Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-18 / 167. szám
ORENBURG, 1978 Tervszerűség és környezetvédelem Kompresszorállomások, hegyek és nárciszok A hűsíti kompresszorházak. Orenburgról néhány évvel ezelőtt még csak fagyon kevesen tudták, melyik részén fekszik a Szovjetuniónak, azt pedig talán még kevesebben, hogy ott, az Ural lábainál található a vilá g legnagyobb kiaknázatlan földgáz- készlete. Ma, ha elhangzik a neve, mindenki az épülő gázvezetékre gondol. Hét szocialista ország közös vállalkozására, amelyről 1974-ben született megállapodás Szófiában, s amely karnyújtásnyira van a megvalósulástól. A másik dolog, amire óhatatlanul felfigyel, s amit természeténél fogva — mi tagadás — kissé kétkedve is fogad az ember, az a sok-sok felsőfokú jelző, amellyel ezt a beruházást, az építkezéseken dolgozók munkáját illetik — nemcsak a KGST tagállamaiban, hanem szerte a világon. S végül, ami számunkra külön is érdekes: ha az építők munkáját értékelik, a magyarokat mindig az első helyen, vagy az elsők között említik, dicsérik. A nárciszok völgyében »A természet hatalmas, az ember parány. Ezért az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg és használja fel erőit saját hasznára« — mondta dr. Szent-Györgyi Albert profesz szór. A környezetvédelem, éppen az emberi lét miatt, korunk egyik legfőbb feladatává vált Kérdés azonban, hogy helyesen értelmezzük-e mindazt, amit e fogalom takar. A környezetvédelem hallatán egyértelműen a talaj, a víz és a levegő jut eszébe mindenkinek, miután e három elem tisztasága az ember létének alapja. Ennek megóvását célozza minden ténykedés. Nem ilyen egyértelmű azonban a szennyeződés lehetőségeinek, forrásainak értelmezése, valamint az sem, hogy maga a környezetvédelem kinek a feladata. A levegőt például nemcsak az autók kipufogó gáza, a gyárak kéményei szennyezik, hanem az elszórt szemét, a bomló ételmaradékok. Az is tény, hogy környezetünk közvetve is károsodik, például a túlzott műtrágyaadagolás, a vegyszerek helytelen használata is talaj- szennyező tényezővé válhat. A környezetszennyezésnek igen széles skálájával találkozhatunk Somogybán is. Közülük csupán néhány példa. Megyénk székhelyén siralmas látvány a színházpark. A városgazdálkodási vállalat dolgozóinak fáradságos munkája hiábavaló, szétszórt szemét, hulladék mindenütt, a gyepszőnyeg, a parkosított terület agyontaposott. Természetes vizeink tápanyag-feldúsu- lása szinte rohamos, a termőföldeknél alkalmazott, a szükségesnél nagyobb tápanyagvisszapótlás miatt. Jó példa erre a Balatonmária-fürdőnél Speciális idegenforgalom; * A kongresszusi turizmus A kongresszusi turizmus keretében az idén mintegy 14 ezer külföldi vendég — tudósok, szakemberek *- Ismerkednek meg hazánkkal az IBUSZ kalauzolásában, kétszer annyian, mint tavaly. Ennek a speciális idegenforgalomnak a lebonyolításáról, továbbfejlesztéséről adtak tájékoztatást az utazási irodánál. A különféle tudományok és a műszaki fejlődés nemzetközi eredményeinek megismerésére az MTA, a MTESZ és más szervek évente 100-nál több nemzetközi tanácskozást, kongresszust, szimpoziont Tendernek, amelyeken gyakran nemcsak Európából, hanem más földrészekről is eljönnek egy-egy szakma kiválóságai Magyarországra. A vendégek elszállásolásáról, idegenforgalmi programjaik szervezéséről az utazási irodák gondoskodnak. Az IBUSZ az idén 60 tanácskozás ilísztvevőinek ellátását, programjait szervezi, intézi. Ezek közül még mintegy 20 nemzetközi rendezvény a következő hónapokban bonyolódik le. A nemzetközi. tanácskozásokra érkező tudósok, szakemberek egyben turisták is, akik magas színvonalú ellátást és rendszerint a tanácskozás témájához kapcsolódó kirándulásokat, szakmai utakat igényelnek. A szeptemberben megrendezésre kerülő öntő kongresszus résztvevői — több mint 30 ország mérnökei — például a miskolci, a Lenin Kohászati Művekben és a Zománcipari Művek kecskeméti kádgyárában kívánják bővíteni tájékozottságukat. A kongresszusok résztvevői sokszor