemege ABC-ben. A város lakóinak egy része nyári szabadságát tölti és nyaralóként valamelyik Balaton-parti üzletben vásárol élelmiszert. Az állandó vevőket azonban bőven pótolja a Kaposvárra özönlő túristák sokasága. A pult másik oldalán most sem lehet lazítani. Éppen ellenkezőleg : helyt kell állni a hiányzók helyett is.

— Kilenc dolgozónkat helyezték ki a Balatonra, öten pedig szabadságon vannak — mondja Fodor István, az ABC vezetője. — A többieknek is folyamatosan kiadjuk a szabadságot az előre meghatározott terv szerint.

— Hogyan állják a sarat így, kisebb létszámmal?

— Többet dolgozunk. A vásárlóknak nem szabad észrevenni, hogy kevesebben vagyunk. Úgy szervezzük mega munkát, hogy lehetőleg ne legyen fennakadás. Nyitás előtt feltöltjük a polcokat, a hűtőket, és ugyancsak feltöltve adjuk át a váltó műszaknak, hogy minél kevesebb gondjuk legyen vele. Sok árucikket előre csomagolunk, ezzel is gyorsítjuk a munkát, A délutáni csúcsforgalom mindenkinek fokozott igénybevételt jelent. Főleg a pénztárosoknak nehéz a dolguk, hiszen olyankor mindenki siet, ideges. És persze nem szabad megfeledkeznünk a tanulóinkról sem. Ók fölváltva veszik ki az egyhónapos szabadságukat, akik itt vannak, sokat segítenek,

— Mi jellemzi az élelmiszer-kiskereskedelmet nyáron?

— Tejből és kenyérből kevesebb fogy, mint máskor, éppen a távol lévő törzsközönség egy része miatt. Szombatonként azonban néha felborul a számításunk. Ha esős hétvége ígérkezik, sokan itthon maradnak a vikendre készülők közül, ezért kénytelenek vagyunk utánrendelni ezekből az árukból. Sörből általában ki tudjuk elégíteni az igényeket, persze Balatoni világos nem mindig van elég. Az úgynevezett száraz áru — tehát a téliszalámi, a gyulai kolbász — nem sokáig marad a pulton, ezekből sajnos keveset kapunk. Bőven fogynak viszont a konzervek, levesporok, ezeket leginkább külföldre induló honfitársaink vásárolják. A külföldiek is szívesen megfordulnak nálunk. A nyugatnémeteknél például a szovjet pezsgő a sláger. Tízesével viszik. Sok pécsi is bejön hozzánk. A Balatonra menet megállnak itt egy kávéra; egyúttal bevásárolnak. Tőlünk viszik a tőkehúst, a felvágottat. Érdemes még " megemlíteni azt, hogy a gyümölccsel, zöldségfélékkel »kijövünk« az áruház elé, így is takarékoskodunk a vásárlók idejével. Aki csak ebből akar venni, nem kell odabent a pénztárnál sorbaállnia.

— Munka tehát most is van bőven. Gondolom, az üzletvezetőnek sem ártana egy kis pihenés. Mikor veszi ki a szabadságát?

— Majd szeptemberben, ha

a többiek már letöltötték. Nálunk ez évek óta így szokás.

lítást intézi. Azok helyett is, akik pihennek. Csak így érhetjük el, hogy a vevők mindig megtalálják az árut a boltokban.

Azt a napi több mint öt vagon árut 35 teherautó hordja szét A feladat nagyságát jól szemlélteti, hogy Somogybán 641, Tolnában pedig 301 boltot látnak el áruval. A »■menetrend« a túrajáratok számára szinte percnyi pontossággal írja elő, hogy mikor, hol kell tartózkodniuk. Ma például — a héten már másodszor — az egyik kocsi a Nagyatád—Háromfa—Babó- csa—Bélavár útvonalon közlekedik. Reggel 6-kor indul és este fél hétkor ér haza. Azoknak a boltoknak a neve, ahol árut rak le, csak egy sűrűn gépelt oldalra fért rá.

