Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-28 / 150. szám
Népszerűek a történelmi művek Tudósok a mikrofonnál Megjegyzések a rádió tudománynépszerttsítő műsoraihoz Gyakran emlegetjük azt az állítást, hogy a tudós a szocialista társadalomban nem válhat individualista könyvmollyá vagy pepecselő kutatóvá, nem rejtőzködhet szakterületének védőbástyái mögé, részt kell vennie a tudományos eredmények, a korszerű műveltség terjesztésében is. Unalmas már ez a folyton- folyvásit emlegetett imperatívusz, sajnos,. ismételgetése nem alaptalan. Ugyanis még mindig meglehetősen mély a szakadék a nagyközönségnek szánt ismeretterjesztő, és a kiválasztott keveseknek készülő tudományos sajtótermékek színvonala közt — aminek oka nem más, mint a publicisták nem ritkán felszínes tájékozottsága, illetve a tüdősök gyengécskén csörgedező publicisztikai vénája. A nagy kivételj a rádió, amelynek mikrofonja előtt érett, ragyogó pedagógusokká, felszabadultan csevegő kedves ismerősökké válnak a legnevesebb, mindantnyiunk által tisztelt szakemberek, s felkészült, ha kell, »kemény« vitapartnerré a riporterek. Nem létezik itt tudományoskodó intimpistáskodás, sem általá- nosító-ködösítő »-riporterkedés«: az interjúkban, vitákban vagy előre elkészített természettudományos és művészeti műsorokban csodálatosan olvad új minőséggé a tudomány szakmai biztonsága és a tájékoztatás »-direkt« közéleti jellege. Így válnak hű tanácsadóinkká, nélkülözhetetlen, . bizalmas barátainkká a tudósok. Például Ancsel Éva, az Európa-szerte iímert filozófusnő, aki »nem röstell« műsort vállalni a Szocialista brigádok akadémiája sorozatában, s a legbonyolultabb társadalmi jelenségeket is olyan »tanító nénis« hétköznapiság- gal, anyáskodó kedvességgel magyarázza el, mintha ágyunk szélén ülve Hófehérke neze- zen elért boldogságáról mesélne. Másféle, de nem kevésbé színes egyéniség Ágh Attila. Bevallom, Párhuzamos életrajzok című — Marxról és Engelsről készített — sorozatának . első adásakor nem csekély előítélettel ültem a készülékhez: úgy éreztem, egy népszerűsítő adás vajmi keveset mond majd az eredeti müvek elolvasása után. S végül Marx iránti tiszteletem és csodálatom szeretetté változott, szeretetté a fiatal tudós által meghatottan megrajzolt torzonborz »megszállott« iránt, aki saját nyomorát, négy gyermekének pusztulását is leírta vaskos köteteibé. Korábban sohasem hittem volna, hogy egy »száraz« filozófus intenzív érzéseket is kisugározhat — középhullámon. Nehezen lehetne összeszám- lálnd, hány neves kutatót varázsolt szellemes publicistává a mikrofon. Az a nagy hírű szociológus és irodalomtörténész például, akit e sorok szerező je tizenegy éve megkö- zelíthetetlenül komor könyvmolynak, engesztelhetetlen, »vérengző« vizsgáztatónak ismert meg, most kellemes kávéházi »lezserséggel« nyilatkozik meg a rádióban —a labdarúgás »demokratizáló« hatásáról A szikár zeneesztéta csaknem maga is dalolni kezd, miközben egy' Verdi- kettős szerkezetét ismerteti a Szocialista brigádok akadémiája hallgatóival. Az egyetemi előadásain kimért, visz- szahüzódó egyéniségnek megismert irodalomprofesszor a meghatottságtól vibráló hangon beszél a rádióban Madách kudarcba fulladt házasságáról — egy diákoknak és munkásoknak szánt sorozatban. Talán a mikrofonnal töltött intim »édeskettes« teszi őszintébbé a száz-száztöven hallgató előtt rendszerint esetlen tudóst — százezrek okulására és élvezetére. Különös, hogy a tévé kamerái előtt a tudósok sohasem leplezik le annyira érzelmeiket — ezáltal személyiségüket —, mint a mikrofonnál. Ha nem látják őket, nyíltabbak, indulatosabbak, közvetlenebbek és szubjektivebbek — tehát publioisztikusabbak. így válik a titokzatosság a tudós közéleti - aktivizálódásának munkamódszerévé, így vált a rádió a tudománymépszerűsí- tés legjobb hazai fórumává. L. A. A meteorológus véleménye A vihart jelzik, de a csapás kivédhetetlen Tegnapi lapunkban helyszíni riportban számoltunk be a Balatón-parton dúló szélvihar pusztításairól. Vasárnap délután 5 és 6 óra között Fo- nyódliget és Balatonlelle térségében házak tetejét sodorta le a szél, s épületiek dőltek romba. A balatonlellei Berzsenyi utcát szinte teljesen letarolta a tornádó. E csapás természeti okairól, körülményeiről kérdeztük dr. Böjti Béla tudományos főmunkatársat, a siófoki meteorológiai obszervatórium vezetőjét A többi között elmondta, hogy a szárazföld felett kialakult alacsony nyomású örvények, úgynevezett ciklonok meleg szektorában keletkező, több mint 100 kilométeres sebességgel száguldó szélviharokat nevezik tornádónak. Ezek a mi földrajzi térségünkben általában a nyári félévben jelentkeznek. 1972. május 19-én például Balatonfüreden, s ugyanabban az évben június 15-én Nagyatádon okozott károkat a tornádó erősségű szélvihar. — Június 25-én, vasár/ ap a központi előrejelző intézőt időjárási térképein (melyek a siófoki obszervatóriumban is megtalálhatók) egyértelműen meghatározó volt, hogy az időjárási helyzet kedvező a heves vihar kialakulásához — mondotta dr. Böjti Béla. — Ugyanis egy adriai örvény (ciklon) helyezkedett el a Balatontól délnyugatra. A déli óráktól az időjárási radaradatok, valamint a talajtérképek segítségével követtük az úgynevezett időjárási objektumot. Mikor a láncba rendeződött zivatarvonal elérte a Szávát, piros jelzést javasoltunk a Balaton térségében. (A piros jelzést általában akkor javasoljuk, ha a szél sebessége meghaladja a 60 kilométeres óránkénti erősséget.) A jelzést az egész Balatonra vonatkozóan 14.05 órakor adtuk ki. Az úgynevezett időjárási objektum mozgási iránya délnyugatról északkeletre helyeződött át, a radarmérések szerint 60 kilométeres sebességgel. Balatonlelle térségében hatott legerősebben, ahol úgynevezett felhőtölcsért is észleltek a szemtanúk. A szél itt több mint 100 kilométeres sebességgel száguldott. A Balaton térségében ilyen erejű vihar gyakran támad, 1968-ban például Keszthely térségében dúlt Ma már ezek az időjárás okozta veszélyek előre i jelez- hetők ugyan a meteorológiai viharjelző szolgálat révén, az elemi csapást megelőzni azonban lehetetlen. Ezúttal is az időben kiadott viharjelzésnek köszönhető, hogy a Balaton hullámaibam senki sem lelte halálát vasárnap. Dr. Böjti Béla végül érdekességként említette, hogy 1896. augusztus 1-én délután 3 órakor négy ,víztölcsér is támadt a keszthelyi part közelében. A keszthelyi újság tudósítása szerint Proper János nagyváradi kereskedő jachtját felborította a vihar, s égy To- masits Anzelmo nevű adriai tengerész a vízbe fulladt. Centiztem úgy 8 hónapos korától a derekát, állítottam a mázsára, hány lat a gyarapodás. Olyan voltam, akár egy bolondos kezdő kamasz, aki most lát először harisnyát, azt is csak úgy, száradásra kivetve. Terebélyesedett a Linusom olyan erősen, nyolcadik hónapjában azt vélelmeztem, nemcsak hogy fiúgyerekünk lesz, de egyenesen csizmástul, lajbistul, ostorostul jelentkezik, amikor eljön az ideje. No, eljött. Nem kellett volna. Linus nyolc napig vajúdott. A lippai kenőasszonytól a komlósi csudadoktorig mindenkit fölkajtattam, mert a halálos ellenségemnek sem kívánom én azt a nyolc napot, amit megértem, meg az utána valókat. Nagy gyereket révészeitek partra a bábák. Hanem az én Linusom a szemét se tudta többet felnyitni. Rá másnapra elment, ahogy megíródott néki az úti levele. Bár én mentem volna Hát mit kezdek a kiskölökkel nélküle? Kaptam a tanácsokat. Szoptassam meg halott anyjáról, véle együtt temethetem. Ez a legokosabb! De hát akármilyen okos, tehet ilyet az apa? A kölök meg milyen, Mabál az életéért Nem tudja, hogy, megölte az anyját. Hát annak, ahogy a világba kilép, követelése van. Adjatok enni! De abban a .tetű tájékban ekkor egy kisgyerekes anya nem akadt Nagy bajomban odaállít egyik kancacsikós barátom, hogy mai kibcsikós kancája van, nem hagyta szopni még a kicsit, ő idevezeti a kancát. Hát vezesd, persze, hogy vezesd. A csikó majd osztozik egy másik lóanya tején, aztán meglesznek baj nélkül, , ménesben úgyis megesik az, hogy elszomszédolnak a falánkabb kicsik a másik anyához. Jön aztán a segítség egy szelíd, elsőhasi kanca képében, nekimosdatjuk a tőgyét ahogy emberhez illik, aztán oda a tejért életért visítozó gyereket Nézi a lóanya, nagy gyűrűs szemei jóságosán tapintják, mi is történik vele. Milyen okos a ló. Csikót a sajátját talpon állva szoptatja mindig. Hanem a sárga most leféküdt, még a lábát is fölemelte, hogy jobban odaférjen a kölök. Ö, áldott lóanya, búzavirágból való koszorút fonok a nyakadra, ha ez a kölök megmarad! ESZES BÉLA, APAM ötvenéves vagyok, amikor írom. 'Azon kívül, hogy ilyen bánatot és gyászt szakaj toltam szegény apámra, velem elődeimhez képiest alig történt valami. Hogy megmaradtam, lóanya tején neveledve egyéves koromig, hát íme, ez a firka a bizonyosság, meg hat szép gyermekem. Húsz évvel idősebb lánytestvérem fogott a hóna alá. Nagyobb érdeklődés a politikai irodalom iránt Kevés csomag érkezik vissza Tovább nőtt a politikai könyvek iránti érdeklődés a megyében az első hat hónap tapasztalatai szerint. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az érdekesebb, színvonalasabb kiadványokat jó módszerekkel ajánlják a könyvterjesztők a munkahelyükön. A pártszervezetek az eddiginél jobban odafigyelnek e fontos társadalmi tevékenységre, s a terjesztésben szintén segítenék. A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége szerint egyre több kiállítást, bemutatói szerveznek öntevékenyen az üzemekben, a gazdaságokban. A könyvek iránti érdeklődés azon is lemérhető, hogy sok' kai kevesebb kiadványt küldenek vissza, mint azelőtt, a művek általában hamar gazdára találnak. A könyvhéti példányokból például egy sem maradt raktáron. Sokkal többen keresik a marxizmus— leninizmus klasszikusait. A megyei kirendeltség gyakran kér még a központtól újabbakat Lenin, Marx—Engels válogatott köteteiből. A nyáron sem tétlenek a könyvterjesztők, most is kapják a csomagokat a legújabb kiadványokból Biztosan nagy érdeklődést kelt Harald Wes' sel Tussy című műve. A szerző Eleanor Marxnak, Marx legkisebb lányának életét eleveníti meg, így ismertet meg bennünket a családdal A történelemmel foglalkozókat különösen érdekelheti a Magyar—brit titkos tárgyald~ sok 1943-ban című könyv. Az angol külügyminisztérium iratai összefüggnek a magyar— angol titkos, tárgyalásokkal is, tehát kapcsolódnak a Kállay- kormány béketapogatózásaihoz. Kitűnik például a Horthy rendszer kisszerűsége is a dokumentumok, az akkori angol vezetők véleményének tükrében. A Népszerű történelem sorozatban három könyv jelent meg: P. H. Freyer Viharmadarak, az 1918—19-es vörös matrózokról szól, Schönwalü Pál—Gergely Ernő a Somogyi —Bacsó gyilkosságot leplezi le. Bebizonyítják, hogy a fővezér- ségről Horthy és társai irányították a gyilkos fegyvert. A szerzőpár leírja a bűnősök felszabadulás utáni népbírósági tárgyalását, és a megérdemelt büntetés végrehajtását. A harmadik mű V. M. Berezskov A nagy szövetség 1941—1943 A Tolmács voltam Teheránban. Az ENSZ bölcsőjénél szerzője a Szovjetunió megtámadásától a teheráni konferencia összehívásáig terjedő időszak fontosabb diplomáciai eseményeit tárgyalja saját visszaemlékezéséi, valamint angol, amerikai, szovjet dokumentumok alapján. A megyei kirendeltség általában hat§záz-hatszáz példányt ■küld szét a népszerű sorozat műveiből. Földes Péter A túlsó partról jelentem, K. Buli- csov Az utolsó háború, valamint Tilkovszky Lóránt Ez volt a Volksbund című művét postázták még most az üzemeknek és a gazdaságoknak. L. G. Míg anyu és apu dolgozik A Jászberényi Hűtőgépgyárnak két óvodájában és egy bölcsődéjében mintegy ötszáz gyermeket helyeztek el, és ezzel teljes mértékben megoldották családos dolgozóiknak gondjait. A Balaton Táncegyüttes Franciaországban Nagydíjjal Amint arról már lapunk hasábjain beszámoltunk, a siófoki áfész Balaton Tánc- együttese . Franciaországban vendégszerepelt, és részt vett a chalons-sur-mannei nemzetközi folklórfesztiválon. Ez a Párizstól 250 kilométer távolságra fekvő, 250 ezer lakosú iparváros a Katalán tartomány központja. Festői fekvése miatt a turisták tízezred keresik fel, s útban Reims félé, szívesben töltenék itt akár napokat is. s mint árva, kései gyereket engem olyan kényeztetés alá fogtak, hogy unokates tvéreim négyen se kanalaztak össze saját szülői házuknál annyi szeratetet, mint én. Kishuszár lettem. Apám kemény szavakkal hagyatta meg Magam csak halványan emlékszem létére, alakjára, mivoltára. Négyéves koromban ő is pusztát váltott. Tizenkét éves karomban az állami ménesgazdaság káshu- szár laktanyájában húztam föl a piros nadrágot. Keményebb élet az, mint a börtön. De talán, hogy ismerték sorsomat a nagyon Is gonosz és goromba káplári hadak, ismerték apámat, lovait, emberi mivoltát, hát bántak velem olyan tapintattal, akár egy jövendőbeli hátaslónak valóval. Ok nélkül nem sancoltak, nem ütöttek, nem büntettek. A sarzsiságot nem kívántam se kicsi, se öreg katona korom-1 ban, mert tartottam tőle, hogy olyan vicsorító vaddisznóvá leszek, mint ezek a betűvetést utáló istállócsászárok, ganéj- felelősök és kapcabetyárok. (Folytatjuk) À folklórfeszibivál fővédnöke a város polgármestere volt, aki nagydíjat alapított a legjobb együttesnek. Kilenc nemzet huszonhárom csoportja mutatta be változatos, gazdag, népi ihletésből táplálkozó műsorát. A háromnapos hivatalos program egyik legjelentősebb eseménye a nemzetek napja volt. A Balaton Tánc- együttes fiataljai a város színházában, telt ház előtt olyan fergetegesen jól sikerült műsort adtak, mely a tervezett két óra helyett három és fél órásra »módosult« Szinte minden számukat vas- taps fogadta, és ismétlés követte. A forró hangulatú estéről elismeréssel írtak a lapok is. A L’Union című lap képes összeállításában tekintélyes összefoglaló foglalkozott a magyar táncokkal. Idézet a lapból: »... Hónapok, ha nem évek óta nem volt telt ház a Nagyszínházban, és kedden este az átjárókba is székeket * kellett állítani, hogy beférjen a több mint 2500 néző. Folklórműsor még nem aratott ilyen sikert! A közönség megcsodálhatta az előadásit, mely a maga frisseségében és átütő erejében felejthetetlen élményt adott... Az erdélyi és szatmári táncok után a szünetben a zenekar eljátszotta erv-egy sikerszámát, ahol sírtak a he-1 gedűk és a brácsák. Azután a cimbalom hángjai vezették be a pántlikázó táncot, amely egy szerelmi tánc, s ahol a megelőző táncokhoz képest a finomabb mozgások arattak sikert. Hallhattak magyar népi dalokat, melyeket a táncosok ugrásokkal és röppenő mozdulatokkal táncolva énekeltek; mint egy vízesés, friss vizek csörgedeztek éjfélig.« Utoljára nyolc esztendővel ezelőtt szerepelt itt magyal csoport. Akkor a Néphadsereg Művészegyüttesét kísérte hasonlóan szép siker. A táncosokról a Francia Televízió munkatársai csaknem félórás műsort készítettek. Ezt még a felvétel másnapján műsorukra tűzték. Mivel ez a fesztivál elsősorban az idegenforgalmat volt hivatva »erősíteni«, az együttesek hol egy sportstadionban léptek föl, hol a nyílt utcán, s a köréjük seregió százak lelkesen megtapsolták őket. Araikor vége lett a hivatalos programnak, a csoport ellátogatott Ambonyba, Reims- be„ Suisebe, és egy teljes napot töltött Párizsban. Ezzel a sikerrel azonban még nem kívánják lezárni az évet. Szorgalmasan készülnek a július 1—2-án Balatoniadén tartandó szövetkezeti néptáncfesztiválra. Július 22-én a sió- foM művelődési központban az üdülőknek adnak önálló estet. Gy. U Somőgui Néplap ö'í é-.' ' Leienóák a lóról