Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-15 / 165. szám
ARATÓK Gyertyás László felvételei Várják a hírhozói Gyalogosok a közlekedésben A közlekedés egyfajta életfunkció. A közúton közlekedők magatartása, közlekedési képzettsége, tapasztalata és nem utolsósorban haladási sebessége nagyon eltérő. Ezek a tényezők a közlekedők között ellentéteket váltanak ki, és balesetet idéznek elő. A közlekedés magatartás- formák láncolata. Nemcsak a járművek vezetői, hanem a gyalogosok számára is szükségessé teszi a közlekedési morál figyelembevételét és a szabályok megtartását, mert mindenki közlekedik, egyben mindenki gyalogos, még a járművezetők is. Természetes, hagy a legnagyobb és a legvédte'enebn csoport a gyalogosodé, m'vel a járművek sebessége, súlya, mozgási energiája aránytalanul nagyobb, mint az emberé. Növeli a veszélyeztetettséget, hogy többségük tájékozatlan a közlekedésben, szabályismeretük hiányos, alkalmazkodóképességük nem tud lépést tartani a motorizáció «rohamos fejlődésével. Ez különösen veszélyt jelent azoknál a személyeknél, akik kisebb településekről kerültek a városok más jellegű forgalmába. A veszélyeztetettség fokozottabban jelentkezik az idősebbeknél és a gyermekeknél. Aránytalanul sok közúti balesetet okoznak és szenvednek el, mivel idősebb korban már alig, gyermekkorban pedig még nem eléggé képesek a közlekedési áramlás, a járművek mozgásának, sebességének saját mozgásukhoz viszonyított megfigyelésére, értékelésére, a megállási lehetőségek becslésére. A gyermekek alacsony termetük miatt kevésbé tudják áttekinteni a közlekedési helyzetet, nem rendelkeznek olyan ismeretekkel és tapasztalatokkal, melyek a forgalomban kialakuló veszélyhelyzetek helyes értékeléséhez és a döntéshez szükségesek. Biztonságukhoz a szülői nevelés, a közlekedők helyes magatartása nélkülözhetetlen, mert a gyermekbalesetek többsége 3 felnőttek felelőtlenségének következménye. Az idősebbek a látás- a hallásromlás miatt rosszul ítélik meg a helyzeteket, túibe- csülik mozgásképességüket, úgy érzik, még át tudnak szaladni a járművek előtt. Vigyázni rájuk ezért mindenkinek kötelessége. A baleseti statisztika azt bizonyítja, hogy a gyalogosok által elszenvedett személyi sé- rüléses közúti balesetek száma évről évre nő. Közlekedési isPIACI KÖRKÉP — Hogy a málna literje? — Tizenkét forint. — Tíz??? — Tíz ... A »nagyothalló« vásárló agyafúrt módszere több helyen is sikerrel járt,- jelezve, hogy a tegnapi kaposvári hetipiac eladói a szokásosnál is engedékenyebbek voltak. Nem csoda, hiszen áru volt bőven, a vevők pedig válogattak. Akadt, aki őszibarackját 36 forintért kínálta, és volt még 20 forintos meggy is. Ezt azonban senki sem vette komolyan, néhány méterrel arrébb csaknem ugyanolyan szép gyümölcsöt kaphatott 15 —16 forintért, illetve 16-ért. 14 forintért a sárgabarack nem tűnt drágának, annál inkább a még mindig 35—40 forintos paradicsom. Sajnos az elmúlt napok időjárása miatt még a jövő hétre sem várható a szántóföldi áru megjelenése. A zöldpaprika 36 forint volt. Ha lecsót még nem is, uborkasalátát már ehetünk elfogadható áron: 7—10 forint volt az uborka kilója. Ugyanennyi volt a zöldbab ára. A gombapiac árai látszólag mérséklődték, valójában csak meretük hiányát jelzi, hogy a gyalogosbalesetek több mint felét ők maguk okozzák. Jobbára a szabálytalan áthaladás, az álló járművek, az úttestet takaró nagyobb tárgyak mögül történő kilépés, és a tilos jelzés figyelmen kívül hagyása miatt következnek be ezek. Szabálytalan az áthaladás, amikor nem a kijelölt gyalogos átkelőhelyen, nem az útkereszteződésben, nem a járdára merőlegesen, hanem átlósan haladnak át az úttesten. A sietség, hogy pár percet nyerjenek, sokszor okoz bajt. Álló jármű, szabad kilátást gátló egyéb létesítmények mögül történő kilépéskor is veszélyhelyzet adódik, mert a járművezetők későn veszik észre a gyalogost. Az ebből adódó balesetek különösen az autóbuszok megállóhelyeinél gyakoriak. Az úttestre lépéskor fontos, hogy a gyalogost lássa a járművezető. A forgalomirányító jelzőlámpa tilos jelzése ellenére is átszaladnak az úttesten, súlyosan sértve a közlekedés rendjét, veszélyeztetve saját és mások testi épségét. A felsorolt magatartási típusokon kívül szólni kell a gyalogosok biztonságos közlekedését gátló élettani és életkori hatásokról, melyek a balesetek bekövetkezésénél közrejátszanak. Az alkohol súlyosan gátolja a megfelelő döntést és a biztonságos cselekvést. Ezekben az esetekben szükséges, hogy a közelben tartózkodó gyalogostársak, a balesetek elkerülése érdekében segítsék a bizonytalan járású, csökkent közlekedési képességű embertársaikat. A kívánság és óhaj önmagában kevés, összefogással, egymás megbecsülésével a gyalogosok és a jáművezetők közötti bármilyen ellentét következmény nélkül feloldható. Közösségben élünk, s csak úgy élhetünk emberhez méltóan, ha kölcsönösen figyelembe vesszük egymás érdekeit. A közlekedésben a KRESZ-ben előírt szabályok megtartása — s ami ezzel egyet jelent: az emberi élet és érték védelme — csakis az egyén és a közösség harmonikus összhangjával, kölcsönös megértéssel érhető el. A segítség legyen mindig önzetlen, és ne nagylelkűség, ne önfeláldozás táplálja, hanem az a felismerés, hogy a közlekedésben való együttműködés kulturáltságunk és emberségünk megnyilvánulása. Löki Sándor rendőr százados az eladók voltak »ötletesebbek«. Most nem kilóban, hanem »literben« r.dták meg az árát. Egy 2,5 decis bádogcsésze csiperkéért 14 forintot kértek... A nagyatádi piac kisterme lói sokat bosszankodtak a Baranyából jött árusok miatt Míg ők 35-ért adták a paradicsomot, a szomszédok má. csak 20-ért. A paprikát is hat-tíz forinttal olcsóbban kínálták a somogyiaknál: 24-érl Rengetek volt a burgonya is, melyet négy forintért adtak. (A megyeszékhelyen 6—7 forint.) A kevés zöldbab nem volt drágább a kaposvárinál. A 15—24 forintos őszibarack minősége jócskán hagyott kívánnivalót a néhány nap előtti jégeső miatt. Szép volt viszont a »búzaérő« körte 6—12-ért. A marcali piac drága volt. Még 45 forintos paradicsom is akadt, paprikát pedig csak darabra árultak 3—3,50-ért, 20 forint fölött maradt a meggy is. Olcsó volt viszont a zöldbab 5—7,20, és a kajszi 8—10 forintért. Volt még cseresznye és zöldborsó is 10—14, illetve 15 forintért A siófoki piacon csak annyi bizonyos, hogy rengeteg a Barangolok a Duna menti község utcáin, végigmegyek a töltésen, lefordulok jobbra, elindulok balra, s beszélgető- társakat keresek. Egy sarokház elé érve látom, hogy a túloldalon vénember ballag, hóna alatt pékkenyérrel. Észrevesz a szikár öreg, megáll az eperfa hűvöse alatt, felém fordul, és gondosan szemügyre vesz. — Keres valakit? — szól át hozzám. Tudtam, hogy valami ehhez hasonlót fog kérdezni. Barangolásaim sorért nézelődve a 'községek utcáin, az idős emberek mindenütt tolakodó érdeklődéssel firtatják, kihez jöttem, mi szél hozott falujukba. A gyerekek, a fiatalok ügyet sem vetnek rám, bezzeg az öregek elszántan még utánam is sietnek. Tévedéseim számát növelve azzal magyaráztam a koros emberek kíváncsisfcodását. hogy velejárója ez a második gyermekkornak. Ráérnek, unatkoznak, idegent látni esemény, tudni szeretnék, ki fia borja az ismeretlen. Idő során az érdeklődőktől én kezdtem érdeklődni. Küszöbön, kiapadón üldögélve így tudtam meg az igazat, a lényeget. Ázt. hogy a kíváncsi öregek váltig reménykednek, abban bíznak, én vagyok a hírhozó, éppen őket keresem, őket, akiknek Budapestről, Miskolcról, Szekszárdról, Dunaújvárosból üzent a gyerek: ha úgyis felénk jársz, szólj be apámékhoz, még a hónap végén hazamegyünk. de addig küldjenek néhány tojást és pár rántanivaló csirkét. vevő és sok az áru. Az árak kiszámíthatatlanok; helyenként »reklámáron« kínálnak gyümölcsféléket, az árak azonban többnyire 10—20 százalékkal meghaladják a megyei átlagot. A »kalózeladók« és »kalózfelvásárlók« továbbra is uralják a piacteret. Az előbbiek az Alföldről, az utóbbiak bedig az északi partról jönnek »nagy üzletet« szimatolva. Visszás, hogy az alföldi áru olykor már kora reggel nagy tételben Tihanyba és Füredre vándorol. A siófoki vásárló pedig csak nézi e »nagy manővert«. Holnap — még csak a Ba- laton-parton — megjelenik a buzsáki görögdinnye. Az árat egyelőre jobb nem leírni. Jó hír viszont, hogy a jövő hét második felétől a megyei Zöldért boltjaiban már 28-ért mérik a paradicsomot. Többnyire még mindig Békésből jön az uborka, így itt számottevő