— És ez csak akkor teljesíthető, ha nem betegszik meg a gépkocsivezető, ha nincs műszaki hiba, ha minden boltos segít, ha ... nem folytatom tovább. Szóval csak egymást támogatva oldhatjuk meg a feladatot

À Csepel Művek Egyedi Gépgyára Kaposvári Nehézgépgyárában az év elején — i dolgozók egyetértésével — szabadságolási ütemtervet készítettek.

— Ezt tulajdonképpen sikerül is betartanunk — mondja a munkaügyi osztályvezető —, de ha valakinek nem abban a hónapban -érkezik meg a beutalója, mint amikorra számított rá, természetesen eltérünk az ütemtervtől. Mindenkinek úgy osztottuk el a szabadságát, hogy a főidényre is, a ház körüli teendőkre, s a váratlan dolgokra is jusson belőle.

A fiatal, alakulóban levő gyár munkásainak felvételénél ügyeltek arra, hogy az új dolgozó többféle tevékenységhez értsen. így előfordulhat, hogy például a trhk karbantartók hegesztőnek, lakatos munkát végeznek, vagy éppen gépet javítanak, mikor mire van szükség.

— ök egyébként huszonkilencen vannak, s közülük most, amikor a nyár derekán járunk, hárman töltik a szabadságukat — tájékoztatott i Bévárdi József műszaki osztályvezető, aki egyben a kar- 1 bantartók irányítója is.

Abban az üzemben, ahol áprilisban a gyár első készterméke elkészült, ötvenhatan dolgoznak. Egy ember beteg, heten nyaralnak.

— Az univerzális szakemberek könnyen beállnak a hiányzó társuk helyébe — mondja Birovits József, az AVS üzem vezetője. — Ráadásul olyan gépet is három műszakban járatunk most, amit eredetileg két műszakos tevékenységre terveztünk.

A gépgyárban pillanatnyilag több szakember van, mint gép.

A múlt héten, amikor a helyzetfúrón dolgozó Bátori József töltötte a szabadságát, az előrajzoló Matics Gyula minden fönnákadás nélkül helyettesítette. Most pedig a Balatonban lubickoló Fülöp László gyalus gépe mellett találni Cser Istvánt, aki egyébként marós. Ennek Gyökér Zoltán, harmadikos szakmunkástanuló .örül a legjobban.

— Miért?

— Mert ilyenkor a mesterem, Cser István megengedi, hogy az ő gépén én végezzem el az egyszerűbb feladatokat — mondja a fiú. — Sokkal jobban telik az idő, ha dolgozom, mintha csak pepecselnék. Meg aztán nemcsak nézni akarom a szakmát.

A műhelyben majdnem minden szakmunkás mellett vannak tanulók, akik lesik, hogy mikor kapnak feladatot, ök is szívesen segítenek a távollevők helyettesítésében. A nehézgépgyárban nem okoz gondot a szabadságok kiadása.

A nehézgépgyár munkásai több tevékenységhez is értenek.

A sütőkemencék mellett

Árnyékban is 28 fokot mutat a hőmérő higanyszála, a nagyatádi kenyérgyár sütödéjében pedig 40 fok körül van a hőmérséklet.

Uborkaszezon

kivételekkel

Nyáron nincsenek hivatali ügyeink, egészségesek vagyunk, nem szerkesztünk beadványokat ... Nyaralunk. A tanácson is uborkaszezon van ilyenkor, az emberek ősztől tavaszig rohamozzák meg a hivatalokat.

Dr. Varga László, a Kaposvári Városi Tanács igazgatási osztályvezetője elmondta:

— Mi is igazodunk ahhoz, hogy ügyfeleink ilyenkor a hivatalba járásnál kellemesebb dolgokkal foglalatoskodnak. Pontos szabadságolási ütemtervünk van és azt szigorúan be is tartjuk. Egy csoportból egyszerre csak egy ember lehet szabadságon, s a többiek elvégzik a munkáját. Helyettesítési rendszert dolgoztunk ki — korábban ilyen nem volt — és minden területhez az állandó ügyintézőn kívül értenie kell valaki másnak is.

— Az ügyintézésre a harminc napos határidőt tudják-e tartani?

— Csak az egészen különleges esetekben nem. De akkor is kikerüljük a bürokratikus utat* nem függesztjük föl az eljárást, hanem a helyettesítő levélben, vagy személyesen tudatja az ügyfelekkel, hogy egynéhány nap türelmet kérünk.

