Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-30 / 152. szám
Őriárai a Balaton-parton Rendőrökkel az éjszakában X sóstói Ifjúság kemping csendes. A közeli Pannónia vendéglőben békésen vacsoráznak, sörözhetnek az üdülők. Sötétedik. Az egyenruhás rendőrök a parton cirkálnak. A »civilek« a kempingben néznek körül. Kellemes, langyos este van. A sátorlakck közül sokan már lefekvéshez készülődnek. Az egyik faházból gyereksírás hallatszik, s asszonyi csitítgatás. — Jámlbor vidék ez — mondom. — Nyoma sincs rendbontásnak, rendbontónak. — Bár úgy lenne — feleli a fiatal főhadnagy. — Semmi — jelenti a partról visszatérő törzsőrmester. — Jó lenne, hagy ez az idilli kép jellemző volna általában a Balaton-partra — jegyzi meg egy kis iróniával a főhadnagy. Sajnos, nem jellemző. Az ellenőrző csoportok eligazításán méltán hangsúlyozta a siófoki kapitányság vezetője: a balatoni nyár a tó közelébe vonzza a bűnözőket, a munkakerülőket, a könnyű prédára leső tolvajokat, a prostituáltakat stb. Túrázó 'fiatalok kedvelt helye ilyenkor a partvidék. Közülük sokan ösz- szetévesztik a nyári szabadságot a szabadossággal. Nem kevés gondot okoznak a rend őreinek, akik mindent elkövetnek avégett, hogy megóvják őket a meggondolatlan — esetleg súlyos következményekkel járó — cselekedetektől. Az éjszaka módónban áll az említettekről meggyőződ„Bika” az érzékeny szívű Este 10 óra, ugyancsak Sóstó környékén. A vendéglő már zsúfolt, diszkó van. Az üzletvezető felhívja a rendőrök figyelmét két idősebb férfiúra. Az egyik félmeztelen. Már »nehezen bírnak« magukkal. A hatalmas termetű, tengerészinges, ötveh év körüli férfi széles jókedvében nagyokat üt az asztalra. A fiatalok riadtan nézik. Magas, civilruhás rendőrtiszt lép hozzájuk, előveszi igazolványát, majd csendesen, de határozottan kéri a »papírokat«. — Menj az anyád... — bődül a tengerészinges, majd válogatott szitkok, sértések özöne zúdul. Már »levegőben lóg« a tettlegesség is, de ettől a két egyenruhás rendőr »megóvja« a renitenskedőket. Elindul a meseautó.. Körülbelül egy óra múltán a kapitányságon. Az öccsöt (K. Károly budapesti garázsmestert) elnyomta a buzgóság. A báty, K. Ferenc kanadai állampolgár félig-meddig már józan. Ha egészen halkan beszél, a hangja akkor is betölti a hivatali helyiséget. Pedig most halkan akar beszélni. Az útlevele nincs nála. (»Félek, hogy elvesztem, azért nem hordom magammal.«) Kihallgatás, jegyzőkönyv. A »gyanú« a lehető legalaposabb: hivatalos személy megsértése, garázdaság. Az őrnagyot atyafiságosan, letegezi, majd minden átmenet nélkül sanyarú gyerekkoráról kezd mesélni. — Az apám rugdalt, mint egy kutyát — a hangja el- csuklik. Sír. — Ezért mentem én Kanadába! Ezért! Szegény feleségem — ingatja a fejét —, most odakint vár és nem tudja mi történt velem. .Gyerekek! Hivassatok egy taxit, azonnal elhagyom a Balatonpartot. A vendéglőben történteket, érthető ' módon, szépíteni igyekszik. — Azt hittem, be akartok csapni. Rövidlátó vagyok. Mit tudtam én, milyen igazolványt mutatnak. Nekem is van tengerészigazolványom. Nagyon sajnálom, hogy úgy viselkedtem. Bocsássatok meg nekem! Angyalföldi gyerek vagyok, s igazi magyar. Bárki megmondhatja a régi haverok közül, milyen gyerek a Bika. Mert engem így neveztek az Angyalföldön. Abban az egyesületben bokszoltam, ahol Papp Laci. Csak előbb kezdtem, mint ő. 1948 óta él Kanadában. Elmondja, hogy egy nagy hídépítő cégnél dolgozik, s kemény fizikai munkát végez. Ötvennyolc óta minden évben hazalátogat. — Nyolc hónapig megfeszített erővel dolgozom —mondja —, s ilyenkor kirúgok egy kicsit a hámból. Nagyon szeretem a cseresznyepálinkát. Itthon mindig azt iszom. — Kanadában is ki-kirúg a hámból? — Ott nem lehet. Nem engedi a munka és a család. Mielőtt távozik, borravalót akar adni az egyik rendőrnek. Mint egy igazi »kanadai magyar úr«. „Elhagyott