Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-02 / 128. szám

Haderőcsökkentési tárgyalások Bécsben Bécsiben tegnap megtartot­ták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgya­lássorozat 171. plenáris ülését, amelyen ezúttal dr. Ingo Oeser nagykövet, az NDK küldöttsé­gének vezetője elnökölt. A csü­törtöki tanácskozás egyetlen felszólalója Todor Dicsev, a bolgár delegáció vezetője volt. A bolgár delegátus felszóla­lásában hangsúlyozta, hogy a nyugati országok álláspontja változatlan maradt az alap­vető kérdéseikben és nem mondtak le továbbra sem ir­reális követeléseikről. Rámu­tatott, hogy a Nyugat lénye­gében ugyanolyan hozzáállást mutat az egyes • fő kérdések megközelítésében, mint a tár­gyalások kezdetén. — A NATO-országok alap­talanul ragaszkodnak hozzá, hogy a Szovjetunió mintegy háromszor nagyobb mérték­ben csökkentse fegyveres erőit, mint az Egyesült Álla­mok. A közvetlenül részt vevő nyugati országok és Kanada ugyanakkor továbbra sem vál­lal konkrét kötelezettségeket fegyveres erőinek és fegyver­zetének csökkentésére — muta­tott rá beszédében a bolgár küldött. A haderőcsökkentési tárgya­lások következő plenáris ülé sere a jövő héten csütörtökön kerül sor a bécsi Hofburgban. (MTI) Gromiko—Vance találkozó Öt óra hosszat tárgyaltak öt óra hosszat tárgyalt New Yorkban Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. A hadá­szati támadófegyverek korlátozásáról szóló új megállapodást szolgáló megbeszéléseken a Reuter iroda szerint további haladást sikerült elérni. Mint a hírügynökségek je­lentik: a tervezettnél három órával hosszabb — rendkívül intenzív — tárgyalásokat mind Gromiko, mind Vance hasz­nosnak nevezte, ám a szovjet külügyminiszter újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy »maradt néhány nyitott kér­dés, kettő vagy három, ame­lyet még nem sikerült vég­legesen elsimítani-«. Annak a nézetének adott hangot, hogy a »-Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti viszony általános helyze­te« rányomta bélyegét a megbeszélésekre. Amikor ar­ra kérték, hogy jellemezze ezt a viszonyt, Gromiko rá­mutatott: szívesen venné, ha javulnának a kétoldalú kap­csolatok. Cyrus Vance ugyancsak re­ményének adott hangot, hogy a két ország viszonya, amely — mint mondotta — »a feszültség állapotában van«, a jövőben javulni fog. Az amerikai külügyminiszter szovjet kollégájához hason­lóan úgy nyilatkozott, hogy a szerdai megbeszélések, elő­segítették »egymás álláspont­jának jobb megértését«. Vance . hangoztatta, hogy »minden nyitott kérdést tel­jes mélységében vitattak meg«, és »még sok mimika van hátra«. Az amerikai külügyminisz­ter megerősítette, hogy »köl­csönösen elfogadható idő­pontban« isimét találkozik szovjet kollégájával. A tárgyalásokon a külügy­miniszterek a SALT-megálla- podásokkal összefüggő kérdé­sek mellett megvitatták a kétoldalú kapcsolatok egyéb kérdéseit is, valamint néhány, az afrikai helyzettel összefüg­gő problémát — közük a nyugati távirati irodák. Ándrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere, New Yorkban. megbeszélést folytatott Cyrus Vance ame­rikai külügyminiszterreiL A felek megvitatták a szovjet— amerikai kapcsolatokkal ösz- szefüggő kérdések egész sorát, többek között a hadászati tá­madó fegyverek korlátozásá­val kapcsolatos kérdéseket. Megállapodtak abban, hogy a véleménycserét folytatják — írja a TASZSZ. Fegyverkezési tervek 15 évre A washingtoni NATO-tanácskozás közleménye Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti Washington­ból: Befejeződött Washington­ban a NATO kétnapos, ezút­tal állam- és kormányfői szinten tartott politikai és katonai tanácskozása. Az ülé­sen úgy döntöttek, hogy a NATO a következő 15 évben többet költ fegyverekre, mint valaha, miközben tárgyalási és megegyezési készségét hangsúlyozza a Varsói Szer­ződés országaival. A hivatalos szólamoktól el­tekintve az ülés a nyílt gö­rög—török ellentétek, a NA­TO délkeleti szárnya további gyengülésének jegyében zaj­lott A tanácskozásról