— Van olyan munkakör, amelyben nem tudják megoldani a hiányzók pótlását?

— Az anyakönyvi csoportból senki sem nyaralhat. Nyaranta esküvődömping van, mindenkinek itt kell lenni. Szombatonként 10—15 pár mondja ki a boldogítót, s ma már egyre több a hétköznap

rendezett esküvő. Nemrég ment nyugdíjba Tarr Imre bácsi, városunk népszerű anya- könyvvezetője, most négyen dolgoznak helyette, s teszik föl a menyasszonynak és a vőlegénynek a nagy kérdést. Választhatnak az ifjú párok, hogv nő, vagy férfi előtt »nyilatkozzanak«.

A lakásügyi csoportnál szintén nincs szabadság, csak telelni fognak az ott dolgozók. A lakáselosztásnál mindenkire szükség van. Áttérünk a lakásigények gépi feldolgozására, a SZÜV számítógépei csinálják a besorolást, ez a munka most is tart. A gép a megkapott adatokból pontozza majd az igényeket, s a legtöbb pontot elérő család kerül az első helyre. Készítjük az 1979-es lakáslistát, végre rátérünk az előírt rendszerre, a jövő évi névjegyzék karácsonyi ajándékként decemberben kikerül a hirdetőtáblákra, s ezután minden évben így lesz.

. — A »főnök« mikor mehet szabadságra?

— Tavaly nem voltam. Csak akkor mehetek most is, ha két-három hétre előre minden ügy »tisztába van téve«. A helyettesítésem és sok más... J

— És ha nincs osztályvezető, akkor ahogy mondani szokás, cincognak-e az egerek?

— Nálunk szerencsére nem ettől függ a munka. A csoportvezetők itthon vannak, s a feladat sem lesz kevesebb. Az új helyettesítési rendszerrel megelőzzük a sokhelyütt jellemző morgolódást: »már megint helyetted kell hajtanom«.

— A kenyérgyárban összesen 62-en dolgoznak, és közülük a nyári hónapokban 8—10 ember állandóan távol van. Ma például heten évi rendes szabadsagukat töltik, hárman pedig betegek. Ennek ellenére a napi 90 mázsa kenyeret és az ötvenezer süteményt elkeli készítenünk — mondja Kunics József, a kenyérgyár vezetője.

Ezt úgy oldják meg, hogy minden öt munkás mellé egy állandó helyettest is alkalmaznak a heti pihenőnapok, szabadságok miatt. Ezen kívül a dolgozók naponta 1—2 túlórát is kénytelenek vállalni. Reggel 4 órakor kezdődik a sütőipari termékek szállítása és a kora délutáni órákban fejeződik be — mondja Méhes József gépkocsivezető, aki 1962 óta dolgozik a kenyérgyárban ebben a beosztásban.

— Minden évben így van ez a nyári hónapokban, ilyenkor több a túlóránk, mint egyébként. A héten is azért dolgozom naponta 1—2 órával többet, mert az, egyik gépkocsi- vezető társunk szabadságon van.

Marai György sütőipari szakmunkás, brigádvezető. Ugyancsak melege van a vetőgödörben. A forró, barnás-piros, illatos kenyereket szedi ki a kemencéből.

— Ha hívnak bennünket helyettesíteni, vagy túlórázni, szívesen tesszük, hiszen a kenyérre mindig szükség van, nem hiányozhat a vásárlók asztaláról. Olyan is előfordul ilyenkor, hogy a hét minden napján, még vasárnap is dolgozunk. Most frissen jöttem vissza az üzembe, mert két hetet a Balatonon töltöttem.

Szimbalek Józsefet a dagasztó mellett találtuk.

— Ma délelőtt 11 órára jöttem be, de itt leszek este 9-ig. Sokszor még 3 túlórám is van, ha úgy kívánja a létszám. Az idén még nem voltam szabadságon, az őszre tartalékolom.

Meleg van a sütödében, meleg van a raktárban is, ahol szép rendben sorakoznak a szállításra váró kenyerek. Nem hiányozhatnak az élelmiszer-üzletekből.