áresés nem várható. Marad a kajszi- és az őszibarack ára is. Több lesz a körte. A legfrissebb jelzések szerint a lecsószezon csak augusztus 5-e után várható... A -beszélgetések során rádöbbentem: a falusi öregek nagy többsége korán, és szinte végérvényesen elvesztette városba repülő gyerekeit, hiszen az ott meggyökeresedő lány, fiú annyi, mintha nem is volna. Egyik szemük sír, a másik nevet. A gerjeni anyóka örömkönnyeket hullatva mesélte : egyik fia gépész- mérnök, lánya ápolónő, a kisebbik gyerek villanyszerelő. De mikor látja őket? Ritkán, ígérik, hogy majd ekkor, majd akkor, a hajrá után. a nyári szünetben, ha kiveszik a szabadságot, egész hétre hazamennek. Aztán/ mindig közbejön valami, és a beígért egy hétből egy nap. a régóta várt egy nap helyett a szülőkre fél óra marad. Mit tehetünk? Életformánkon, munkahelyi kötöttségünkön lehetetlen változtatni. Százezrek szakadtak ki szülőfalujukból. Meggyökeresedve valamelyik városban, a papa, a mama otthon a falusi ház portájából örökké kifelé figyel. autózúgásra nyomban az utcára siet, és a szombat délutánt a 'kiskapuban várakozással tölti. * Az öregember — hóna alatt a kétkilós pékkenyérrel —' még mindig a fa alatt áll. — Küldték? Talán éppen a Jánosunk? — kérdezte reménykedve. Miután nemmel válaszoltam, elindult haza. Elhatároztam, vele tartok, náluk maradok estig, és máskor is meglátogatom őket. Csak hát ő Jánost várja, elsőszülött fiukat. Sz. P, ÁIB az Oktatási Minisztériummal olyan fórumok ösz- szehívását kezdeményezi, melyeken az iskolák és a patronáló üzemek, intézmények szakembereinek alkalmuk nyílik a gyermekek nevelésével kapcsolatos közös feladataik megbeszélésére Az »Egy üzem — egy iskola« országos mozgalom kimagasló eredményei évről évre példát szolgáltatnák arra, hogy nemcsak az oktatási intézmények, hanem a munkahelyek is sokat tesznek a gyermekek neveléséért Sokat tesznek a tárgyi feltételek javításáért és a helyes pályaválasztás megkönnyítéséért Nemcsak az állami támogatás, hanem a helyi összefogás ereje is évről évre növekszik. Jövőre az önkéntes munkával vagy társadalmi felajánlással épülő gyermekintézményekben márványtáblák jelzik: »Épült 1979-ben, a nemzetközi gyermekévben«. Különböző állami, társadalmi és tömegszervezeteink pályázatokat hirdetnék felnőtteknek a nemzetközi gyermekév alkalmából. Hivatásos és amatőr művészek vehetnek részt a fotópályázaton; gyermekeknek szóló kúrusművek, meseoperák alkotására hívják fél a zeneszerzőket, és' újabb mesék, novellák, drámák írására ösztönzik az írókat. Megrendezik a nemzetközi játékkiállítást, bemutatják a nemzetközi gyermekrajzpá- lyázat legjobb munkáit. Gyer- mekkönyvnapokat rendeznek a könyvhéten. Az ifjúsági és gyermek tévéfilmszemlének, valamint a gyermekkórusok találkozójának ugyancsak az ENSZ által meghirdetett nemzetközi gyermekév ad sajátos tartalmat. A jövő év derekán Budapest nemzetközi fórum színhelye lesz. A »Nemzetközi együttműködés és a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjéért« című fórumon várhatóan részt vesznek az ENSZ-tagországok, valamint a világszervezet szakosított szerveinek képviselői. Az év programjában a rádiók gyermekkórusainak nemzetközi találkozója, a Kalocsán megrendezendő Duna menti gyer- mekfolklór-fesztivál,. továbbá a zánkai úttörővárosban és Csillebércen európai nemzetközi gyermektalálikozó szerepel. A Magyar Vöröskereszt az ifjú egészségőrök nemzetközi táborozásának megszervezésén. munkálkodik. Megnyílt a gyermekszolidaritási alap számlája: az Állami Ifjúsági Bizottság kibocsátotta a 232—90179—0092. számú csekket. Lehetővé vált, hogy a föld különböző égtájain nehéz sorban élő gyermekekkel vállalt cselekvő szolidaritás jegyében a támogatásukat szolgáló alapot egyének és kollektívák is gyara- píthassák. Jóllehet, a nemzetközi gyermekév eseményeitől még csaknem fél esztendő választ el, a Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottság megalakulását követően társadalmi és tömegszervezeteink hozzáláttak saját feladataik kimunkálásához. Az úttörőszövetség országos mozgalmat indít jövőre «A mi világunkért« címmel. Az Baranyai termelők a nagyatádi piacon... Buzsákról jön az első görögdinnye Készülődés a nemzetközi gyermekérre