kiadott közös közlemény csaknem két órát késett — a hírek sze­rint azért, mert Görögország tiltakozott az ellen, hogy a Megtárgyalta a Minisztertanács Ljabb 220 ezer dolgozóra terjesztik ki a műszakpótlékot Július i-től valamennyi olyan vállalat és nem mező- gazdasági szövetkezet fizikai dolgozóira és közvetlen ter­melésirányítóira kiterjesztik a felemelt műszakpótlékot, ahol az a múlt évben nem történt meg — erről határozott csü­törtöki ülésén a Miniszterta­nács, Mint ismeretes: 1977. július 1-től az ipar, az élel­miszer-kiskereskedelem és a vendéglátóipar 700 ezer fizi­kai dolgozója és közvetlen termelésirányítója részére vezették be az egységes mű­szakpótlékot, amelynek célja egyrészt a több műszakban dolgozók fokozott anyagi megbecsülése, másrészt hogy vonzóbbá tegye a délutáni és éjszakai munkabeosztást, s így az üzemek több műszak­ban használják ki legterme­lékenyebb berendezéseiket. Az egységes pótlék a dél­utáni műszakban a törzsibér 20, az éjszakaiban pedig 40 százaléka. Bérűknek további 10 százalékát kapják pótlék­ként azok, akik úgynevezett folytonos munkarendben, vagyis olyan beosztásban dol­goznák, ahol sem éjszaka, sem hét végén nem áll le a munka. Az egységesítés a legtöbb helyen a pótlékok emelését jelentette, ehhez az állam a múlt év második fe­lében 900 millió forint tá­mogatást nyújtott, egész év­re számítva pedig 1,8 mil­liárd állami támogatás kap­csolódik a múlt év közepén bevezetett műszakpótlék- emeléshez. Az egységes műszakpótlék ez év július 1-én sorra ke­rülő kiterjesztése újabb 220 ezer fizikai dolgozót és köz­vetlen termelésirányítót érint, az eddigieken kívül kiterjed az építőiparra, az állami me­ző- és erdőgazdaságra, a szál­lítási és hírközlési, a vízgaz­dálkodási ágazatra, az egész kereskedelemre a szolgáltató vállalatokra, a nem mezőgaz­dasági szövetkezetekre, to­vábbá azokra a költségvetési intézményekre, minit például az önálló számítóközpontok, amelyek gazdasági szolgálta­tást nyújtanak. Az állam most is nyújt anyagi támogatást, mégpedig ez év második fe­lében mintegy 400 millió fo­rintot, éves szinten pedig en­nek kétszeresét A felügye­leti szervek június 15-dg ér­A barcsi Vörös Csillag Tsz állatgondozó családok részére fölvételt hirdet a II. sz. kerület szarvasmarha-tenyésztő telepére. Felvétel esetén lakást biztosítunk. Jelentkezni lehet a szövetkezet főállattenyésztőjénél. (17944) tesítik a központi támogatás­ra jogosult vállalatokat illet­ve szövetkezeteket a támo­gatás várható összegéről. Az érintett dolgozók júliusi bérükkel együtt a szokásos időben, tehát augusztus ele­jén kapják meg első ízben a felemelt műszakpótlékot Hogy ki számít fizikai dolgo­zónak vagy közvetlen terme­lésirányítónak, az egyértel­műen kiderül a KSH »Foglal­kozások egységes osztályozási rendszere« című kiadványból, a vállalati kollektív szerződé­sek pedig arra is választ ad­nak, hogy az adott helyen mely részlegekben van több műszak, illetve folytonos munkarend. A rendelet értelmében több műszakos munkaidő- beosztású az a munkahely, il­letve munkakör, ahol a napi üzemelés (szolgálati) idő meg­haladja a dolgozók napi tör­vényes munkaidejét és ezért a dolgozók egy-egy napon rendszeresen egymást váltva végzik azonos tevékenységü­ket. Lényeges feltétel tehát, hogy több műszakról csak akkor lehet szó, ha egymást váltják a dolgozók. Például annák a portásnak, aki vál­tóműszakban dolgozik. jár műszakpótlék, az éjjeliőrnek azonban nem járt, mert a munkabeosztása egyműsza- kos. Mint a Munkaügyi Minisz­tériumban az MTI munkatár­sának elmondták: a Pénzügy­minisztériummal közösen a IV. negyedéviben részletes elemzés készül a műszakpót­lék hatásairól. A vállalati jelzések alapján máris meg­állapítható, hogy a múlt évi intézkedés hatására a több műszakos munkahelyekről lé­nyegesen csökkent az elván­dorlás, a munkaerő stabilizá­lódott, sőt több helyen nö­velni tudták a műszakszá­mot. A mostani intézkedéstől is hasonló eredmények vár­hatók, hozzájárulhat például ahhoz, hogy a szolgáltató ágazatokban