Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-27 / 149. szám

Export a szomszédok ”Ez az segítségével r Ä terv teljesítése nemcsak attól függ, hogy időre elké­szül-e a termék, hanem at­tól is, hogy mikor tudják el­szállítani a megrendelőhöz. A Finommechanikai Vállalat 3. számú Kaposvári Gyárá­ban az első félévben jó üte­mű volt a termelés: elkészí­tették a Szovjetunió számára a már működő hírközlő lánc 36 millió forint értékű kiegé­szítő berendezéseit. Tíz va­gon áru ez. A MÁV és a Vo­lán azonban túlterhelt: sem rakodó, sem szabad yágány. Bölcs Zoltán a vállalat fia­tal szállítási csoportvezetője. Hét gépkocsivezetőt, egy sze­relőt (ő egyúttal targoncave­zető) és egy gépkocsi-előadót irányít. A kis csoport ápri­listól dolgozik együtt, ennek a rakodásnak a megszervezé­se az első igazi próbatétel. Ha most kudarcot vallanak? Azt nem lehet. Segítséget kértek a szom­szédban, ahol van iparvá­gány! A Kaposvári Villamos- sági Gyárban Nagy Sándor irányítja a szállítókat: ők szocialista brigádban dolgoz­nak. — E hét végén álig lesz forgalmunk az iparvágányo­kon. Persze, hogy mehet tő­lünk az árutok — mondta, amikor megkeresték. — Sőt van nekem két emberem, aki a vagonrakodás nagymestere. Anyagi haszna nem szár­mazik belőle, a két férfi még­is megígérte, hogy irányítja a Finommechanikai Vállalat alkalmi rakodóit Megállapodtak. A Volán csomagolói: a Martos Flóra szocialista brigád tagjai nyu­godtan készíthették a faládá­kat különleges csomagoló­anyagba göngyölhették az ér­tékes árukat. A kilenc nő és a négy férfi Budapestről ér­kezett négy napra. — Ez a harmadik árubera­kás a Finommechanikai Vál­lalatnál, amelyikben részt ve­szünk — mondja a vezető­jük —, de ilyen szervezetten azonban még soha nem ment a munka. Mindent ügyesen a kezünk alá raknak. Az FMV gépkocsivezetőit illeti ez a dicséret A múlt héten sem ők, sem a Martos Flóra brigád tagjai nem néz­tek az órát Szombaton az­után jött a meglepetés. A törzsgyárba sürgősen el kel­lett szállítani néhány fontos tartozékot. Ezek elfértek a vállalati kisbusz ülései alatt. — Hát v csak természetes, hogy a csomagoló asszonyo­kat egyúttal hazaröpítettük a családhoz ... A budapestiek hazautaz­tak. Ami munka még ma­radt, azt a gépkocsivezetők­ből alakult alkalmi csomago­lok és rakodók végezték el. Szombaton késő estig dol­goztak: ládába került ' min­den, s az egyeztetéssel is vé­geztek. Vasárnap háromnegyed hatkor kezdték három teher­autóval áthordani a féltett árukat a szomszéd gyár ipar­vágányához. Ott azután a szomszédok is rakták a va­gonokat. Minden ment, mint a karikacsapás. A MÁV az exportnak legmegfelelőbb vagont küldte, azt, amelyet pár nappal korábban még nem mert megígérni. A Köz­úti Építő Vállalat "■kiállítot­ta*! a kért autódarut, az FMV és a VBKM emelővillás targoncái is győzték a mun­kál. A gépkocsivezetők lelemé­nyessége 150 ezer forint meg­takarítást hozott a gyárnak, s azt,' hogy teljesítették az el­ső féléves tervüket G. J. Előrejelzők A meteorológiai előre­jelzésnek is lehetnek fontos gazdasági kihatásai, mégis egy-egy tévedés inkább csak bosszúságot Okoz. Nem úgy a növényvédelmi előrejelzés. Egy kellő időben föl nem fe~ dezett kártevő vagy betegség akár egy-két nap alatt sok­milliós károkat okozhat a me~ zögazdaságban. Ez önmagá­ban is mutatja a növényvé­delmi jelzőszolgálat felelőssé~ gét. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomáson keit fia­tal nő, Cziklin Margit és Ben- cze Erzsébet végzi ezt a fel­adatot. Nap nap után járják a megyét, színes furgonjuk volánja mögött nem kis fel­tűnést keltve, ök maguk — érthetően — nem találnak ebben semmi meglepőt. Pedig hát nem csupán az autóveze­tés miajtt látszik »férfiasnak-« ez az egyetemi végzettséget kívánó munkaterület. Olykor bizony gumicsizmában keli gyalogolni a »világvégi-“ meg­figyelőhelyekre, máskor ká- tyús földutaikom kilométere­ken át Lavírozva lehet csak megközelíteni a vizsgálandó területet. Csak ezután követ­kezik a tulajdonképpeni fel­adatok elvégzése... Első pillantásra nyilván ele­gánsabb — de legalábbis ké­nyelmesebb — dolog a köz­ponti laboratóriumok csend­jében vizsgálódni. A két mér­nöknő másként látja: — Ez az igazi növényvéde­lem — vélekedett Cziniin Margit, aki harmadik éve elő­rejelző, és aki korábban egy zalai tsz növényvédő szakmér­nökeként szerzőit tapasztala­tot. — Itt természetes környe­zetben vizsgáljuk a növénye­ket, észleljük a különféle kár­tevőiket Munkánknak itt köz­vetlenül mérhető haszna van. Persze mi is dolgozunk a la­boratóriumban — az a mun­ka is jóval v41toaato6abb, sót izgalmasabb, mint a kívülálló gondolná —, mégis ez a na­ponkénti határjárás sok — semmi mással nem pótolható — érdekességet és önállóságot ad. Olykor azonban egyetlen táblán is igen szeszélyes egy kártevő megjelenése. — Nem fordulhat elő, hogy valami elkerüli az előrejelző 'figyelmét? — Nem hagyatkozunk a vé­letlenre. Jó előre tudjuk, hogy melybe időszakban a megye adott területén milyen kárte­vőre lehet számítani. Azt is, hogy például egy esős időjá­rás melyik betegség megjele­nését segíti eio, vagy éppen akadályozza. Amikor tehát egy útvonalon elindulunk, már pontos célúmé, feladat- tervünk van. — Eszerint a megyének vannak növényvédelmi szem­pontból kritikus területei es időszakai... — Például Ságvár környé­kén leggyakoribb a kukorica­barkó, a burgonya betegség e*. a megye Dráva menü sávjá­bán gyakoriak, a szövőlepke jellemző előfordulási helye a Balaton-part. Éppen ezekben a hetekben van a legtöbb munkánk... — Mérhető-e az előrejelző munkájának a -minősége? — Természetesen. Egyebek közt azon, hogy elvégez ce-e a szükséges megfigyeléseket, kí­sérleteket. Az ezekről készült feljegyzések, vagy a tapaszta­latokat összegező »dolgoza­tok“ árulkodnak az előirejelző felkészültségiéről, lelkiismere­tességéről. Ezeknél is fonto­sabb, hogy a természet iga- zolja'e az előrejelzés pontos­ságát. Bencze Erzsébetnek már nö­vénytermesztő üzemmérnöki diplomája volt, mikor a nö­vényvédelmi szakon tanulni kezdett. , — Nagyon sokrétű a murs káruk. A 12 kultúra rendszeres megfigyelése és a központi kísérleteken kívül kapcsolatot kell tartanunk az üzemi szak­emberekkel, a kertbarátkö­rökkel is. Ha bármit fölfede­zünk, legelőször a helyi szak­embereknek adunk »vészjel­zést“, hogy mielőbb megkez­dődhessen a védekezés. — Ez után hova kerülnek a begyűjtött információk? — Egyebek közt ezek alap­ján készülnek az országos elő­rejelző térképek, és a Somogyi Néplapban hetenként megje­lenő növényvédelmi előrejel­zés is. — Divatos fogalommá lett a sikerélmény: mi ad örömet az előrejelzőnek? — Ha például egy üzemben járva a növényvédőé kolléga arról számol be, hogy jelzé­seink nyomán már megtör­tént a védekezés. Szerencsére szép számban vannak mar olyan jól képzett szakembe­rek, akik rendszeresen figye­lik a határt, és maguk is Ké­szítenek előrejelzéseket Többszörös a növényvé­delem eredménye ezekben a gazdaságokban. Az is lótesik, amikor az üzemben járva ta­nácsukat, véleményüket ke­nik, vagy közös határszemlére hívják őket Mindketten szívesen beszél­tek munkájukról, annak szak­körökben nyilván izgalmat keltő mozzanatairól. A hozzá nem értő érdeklődését inkább néhány különös fogalom kelti fel. Például a bizonyos rova­rok »leleplezését“ segítő fény­csapda, vagy egy különös mértékegység: a »darab per tíz hálócsapás«. (Mint kide­rült a kis furgon egyik leg­fontosabb tartozéka a lepke­háló.) Búcsúzóul még elmondták, hogy általában 2000 kilomé­tert autóznak havonta, és hogy a beszélgetést követően a Bárdibükk és Péntekhely környéki gyümölcsösökbe in­dulnak. Bíró Ferenc Szántó lett a zsombék helyén Gazdaság a dombok között Jövőre már négy-ötszáz mázsát takarítanak be Lánctalpas kapaszkodik föl a silódombra. Kedvezőtlen adottságú gaz­daság a pusztaszemesi ter­melőszövetkezet. Megyénk egyik legszebb táján fekszik, ám ami a szemnek oly tet­szetős — a számtalan domb ■között kanyargó karcsú völ­gyek —, az sokszor kétség- beesett erőfeszítést követel a termelni, legfőképp eredmé­nyesen termelni akaró szak­embertől. A meredeken ívelő dombo­kon jószerivel csak pár nö­vény marad meg, olyan erős itt az erózió. Az eső, a szél lehord a domboldali szántók­ról mindent: műtrágyát, nö­vényvédő szert, még szeren­cse, hogy a mag a földben marad. Ha a kukorica meg a búza nem is, a lucerna annál jobban virul errefelé: a me­szes altalaj mintha kifejezet­ten e célra alakult volna így évmilliárdokkal ezelőtt. E tényt felismerve kapott a köz­ben több kis tsz-bői egyesült közös gazdaság állami tá­mogatást és bizalmat ahhoz, hogy mintegy 25 millió forin­tos beruházással felépítse lu- cernaiiszt-üzemét. amelyhez egyúttal egy %yúltápot előállí­tó részleget is kapcsoltak. Ugrásszerű fejlődést hozott a nagyarányú beruházás, elég hozzá csak néhány adat az elmúlt időszak eredményeiből. Az 1973-as egyesülést követő évben mélypontra jutott a gazdaság, s a következő év jó gazdálkodása is mindössze ötmilliót hozott a közös kasz- szába. Azután működni kez­dett az új üzem és 1977-ben már 11 millió forint volt a gazdaság nyeresége, amelyből a lucernaliszt-üzem négymil­liót hozott. Hatszáz hektáron termesz­tenek lucernát, többnyire a dombos területeken. A kez­dettől a befejezésig gépesített ágazat nemcsak egyensúlyba hozta, hanem előre is lendí tette a gazdálkodást. Égy ágazatra alapítani a teljes gazdaságot azonban a legszebb eredmények mellett is veszé­lyes volna, ezért a gazdaság vezetői még a fejlesztés idő­szakában kidolgozták azt a termelési szerkezetet, mely a hátrányokat más területeken is előnnyé tudja formálni. — Három fő növényre sza­kosodtunk — mondta a gaz­daság elnöke, Horváth Jó­zsef. —. A legnagyobb terü­letű lucerna mellett kukori­cát és búzát is termesztünk. A művelést itt ugyancsak gé­pesítettük. Azt persze hiába remélnénk, hogy a két utóbbi növény nagy nyereséget hoz, de mégis valamiféle egyen­súly alakulhatott ki. A növénytermesztés mellett az állattartásnak is alkalmaz­kodnia kellett a meglevő' sa­nyarú körülményekhez, s er­re a legjobb megoldást a húsmarha-tartás adta. — Legelőket alakítottunk k.' a meredek hegyoldalakon. Ma már 170 hektár telepített és 100 hektár ősgyeppel rendel­kezünk. Az itteni viszonyokat fölmérve világossá vált, hogy húshasznú állatokat kell tar­tanunk, az itteni adottságok azonban határértéket jelentet­tek a szarvasmarha és a juh között. Mi végül a szarvas- marha mellett, döntöttünk, mivel a juh tartás sikere a jó legelő mellett nagymértékben függ a juhásztól, s nálunk az nincs. Húsirányú keresztezést ve­zettek be, amelynek eredmé­nyét egy legutóbbi hivatalos minősítés igazolta: a' gazda­ság állatai a legjobb értéke­lést kapták több húshasznú fajta előtt. Ezzel tehát kiala­kult volna a már említett kör, azonban a későbbi biztonsá­gos termelés végett új szán­tóföldeket kívántak a műve­lésbe kapcsolni. A meredek völgyekben hú­zódó ingoványos, zsombékos réteket alagcsövezték, s a víz­rendezés eredményeként 200 hektár új szántóterületet nyertek, melyen az idén már szépen fejlődik a silókukori­ca. — Korai volna még jóslá­sokba bocsátkozni — mondta erről az elnök —. de bízunk benne, hogy jövőre már 4— 500 mázsa zöldtömeget taka­ríthatunk be hektáronként a korábban használhatatlan föl­dekről. Ez egyben a takar­mánybázist szolgáltatja a hús- marháknak. Most 340 tehén az alapja a fokozatosan szaporodó állo­mánynak. A közelmúlt számí­tásai szerint további 32 hek­tár legelő kialakításával a je­lenlegi állatállományt a terv­időszak végéig a kétszeresé­re növelhetnék, de ehhez még nincsenek meg az anyagi fel­tételek. Széltől, esőtől málló domb­hajlatok, a völgyben sás és békakoncert fogadták az er­re járót néhány évvel ezelőtt Azóta gyökeresen megválto­zott a táj képe: a pusztasze­mesi gazdaságban megtanul­ták, hogyan kell idomítani a szilajnak hitt természetet. Uencsik András Környezet védelmi együttműködés A KGST-tagországok és né­hány fejlődő állam fontos együttműködési területe a környezetvédelem. A legfon­tosabb tudományos kutatások: nagy hatékonyságú gáz- és víztisztító-berendezések, el­lenőrző—mérő műszerek ki- fejlesztése és alkalmazása; a környezet állapotának megha­tározására szolgáló módszerek egységesítése. Téldaként említhetők India, Algéria, Törökország és Irán a légtérnek és a víztárolók­nak a vaskohászat káros mel­léktermékeivel szembeni meg­óvására irányuló közös kuta­tásai. Folyamatban vannak a kohászati üzemek vízfölhasz­nálásának csökkentését célzó intézkedések is­Cirillbetűk a sisakon Élménybeszámolók a Szovjetunióról A témához kellő hangula­tot áraszt a személy­zeti vezető szobája. A falon Lenin-portré, a kali- nyini győzelmi obeliszk ké­pe, aztán egy színes kép a népi hősről, Ilja Muromec- ről. Az asztalon díszes őkle­vél június 5-i dátumozással, orosz nyelven. A szovjet ka­tonáknak nyújtott segítséget ismerték el vele. A KPM Közúti Igazgató­ságának MSZBT-tagcsoport- ja március 31-én kapta meg a működési oklevelet. Húsz szovjet katona is eljött a baráti találkozóra. Hifner Ferenc ügyvezető elnök zöld sisakot vesz elő a szekrény­ből. Az elejére ötágú csilla­got festettek vörössel, oldalt pedig azt jelenti a cirillbe- tüs mondat: Magyar bará­tainknak a szovjet katonák­tól. A személyzeti vezető kitű­nően beszél oroszul, gyakran kéri föl a városi pártbizott­ság — melynek tagja —. hogy tolmácsoljon. Így na­gyon jó a személyes kapcso­lata a hazánkban ideiglene­sen állomásozó déli hadse- regcsooort katonáival. Ami­kor fölkerestem, akkor is voltak nála vendégek, s el­ismeréssel beszéltek az igaz­gatóság és a köztük kiala­kult együttműködésről. — Azt a célt tűztük ma­gunk elé, hogy felzárkózunk a korábban megalakult tag­csoportokhoz, megszerezzük a tevékenységünkhöz szük­séges tapasztalatokat. — Mit terveznek? — Szeretnénk minél széle­sebb körben megismertetni a Szovjetunió életét, eredmé­nyeit. Van egy képes hír­adónk itt, az emeleti folyo­són, ezen mindig cseréljük a képeket. Elképzeléseink sze­rint ismeretterjesztő előadá­sokat tartunk, aztán diavetí­téses bemutatókat. Az ügy érdekében fölvesszük a kap­csa1 atot a TIT-tel. rra is gondoltak, hogy orosz nyelvtanfolya­mot szerveznek. Nőtt a szovjet folyóiratok, újságok olvasótábora: most már öt- venen járatják a Szovjet­uniót, a Fáklvát, a Szput- nyikot és a többi lapot. Társasutazás szintén szere­pel a tervükben. Tavaly például tízen voltak Szocsi- ban, az idén pedig ketten utaznak a Szovjetunióba no­vember 7-én. a városi párt- bizottság szervezte csoport­tal. ök eljutnak Kaiinyipba. Fontos megbízatásuk, hogy us.' au A vegyék föl a kapcsolatot a testvérváros útépítő és út­fenntartó vállalatával. Ami­kor visszajönnek, élménybe­számolót tartanak dolgozó­inknak. A huszonkilenc szo­cialista brigádot szeretnénk mozgósítani minden rendez­vényünkre, így erre is. Hifner Ferenc megnézi a tagcsoport munkatervét, majd igy folytatja: — Egyre népszerűbb a me­gyében a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. A közeljö­vőben mi is elutazunk a fő­városba, most írunk épp egv levelet, s ebben szakmai programot kérünk. Az ügyvezető elnökség öt­tagú, ebből ketten vidéken dolgoznak, a többiek az igaz­gatóság központjában. Igv Lovró Mihály ne szál'ítási előadóval, Bajzik Miklósné tervezőmérnökkel is beszél­gettem az Indulás gondjai­ról, a tervekről. — Ügy állapodtunk meg — mondja Lovróné —. bogv rendszeresen írunk cikkeket, s állandóan cseréljük a táb­lánkon a fényképeket. Sze­retnénk például Kalinyin városát bemutatni — képes­lapokon. Nagy az érdeklő­dés az élménybeszámolók iránt. Akik már voltak a Szovjetunióban, azok diafil- met is bemutattak a töb­bieknek. Ezt érdemes foly­tatni a szocialista brigádok körében. — Elképzeléseink szerint a jövőben még többet talál­kozunk a szovjet elvtársak­kal — veszi át a szót Baj- zikné. — Van csapatunk, így kiálthatunk egy foci­meccsre. A z első találkozón ki- derült, hogy négyen- öten is meg tudják magukat értetni oroszul. Azt hiszem, elsősorban nekik ér­demes komolyabban tanul­niuk a nyelvet. — Fontosak a szakmai programok ? — Okvetlenül, A Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­nak meglátogatásakor azért tervezünk előadást és film­vetítést az útépítésről, mert igv sokkal többen haszno­síthatják a hallottakat. Ne­künk is könnyebb a szerve­zés a szakmai érdeklődésre alapozva. Sok terv található még a tarsolyban. Búcsúzáskor any- nyit árult el Hifner Ferenc: — A Közúti Építő Vállalat MSZBT-tagcsoportjával szintén szorosra fűzzük a kapcsolatot a jövőben. Ez mindkettőnknek gyümölcsö­ző lehet. Lajos Géza 11 WÊÊÊÊtÊ^ÊÊa____

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom