Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-11 / 136. szám

A hét három kérdése Ëzsaxâs prófétától kezdve Hérodotoszon keresztül egé­szen Einsteinig sok mindenkit és sok mindent idéztek az ENSZ közgyűlés ren dir ívüli, leszerelési ülésszakán, amely a héten eljutott ötheíes ta­nácskozásának félidejéhez. Az általános vitában részt vevő 140 felszólaló — közöt­tük sok államfő, kormányfő és külügyminiszter — a leg­különbözőbb oldalakról köze­lítette meg a leszerelés bo­nyolult kérdését, számtalan észrevételt és javaslatot tet­tek. A New York-i ülésszak vitathatatlan érdeme, hogy ismét a középpontba állít atia a fegyverkezési verseny kor­látozásának és megszüntetésé­nek szükségességét, az elfo­gadásra kerülő ajánlások nyilván ezt juttatják majd kifejezésre. Ugyanakkor a tanácskozás gye.ve pontja, hogy nem jogosult kötelező határozatok hozatalára, arra egy leszerelési vilá^eviekezlet lenne hivatott, amelynek ósz- szehívását változatlanul szor­galmazzák a szocialista or­szágok, s több írás állam képviselőd. A hét e 3 kérdé­sére Réti Ervin válaszod Mit mutat a washingto­ni SALT-állásfoglalás? Kétségtelen érdeklődés, de főkén-t nagy hírverés előzte meg Carter elnök annapolisi beszédét, mivel jó előre kö­zölték, hogy az államfő a szovjet—amerikai viszonnyal kíván foglalkozni. A figyelem ezért is indokolt volt, mert az amerikai fővárosban az utóbbi időben meglehetősen változatos előjelű és árnyala­tú nyilatkozatok hangzottak el ebben a lényeges kérdés­ben. Akik egyértelmű tisztá­zást vártak, csalódhattak. A New York Times szerint az elnök egyszerre, lengetett -fur- kósbotot és olajágat, ami vi­szont nem valamiféle ki­egyensúlyozottságot jelent, hanem inkább kedvezőtlen, a kibontakozást gátló magatar­tást. A szovjet—amerikai vi­szonynak ma a leglényege­sebb területe a SALT-tárgya- lások sorozata, hiszen ezek foglalkoznak az atomfegyver­kezési verseny szabályozásá­val, a kapcsolatok különösen érzékeny elemével. Az ame­rikai megnyilatkozásokból megint kitűnt, hogy nem kí­vánják a gyakorlatba átül­tetni az egyenlő biztonság el­vét, egyoldalú előnyökre tö­rekszenek, s a fegyverzet-kor­látozást össze kívánják kap­csolni más, oda nem tartozó ügyekkel, mint például a haladó afrikai országoknak nyújtott szocialista següség- gel. Ez a nyilvánvalóan el­fogadhatatlan amerikai állás­pont. Legföljebb az a különb­ség, hogy ezt a külügyminisz­ter mérsékeltebb, a nemzet­biztonsági főtanácsadó pedig meglepően éles hangnemben fejti ki, s az elnök mind na- g-obb kétértelműségre törek­szik. A SALT kétoldalú téma, közvetlenül a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat érinti. A szerződés megkötése azon­ban az egész emberiség lét­érdeke lenne. Hajdú-Bihar megyei látogatása során Ká­dár János ezért emelte ki olyan nyomatékkai, hogy bé­kéié törekszünk, s ez politi­kánk sarkalatos kérdésé. »En­nek megfelelően dolgozunk az enyhülés megszilárdításáért — mondotta többek között —, a fegyverkezési verseny kor­látozásáért. azért, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejöjjön a stratégiai fegyverekre .vonat­kozó megállapoddk.