is biztosítsák a szükséges létszámot. Törökország elleni amerikai fegyverszáilíitási tilalom ügye szerepeljen az okmányban. Athén ellenzi, de a többi NATO-ország támogatja, hogy Amerika ismét fegyver­rel lássa el Törökországot. Karamanlisz görög kormányfő — aki szerdán este találko­zott Carterral —, a fejlemé­nyek elleni tiltakozásul ugyanaznap távolmaradt a küldöttségvezetők tiszteletére rendezett fehér házi ebédről. A záróokmány 26 pontjá­nak javarésze a NATO foko­zott harciasságát hangsúlyoz­za. A régi keletű érvekre hi­vatkozva, amelyek szerint a Varsói Szerződés — állítólag — »növeli támadó erejét«, a NATO-országok 15 évre szó­ló, mennyiségi és minőségi fegyverkezésben állapodtak meg. Ez feltehetőleg további 80 milliárd dolláros hadi ki­adást jelent »a szokásoshoz« képest. A kisebb (és szegényebb) NATO-országok több-keve­sebb nyíltsággal kifejezésre juttatták, hogy nem látják sem teljesen indokoltnak, sem pedig gazdaságilag elfogadha­tónak az említett terveket, : ezek éppén emiatt esetleg pa­píron is maradhatnak. Mér­sékelt lelkesedéssel kommen­tálta a tervet Callaghan brit kormányfő, Brown amerikai hadügyminiszter p>edig elis­merte, hogy a program csak »a szándék kifejezője«, ám Luns NATO-főtitkár szerint gondosan ellenőrzik majd. a végrehajtást. Ezt hangsúlyoz­ta Carter amerikai elnök is. A közlemény azt állítja, hogy a Szovjetunió és szövet­ségesei »ismételten kihasznál­ták a fejlődő világ helyi konf- liktósait«, s ez befolyásolhatja az enyhülés »oszthatatlan« po­litikáját. A kérdést min­denesetre nem lehet kizárólag a kelet—nyugati kapcsolatok szemszögéből vizsgálni. E fo­galmazás világosan mutatja, hogy a NATO köreiben tá­volról sincs egyetértés az af­rikai fejlemények amerikai megítélését illetően. Félreért­hetetlenül bírálta az amerikai pánikhangulatot Callaghan brit kormányfő. A záróközlemény szerint ki­szélesedtek a NATO és a Var­sói Szerződés országai közötti kapcsolatok, »de még jelentős okok vannak a feszültségre.« Carter elnök a tanácskozás befejezése után tett rövid nyi­latkozatában azt fejtegette hogy a NATO most elfogadott fegyverkezési tervei össze­egyeztethetők az ENSZ lesze­relési ülésszakával. Az ame­rikai elnök egy másik beszé­dében viszont — a nukleáris fegyvereket emlegetve — to­vább fokozta a Szovjetunió el­leni propagandaháborút Évforduló előtt Számvetés a KGST-palotában A szocialista országok je­lenlegi ötéves népgazdasági tervük félidejéhez érkeztek. A tervek teljesítésében mind nagyobb szerepet játszik a KGST, amelynek végrehajtó bizottsága a közelmúltban tartotta meg 85. ülését Moszkvában. A tanácskozá­son számvetést készítettek a tagállamok gazdasági fejlő­déséről, jóváhagyták a hosz- szú távú együttműködési programok tervezetét, szó volt a szervezet nemzetközi tevékenységéről is. A Kölcsönös Gazdasági .Segítség Tanácsa jövőre ün­nepli fennállásának 30. év­fordulóját. Megalakulása óta állandóan bővültek a tagor­szágok gazdasági kapcsolatai, amelyek az egyszerű árucse­rével kezdődtek, majd a ter­vezés koordinálásának for­máját öltötték, napjainkban p>edig olyan dimenziókban folytatódnak, amelyet az ala­pítók annak idején csupán legszebb álmaikban remél­hettek. Az 1977-es év eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk: a tagországok teljesítőképes­sége az elképzelésekkel össz­hangban tovább fokozódott. A KGST tagállamainak nem­zeti jövedelme együttesen öt százalékkal, ipari termelésük pedig 6,3 százalékkal nőtt 1976-hoz képest. A gazdasági növekedésben jelentős szerepet játszott a termelékenység emelése, amely 1977-ben Bulgáriában 6,5, Magyarországon 7,2, Mongóliában 2, az NDK-ban 5,2, Lengyelországban 8,3, Romániában 9,8, a Szovjet­unióban 4,1, Csehszlovákiá­ban 4,7 százalékkal emelke­dett Ha már erről van szó, érdemes megemlíteni, hogy hazánkban teljes egészében, a többi szocialista országban pedig 75—97 százalékban eb­ből származott az ipari ter­melésnövekedés. A termelési tervek megva­lósításában jelentős szerepet játszik a nyersanyagszükség­let