feleségükkel, családtagjaikkal érkeznek, s azok szabad idejének tartalmas eltöltéséről is az IBUSZ gondoskodik : divatbemutatót, főzőtanfolyamot, kirándulást szervez számukra. A kongresszusok megrendezésének állandó gondja a megfelelő teremhiány. Ennek enyhítésére Budapest mellett egyre gyakrabban rendeznek tanácskozásokat más városokban, így például Keszthelyen, Székesfehérváron, Debrecenien és Pécsett, a Balatonba torkolló övcsatorna, mely augusztusra már teljesen zöld felületű a békalencsétől. Szót kell emelni Kaposvár ragyogó természetvédelmi területéről, a Deseda víztározó megóvásáról. A tópartra mind nagyobb számban kisodródott haltetemek már figyelmeztetésül szolgálnak! Sorolhatnánk tovább a különböző tényezőket, okokat, de inkább a megoldás keresése látszik célravezetőbbnek. Nagyon lényeges és hasznos lenne, ha üzemeink, vállalataink, gazdaságaink (különösen az erősen szennyező jellegű egységek) épp úgy környezetvédelmi terv szerint dolgoznának, mint ahogy a gazdasági tervüket is évről évre elkészítik. Feltétlenül nagyobb előrelépést jelenthetne, mint az évente kifizetett büntetés. A megyei, városi környezetvédelmi bizottságnak kellene ellátni a tervek teljesítésének ellenőrzését. Legegyszerűbben ez úgy oldható meg, hogy egy- egy bizottsági tagra két-há- rom üzem, gazdaság jut, amelyet évente legalább két esetben felkeres és ellenőriz. Az ellenőrzés eredményének értékelése, a szükséges intézkedések, javaslatok meghozatala már bizottsági feladat lehet, melynek további végrehajtását a kijelölt bizottsági tagok a már jelzettek szerint ellenőriznék. A látogatásoknak — természetesen — nemcsak az ellenőrzés a célja, legalább annyira fontos a szaktanács- adás. Nem hagyható figyelmen kívül az érem másik oldala, az elismerés, a jutalmazás sem. Ahol ugyanis példásan törődnek a környezetvédelemmel, ahol az erre vonatkozó tervüket túlteljesítik, ahol embercentrikus az egész üzem felfogása és ténykedése, a jól megérdemelt és nyilvánosságra hozott elismerés a többi üzem számára is serkentő hatású lehet. A környezeti károsodás veszélyeit felismertük. Ismert az Is, hogy a tudomány megtalálta a veszély elhárításának módját; és ami még ennél is fontosabb, a megelőzés 6zakKülföldi és magyar fiatalok kedvelt üdülőhelye az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda balatonföldvári nemzetközi tábora. A program- szervezői, az idegenvezetői, a portási teendőket jórészt főiskolások és egyetemisták látják eL A tábor gondozott, s szép környezetben fekszik. Egyszerre 550 vendéget tud fogadni. Egyelőre magánházaknál is helyeznek el fiatalokat (Májusban kezdték meg egy új szálló építését, az át- a. ást jövő nyárra tervezik.) Legtöbb üdülővendég a szocialista országokból jön, de voltak már görögök, olaszok, franciák és japánok is. Színesváltozatos programokat szerveznek az esős napokra és az esti órákra. A portán kissé idegen kiejtéssel beszélő lány segített az ügyeletesnek. Szvetlána Bar- dadim szakmai gyakorlatát tölti a táborban. A Vendéglátóipari Főiskola harmadéves hallgatója. Szívesen ült le beszélgetni, örül minden új ismeretségnek. — A kijevi Könnyűipari Egyetem Közgazdasági Karának negyedéves hallgatója vagyok, levelező tagozaton. Három éve jöttem Magyarországra, itt a főiskolát nappali tagozaton végzem. Az otthoni egyetem kínálta fel a lehetőséget, hogy külföldre menjek tanulni. Az olimpiára készülünk, szükség lesz idegenforgalmi szervezőkre. — Nem jelent nagy megterhelést egyszerre két helyen vizsgázni? — Évente kétszer megyek haza 4 félévi és az év végi mai útjai is világosak. Mi hát a teendő? Talán a leglényege- sehb : a . környezetvédelem nem lehet kampánymunka, hanem az emberiség minden egyes tagjára vonatkozó össztársadalmi feladat az év minden napjában, a nap mindén órájában. El kell érni, hogy a környezetvédelemről — amely lassan önmagától összeolvad a munikavédelemmel és a polgári védelem egyes fázisaival — . olyan ismerete legyen az állampolgárnak, amely bizonyos mértékig az általános műveltség fokmérője is lehet. Az oktatás igen jelentős lépéseket tett már e téren. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola hallgatói az utolsó félévben önálló tantárgy keretében hallanak előadásokat erről. Az oktatás anyaga nemcsak a már említett levegő-, víz- és talajszennyeződés kérdéseivel foglalkozik. Az általános ismeretek mellett szó esik a környezetvédelem elvi és jogi kérdéseiről, biológiai és közegészségügyi problémáiról. Sonra kerül természetesen az állattenyésztés egyéb területe — a trágyakezelés, a takarmányozás környezeti témaköre is —, valamint a radioaktív szennyezés, korunk egyik legsúlyosabb gondja. Az anyagot a szabad idő felhasználásának, szervezésének, irányításának témája teszi teljessé. Kormányzatunk igen nagy jelentőséget tulajdonított az oktatásnak, ismeretterjesztés- rjék. Ha ki merjük azt mondani — márpedig így van —, hogy az emberiség, amióta létezik, de különösen az utóbbi évtizedekben több pusztítást okozott Földünkön, mint az összes természeti katasztrófák együttvéve, akkor legyen erőnk kimondani az »állj-t«, és egyúttal azt is, hogy a környezetvédelem a kollektív önképzésen keresztül minden egyes állampolgár kötelessége. A legszélesebb körű társadalmi összefogással most már nemcsak kellemes környezetet kell az emberiség számára biztosítani, hanem lassan magát az embert kell megmentevizsgákra. Eddig jeles eredménnyel végeztem. Szívesen tanulok, így nem okoz nehézséget e kettős feladat teljesítése. — Miért éppen Magyarországot választotta? — A kijevi egyetemen két magyar csoporttársam volt, ők sokat meséltek az országról, képeslapokat, fényképeket mutattak. Nagyon tetszett a nyelv is. Nem bántam meg, szeretek itt lenni. Most mar a barátaim is mind Magyarországhoz kötnek. — Mi a feltűnő a magyar főiskolán? — Itt szigorúbb a vizsgáztatási és a felvételi rendszer. — Milyen országokba mentek még szovjet diákok tanulni? — Lengyelország, Bulgária, NDK, Románia és Csehszlovákia képez szakembereket A budapesti főiskolán nyolcán tanulunk.-• Mit csinál a szakmai gyakorlat alatt? — Júniusban a budapesti SZOT-szállóban voltam felszolgáló, itt egy hétig mint programszervező, majd portás és idegenvezetőként dolgozom. Szvetlána huszonkét éves, három nyelvet beszél. A moszkvai olimpián a szovjet idegenforgalmi szervezés első szakembereinek egyike lesz. A huszonkét éves Undine Presler NDK turistacsoporttal jött nyaralni Balatontóldvár- ra. Gimnáziumi tanárnő, tavaly úttörővezető volt a fo- nyódi táborban. Berlin mellett lakik, most tíz napot tölt a Balatonnál, Husztra ebédidőben érkeztünk, Bendák Károly telepvezetőt mégsem az étteremben, hanem az irodájában találtuk meg: — Az építkezésein részt vevő hazai vállalatok vezetői éppen most járják be az egész magyar szakaszt, Huszt- ról ma mentek tovább. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom, elé— Nagyón tetszett a magyar úttörők felszab adui tsága, vidámsága. Kirándulásokon, csoportfoglalkozásokon sokat énekeltek. Nálunk kevésbé oldott a hangulat. Kristina Koppig Lipcséből jött, a német Jugend Turist- nál választotta ki a földvári tábort. — Már sokfelé jártam Magyarországon, a Balatont azonban még nem ismertem. Színvonalas az elhelyezés és az étkeztetés, bár az itteni konyhát nehéz megszoknunk. Az esti diszkóműsornak a fiúk örülnek a legjobban, ilye.ikor ismerkednek a ma- g: . lányokkal. A lengyel Zofia Raczynska a krakkói Ifjúsági Rádiónál dolgozik. — Mi a rádió legkedveltebb műsora a fiatalok körében? — összeállításokat készítünk a különböző nemzetek ifjúságának életéről, megismerkedünk felfogásukkal, problémáikkal. Nagy sikere volt az amerikai műsornak. Most egyesítették a lengyel ifjúsági mozgalmat, -az ott felmerült kérdésekkel sokat foglalkozunk. Igyekszünk színessé érdekessé tenni az adásokat. Szoros barátságok szövődnek a balatonföldvári táborban. Beszélgetőpartnereim búcsúzóul mindig megemlítették, hogy idegenvezetőjük — ő mindezt kissé zavartan fordította — kedvessége, figyelmessége kellemes pihenésük egyik alapja. Izményí Éva gedetten távoztak, és mindent megígértek, ami további munkánkhoz szükséges. Tervünk, hogy a kompresszorállomást határidő előtt, az év végére üzembe helyezzük. Ez azonban nemcsak, és — három esztendő tapasztalatai alapján Karcsi bá’ a telepvezető. nyugodtan mondhatom — nem is elsősorban az itt dolgozókon múlik, hanem mindenkin, aki ennél a beruházásnál valamilyen formában érdekelt. A kompresszorállomáson kívül 140 lakást, ezer adagos önkiszolgáló éttermet, iskolát, orvosi rendelőt és más létesítményeket is építettünk Huszton, s a 200 ágyas kórház november 7-re szintén elkészül. De ne higgyék azt, hogy itt mindig minden ilyen szép volt, mint most! Amikor három éve kijöttem és belekezdtem ebbe a munkába, a számomra teljesen idegen körülmények, a feladatok nagysága miatt igen sok álmatlan éjszakám volt Olyan problémákkal találtam szemben magam, amilyenekkel addig odahaza nem találkoztam. De j így voltak munkatársaim is. Ma viszont már büszkén — és talán egy kicsit nosztalgiával is — gondolunk a kezdetre, arra, hogy meg tudtunk birkózni a gondokkal. A munkálatokkal jól állunk: a kompresszorállomás épületei már készek, s a szerelés több mint hatvan százalékát is elvégeztük. Huszttól nyolc kilométerre, Iza község határában a kompresszorállomáson a munkások csak megerősítették a telepvezető — maguk között így hívják: Karcsi bá’ — szavait. A hét pasztellkék kompresz- szorház árnyékában — gumicsizmában, legalább bokáig süllyedve a sárban — csak rövid ideig beszélgethettünk, hiszen mindenkinek dolga volt. Mindenesetre megállapodtunk, hogy este majd találkozunk a klubban. Addig is — mondták —, ha már mindent megnéztünk a kompresszorállomáson, menjünk el a nárciszok völgyébe, ahová hazautazás előtt szinte nün- den magyar ellátogat, hogy ezzel a szép, Huszt környékén vadon termő virággal kedveskedjék az otthoniaknak. A nárciszok völgye valóban gyönyörű volt Ahogy a szemerkélő esőben a teljes szépségükben pompázó virágokat szedtem, egyre csak az motoszkált a fejemben, vajon a kint dolgozók és otthon maradt családtagjaik hogyan tudják elviselni azt a hosszú időt, amit egymástól távol kell eltol térniük. Este a klubban is ez volt a fő beszédtéma: — AM nem volt tartósan távol a családjától, az meg sem tudja érteni, milyen lelki megterhelést jelent számunkra ez a hosszú távoliét — mondta Nagy István karbantartó, aki AlsózsoIcáról két esztendeje érkezett Husztra. Az emberek döntő többsége évente kétszer, szabadsága alatt, találkozik családjával. Nékem szerencsém volt, hiszen a feleségem egy év múlva szintén kijött dolgozni, de a gyerekek változatlanul otthon vannak. A munka maga, bármilyen nehéz, óriási vonzerőt jelentett szinte valamennyiünk számára. Nemcsak az anyagiak miatt, hanem mert olyan feladatot kaptunk, amilyet otthon csak ritkán lehet kifogni: dolgozni egy olyan nemzetközi beruházáson, amely egyedülálló a világon, azt hiszen, olyan ritka alkalom, amellyel minden szakmáját szerető, értő ember szívesen él. — Magam is hasonlókat éreztem, mint Pista. Nem is elsősorban akkor, amikor kijöttem, hanem utána, ahogy már benne voltam a munka sűrűjében. Icával már hosz- szabb ideje leveleztünk, de személyesen még nem találkoztunk — mesélte Tóth Lajos pécsi autószerelő. — Küldtem hát a leveleket Kapuvárra, hogy (kicsalogassam — és sikerült. Itt jegyeztük él egymást, itt házasodtunk ösz- sze... Mint a mesében — gondoltam akkor este Huszton, s aztán még sokszor Ivano-Fran- kovszkban, Bogorodcsányban, Guszjatyinban. Ezeknek a meséknek azonban hús-vér embereik a szereplői, s a helyzetek sem kitaláltak — valóságosak. A husztiaktól, kísérőimtől. Erdei Zoltán kul- túrfelelőstől és Kozák Attila stúdióstól úgy búcsúztam, hogy egy kicsit irigyeltem va- lamennyiüket embert próbáló-formáló helyzetükért. Kocsi MargIS (Folytatjuk.) ni. Pecze Lajos főiskolai docens Külföldi fiatalok Balatonföldváron Változatos program a nemzetközi táborban — Milyen tapasztalatai vannak az ifjúsági mozgalomban?
