Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-04 / 130. szám
Fiatalok olyasmánya Dustin Hoffman és Mia Farrow főszereplésével 1969-ben készült film Mervyn Jones kisregényéből, a John és Mary- bőL Nagy sikerré lett az amerikai alkotás, noha voltaképpen kamara jellegű film volt. Játszották a magyar mozikban is, és a televízió szombat éjjeli sorozatában szintén a nézők ele került. Miért lett nagy siker? Erre is megválaszol Mervyn Jones most megjelent kisregénye, melyet Prekop Gabriella fordított a Magvető Kiadónak. A történet egyszerű, már-már primitív. Egy fiú és egy lány megismerkedik egy házibulin, s együtt töltik az éjszakát a fiú lakásán. Ám a kisregény nem erre a momentumra összpontosít, hanem a következményekre. Mi történik ébredéskor? Az egyszeri kapcsolat mélyebb érzelmi színeződést nyer-e? Erre válaszol a kitűnő angol író könyve, aki nemcsak elmond egy történetet, hanem annak mélyebb, lélektani hitellel kidolgozott háttértartományát is megrajzolja művében. Magyarországon Mervyn Jones egyébként nem ismeretien, csak néhány hónappal ezelőtt kaptuk kézhez az Európa Zsebr- kö'nyvek sorozatban megjelent regényét, a Jelen, múlt, jövő címűt, mely egy londoni munkásnegyedben, a Stedman Streeten született- Charlie Wheelwrigth életútját követi. A nagy gazdasági válság, sztrájk, értékrendek átrendeződése adja a történés hátterét. Mervyn Jones most megjelent kisregényét, a John és Mary-t párhuzamos szerkesztéssel teszi még érdekesebbé A fiú és a lány — mindketten húszon felüliek, tapasztalatokkal rendelkeznek — szemszögét váltogatja Így az eseményeknek két oldalát látjuk mikro- realisztikus pontosságú ábrázolásban. Hogy mi lesz az együtt töltött éjszaka után a fiatalok sorsa, nem áruljuk él. Olvasmánynak ajánljuk. AZ IFJÚSÁG ÉLETE  munkásélet kezdetén kolics József. — Jó lenne, ha a most munkába lépőket nem fogadnák előítélettel. — Miért itt köt ki? — Elsőéves voltam, amikor nyáron a SÁÉV-nél dolgoztam. Jólesett, hogy sohasem néztek le az idősebb szaktársak azért, mert csak tanuló vagyok. Rendesek voltak, mindig egyenrangú emberként bántak velem. Nem éreztettek, hogy még sok mindenhez nem értek, hanem megmutatták, hogyan lehet a legügyesebben, leggyorsabban megcsinálni valamit Különben is az a ’ brigád, ahol éppen most a gyakorlatot végzem, a vállalat legjobb brigádja. Varga János vezeti. Tetszik, ahogy a legkorszerűbb körülmények között, gyorsan dolgoznak. Szeretnék közéjük tartozni, de mégsem örülnék, ha rosszul járnék. Ékes János máris elhatározta, hogy tovább tanul. Abban még bizonytalankodik, hogy hol, de az érettségi megszerzése mindenképpen célja, ö hamarosan a villanyszerelésről veszi át a szakmunkás-bizonyítványt, és a SÁÉV-nél kezdi el a munkát — Illetve folytatom, hiszen harmadikosakként már dolgozunk. Mépedág az új lakásokban szereljük a villanyit Fölemelő érzés, hogy hány ember öröméhez járulunk hozzá, de állandóan csak ezt csinálni... ? Ha ebbe belegondol az ember... G. J. VIT-kiállitás Kaposváron, az 503. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben három utolsó éves szakmunkástanuló ül velem szemben. Különböző szakmákat tanultak, de egyben megegyeznek: mindhárman a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál kezdik a munkáséletet. — Miért éppen ezt a vállalatot választotta? — kérdezem Bonovácz Lászlótól, aki vas- és fémszerkezeti lakatos lesz. — Másodéves tanulók voltunk, amikor a SÁÉV műhelyébe helyeztek bennünket, hogy a gyakorlattal ismerkedjünk. Harmadévben a munkások közé kerültünk. Brigádról brigádra mentünk, hogy más-más közösségben más-más feladatot oldjunk meg. Ennek során az embereket is megismertük. Lehet, hogy különös szerencsém van. le akikikel találkoztam, mind segítőkészeknek bizonyultak. Sokat hallottam arról, hogy nehéz egy kezdő fiatalnak beit eszked nie a munkásközös- ?égbe. Úgy érzem, hogy nekem ez könnyebb lesz, mint máshol. Tehát elsősorban az emberek miatt kötődöm oda, ahol. a műhelygyakorlatunk volt, másodsorban pedig a gépek miatt A vállalat jól Eöl van szerelve gépekkel. Bízom benne, hogy ez a vonzalom nem egyoldalú, vagyis engem is szívesen látnak majd. Népi ilyen lelkes Nikolics József, aki központifűtés-szerelőnek készük Attól fél, hogy az előtte hanyagul dolgozó szakmunkástanulók miatt tartósan rósz véleménnyel lesznek a vállalatnál a fiatalokról. Az történt ugyanis, hogy a kezdők aránylag magas órabért kapták, s lazítottak a munka ütemén, mondván, azt a több mint kilenc forintot úgyis megkapják. Ezt látva az.után a vállalat nem volt ilyen jóindulatú az utánuk következőkkel : alacsonyabb óraibért állapítottak meg számukra. — Én pedig nem szeretném meginni a levét mások hanyagságának — mondja Nilúnius 18-án nyitnak a központi táborok Több mint kétezer fiatal dolgozik Hamarosan zárnak az iskolák és nyitnak az építőtáborok. Az idén is sok somogyi fiatal tölt el néhány napot a táborokban. Napközben ugyan nem lehet tétlenül ülni ott, ám munka után szórakozhatnak, kikapcsolódhatnak, barátságokat köthetnek. Fülöp Lujzától, a megvei KlSZ-toizottság munkatársától afelöl érdeklődtünk, milyen táborokba utazhatnak az idén a somogyi fiatalok, s hol nyílnak megyénkben építőtáborok? — Kunfehértón, Komáromban és Kiskunfélegyházán lesznek építőtáboraink. 20 fiatal Kunbajára utazik majd. Az ottani tábor a tolnaiaké, de azért néhány somogyit vendégül látnak. Szakmai építőtáborok lesznék Leninvárosban és Csepelen. Ide másodéves szakmunkástanulók utaknak, szerkezetlakatosok, kőművesek, villanySzerényen, kifogástalanul Bodoroczki János a marcali munkásőregység ünnep« gyűlésén . tett esküt : becsülettel teljesíti kötelességét, pártmégbí- zatását. Eredeti szakmája postaműszerész, ezt végezte sok évig. A katonaságnál első osztályú műszerész minősítést ért el, és élenjáró katonaként szerelt le. Most már harmadik éve műszerész a Májuls 1. Ruhagyár marcali gyáregységében. — Vonzott az új gyár. Itt újabb gépekkel, műszerekkel találkozom. Részt vettem egy átképző tanfolyamon, ahol az egyszerű varrógépektől kezdve a gyors varrógépeket, a láncöl- téses lyukasztó és más gépeket, a farmergyártáshoz Amerikából kapott gépeket, azok szerkezetét is megismertem Itt univerzális emberekre var, szükség, akik képesek minder gép karbantartására, javítására. Ezt a feladatot igyekszerr jól ellátni. Huszonnyolc éves, tele el- képzelés|kkel, tervekkel. Beilleszkedett a fiatal gyár közösségébe. — Szerényen, esöndeser dolgozik Szeretik, mert