kielégítése. A nyersanyag­ellátás a szocialista országok közösségében sem egyszerű probléma. S ez esetben nem arról van szó, hogy a nyers­anyagokból nincs elegendő, hanem elsősorban arról, hogy a sűrűn lakott vidékeken nem túlságosan nagyok a készletek, a szükséges nyers­anyagok kíbányászása mind nagyobb befektetést, közös erőfeszítéseket igényelnek. A közös erőfeszítéseket indo­kolja az is, hogy a tagorszá­gok egy része nem rendelke­zik nyersanyagokkal. A ne­hézségek ellenére a szocialis­ta országok közössége ma gyakorlatilag önéi1 át c a leg­fontosabb nyersanyagfajták­ból, például o'ajból és a szí­nesfémkohászat ásványi alapanyagaiból. Az együtt­működés távlatait jelzik a tagországok közös erőfeszíté­sei a gázprogram megvaló­sításában a KGST-országok által közösen és térítésmen­tesen finanszírozott geológiai kutatások Mongóliában, a közös erőfeszítések nyomán megvalósuló program a kubai nikkelipar megteremtése A legfontosabb termelési és gazdasági mutatók — nem utolsósorban a beruházási te­vékenység, amelynek ered­ményeként 1977-ben a villa­Az új középiskolai diákotthon (Kaposvár, Damjanich u. 17.) FÖZÖNÖKET ÉS KONYHAI DOLGOZÓKAT VESZ FÖL. Jelentkezés a diákotthon gondnokánál. (36002) mos energiatermelésben 12 millió kilowattal, a szénbá­nyászatban 60, a vaskohá­szatban 5, az acélolvasztás­ban 11 mjllió tonnával bő­vült a kapacitás — arról ta­núskodnak, hogy a tagálla­mok sikeresen megvalósítják az ötéves tervben előírt fel­adatokat, ugyanakkor sokol­dalúbbá válik az együttmű­ködés, amely mind nagyobb figyelmet- kelt a világ nem szocialista részén is. Ennek a fokozódó érdeklődésnek a jeleként értékelhető, ■ hogy Finnország és Mexikó kap­csolatokat létesített a szer­vezettel. Jose Lopez Portillo mexikói elnök, aki éppen abban az időben tartózkodott Moszkvában, megjelent és beszédet mondott a KGST Végrehajtó Bizottságában. Meleg szavakkal méltatta a létrejött kapcsolat jelentősé­gét és hangsúlyozta, hogy a gazdasági együttműködés fo­kozására jó lehetőségek kí­nálkoznak. Növeli a szervezet tekinté­lyét, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok je­lentős segítséget nyújtanak a fejlődő országok gazdasági életének talpraállításához, az ipari bázis megteremtéséhez. A szocialista közösség jelen­leg 75 fejlődő országnak nyújt gazdasági és pénzügyi. támogatást. Az erre a célra adott hosszú lejáratú hitel összege meghaladja a 15 milliárd rubelt A KGST- országok közreműködésével 3000 ipari objektum épül a fejlődő országokban, nem is szólva a mezőgazdasági ter­melés modernizálását, to­vábbá az egészségügyi ellá­tást és az oktatást elősegítő programokról. Továbbra is nehézségekbe ütközik azonban a szorosabb kapcsolatok kialakítása e Közös Piac országaival, illet­ve magával a szervezettel. Különösen hasznos lenne az együttműködés fokozása az energetikai rendszerek ki­használásában, továbbá * közlekedésben és a környe­zetvédelemben. Objektív le­hetőségek kínálkoznak a kül­kereskedelmi forgalom bőví­tésére is, a közös piaci or­szágok azonban protekcionis­ta intézkedésekkel mestersé­ges akadályokat emeltek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok Helsinki szelle­mében történő fejlesztéséhez mindenekelőtt az említett akadályok lebontására lenne szükség Ezek a kérdések Is szóba kerültek azon a meg­beszélésen, amelyet Wilhelm Haferkamp, az Európai Kö­zösségek Bizottságának 'alel- nöke folytatott Moszkvában Nyi kolaj Faggyejevvel, a KGST titkárával. A közle­mény tanúsága szerint szak­értői szinten folytatódnak a tárgyalások az együttműkö­désiről Brüsszeliben. K. A. Autósok, figyelem ! AFÊMSZ önkiszolgáló autoalkaitrésziboM megnyílt Zalaegerszeg, Tüttősi út 7. sz. Matt. (Petőfi utcáról.) Trabant, Wartburg, I Skoda, Zsiguli, Polski Fiat gépkocsihoz alkatrészek, felszerelések, ápolási cikkeik vásárolhatók. Személy-, kisteher-, tehergépkocsikhoz diagonal, radiál gumiköpenyek választékával állunk vásárlóink dendelkezésére. AFÉMSZ igazgatósága. (3597)

Next

/
Oldalképek
Tartalom