Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-09 / 134. szám

Az idén már működik m i mm Az utolsó simításokat vég­zik a nagyberki termelőszö­vetkezet Bábolna szárítóján. A belső szereléseken dolgoznak a munkások és festik a külső vázat. A tízmillió forintos be­ruházás tervezését tavaly szep­temberben kezdték el, a mű­szaki átadást ez év július el­sejére tervezik — a munka mostani állása szerint. A gaz­daságnak nagy szüksége van a berendezésre, ugyanis sze­mes terményének szárítása az előző évben gondot okozott. Most már az aratás után a szá­rítóba, illetve a tárolóba tud­ják szállítani a gabonát, majd ősszel a kukoricát. A beren­dezést a tamási Szövál építi. A szárító tizenöt tonna sze­met fogad óránként. Teljes kapacitása óOÖ' vagon gabona, illetve 500 vagon kukorica. A legmegbízhatóbb szállítók között tartják számon a gör- getegi termelőszövetkezetet a dohánybeváltókban. Hogy mi­lyen lesz az idei szállítmány, Építkezik az Express A balatonföldvári Express- táborbain az idén egy 208 ágyas szálloda építésiét kezdte meg a Tolna megyei Tanácsi Építő Vállalat. A szádodéit jö­vőre adják át. Ugyancsak az Express két nycAcemeleties szállodát is építtet a földvári parton, melynek a kivitelező­je ugyancsaik a Tolna megyei vállalat. E két szállodában 960 nyaralót helyezhetnek majd el. Az egyik épületet 1981-ben, a másikat 1983-ban bocsáthatják a haziai és a külföldi fiatalok rendelkezésé­re. A szállodákhoz strand is tartozik majd. A Mecsek nagy lepkéi A Mecsek legnagyobb lep­kéi megkezdték rövidre sza­bott életűiket: a meleg esti órákban újra meg újra fel­tűnnek az éjjeli nagy páva­szemek. Nevüket a szárnyu­kon látható színpompás, szem alakú rajzolatról kapták. S valóban nagyok, hiszen a ki- feszíitett szárnyak távolsága a 80 millimétert is eléri. A lep- keóriás fő elterjedési területe Dél-Európa és Kisázsáa. s vi­szonylag nagy számban re­pülnek a déli fekvésű Mecsek hegységben is. Az utóbbi években azonban erősen gyérülnek a návasae- mek, mivel az iskolásgyere­kek előszeretettel - vadászinak rájuk, holott tanulmányaik­hoz nincs szükség lepkegyű.i- feményre. A hatalmas lepkét rendkívül vonzzák a városi fények. az most dől el, amikor a ki­ültetésnek a vége felé járnak, az első melegágyból a szabad­ba került palántákat pedig mé • kapálják. A dohányter­mesztési hagyományairól ne­vezetes gazdaság tavaly és az idén több korszerűsítést veze­tett be. Újfajta elektromos szárítókat építettek — a táro- lópajta és a simítás fölösle­gessé vált. A berendezés elsősorban a Coker fajtára alkalmas, azt a havanna mellett fokozato­san vezetik be. Húsz hektáron Coker, tizenötön pedig a ha­gyományos fajta terem, amely kézi művelést és simítást igé­nyel. A munka gyorsítására félmillió forintért vásárolt a tsz egy Baltas gépet, amely több munkafolyamatot végez el: ültet, a palántát vízzel permetezi, sarabol, és a vé­gén le is töri a dohányt. Erre a "épre tervezték a húsz hek­tár Cpker fajtát A termelőszövetkezetben úgy számítanak, hogy ha a követ­kező évben újabb szárítót épít­hetnek, és még nagyobb terü­leten elterjesztik a Coker faj­tát, ötven hektárra emelik a dohányterületet AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Egyre többen megállnak gépkocsival a barcsiak Május 1. pihenőparkjánál. A siz.ép környezet először május else­jén, a majáliskor népesedett be, mimtpgy hétezer ember ment ki az avatásra. A nagyközségi pártbizott­ság a továbbfejlesztés irányá­nak megihatarozása miatt vé­leményeket kért szóban és írásban. Egy dosszié megtelt az észrevételekkel és a ja­vaslatokkal. A pihenőpark to­vábbépítése megkezdődött. Az úttörőszövetség már föl­vette az országos vándortá- bor-hálózatba; mpst épülnek Tíz percre llarcslól a táborhelyek. Az előrejelzé­sek szerint jó néhány úttörő­csapat szeretne a pihenjpark- ban sátort verni. A barcsi fiatalok körében sikert aratott a szombati disz­kó, kint a zöldben. A. tzinpad melletti, viiianyvilágítású tánchelyen szórakoznak a fiúk és a lányok a művelődési ház jó ötlete nyomán. Hama­rosan megoid.klik az elilátás is, most keresik az esőbeálló melletti faház jövendő ven­déglős gazdáját. Az út mentén táblákat he­lyeznék el. hogy fölfigyelje­nek a gépkocsik utasai — A nagyvarosok jövője A nagyvárosok korát éljük. Míg 1700-ban a kontinense­ken még csak 40 százezernél több lakosú nagyváros volt, addig 1900-ban 300, 1950-ben 670, 1960-ban 1340. 1970-ben pedig 1872 nagyváros volt az öt földrészen. A nagyvárosok sűrűsége — a százezer négy­zetkilométerre jutó nagyváros — Japánban és Hollandiában a legnagyobb: 42, Hintve 41. A földrészek közül e tekintet­ben Európa álil az élen, itt az átlagérték 8, Ázsiában 2,3, Észak-Amerika ban 1,2. Közép­es Dél-Amerikában 1,1, Afri­kában és Ausztráliában száz­ezer négyzetkilométerre nem egészen egy nagyváros jut. Viszonylag újak a milliós városok. A századfordulón még csak 17 volt a számuk a világon, 1950-ben már G5. Napjainkban viszont több mint másfél száz milliós vagy annál nagyobb lélekszámú város van a földiekén. A szakértők becslése sze­rint 1970-ben a nagyvárosok összlakossága az egész embe­riség egyhatodát tette ki. ami meglehetősen szomorú tény, mivel a nagyvárosokba — sőt szupervárosokba — való tö­mörülésnek sokkal tölbb hát­ránya van az emberek szem­pontjából, mint előnye. Sze­rencsére nem minden ország engedi meg a nagyvárosok lakosságának mértéktelen fel­duzzadását. Köztük Cseh­szlovákia sem, ahol a fővá­ros lakosainak szarna hosszú idő óita egymillió körül van. A várostervezők és a város- rendezők a nagyvárosokat körülvevő úgynevezett elő­városok létrehozása érdeké­ben fáradoznak. Ilyen lesz a Prágától délnyugatra 300 hek­tárnyi területen fekvő, maj­dan 120 ezer lakosú Stodulky is. f Jugoszlávia és a Balaton kö­zött iiyeniKor nagy az átmenő forgalom — a parkerdőre. A nagyközség xlalkói tíz perc aiatt kénj elmesen kisétálhat­nak a zöldoe a hamarosan kiépülő gyalogútokon. A gép- kocsiKnak nagy parkolóhelyet alakítanak ki. Kétszáz szemé­lyes körszínpad, újabb ülőal­kalmatosságok szerepelnek még az idei tervben. Később pályák is épülnek, lesznek sportjátékok, hogy valóban a szórakozás és a pihenés helye legyen a park. Arra is gon­doltak, hogy a közelben folyó patak mellett csónakázótó le­gyen. Három-négy év alatt burkolt utakat építenek, s egy-két éven belül a vizet is kivezetik a barcsi—somogy- tarnócad — megépülő — ve­zetékről. Ez megteremti a kempingezés lehetőségét. Ha a barcsi üzemek és in­tézmények igénylik. akkor külön pihenőhelyeket is ki­építhetnek maguknak. Hely van bőven, a pihenőpark jö­vendő összterülete a kilenc­ven hektárt is elérheti. Szó van róla, hogy a somogyszobi vasútvonal helyén kerékpár­utat alakítanak ki. A Május 1. pihenőpark már most tehermentesíti az ős- borókást, s elsősorban a kö­zelsége miatt kedvelik a nagyközség lakói. II gondatlanság „gyümölcse” Szépen növekedik, sőt, ha minden jól megy, kalászt hoz a gondatlanság termése az utak mellett. Több helyen lát­ni ugyanis a megyében, hogy szárba szökkent az a gabona, amelyet még a nyári, ősz eleji szállítások idején hullattak el. Némelyik helyen nem is gyo mosódik, csak egy baj van kicsit sűrű — túl vastag su­gárban pereghetett le a szál­lító járművekről. Talán egy kis gyomirtót is szórtak rá, s ha szerencséje van, még mű­trágyát is kapott Az útpadkán szárba szökke­nő gabona intő példa: vigyáz­zunk lobban a termésre! Az automata fogságában Naponta, négymillió ameri kai bosszankodva vágja le a telefonkagylót, mivel külön­böző árukat kínáló kereske­dők hívják fel őkét. A cégek most más módszerhez folya­modtak: áttértek az aulama- i t.ikus hívási rendszerre, . mely naponta .1000 hívásit bonyolít le es magnetofonra fölvett hirdetéseket közöl. Előforul, hogy miután az előfizető le­tette a kagylót, az automata nem kapcsol ki. Egyszer egy minneapolisi laikos sürgősen fel akarta hívni a mentőket, de a számához »ragadt« auto­mata továbbra is 'különböiaő fogyasztási cikkeket hirdetett. Felújították a RippI-Rónai-villát Nyitás: augusztus 20-án .A kaposvári Róma-hegy ne­vezetessége a Rippl-Rónai-vil- la : az a hely, ahol hosszú időn át élt és alkotott a magyar piktúra kiemelkedő alakja, Európa-hírű festőművészünk. A villát a Kaposvári Építő­ipari Szövetkezet L. Szabó Tünde tervei alapján felújí­totta, ,berendezésre készen a napokban átadta a Somogy megyei Múzeumok Igazgató­ságának. A műterem, ahol Rippl-Rónai dolgozott, újra- épül, a régi vályogfalakat tég­lafalak váltják föL Honfi István múzeumigazga­tó elmondta, hogy a villa, il­letve a műterem berendezését Kisdéginé Kirimi Irénre, a Magyar Nemzeti Galéria osz­tályvezetőjére bízták. Cél az, hogy a villa látogatóját az a hangulat fogadja, amelyben Rippl-Rónai József élt, dolgo­zott. Szántos műve is kiállí­tásra kerül az emlékmúzeum­ban. Felújítják a villa park­ját, a jövő héten Schrotta Já­nos szobrászművész hozzálát a park szobrainak a restaurálá­sához. A Rippl-Rónai villa augusz­tus 20-tól ismét látogatható lesz. A kerékpár nem volt kivilágítva Nem a látási viszonyoknak megfelelően... A városokban, ahol több a közlekedési render, szigorúb­bak és főleg gyakoribbak az ellenőrzések, kevesen menne.v rosszul fölszerelt kerékpárral közlekedni. A megyét járó gépkocsivezetők azonban na­gyon gyakran találkoznak es­ténként a falvakban, a közsé­gek közti utakon ki világi tat- ian kerékpáron közlekedőik­kel. Sokszor csak a szerencsé­nek köszönhető, hogy nem történik baleset. A biciklisek ilyenkor azzal védekeznek: én látok. Elfelejtik, hogy látsza­ni is 'kell. Az említett okok is közre­játszottak annál a szeren­csétlenségről. amely március 9-én este fél hétkor történt Csurgó mellett.1 Két asszony — rrundikelten az állattenyész­tési telepen dolgoztak — hátsó világítás ^ nélküli kerék­páron haladt az út szélén. Már erősen szürkült, korláto­zottak voltak a látási viszo­nyok. A 20 éves Magyar Ist­ván csurgói gépkocsivezető ezt néni vette figyelembe, nem ennek megfelelően választot­ta meg a teherautó sebessé­gét. Mintegy 52—58 kilométe­res óránkénti sebességgel ha­ladt, amikor észrevette az út jobb oldalán, a kocsi előtt ke­rékpározó asszonyokat. Féke­zésire nem volt ideje, elütötte mindkettőjüket Először a 49 éves Csordás Istvánné csur­gói állatgondozónak hajlott teherautójával. Az asszony a baleset során olyan súlyosan megsérült, hogy a kórházban meghalt. A másik asszony, aki Csordásné előtt kerékpá­rozott, súlyos sérülésit, szenve­dett. A kivilágítatlan kerék­pároknak is szerepük volt abban, hogy bekövetkezett a szerencsétlenség, ám tálán nem történt volna ilyen tra­gikus eset. ha a gépkocsi ve­zetője óvatosabb, kisebb se­bességgel halad. Az ügyben a Kaposvári Já­rásbíróság dr. Mateevics Lász­ióné tanácsa hirdetett ítéletet. Magyar Istvánt 1 évi és 2 hó­napi fogházbüntetésre ítélte és két évre eltiltotta a jár­művezetéstől. TARKA SOROK Bíróságon Kérem, ismételje el, mi­ket mondott a szomszéd­jának, amikor veszeked­tek. , — A csúnya szavakat is? — Azokat kihagyhatja. — Bíró úr, akkor nincs mit mondanom! V Parancs Egy nyugalmazott ezre­des dühösen próbálkozik a versírással, és nem megv. Mindig ezredparancs lesz belőle. A múlt Szabó az egyik vasár­nap megkérdi Kovácstól, miért nem veszi már el Gizikét, hiszen olyan ré­gen udvarol neki. — Sajnos, nem tudok dönteni. Aggaszt a leány múltja. — Miért? Talán kétes­nek találja? — Nem kétes az ké­rem, hanem túl hosszú ... Női dolgok Szabó és felesége ka­rambolozik. Amikor a mű­tét után magukhoz térnek, a begipszelt Szabóné így szól férjéhez: — És most milyen ko­csit veszünk, drágám? Megoldás — Nem tudom, hogy járhatsz egy olasz férfi­val. ö csak olaszul be­szél, te meg csak magya­rul. Hogy értitek meg egymást? — Ez igazán egyszerű. Én jól tudom, hogy ő mit akar. S amit meg én aka­rok, azt szó nélkül meg­veszi az ékszerésznél. Monológ — Nem tudom, mit te­gyek ma este. Nyeljem le ezt az altatóport, és alud­jam ki magam, vagy pe­dig szedjek be egy fo­gamzásgátló tablettát, és menjek le a bárba?... Vallomás — Péter, bevallom ne­ked, hogy életem legszebb perceit a Magas Tátrának köszönhetem. — Miket beszélsz, hí-* szén tudtommal egyszer sem voltál a Tátrában! — Én nem, de a férjem minden félévben oda jár! SsmmiM&plap AZ MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő : JÁVORI BÉLA. FőszerUesztő-h. : Paál László Szerkesztőség: Kaposvár. Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, posta fiók 31. Telefon: 11-AIR. Felelős kiadó: Doniján Sándor. Beküldött kéziratot nem örztinlc meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üzemé­ben, Kaposvár. Május 1, u, 101, Felelős vezető: Farkas Béla igazgató, )iszkó a zöldben Körszínpad épül az erdőben Jól fejlődik a dohány Görgetegen

Next

/
Oldalképek
Tartalom