-« Hazánk önmagában természetesen nem meghatározója a nem­zetközi helyzet alakulásának, de amint ugyancsak Kádár János kifejtette, »mégis ott van a világ sorsát formáló erők között, mert társadalmi rendszerét illetően a nemze­tek élvonalában halad. Kül­politikai törekvéseink is a szocializmus és a béke követ­kezetes élcsapatába sorol­BZ ESEMÉNYEK CÍMSZÓBAN Hctfő : Közös közlemény a magyar —mozambikit tárgyalásokról, öt NATO-hatálom párizsi tanácskozása 3 Zaire-i be­avatkozás .módjairól. — Tartományi ' választások Hamburgban és Alsó-rSzász- országban. Kedd: Vietnam határozottan visz- szautasítja a kínai rágal­makat. — Az egyiptomi h ad ü ^miniszter wash^«- toni útja. — Desszai Lon­donban. Szerda : Leonyid Brezsnyev és a svéd király találkozója Moszkvában. — Carter be­széde a szovjet—amerikai viszonyról, washingtoni ál­lásfoglalások a SALT-tár- gyalásokkal kapcsolatban. — Brajidt Szófiában. Csütörtök: ,Üj szociálist^ javaslat a bécsi haaerőcsökkentési megbeszéléseken. — Helsin­kiben előzetes konzultáció kezdődik a mühold-elhárí- tó fegyverek eltiltásáról. — A kínai külügyminiszter MobutunáL Péntek: Az ENSZ közgyűlés rend­kívüli ieszerelési üléssza­kán befejeződik az általá­nos vita. — Véget ér a chi­lei hazafiak éhségsztrájkja, a junta kénytelen megígér­ni, hogy megvizsgálja az »eltűntek* ügyét. Szombat: Az olasz kommunista párt felhívása: szavazzák meg a vasárnapi népszavazás elé bocsátott törvényj a vasiato­kat. — Kína egyoldalúan felmondja a Vietnammal kötött gazdasági megállapo­dásokat. & a Somosul Néplap nak bennünket.-« Ezért van súlya, tekintélye a magyar külpolitikának, amelyet to­vább erősíthet következetes kiállásunk' — a szocialista or­szágok egyeztetett álláspontja alapján. — a SALT—2 egyez­mény mielőbbi aláírása, a fegyverkezési verseny csök­kentése és teljes megszünte­tése érdekében. Mi a jelentősége a hel­sinki előkészítő tanács­kozásnak? A Helsinkiből keltezett hír­adás, hogy a héten előkészítő tanácskozások kezdődtek a mühold-elhárító fegyverek eltiltásáról — jól érzékeltet­hetik a leszerelési kérdések bonyolultságát. Nem titok, hogy a födünk körül kerin­gő mintegy ezer műhold nemcsak azt a célt szolgálja, hogy »élőben« nézhessük a mundialt, hanem jó részük katonai feladatokat teljesít. A műholdak azok a »nemzeti eszközök«, amelyekkel mind a Szovjetunió, mind az Egye­sült Államok ellenőrizte öt éven kéresztül a SALT—1 be­tartását s ez lenne a SALT —2 kontrolljának leghatéko­nyabb módja is. Mivel az egyes fegyverek és harci célokat szolgáló eszkö­zök ellenfegyverei mindig megjelennek, van lehetőség rá, hogy megsemmisítsék, vagy »megvakíteák«. (Fényké­pezésre, földerítésre alkalmat­lanná tegyék a másik fél mű­holdjait). Ezzel nem annyira katonai pluszt lehet elérni, hiszen a kozmikus térség bé­kés felhasználásáról szóló ko­rábbi nemzetközi egyezmény eltiltja az »űrbombákat«, ha­nem — mint említettük — a lehetséges SALT—2 ellenőr­ző rendszereit kapcsolnák ki. Vagyis lehetetlenné válna a megállapodás megkötése, il­letve folyamatos fenntartása. Ezért olyan jelentős a hel­sinki el ©konzultáció. O Miben áll a szocialista országok bécsi kezde­ményezése? A közép-európai haderő­csökkentéssel foglalkozó bé- •H » lassan az ötödik évfordulóhoz közéjed­nek, de eredmény még nem születhetett. A tárgyalások­ban közvetlenül részt vevő négy szocialista állam (a Szov­jetunió, az NDK. Csehszlová­kia és Lengyelország) számos indítványt nyújtott be, ám jóllehet, azon az elvi alapon készültek, hogy egyik fél biz­tonsága se szenvedjen csor­bát a N A TO - ha talmak még­is visszautasították azokat. A szocialista országok, az elvi határozottságot párosítva a messzemenő rugalmassággal, most