munkájára mindenkor számíthatnak, azt felelősséggel végzi Ezért javasoltuk a munkásőrségbe előképzésnek. Nem csalódtunk benne, ugyanúgy helytáll, mint itt, a munkahelyén. Néhány hónappal, ezelőt' vettük fel pártszervezetünkbe Most már pártmegbízatása a munkásőri feladat kifogásta laft ellátása Bojtor Ferenc, a gyáregység Igazgatója beszélt így a fiatal műszerészről. Néhány napja a marcali munkásőrök — köztük Bodoroczki János — kiképzési feladatot hajtottak végre. Tóth Károly egységpa rancsnok-helyettes ugyanúgy vélekedett a fiatal munkásőrről, mint az igazgató. — Szerénységével, becsüle tes igyekezetével vívta ki társai elismerését már előképző? korában, s az eskü letétele óta is ez a jellemző rá Jó hatással van a többi fiatal munkás őrre is kötelességtudásával. Persze, nem csupán ez az egyetlen feladata. A gyáregy ség szakszervezeti bizottsága ban sport- és kultúrfelelős, < az üzemi könyvtáros. Tanul újít, ezzel megkönnyíti, meg gyorsítja a munkát. Tagja £ műszerészek Lady János szó ciaüsta brigádjának. Jelentke zett a szakmunkások főiskola előkészítő tanfolyamára, s h< ezen sikeresen túljut, akko műszaki főiskolán tanul tovább. — Miért határoztam el a tanulást? Az új ismeretek megszerzése mindig ösztönzött Most, hogy a kommunisták so raiba kerültem,, hogy a párt- szervezet a munkásőrségbe javasolt, tudom, tőlem többe várnak. Errs csak akkor leszek kép», ha tanulok. Nem lesz könnyű, hiszen nős vagyok, családom van, de otthon is megértik, helyeslik törekvésemet, és segítenek is hogy elképzeléseimet megvalósíthassam. Bodoroczki János egyike azoknak a fiataloknak, akik helyesen és értelmesen használják ki a lehetőségeket, és részt vállalnak a közösségi feladatokból. — Hogy érzi magát az új gyárban és a munkásőrségben? — Mindkét helyen nagyszerűen. Amikor ide kerültem, Balacskó Zoltán műszerész segített, hogy mielőbb megismerhessem feladataimat. Kommunista, s az 6 szerény, felelősségteljes munkája, példája. nyomán határoztam el, hogy én is jelentkezem a pártba. Örülök, hogy a munkásőr- megbízatás volt a próbakő. Olyan közösségbe kerültem, amelyben kommunistaként, emberként is sokat tanulhatok. fe I* szerelők, burkolok, összesen ötvenen. A közp>onti táborokban az idén 1829 somogyi fiatal utazhat. A táborok június I8-án nyitnak, a csoportok kéthetenként váltják egymást egészen augusztus 26-ig. Elsősorban a szőlőkben segítenek majd, néhol gyümölcsöt szednek. Az idén sokkal többen utaznak, mint tavaly. A keretszám 1500 fiatalra szólt, ám ennél többet sikerül elhelyezni. Különösen jó volt a mozgósítás — az iskola létszámához viszonyítva — a nagyatádi gimnáziumban, onnan 192 tanuló utazik. Sok fiatalt várnak a táborokba Tabról, Marcaliból, Csurgóról is. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan megyénkben is számos építőtábor nyitja meg kapuit. A tanítóképző főiskola a városgazdálkodási vállalattal kötött szerződést Ide 50 lengyel fiatal is érkezik. A mező- gazdasági főiskolások házon belül dolgoznak. A barcsi építőtáborba a közgazdasági egyetemről érkezik 80 fiataL Velük együtt 50 úttörő is részt vesz a nyári munkában. Nagyatádon három 60 tagú csoport — zömmel szakmunkástanulók — vesz részt a városszépítésen. A marcali építőtábor lakói az óvodaépítésen dolgoznak majd. Fonyódligetre úttörőket is várnak. Ide négy turnusban összesen 120 fiatal érkezik, ők a megyei KISZ- és úttörőtábor építésében segítenek. A megyei építőtáborok a legkülönbözőbb időpontokban nyitnak. Elsőként a fonyódlige- ti, június 18-án. A megyei táborokba összesen 440 fiatalt várnak. £ VIT-pályá- zat anyagából kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. Festmények, fotók, bútorok, iparművészeti tárgyak, szőnyegek, ruhák szerepelnek a kiállításon — fiatal művészek alkotásaiból Tóth Ernő: Festőnövendék (festmény) Benkő Imre fotói: Szakmunkástanulók Részlet a kiállításról • Ét ' . 5 tMiért adnak, kosarat a Nem először vagyok itt. A nagy terem homályába burkolózva az egyik fal mellől figyelem a meglehetősen vegyes‘ társaságot. Csak egyben nincs eltérés: valamennyien fiatalok. Jórészt a két kaposvári főiskola hallgatói, de akadnak a városból kilátogató dolgozók, diákok is. Közkedvelt kedd esténként a mezőgazdasági főiskola diszkója. Félig telt a terem: a lemezlovas előtt táncolnak a fiatalok, a másik oldal — ahol jómagam is álldogálok — szinte üres. Nézelődöm. Jobbra tőlem három lépésnyire két lány bújik meg a sarokban. Beszélgetnek. Az egyik megtetszik. Szemem sarkából figyelem, amint rövid idő alatt három fiúnak is kosarat ad. Feszít a kíváncsiság. Odalépek hozzá, s a tőlem telhető legnagyobb udvariassággal az iránt érdeklődöm, hogy mért nem megy el senkivel sem táncolni? — Várok valakit — mondja kurtán, s megértem, hogy a helyem három lépéssel arrébb van. Visszatérek hát és tovább támasztom a falat. A teremben harsog^ a zene. Az izmaim meg-mégrándul- nak, de végül is úgy döntök, hogy nem adom fel a függetlenségemet. A táncolok mellett egy falmélyedésben fölfigyelek egy barna hajú lányra. Fehér pulóverje kékesen csillog a hangulatvilágításban. Áll, felső testét enyhén ringatja az ütemre, miközben jó néhány, táncra kérő fiatalember hívása után megrázza a fejét. Amikor végre szünet lesz, s a zene annyira lehalkul, hogy valamit egymás szavából is érteni lehet, feléje irányítom a lépteimet. Meglepetése hamar elmúlik, de nem nagyon éra érdeklődésem okát. Végül is »elmagyarázza*, hogy mért nem megy el táncolni: — Három ok lehet: vagy várok valakit, vagy nincs kedvem, vagy pedig nem tetszik az illető, aki hív. — Ma mi az ok? Tűnődik, majd megránt: a vállát, felet: — Nincs kedvtm. — És ha lenne kedved, s nagyon megtetszik egy fiú, akivel szívesen elmennél táncolni, de mindig más kér fel — mit csinálsz? — A nőknek erre is akad »haditervük*. Mivel én nem mehetek oda a fiúhoz, neki kell idejönnie hozzám. Ezt hogyan érhetem el? Például úgy, hogy néha rá-ránézek, s ha jön valaki más felkérn,. egy félmosolyt küldök a »választottam* felé, majd annak, aki táncolni hív, kosarat adok. Ha ebből sem ért az illető, akkor... úgy kell neki! Szótlanul álldogálunk és hallgatjuk a zenét. Kezdődik a »második menet*, a lemezlovas bejelenti az új talpatá- valót, s a párok nekilódulnak. Pillanatok alatt megtelik tánctér, s a zene újra beborítja a termet. Ilyen nagy zajban nem lehet már beszélgetni, indulnék hát vissza az »én falam mellé*, amikor megérint a lány: — Nem táncolunk? Gy. I» Somogyi Néplap
