Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-25 / 148. szám
Szepesi Attila Madarak Zöldike Toldiké zlzzen, hullik a lomb, távoli réten szól a kőlomp. Hussan a zöldike árnyas fészkibe. Holdfény hinti be: szunnyad a domb. Csúszka Csuszka csússzon cserfa hosszán, ízes férget rejt a kéreg. Feszegeti, nézegeti, kóstolgatja, csipegeti. Csóka Csakli csóka, csikogó csoroszlya. Télen hétszám kucorog a vén fán. Éjjel-nappal gubbaszt mozdulatlan, étien, szomjan csikog szakadatlan. > Mintha a dolga csak ennyi volna. „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel” A Mezőgazdasági Múzeumban — a budapesti Vajdahu- iiyad várában. —a múlt ősszel meghirdetett »Hazánk mező- gazdasága diákszemmel-« című pályázatának legsikeresebb darabjait kiállításon mutatják be az érdeklődőknek. A pályázat népszerűségét bizonyítja, hogy ezer iskola tanulói vettek részt a beérkezett 4800 pályamunka elkészítésében. A középiskolások 95. az általános iskolások 133 alkotását díjazták, illetve jutalmazták. Hagyománnyá vált, hogy a pályázatra beérkezett anyagokból tárlatot rendeznek a Mezőgazdasági Múzeumban. Az ősszel meghirdetett pályázatra beküldött legszebb rajzokból, festményekből, bati- kokból és kisplasztikákból rendezett kiállítás július 1-ig tart nyitva. A tárlaton összesen 275 pályamunka látható. A képeken csodálatos színekkel elevenednek meg a táj, az otthon, a kedves állatok. A középiskolások a pályázaton szakdolgozattal vettek részt Az ajánlott témák közül a legtöbben »Az én falum története« címűt választották. E tárgyban 110 dolgozat érkezett. Érdekessége az idei pályázatnak, hogy 20 rajzzal a legfiatalabb korosztályhoz tartozó óvodások is részt vettek. A szépen rendezett kiállítás' is jól tanúsítja a gyerekek ötletességét, játékos kedvét és alkotó tehetségét. Az ország minden részéből érkező pályamunkák a rajztanárok ügyszeretetét, aktivitását és magas színvonalú fel- készültségét bizonyítják. GYERMEKEKNEK 1 Hurrá! Nyár! Iskolai napköziseik a parkban Hát itt van, megérkezett &2 annyira várt nyári vakáció! Az igazi, nagy szabadság, a felszabadult játék, a szórakozás, a pihenés ideje. Ám aki mindent akar, az rendszertelenné, kapkodóvá válik, és végül semmit sem ér el. Ezért hasznos tanács: az első nagy öröm »mindent akarásán« tűi tervezzétek, szervezzétek meg a nyári Szünidőt, természetesen szüléitekkel, no és a barátaitokkal is megbeszélve. Ehhez a tervkészítéshez szeretnénk hozzájárulni néhány ötlettel. A gyermeküdülésen, a táborozáson, a szüléitekkel való üdülésen vagy kiránduláson kívüli idő kellemes, hasznos eltöltésének számtalan lehetősége van Magától értetődik, hogy a napi programotokban kapjon helyet a'játék. Jó időben s »színhely« feltétlenül a játszótér, a park, az udvar, — egyszóval a szabad levegő legyen. Sokféle labdajáték, kisebb és nagyobb csoportos játék kínál itt mozgási és szórakozási lehetőséget. Ha csak egy mód van rá, ne maradjon ki a nap programjából a könyv, az olvasás sem, — há mód van rá, ezt is a szabadban csináljátok. Az egyik kaposvári lakótelepen láttam, hogy egy tíz-tizenkét éves kislány egy pádon ülve három-négy apróságnak meséi olvasott. Szórakozott maga, szórakoztatta a kicsiket, arról nem is beszélve, hogy az anyukáknak segített ezzel. Egy jó példa a sok lehetőség közül! Legyen mindennap valami olyan kis elfoglaltságotok is amellyel szüléitek gondjain, munkáján segítetek. Ne kelljen kérni erre benneteket, ajánljátok fel, beszéljétek meg születeikkel: milyen családi feladatot láthattok el a nyáron. Külön téma a kirándulás Bárhol laktok is, városban vagy falun, ha csak tehetitek. patásaitokkal menjetek kirándulni. A játékok mellett a nagyobbak gyűjthetnek növényeket. rovarokat, egy kicsit arra az időre készülve, mikor az iskolában ez amúgy is feladat leszz. De például gyűjt- hettek gyógynövényeket is, ráadásul igen hasznos, nektek »zsebpénzt is hozó« elfoglaltság. Ezer lehetőség van még. felsorolására nincs is hely. Egy a fontos: jól használjátok ki a nyári szünidőt, legyen benne szórakozás, játék, pihenés, kikapcsolódás éppúgy mint a magatok vagy a környezetetek számára hasznos elfoglaltság. És még valamit: nagyon vigyázzatok egészségetekre, épségetekre, mert nagyon sok szabály, előírás nemcsak az iskolaév időszakára vonatkozik. A nyárra talán még sokkal inkább! Hot a többi ? A festő bácsinak megtetszett egy hangulatos utcarészlet, és kivonult állványával, hogy azt lefesse Hamarosan körülvették a kíváncsiskodó emberek. De azért ne gondoljátok, hogy csak hárman nézik a vásznat. Vegyétek alaposan szemügyre a képet, s rájöttök, hol a többi és hányán vannak (Ha nem találjátok, nézzétek meg a 10. oldalon a megfejtést.) tiíese az első délibábról Julika a nyarat mindig nagyszüleinél töltötte, akik a híres-nevezetes hortobágyi puszta közelében laktak. Julika minden nyáron nagyobb lett, míg nagyszülei egyre kisebbek. Nagyapó, ahogy kisebb lett, a mesélő kedve nőttön-nőtt. Mindenről tudott egy egy történetet kerekíteni, így volt ez azon a nyári dél- előttön is, amikor Julika engedelmesen megfogta nagyapó kezét, s elindultak a pusztára délibábot nézni, — Réges-régen ezen a pusztán történt — kezdte nagyapó. — A nap jóságosán tekintett a gémebkútra, ahova inni jártak a békésen legelésző báránykák. Rájuk egy öreg juhász vigyázott, ö mesélte széltében-hosszában, miszerint azon az emlékezetes napon a kút vize civakodni kezdett a széllel. — Na, te kelekótya, mit futkározol ide-oda, mint a bolond, nem veszed észre, hogy zavarsz? I A levegő tudta, amit tudott. Nélküle élet sem volna, és csak azért változik időnként széllé, hogy mindenhova eljuthasson, hiszen ezer és egy dolga van ezen a világon. Ezért így válaszolt: — Nem tudom, mi bajod vele. Lásd be, nekem bizony tevékenykednem kell, mindenki hasznára. Hogy téged is megmozgatlak, egyre tisztább és tisztább leszel. — Lári-fári, mit sivítozol. Ha még nem hallottad volna, nélkülem mindenki szomjan halna — locsogott a víz. — Nélkülem megfulladna, miért vagy hát olyan beképzelt — válaszolt a szél. Azért mérgelődött legjobban, mert nem szeret hivalkodni a cselekedeteivel. Talán ezért is láthatatlan. — Miért, miért? — csobbant a kút vize. — Nézz rám, milyen tündöklő vagyok! Meglátja magát bennem még a nap is, vagy tán olyan buta i’agy, hogy víztükörről még sosem hallottál? — Hallottam, hallottam, de az nem olyan nagy dolog — mondta a szél. — Ha nem nagy dolog, akkor csináld utánam — hencegett a víz. A szél erre hirtelen megállt. Elgondolkodott. S mert a bölcs nap még a levegő gondolatát is kiolvasta, rögtön feléje fordult, és így szólt: — Tudd meg, kedves levegő, ha mi ketten összefogunk, megmutatjuk a víznek, hogy te arra is képes vagy. A nap egy percig sem késlekedett ezután. Nyomban elindult, hogy felüljön az ég legmagasabb trónusára, és onnan sütötte a levegőt. S ekkor néhány pillanat múlva, mint valami mesebeli csoda, megjelent a látóhatár szélén a világ első délibábja, melyről mindenki elhihette, hogy az játékos tükre a tájnak. A hencegő kút is megszeppent, hiszen önmagát láthatta a levegőben, mégpedig fejre állítva. Szégyenkezett miatta, szánta-bánta előbbi oktalan viselkedését. Ezért így szólt a levegőhöz: — Kérlek szépen, ne haragudj rám. Éljünk ezentúl úgy, ahogy a szerető testvérek, egymást segítve. — S azóta a nap, a viz. és a levegő együtt munkálkodnak az égési világért. így fejezte be nagyapó a történetet, s ekkor, mintegy parancsszóra, a puszta fölött megjelent a délibáb. Julika csak ámulta-bámulta ezt a tüneményes égij játékot — mire nagyápó még hozzáfűzte: — A délibáb azóta is előbukkan ilyen' forró nyári napon déltájt, inkább csak emlékeztetőül. Láthatod, most nincs rajta a gémeskút. A szelíden legelésző báránykákat tükrözi. Nagyapó és Julika még egy ideig gyönyörködtek a látványban, majd hazaindultak. Bim-bam, bim-bam, kondult békésen a templojn harangja. Így kísérte lépteiket, s Julika tudta, hogy a szépséges délibábot és a meséjét nem felejti el sosem. Lusta, mint a lajhár Lusta, mint a lajhár, szoktak mondani, ha valaki ugyancsak ráérősen, komótosan dolgozik. Vajon honnét ez a mondás? Hol élnek, milyenek és valóban olyan lusta állatok-e a lajhárok? Ezek a különös állatok Dél- Ameri'ka párás őserdeiben élnek. Nagyságuk 70—80 centi Két nagy csoportjukat különböztetjük meg, a két- és a háromujjú lajhárokat. . Ez utóbbi abban különbözik valamennyi emlősállattól, hogy 9 nyakcsigolyája van, ennek következtében a fejét 180 fokkal el tudja forgatni. A lajhárok ujjai nagy, hajlított és hegyes karmokban végződnek, melyeket leginkább talán egy jókora kampóhoz lehetne hasonlítani. Első látásra ezek a »szerszámok« bizonyára furcsának hatnak, de ha megismerjük a lajhárok életét, nyomban rájövünk arra, hogy bizony nem véletlenül fejlődtek; ilyenekké. Míg ugyanis a ' szárazföldi emlősök általában négy Iában járnak, a lajhárok a közlekedésnek egészen sajátos formáját választották. Lefelé fordulva TógnaJt az ágakon, közben lábukkal, helyesebben kamipós karmukká! kapaszkodnak. Méghozzá olyan erősen, hogy a lőtt példányok még holtuk után sem esnek a földre. A lajhárok valőban rendkívül lassú mozgású, ha úgy tetszik, lusta állatok. Kényelmesen másznak végig_ az ágakon, közben a leveleket és a rügyeket csipegptik. A földön teljesen tehetetlenek, azonban viszonylag jól úsznak. Ha tehát egy lajhár alatt éppen akkor törik el az ág, amikor a folyó felett tartózkodik, nem esik kétségbe, hanem szépen kiúszik a partra, és a nála megszokott lassúsággal ismét a fa koronájába tornássza fel magát. A lajhár akkor sem mozog gyorsabban, ha ellenség bukkan fel a közelében. Inkább teljes mozdulatlansággal igyekszik segíteni magán. Ebben nagy szerepet kapnak azok az algák, melyek az állat hosszú szőrében nőnek, és amelyektől a z zöldes színezetet nyerve teljesen beleolvad környezetébe. Repül a Régi időkből származó és megunhatatlan játék a sárkány. Tavasztól késő őszig lehet vele szórakozni. Elkészítése nem boszorkányság, türelem és kis fáradozás árán hamar megvan. Vékony lécből vagy jó erős, hibátlan nádból készítjük az ötszögletű vázat. Az érintkezési felületeket vékony, erős zsineggel vagy dróttal szorosan összekötjük. Áz x-szel jelölt két helyen rögzítjük a húzózsinórt, s ezután ragasztjuk rá a papírt, amely lene1, selyempapír, zsírpapír, sőt vékonyabb tapétapapír is. A sárkány ! sárkány farka • következik' hosszú csíkokat vágunk, s egymástól 5—10 cm távolságra középen megkötjük. A végére bojtot készítünk úgy. hogy 12 cm magas, 30 cm széles papírcsíkot 6 cm magasságig bevagdosunk 2 cm szélességben. Szorosan összesodorjuk, a végét leragasztjuk és a farok végéhez erősítjük A húzózsinórt a biztonság kedvéért mindig erős botra vagy kis lécre tekerjük fel így nem gubancolódik össze. Jó munkát és kellemes szórakozást, gyerekek! BARLANGOK Vízszintes: 1. Hangoskodik. 7. Füves terület 9. Egyik leghíresebb barlang Európában. 11. Sírj 12. Lábbal továbbítottad. 14. Mohón enne. 15. Cselekvést kiváltó. 17. Megszentel. 18. Egyik királyunk előneve. 19. Barlang a Bükk- ben. 22. Sári egynemű betűi. 23. Félig Ottó. 24. Juttat. 25 Díszítmény a faion. 27. Dü- ledék. 29. Szlovákiai város magyar neve. 31. Cseppkőbarlang Jugoszláviában. 34. Téli sport. 35. Antal becézve. Függőleges: 1. Károly becézve. 2. Ilona becézve. 3 Aknai Tamás. 4. Az aggtele ki barlangok egyike. 5. Csodálkozik. 6. A szén egyik fajtája. 7. Ara betűi keverve. 8. Állóvíz. 10. Tar betűi keverve. 13. Jegesbarlang Csehszlovákiában. 14. Kevert fel! 16. Helytípus a színházban. 17. Ver az eső. 19. Életének alakulása. 20. Felkészíti. 21. Népi összejövetel volt, névelővel. 26. Rónai Lajos. 28. Ruhát tisztít. 30. Félig sátort. 32. Római 101. K. J. Beküldési határidő: 1978. július 3., hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermekkeresztrejtvény.« A helyes megfejtést és s nyertesek névsorát 1978. július 5-én, szerdán, az Otthon és család című összeállításunkban közöljük. Somogyi Néplap 1 \