a Béla” S. Zsigmond 27 éves. — Mikor dolgozott utoljára? — Márciusban. — Most honnét jött? — Pécsről. A napokban szabadultam. — Mikor érkezett Siófokra? — Ma reggel Dolgozni jöttem, kérem... Rajzszakkörvezetők továbbképzése Fonyódon Segédanyagokat készítenek az új tantervhez A Somogy megyei Tanács fonyód-bélatelepi alkotóházában rendezett rajzszakkörve- zetői továbbképzés tegnap fejeződött be. Tizenhárom általános : iskolai rajztanár, illetve amatőr — ezek mindegyike szakkört vezet — jelentkezett a tanfolyamra. Hagyomány, hogy Fonyód-Bélatelepen a nyári hónapokban — az egyre több hivatásos képzőművész mellett — szervezett továbbképzés formájában foglalkoznak a somogyi amatőrökkel. , Lettner Sándor festőművész, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola tanára irányítja a tábor munkáját-- Előzetesen fölmérést végeztünk a megyében, hogy hol működik rajzszakkör, illetve azoknak az iskoláknak is küldtünk meghívót, ahol szeretnénk, ha foglalkoznának a tanulók vizuális nevelésével, a tehetséggondozással. Tizenhármán jelentkeztek a tanfolyamunkra; kevesen, hiszen jóval több szakkör működik a megyében, — A csurgói diákszínjátszó találkozón a megye középiskolás amatőr képzőművészei is bemutatkozhattak. Az összkép — mint ahogy az eseménnyel foglalkozva annak idején már megírtuk — csaknem elszomorító volt Megyénk középiskoláiból hiányzik a vizuális nevelés, a tehetséggondozásra alig fordítanak gondot, A megyében végzett minisztériumi vizsgálat is megfogalmazta, hogy kevés képzőművészeti szakkör működik Somogybán, a működők színvonala pedig erősen eltérő. — ötszáznál több rajz érkezett a csurgói pályázatra, húszegynéhány munka kerülhetett csak falra közülük. Erősebb rostálással talán még ennyit sem mutathattunk volna. — A színvonal alacsony, mi lehet az oka? — A középiskolai rajzszakkörök vezetésére nem ösztönzik megfelelően a pedagógusokat. Túlórában számolják el ott, ahol éppen működik. Ide tartozik az is, hogy a középiskolákból csakújgy, mint az általános iskolákból hiányoznak a jól fölszerelt szakköri helyiségek. Az általános iskolákban sem jobb a helyzet. — A teendők? — Az anyagi támogatás növelése indokolt lenne. Azután a szakkörvezetők képzésében akarunk előbbre lépni. Ezt szolgálja mostani tanfolyamunk is. — -A továbbképzés programja? — Fő ffeladatnak * tekintettük, hogy a rajztanárokkal elvégezzük az új tantervvel kapcsolatos munkákat. Az új tantervben a rajzobtatás is megújhodott. A tanulók a törzsanyag mellett kiegészítő anyagot is tanulhatnak. Ezt tekintjük a szakköri munka alapjának: a tehetséggondozás »tananyagának«. Júliusban sokszorosított formában a megye valamennyi tanítója és rajztanára kézhez kapja azt a segédanyagot, melynek alapján az órák anyagát, a szakkörök programját földolgozhatják. Az alkotóházban részt vevő pedagógusok, szakkörvezetők gondot fordítottak az egyéni képességek fejlesztésére is. Rajzoltak, festettek — tanulmányokat készítettek. Ütrava- lót kaptak az iskolai munka továbbfejlesztéséhez és saját alkotótevékenységük kibontakoztatásához. H. B. K. István 16 éves. — Felügyeletes vagyok. Két éve farmerokat loptam a földvári Express-táborban. — Most dolgozik? — Segédmunkás vagyok a Csepel-üdülőben. — Hol találkozott a rendőrökkel ? — A parton. Randevúm volt. A húszéves H. Kálmánt »testvérszerető jó szíve« sodorta a bajba. Elmondja, hogy tizenhét éves öccse, aki Aszódon »él«, eltávozást kapott, s ő ment érte vonattal. De elkerülték egymást, s különféle kalandos előzmények után végre egymás nyakába borulhattak a Balaton cukrászdában. Közben az öcs (apró- cseprő betörésekért ítélték el) eltávozási ideje lejárt. Most hát mindketten itt vannak. — Dolgozik valahol? — Nincs bejelentett munkahelyem. De D. Tibor maszek kőművesnél húszforintos órabérért dolgozom. B. S. Katalin bűbájos mosollyal egy végtelen, bonyolult történetbe kezd, mely a budapesti Déli pályaudvaron kezdődik és a földvári diszkóban végződik. A személyi igazolványát természetesen egy barátnőjénél felejtette. Éppen hozzá akart utazni, amikor... Három gimnazista lány azért aggódik, hogy mit szól majd a papa, ha megtudja ... M. Erzsébet sokszor látott vendég itt. Sír. »Ha most kiengednek, hétfőn munkába állok.