új kezdeményezést tet­tek. Javaslataikba beiedol goztak több korábbi nyugati kívánságot, hogy ily módon mozdítsák elő a kompro­misszumot Elfogadták, hogy a térség­ben állomásozó atlanti, illet­ve varsói erők létszámát kö­zös szintre, 900—900 ezer fő­re csökkentsék; hozzájárultak ahhoz, hogy a tervezett csa­patcsökkentés csak a száraz­földi erőkre, s bizonyos mag- határozott fegyverfajtákra vo­natkozzék; lehetségesnek tart­ják, hogy a csökkentés első szakaszában csak a Szovjet­unió és az Egyesült Államok vegyenek részt. Ez a gyakor­latban annyit jelentene, hogy miután — néhány ezer fős különbséggel — a szemben álló felek csapatlétszáma egyenként egymillióra tehe­tő a térségben, két szakasz­ban, hozzávetőlegesen száz­ezres csökkentéssel, kialakul­hatna az egyenlő biztonságot szavatoló kilencszázezres »plafon«. A lecke tehát fel van adva, a Nyugatnak válaszolnia kell. A szocialista országok — köz­tük hazánk, amely, mint kü­lönleges tanácskozási joggal rendelkező részvevő, minden­ben támogatja a négyek lé­pését —, őszintén remélik, hogy a NATO hatalmak nem szalasztják el a kedvező lehe­tőséget Amerikai szenátorok véleménye a SALT-ért Miközben az amerikai po­litikai élet szélsőségesei erő­feszítéseket tesznek az újabb SALT-megáiiapodás megkö­tésének megakadályozásara és megpróbálják aláásni a je­lenleg tárgyalás alatt álló egyezményt, Washingtonban pénteken több demokrata és republikánus párti szenátor úgynevezett kétpárti csopor­tot alakított a hadászati tá­madófegyverek korlátozásá­ról szóló »jó és elfogadható« megállapodás ratifikálásának előmozdításai a. Alan Cranston szenátor, az amerikai szenátus demokrata párti csoportjának helyettes vezetője, a csoport megalaku­lását bejelentő sajtókonfe­rencián közölte, hogy a 17 be­folyásos politikusból álló tes­tület a közeli napokban Stansfield Turnéiról, a CIA igazgatójával, majd Harold1 Brown hadügyminiszterrel megvitatja a jelenleg folyó S ALT -tá rgyalások »biztonsá­gi vonatkozásait«. Cranston egyik munkatársa szerint a csoport megalakulása minde­nekelőtt a szenátoroknak azt az aggodalmát tükrözi, hogy az amerikai politikai élet héjái megpróbálják megtorpe­dózni az új SALT-megállá- podást, tekintet nélkül az ab­ban foglaltakra. Újságírók előtt a szenátus demokratapárti csoodrtjának helyettes vezetője rámutatott arra, hogy az Egyesült Ál­lamoknak »szüksége von az új SALT-egyezm enyre szükség van a Szovjetunióval való fegyverkezési verseny megfé­kezésére«. Cranston hangsúlyozta, hogy egy kiegyensúlyozott megállapodás elutasítása sú­lyos következményeket vonna maga után mind katonai, mind gazdasági téren, a fegy­verkezési verseny fokozódásá­hoz, új hadászati fegyverek kifejlesztéséhez, megnövelt katonai kiadásokhoz és csök­kentett biztonságihoz vezetne. A kaliforniai szenátor hatá­rozottan elutasította a megál­lapodás ellenzőinek azokat az, éi-veit, hogy a fegyverkor­látozást tárgyalásokat kap­csolják össze más, a szovjet —amerikai kapcsolatokban fennálló kérdéssel. A SALT nem tekinthető egyfajta ju­talomnak a Szovjetunió szá­mára, ha jól viselkedik — szögezte le Cranston. Az amerikai szenátor ugyanakkor szembeszáll t az­zal az- érveléssel is. hogy »bármilyen megállapodás jobb, mint egy új SALT- egyezmény elvetése«. Ezzel összefüggésben hangoztatta, | hegy csoportja a jelenleg fo­lyó SALT-tárgyalások befeje­zéséig függőben hagyja az egyezménnyel kapcsolatos »végső ítéletét«. Kiszabadult Farhad Mohammed Farhad, n Bangladesi Kommunista Párt főtitkára szombaton kiszaba­dult börtönéből. Farhadot 1977 októberében tartóztatták le és azóta börtönben tartot­ták vizsgálat és vádemelés nélkül. Az ország haladó köz­véleménye azóta kitartóan követelte szabadon bocsátá­sát Tüntetés Montrealban Tömegek tűntettek pénte­ken Montreálban négy szak- szervezeti vezető elítélése miatt, akiket a montreali szá­lltáéi dolgozók emlékezetes 1974-es sztrájkjának meg­szervezéséért ítéltek különbö­ző időtartamú szabadságvesz­tésre. Washington tovább tevelyeg a homályban — ez a politikai megfigyelők véleménye Car­ter elnök Annapolisban mon­dott beszédéről — írja Tbo­ntasz Kolesznyicsenko, a Pravda New Ycrk-i tudósí­tójáé Az elnöki beszéd íő hang­súlyai egyáltalán nem a fegy­verkezési hajsza ellenfeleinek érdekeit szolgálják, hanem azoíknaik szereztek örömet, akiket zavar a nemzetközi enyhülés. Fontos az a körül­mény — állapítja meg a to­vábbiakban a Pravda tudósí­tója —, hogy Carter beszéde jól tükrözi a hivatalos wa­shingtoni politikának az utób­bi időben a miiitarizmus irá­nyába történt eltolódását. Az amerikai elnöknek a Szovjetunió és Kuba elleni vádaskodásait kommentálva az amerikai lapok arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy az elnök nem a Szovjetunió­val való békés együttműkö­désre, hanem a ' héják örö­mét szolgáló ellenségeskedés­re helyezi a fő hangsúlyt — mutat rá a cikkíró. A militarizálódás hányá­ba történt elhajlást a meg­figyelők szerint az magyaráz­za, hogy az elnökre és kor­mányára befolyást gyakorol­nak a belpolitikai bonyodal­mak, az a tény, ho'gy Wa­shington képtelen megbirkóz­ni a gazdasági nehézségek­kel és a rekord szintet elért inflációval. Mindez aláássa a kormány tekintélyét és fokozza a bí­rálatokat — többek között az »-elnöki hatalom gyengesé­gét*1 hangoztató vádaskodáso­kat. Ilyen körülmények kö­zött a jobboldali erők. a ka­tonai ipari komplexum nyo­mást gyakorol a Fehér Ház­ra, hogy saját érdekében használja ki a kormány in­gadozásait. Egyes, az amerikai kor­mányhoz közelálló körök úgy vélik, hogy az állítólagos »nö­vekvő szovjet veszélyről« szó­ló koholmányokkal »határo­zottságot« lehet tanúsítaná és bizonyos mértékben el rehet kerülni a ’közvélemény bírá ­latát. Ezt segítik elő a tö­megtájékoztatási eszközök által terjesztett valótlan, állí­tások, miszerint a Szovjetunió állítólag megkísérli »próbá­ra tenni a cáriért adminiszt­ráció határozottságát«. hoi- ott teljesen nyilvánvaló, hogy nem a Szovjetunió, hanem az enyhülés ellenfelei »teszik próbára az elnök akaratát-* — hangsúlyozza végezetül a Pravda tudósítója. A szombati pekingi lapok első oldalon közük a kínai külügyminisztérium terjedel­mes nyilatkozatát a Vietnami Szocialista Köztársaságban élő, kínai származású lakosság kérdéséről. A Vietnami Szo­cialista Köztársaság külügy­minisztériuma szóvivőjének május 27-i nyilatkozatára adott ötpontos kínai válasz — mint már jelentettük — megismétli a korábbi pekingi vádakat, amelyek szerint viet­nami hatóságok diszkriminá­ciós politikát »követnek a Vietnamban élő kínai szárma­zású lakossággal szemben és »arra kényszerítik őket, hogy tömegesen visszatelepüljenek Kínába«. A kínai külügymi­nisztérium »közönséges pro­paganda fogásnak« minősíti és kereken elutasítja a Vietnami Szocialista Köztársaság ama javaslatát, hogy a két ország képviselői találkozzanak és vitassák meg a kínai szárma­zású vietnami állampolgárok kérdését. Azzal vádolja a szo­cialista Vietnamot, hogy an­nak »bélpolitikai és nemzet­közi okokból volt szüksége a kínai származású lakosság el­leni diszkriminációs politiká­ra és arra, hogy tudatosan elh­assa a kínai-vietnami kapcso­latokat«. A kínai külügymi­nisztérium nyilatkozata első ízben hozza á közvélemény tudomására,, hogy a kínai kor­mány »beszüntette a Viet­namnak nyújtott gazdasági se­gítség egy részének folyósí­tását«. Ezt a nyilvánvalóan megtorló lépést azzal indokol­ja, hogy Kínának szüksége van anyagi eszközökre ahhoz, hogy gondoskodjék a Viet­nami Szocialista Köztársaság­ból hazatelepült kínaiakról. A nyilatkozat végezetül a kap­csolatok »további megromlá­sát« helyezi kilátásba, ha a Vietnami Szocialista Köztársa­ság folytatja jelenlegi politi­káját. ' ’ (MTI} Leleplező cikk a chilei lilkosszolgálalról Huang Hua szovjetellenes kijelentései Huang Hua kínai külügy­miniszter, aki négynapos hi­vatalos látogatáson Hollan­diában tartózkodik, pénteki sajtóértekezletén a Szovjet­unióval szembeni »elővigyáza­tosságra« szólította fel a nyu­gateurópai tőkés országokat mondván, hogy »a Szovjetunió csak azért hirdeti az enyhü­lést, hogy csökkentse az európai országok éberségét«. Hasonló hangnemben ismé­telgette a külügyminiszter a szuperhatalmakra vonatkozó jól ismert kínai teóriát. »Európa a két szuperhatalom harcának ütközőpontja és Kí­na abban érdekelt, hogy Euró­pa erős és egységes legyen« — mondta. A nyugati propaganda- szov- jetbllenes rágalmait is túl­licitálva utalt a Zairének nyúj­tandó kinai tamogatus eshe­tőségére. Az Egyesült Államok hiva­talosán tájékoztatta Santiagót arról, hogy Amerikában vár­hatóan vádat emelnek a fel­oszlatott chilei titkosszolgálat a üina több volt vezetője el­len Orlando Lelelier, a nép; egység kormány \volt külügy­miniszterének meggyilkolásá­ban való közreműködés miatt. Orlando Letelier 1976 szep­temberében esett pokolgépes merénylet áldozatául Wa­shingtonban, ahol a chilei puccs óta emigrációban élt. A chilei politikus meggyil­kolása körüli vizsgálat fényt derített arra, hogy milyen szoros kapcsolat állt fenn a Dina és az amerikai titkos­szolgálatok . között. Ezért a Egyesült Államok megpróbál­ta eltussolni az ügyet, végül azonban mégis utat kellett en­gedni a vizsgálatnak. New York egyik repülőte­rén nemrég letartóztatták M. Towney amerikai állampol­gárt, ,a Dina volt ügynökét. Towley, aki 20 éve ét Chilé­ben, beismerte; többször járt Amerikában azzal a megbí­zatással, hogy tárgyaljon azokkal a kubai emigránsok­kal, akik később a gyilkossá­got végrehajtották. Towley elmondotta, hogy a merénylet tervét Cor.tereas Sepulveda tábornok, a Dina főnöke dolgozta ki, de jóvá­hagyta Pinochet tábornok is. A Washington Post cikke rámutat Pinochet szerepére a gyilkossági ügyben és többé- kevésbbé nyíltan. a diktátor lemondását követeli. A Kaposvári Ruhagyár fölvesz egy ruhaipari anyagismerettel rendelkező, középiskolai végzettségű „egyéb” anyagraktárvezető-helyet test, egy felsőfokú végzettséggel vagy középfokú végzettséggel és szakvizsgával rendelkező energetikust, továbbá egy takarítót. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. (40005) R Pravda Carter beszériérö Kínai beismerés Megvonták Vietnamtól a gazdasági segítséget

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom