Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-25 / 148. szám
Népi iparmüvészetünk Mintegy negyvenezer szövetkezeti tag jubilál népi iparművészetünk huszanötödik évfordulóján. Tárgyi népművészetünk nagy múltú hagyományait átmentve 1953 tavaszán alakult meg a Népi Iparművészeti Tanács, illetve a H1SZÖV. A Magyar Néprajzi Társaság és a Népművelési Intézet 1952-ben Győrben an- kétot hívott össze, itt jelentkezett az igény, hogy teremtsék meg a népi iparművészet gazdasági alapját. Emellett hangsúlyozták, hogy az alkotó népművészek elvi és gyakorlati irányítása is megoldásra vár. A háziipari és népművészeti szövetkezetek biztosítani tudták az alkatók megélhetését, és a Népi Iparművészeti Tanács hatáskörébe került a művészeti munka irányítása. A létrejött szervezetek első teendői közé tartozott az ország különböző részein élő és alkotó népművészek felkutatása. Az alapítók közül való a Kaposváron élő Varga Lász-, ló fafaragó is, a népművészet mestere, a Népi Iparművészeti Tanács tagja. O így emlékezik a »hőskorra«; — Jártam a környéket, felkutattam a régi szakkönyveket. Szerencsém volt, éltek még a nagy öregek: id. Kapoli, Breglovics, Kálmán Pista bácsi. Amit tudok — tőlük tudom ... Somogybán hagyományai vannak a faragásnak. A szövetkezet ötszáz faragót tart nyilván, megyénk részvétele e népes családban különösen számottevő. A népi iparművészet gazdasági és művészeti irányításának a megszervezésével egy időben fokozódott a jeles átkotok elismerése is. 1953-ban adták át először a népművészet mestere kitüntetéseket, elsőként kapta meg e címet a Somogybán is élt id. Kapoli Antal. Faragásait becses értékként őrzik múzeumaink, népi iparjnűvészeink pedig ma is szívesen merítenek kifogyhatatlan gazdagságából. A művészeti színvonal emelését szolgálják a néni iparművészeti és háziipari pályázatok, kiállítások. Közülük megyénk ad otthont a faragók országos seregszemléjének, melyet kétévente Balatonlel- lén rendeznek meg. A népi iparművészek között sokan vannak, akik apáiktól, nagyapáiktól tanulták meg a tárgyi népművészet mesterségét. A Kaposváron élő Tamás László fazekas, a népművészet mestere is a családi hagyomány folytatója. A hatodik nemzedék tagjaként már arról is gondoskodott, hogy a lánc ne szakadjon meg. Tamás Mária követi őt a korong birtokosaként. Hiába keresnénk a régi Somogybán a fazekasság emlékeit, a faragáshoz képest csekélység, amit találni. Az ötvenes évek elején alakult meg Kaposváron a fazekasok önálló szövetkezete. Sárközi népi cserepet készítettek abban az időben. A somogyi fazekasság csírája akkor kezdett kinőni, amikor hozzáláttak a szövetkezetben a habán kultúra feltámasztásához. JMai hírnevét ezzel alapozta meg a kaposvári fazekasság. A szövetkezetét megkedvelték a fiatalok, tagjainak több mint nyolcvan százaléka harminc éven aluli. Magyarországon hetvenkét háziipari és népművészeti szövetkezet működik. Huszonnyolc főképp népi iparművészeti terméket állít elő. Termelésük összértéke meghaladja a hárommilliard forintot, ötszázmillió forintnál nagyobb értéket képvisel a zsűrizett népi iparművészeti alkotás, és termék. Csaknem egymilliárd értékű áru külföldet jut, többségében nyugati piacon kel el. A magyar népi iparművészeinek nemcsak itthon, hanem külföldön is rangja van. A negyedszázados ju'y.leum alkalmából nagyszabású kiállítást rendeztek Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. Érdemes megtekinteni. H. B. [ Tanácskozás Fonyódon A tánc mondanivalója Alig pár napja, hogy a hazai táncművészet jeles képviselői — koreográfusok, tárco- sok, (kritikusok — tanácskozásra jöttek össze Fonyódom; kivételesen tehát neon a fővárosban, s nem is valamilyen színpadi bemutató alkalmával. Miért szervezte ezt a találkozót a Népművelési Intézet, s miért adott otthont művészeti alkotóházáham a Somogy megyei Tanács? 11 nemzsii koreográfiái iskola Régi tény, hogy a különböző művészetek fejlődését, s ezen belül is az alkotóművészek (képzését a különböző iskolák és főiskolák erősen eltérő módon segítik elő. Nálunk például a képzőművészeti és a zeneművészeti főiskola évtizedek, sőt emberöltők óta képzett szakembereket bocsát ki a hazai piktúra vagy muzsika szolgálatára, míg mondjuk a környezetesztétitoa vagy az ipari formatervezés csak újabban nyert polgárjogot a művészetoktatás hálózatában. Nos, ha csak a régóta bevált rend szerint működő intézményeket nézzük, akkor sem mondhatjuk, hogy ezek »zseniképző« iskoláik, hiszen nincs rá semmi biztosíték, hogy minden végzős évfolyamban újabb Csotntváryk és Bartókok hagyják el az épület falait. Ám látásra és ecsetkezelésre, hallásra és harmonizálásra, szemléletre és szerkesztésre mégiscsak megtanítanak, egyszóval a szellemi és manuális képzéssel megteremtik a lappangó tehetség kibontakozásának alapjait. A táncművészeinek rosszabbul megy a sora a világban, s talán a moszkvai színművészebi főiskola Gitisz táncművészeti fakultásán (kívül nem is tudunk felmutatni olyan helyet, ahol rendszeresen oktatnák a jövő alkotóművészeit. Holott jó néhány kitűnő koreográfus dolgozik szerte Európában (köztük nem egy magyar alkotót ugyancsak »je- g'vznek«), s fölöttébb szükség volna tudásuk és mesterfogásaik rendszeres átadására. Ilyen körülmények közt, valójában autodidakta folyamatokat segítve, szinte létfontosságú szerephez jutnak a különböző alkotáselemzések és alkotód tapasztalatcserék. A koreográfusok a műhelyviták árán rajzolhatják csak meg továbbfejlődésük távlatait, s a pályakezdők is ily módon értékelhetik reálisabban első lépéseiket. Nem véletlen hát, hogy az elmúlt években a táncművészet művelői igyekeztek megragadni a lehetőséget a tapasztalatcserére, s hogy az egyes bemutatók, fesztiválok záróvitáit nem a protokoll- szabályok betartása jellemezte, hanem az alkotói gondoknak, gondolatoknak és módszereknek a gyűrűzése. Pár év óta Veszprém megye rendezi meg a fiatal koreográfusok fórumát; most Somogy nyújtott lehetőséget a fiatalabbaknak és az idősebbeknek. De miről is esett szó Fonyódon? 0 zalai kamaralánc- fesztivál utójátéka Elemzést, módszerbeli vizsgálódást rendezni természetesen az élő művészeti eseményektől elszakadva nem lehet. A tanácskozás részvevői ezért a márciusban lezajlott zalaegerszegi koreográfiád verseny új műveit vitatták meg. Közel sem mindegyiket (a tavaszi fórumon majdnem ötven új koreográfiát mutattak be az együttesek), viszont a kiválasztottakat annál alaposabban. Közeliek az emlékek, mégis a gyarló emlékezet megtámogatására a résztvevők képmagnón nézhették meg újból a korábban fölvett táncokat, meg-megállva, s újból lepörgetve a vitás részeket. Közben kialakultak és megoszlottak a véleményék ; a koreográfusok vallomást tehettek alkotói céljukról, a szakkritikusob kifejthették, hogy az adott táncmű eszmevilágát mennyiben találták jelentősnek, megformálását hiányosnak, vagy éppen meggyőzően újszerűnek. Az igazi műalkotásokban mindig van valami egyedi, nehezen követhető. Mégis, ezt tudva, sőt ennek ellenére a tanácskozás részvevői arra törekedtek, hogy a kiemelkedő és előremutató művek sajátosságait világítsák meg. Az olyanokait tehát, amelyek fajsúlyos mondanivalóit közvetítenek társadalmunknak a tánc nyelvén, s e mondanivaló kifejezéséhez — a táncfolklór eszköztárából merítve — megtalálják a sajátos kifejezési formákat Külön öröm, hogy ez a közösen végzett kutatás személyes engedmények nélkül, elvi alapokon történt, testületileg, az elkötelezett művészeti fölemelkedés ügyéért. Eredményt csakugyan így lehet elérni, s már emiatt is. jó Volna, ha az első fonyódi találkozó egyben nem az utolsó lenne. Maácz László Gazdag programot kínál 'a baranyai megyeszékhely a művészet barátainak július 14-től 30-ig. Öt színhelyen zajlanak majd a színházi bemutatók, balettestek, zenei műsorok stb. Haasz Miklós, a Pécsi Nyári Színház általános titkára tájékoztatott bennünket a programokról. Elmondta, hogy a városi tanács voltaképpen, hagyományt újított íel gazdagabb tartalommal, megváltozott formában. Négy és fél millió forintot költenek a nyári kulturális eseményekre. Az egyik színhelye e rendezvény- sorozatnak a Szabadtéri Táncszín, ahol balettestet tart a Pécsi Balett, melynek Eck Imre Kossuth-díjas a művészeti vezetője. Monteverdi, Bach és Orff zenéjére Eck és Tóth Sándor koreografált táncot. Érdekes kísérlet lesz Oscar Wilde (lim—190(1) egyik prózában keveset játszott^ drámájának, a Salomé- nak színre vitele. A darabból, mint ismeretes, 1905-ben Richard Strauss komponált operát. A dalmű botránykővé vált a premieren: szadistának, erotikusnak ítéltetett. Pécsen új koncepcióban kel életre ismét a xvildei mű : Petrovics Emil Kossuth-díjas zeneszerző komponált hozzá zenét, Eck Imre pedig a koreográfiát készítette el. Salome Galambos Erzsi lesz. Ugyancsak a Szabadtéri Játékszín ad otthont a Dráván innen és túl című bemutatónak: a Fáklya Nemzetiségi Táncegyüttes és a Baranyai Táncegyüttes ad közös műsort. A Csontváry Múzeum udvarán bábjáték-bemutatók zajlanak. Az országos hírű Bóbita bábegyüttes itt adja elő Kós Lajos Az élet és halál játékai című művét. Vendégül látja Pécs a Kolozsvári Állami Bábszínházát is. mely Kovács Ildikó Homo ludens című darabját játsza el. Tavaly eszményi környezetben már tartottak színházi bemutatót a Tettyei Játékszínben. Most is kaposvári vendégművészek lépnek fel itt, a romok között kialakított színpadon. A produkciók művészeti vezetője Babarczy László, a Csikv Gergely Színház igazgató főrendezője lesz. Paul Forster I. Erzsébet című drámáját — néhány évvel ezelőtt R uttkay Évával a címszerepben a Vígszínházban ! Feri bácsi naponta járja az erdőt. — Volt már olyan, hogy néhány napig nézegettem egy kprhadtforma ágat, nem tudtam beszélni az erdésszel, szabad-e elvinni. Aztán csak mondtam neki; Te Vince, én emiatt a fa miatt napok óta nem tudok aludni ... Szerencsére nem volt jó ipari fának. Megkaptam. Az udvaron egy emberalak áll. Baltával faragta. — Gondoltam, megpróbálom, tudok-e embert is faragni. Hát így sikerült... — Nem is tudom, mi lehne faragás nélkül t— mondja a felesége, míg a kapuig kísérnek bennünket. — Járnak ide megnézni, mit csinál, de nem csupán ez a jó benne, hanem az, hogy látom, mekkora öröm ez a faragás. Amikor már nagyon nyughatatlan, csak járkál körülöttem, mondom neki: — Na papa, fogd a botot, aztán menj az erdőbe... Ijsiinon Márta A mikei faragó háza az utca elejéről már mutatja magát: faragott kakas áll az egyik oszlop tetején, fakígyó tekeredik a másikra. Lábait az ég felé emelve egy medveforma ágaskodik odébb. * Kövesi Ferenc a fának csak egy részét munkálja, faragja, a másikat csaknem teljesen úgy hagyja, ahogy azt a természet megalkotta. Járkál az erdőben, figyeli a törzseket, gyökereket és már látja is: ha egy kicsit elveszünk, ha egy, cseppet faragunk belőle, ha igazítunk valamit, éppen olyan lesz. .. mint mondjuk, egy bagoly. Vagy egy kutya, vagy ki tudja ?... A szobában üveg mögött rengeteg olyan állatfigura, amely ugyancsak hasonlít valamire — pedig éppen csak hozzányúltak. Alig alakítottak rajt valamit. Többségük szőlőgyökér. Annak van olyan árnyalata, hogy sok mindenre emlékeztet. Van a szobában olyan olvasólámpa, mely egy összecsavarodott fa ágaiból vett föl kígyóformát. — Fejet is csináltam neki — mondja készítője. — Azóta ez az olvasólámpám, esténként itt rajzolgatok, tervezgetek. Az előszobában faragott bútor. A népművészek stílusában. Asztal, székek — kettő még hiányzik a garnitúrából (készítője sokat betegeskedett az utóbbi hónapokban) —, tükör körbefogva gazdag mintákkal, faragott még a füg- gönytartó karnis is. a sima bútorlapokra. Legnagyobb meglepetésünkre még a ház falán, a villanyórát takaró szekrény ajtaján is virágmotívumokat láttunk. — Nekem mindegy, hogy az erdőben találok egy szép ágat vagy késsel faragok mintát — csak fa legyen. Sajnos, beteg vagyok. Hiányzik az egyik vesém, gyakran rosszul érzem magam. Amikor operáltak, nem is nagyon hittem, hogy meggyógyulok — aztán hazajöttem. Nehéz munkát végezni már nem tudok, de a kést azt elbírom. Elkezdtem faragni és valahogy minden könnyebb lett Amikor dolgozom, nem is érzem, hogy fáj valami. Egész életemben sokat dolgoztam nem tudnék meglenni munka nélkül most sem. tam a mezőn, meg ahol kellett. A tsz-ben, a birkák mellett. Azt hiszem, akkor kezdtem el igazán figyelni a fát. Ahogy mentem az állatok után, csak elém került egy- egy szép faág ... A szobában nagyrészt ebből az időből való botgyűjtemény díszük egy tartóállványon. Némelyik botnak, madár a fogantyúja, a másiknak róka ... — A faragást néhány évvel ezelőtt az agancstartókkal kezdtem — meséli Kövesi Feri bácsi. — A feleségem családjából kerültek hozzánk a trófeák. Mondta az asszony, hogy talpat kellene faragni nekik — hát ez lett belőle. Valóban, szebbnél szebb talpak tartják az agancsokat, a vaddisznók agyarát. Kövesi Feri bácsi nem csupán a természet alkotta faágakba »látja bele« a figurát. Késsel a kezében virágos mezőt varázsol a .tányérokra, játszották — Lengyel Pál, a Csiky , Gergely Színház tagja rendezi. Díszlettervező; Donath Péter, s a szereplők között találjuk Csákányi Esztert, Simány Andreát, Balogh Tamást, Tóth Évát, Kiss Istvánt, Gőz Istvánt, Lukáts Andort, valamint Kern Andrást, Lázár Katit. Euripidész He- kabé című tragédiáját Bucz Hunor rendezi. A Barbakán Várárok lesz a színhelye a Gyulai Várszínházból Pécsre kért produkciónak, Székely János Caligula helytartója című drámájának, melyet Harag György marosvásárhelyi igazgató főrendező állít színpadra. Dégi István, öze Lajos, Hegedűs D. Géza lesznek a főbb szereplői'. Reneszánsz vigasságokat — korabeli lakoma, korabeli muzsika — rendeznek a Hotel Minaret udvarán. Művészeti vezető: Kircsi László. Ezenkívül tartanak majd VIT-karnevált, cserépvásárt, országos kerá- miabiennálét, dzsesszműsorokat, lengyel karikatúrakiállítást, szabadtéri tárlatot és látványos vásári műsorokat is. L. I— A tsz-ben pásztor volt. — Igen, de ennek nincs köze a faragáshoz. Ott akkor senki nem faragott. Ellenben bognár a foglalkozásom, az volt már az apám, a nagyapám is. A fa nekünk mindig is alapanyagunk meg munkaeszközünk volt. Nagyon kemény időket éltünk. Többen voltunk testvérek, az édesanyám meghalt, ott maradtunk úgy, hogy minden munkát nekünk, gyerekeknek kellett elvégeznünk a ház körüL Édesapám egyszer csinált nekem egy1 bizsokot, de látta, hogy minden szabad időmet a faragással töltöm, hát elvette tőlem, talán még ösz- sze is törte. Azt mondta: ilyen haszontalanságokra nincs idő. — Később meg, amikor ösz- szeházasodtunk, ismét nem volt idő ilyesmire — fűzi tovább a szót a felesége. — örültünk, hogy megéltünk. — A háború alatt fogságban voltam, amikor visszakerültem, már volt a faluban három bognár — így a férj. — Mit csinálhattam? DolgozÉdesapám csinált egy bizsokot. 17 nap — 38 előadás Pécsi nyár