« Huszonegy éves. Volt már feleség, anya, élettárs, börtönlakó, s különös előszeretettel látogatja a csapszékeket. ■— Most három hétig meg tudtam állni, hogy ne igyák — mondja panaszos hangon —, de most elhagyott a Béla, az élettársam. Azért ittam. Hogy miből, nem kérdeztem tőle. Jő reggelt, fiúk ! Hajpali háromkor friss erők indulnak a Balaton-partra. Körülnéznek a zöldövezetben, a parkokban, a várótermekben. A szabadi állomás előtti padokon farmerruhás legények alusznak. — Jó reggelt, fiúk! A papírok rendben vannak, de az ellenőrző csoport parancsnoka megcsóválja a fejét. — Ezt aztán nevezem pihenésnek, gyerekek — mondja. — Nem lett volna kellemesebb a balatoni kirándulás, ha rendesen kialusszák magukat? Nincs pénzük? — Van. — Hát akkor? A fiúk hümmögnek, — Ilyen éjszaka után vajon mit ér majd a holnapi munkájuk? A kérdésre nem kap választ. Sz. A. HÉTVÉGI TÁIOLÓ IfjÉsÉp nap és kiállítások Koriüss Péter fotója. Korniss Péter Balázs Béla- díjas fotóművész kiállítása szombaton délután 17 órakor nyűik Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban. Novak Ferenc koreográfus méltatja majd a jó hírű fotós munkásságát, a kiállított anyagot. Korniss őrző művész: optikája múlófélben levő világra nyílik, a megtartás szándékával. Fotói nemcsak néprajzi szempontból figyelemre méltók; nézőjükből érzélmi hatást is kiváltanak. Siófok ad színteret a szövetkezeti néptáncosok gálaestjének vasárnap 20 órakor. Délután menettánccal járják végig a szállodasort. A VIII. országos találkozó 24 együttesének 1100 tagja bizonyára narr- élményt szerez a Siófokon üdülőknek és a helyieknek egyaránt. Balatonbogláron szombaton este kezdődnek a hét végi ese- [ menyek : 20 órakor — esős ' időben vasárnap 20 órakor — a szabadtéri színpadon a Lo- comotiv GT vendégszerepei. Ez a népszerű együttes balatoni nyitóhangversenye lesz. A Balatonboglári Községi Közös Tanács és a Műcsarnok rendezésében vasárnap délelőtt 11 órakor nyűik meg a Kék és Vörös kápolnában Reich Károly Kossuth-díjas grafikusművész és Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész kiállítása. Dr. Balassa Tibor, a Somogy m.e- egyi Tanács elnökhelyettese mond beszédet, a kiállítás főszereplőinek munkásságát D. Fehér Zsuzsa művészettörténész méltatja. Közreműködik Vitay Ildikó. A kiállítást Kratochwill Mimi művészet- történész rendezte. A Siotour balatonföldvári üdülőhelyi klubjában a tervek szerint vasárnaptól lesz látható a kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezet' habán kerámiakiállítása. A klub naponta 9—13, illetve 15—-23 óráig tart nyitva. Vízváron ifjúsági napot szerveznek vasárnapra. A barcsi járás összes klubját, illetve a nagyatádi és a kaposvári járás legjobbjait várják a rendezvényre. Módszertani bemutatót tartanak Hogyan csináljuk jobban? címmel. Délelőtt sportversenyek lesznek. Délután a résztvevők az öreg tölgyes parkerdőbe indulnak, ahol berendezett faházat adnak át az úttörőknek. Itt lép fel a baranyai KISZÖV tenccsoportja, a Boróka együttes, a darányi népi együttes, a vízvári folklórcsoport, illetve Muzsay András énekes. A Kaposvári Városi Természetbarát Szövetség 1978 januárjában űj turistamozgalmat indított el Kaposvár turistája címmel. Az érdeklődők képzett túravezetők segítségével ismerkedhettek meg a városunkat körülvevő legszebb tájakkal, azok történelmi múltjával, létesítményeivel stb. A túra úticélok között szerepelt, illetve szerepel a zselickislaki erdő, a Gyertyános-völgy, a töröcskei erdő, a tokaji erdő, Szenna, a Gombás parkerdő, a szentjakabi monostor, a kaposvári múzeum. Vasárnap a Deseda-tó- hoz indulnak. A kaposvári filmszínházak közül a Vörös Csillagban az esti előadásokon zenés angol dokumentumfilm szerepel a Led Zeppelin együttesről, A dal ugyanaz marad címmel. A Jzabad Ifjúság műsorán a Meghívás egy gyilkos vacsorára című angol bűnügyi paródia szerepel. S aki a könyvet kedveli? Most jelent meg a Táncsics Kiadónál László Lajos pécsi író új riportkötete Infarktus címmel. A SZOT-díjas szerző a kor egyik legelterjedtebb betegségének emberi, társadalmi hátterét ábrázolja könyvében. Legeriák a liréi 1922-ben Dombiratosra kerültem. ■ Takonykóros, sintérnek való lovakat találtam. A földek paréjt termettek, nem volt ló, hogy fölszántsák a földeket. Mezőhegyes három apaállattal szolgált ide. A Ráthi-uradalomnaJk maradtak eldugdosott kancái. Az intéző, bizonyos Albel Gyula nevezetű, alacsony ember, neki való háromnegyedes lovon járt, hogy a földről is a kengyelbe tudjon lépni. Beküldi így márciusi lólakodalmak idején a lovát. Katinak hívták, hogy a Násfá- val eresszük össze. Ez a Nás- fa meg egy nagyon szép kánya szőrű, magatudó hatéves nóniusz csődör, nézi nagy fennyen az előtte álló Katit. Násfa legyeződött nagy lombú farkával, rá se bojszintott a menyecskére. Ember nem tud olyan szomorúan nézni, ahogy. ilyenkor pislog a dologra fogott ló. Ezek nem tudják magukat kelletni, nem tudnak farukat hányva viháncolni a csődör előtt, hogy gyere, te táltosivadék! Áll, várakozik. Ahogy máskor. Ha vasvilla esik is közben, egyet nem nyihhant. Rá-rápillant a híresen szép csődörre. Násfa meg kapja a szagultató* állás frissen gereblyézett homokját kényeskedve labdázik a fejével, ahogy jó vérű lólegényhez illik. Aztán bámulja az akácosokon turbékoló vadgalambokat. Itt aztán nincsen semmiféle rábeszélés. Egyik lovat sem biztathatom, hogy no, gyerünk már, lássuk már a pénzünkért hogy mi lesz. Kati úgy megy vissza az uradalmi istállóba, ahogy jött Az uradalom postása, bizonyos Tanner Vendel nevezetű vezetgette a kis lovat. Mondja az intézőnek, hogy a Násfa nem vált a Katira, de eresszük össze a másik nó- niusszal, a Bicskással. Mérges kis öregúr volt az intéző, egy ilyen hírtől teliki- áltotta a határt. Aki félezer cselédnek, béresnek, gulyásnak, suimmásnak, aratónak, napszámosnak tud parancsolni, ne tudjon a Násfának? Ö a Násfa után akarja csíkoz - tatni a Katit, és punktum! A Bicskás szóba sem jöhet. Ballag másnap Vendel, vezeti kötőfékszáron a Katit, mondja az intéző hatalmas parancsolatát, hogy semmi más lóvőlegény számításba nem jöhet a Násfan kívül, és csak azt tudja meg, 11 hónapon belül kiderül,, hogy házasságon kívüli csikót lopnak a lócsaládba, hát körülnézhetik magukat a csődörös urak is, meg a postás úr is. A fene a girhes cselédjeit! Kivezetem a Násfát, néz rám meg a Katira, hogy mit akarok már megint, hiszen láthattam tegnap, hogy ami nem. megy, az nem megy. No, jó1- van, hát akkor mit csináljak? Most mit reszel az ördög ezzel a piszkos .kényeskedéssel? Majdnem hétszáz csikót mondhatsz saját kölködnek. Hát együtt voltunk mindig, Násfa. Tudom, hogy olyan szakadt horpaszú menyecskékre föl- nyerítettéL, hogy némelyiknek a kutya megkölykezhetett volna a horpaszú ban, és sovány gebéket megméneztél, kehese- ket, kaptásokat, csöbörbe lépőket, kosfejűeket s más csúnyákat megszöktettél. Ezt a kerek farú, minden porciká- jában formás kis arany vasderest meg se szaigulod! Rázogatom a fedeztető pántlikát a zablakariikákon, szeresd meg a Katit, szeresd meg egy kicsinyég ezt a gyönyörű szép Katit, te, Násfa, te! Rá se néz. Neki utgyan nem kell! Kati aznap is úgy ment vissza, ahogy jött. Az intéző mérges érdeklődéssel várta Vendelt. Kiszól a nyitott ajtón: — Na? — Semmi! (Vége következik) Somogyi Néplap
