Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-23 / 146. szám

Hasznos tapasztalatokat szereztek Vietnami szakszervezeti tisztviselők látogatása Kaposváron Ismerkedés a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárá­ban folyó munkával. Rarminc vietnami szakszer­vezeti tisztségviselő érkezett tegnap Kaposvárra, Thai Van Diennek, a Quang Nam—Da Nang-i tartományi szakszer- ■* - +: 'a t.iau: ve­zetésével. A vendégek a Viet­nami Szocialista Köztársaság északi és déli részén tölte­nek be szakszervezeti tisztsé­get, többségük területi és üze­mi titkár, s június 9-tőL 29-ig Balatonlellén üdülnek. Ta­pasztalatokért jöttek Kapos­várra, és a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa a jó, házigazdához méltóan gon­doskodott róla, hogy kíván­ságuk teljesüljön. A küldöttséget az SZMT székházában df. Navracsics Lászlóné megyei titkár kö­szöntötte. Táiékoztatást adott Somogy gazdasági és társa­dalmi fejlődéséről, és vázolta a szakszervezetek munka­helyi szerepét. Az ismertetést követő kérdések azt tanúsí­tották, hogy a vendégek na­gyobb része nemrég került szakszervezeti funkcióba, s elkelnek a jó tapasztalatok, a hasznos tanácsok. Élénk ér­deklődést mutattak például az iránt, hogyan segítik a me­zőgazdasági üzemekben mű­ködő szakszervezetek az ága­zati tervek megvalósítását. Hogyan, milyen módszerek­kel mozgósítanak a célok elérése érdekében; . milyen arányban vesznek részt szak­emberek a szakszervezeti irányításban, hogy érdemben véleményt nyilváníthassanak egyes termelési kérdésekben? Arra is kíváncsiak voltak, a megye dolgozói között milyen a férfiak és a nők aránya, s hogyan alakul a két nem­nél a szakmai képzettség és ennek megfelelően a bérezés. Az orvos-egészségügyi szak- szervezetek képviselője az ágazat dolgozóinak tevékeny­ségéről érdeklődött, s ehhez Ica peso 1 ta azt a kérdést is, hogy hány orvos dolgozik So­mogybán, hány kórházi ágy- gyal rendelkezünk, milyen az üzemegészségügyi ellátás. Nem maradt kérdés válaszo- tatlanul, s ebben az SZMT két osztályvezetője is — dr. Rétsági Béla és Guth József — segített. A baráti beszélgetést kö­vetően városnézésen vettek részt a vietnami vendégek. Megtekintették a megyeszék­hely épülő lakótelepeit, ipari létesítményeit, majd a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárában ebéden, és ezt követően üzemlátogatáson vettek részt. Itt Vizeli Ist­vánná, az üzemi szakszerve­zeti bizottság titkára köszön­tötte a delegációt, az üzem életéről pedig Bajer Nándor igazgató adott részletes tájé­koztatást. A vendégek mun­kásokkal és .munkásnőkkel beszélgettek a gépsorok kö­zött, megismerkedtek a gyár kulturális, szociális és sport- létesítményeivel. Kérdésekben itt sem volt hiány. Mit nyújt az üzem a munkabéren kívül a dolgozóknak egy olyan he­lyen, ahol a foglalkoztatot­taknak a túlnyomó többsége nő? Mekkora termelési érté­ket állít elő egy dolgozó éven­te? Milyen a nők és a fia­talok aránya? Ilyen és ha­sonló témákra voltak kíván­csiak. A gyárlátogatást és a kér­désekre adott válaszokat, a szives kalauzolást és az ér­tékes tapasztalatokat Thai Van Dien köszönte meg az SZMT és a gyár vezetőinek. H. F. Soron kívüli eljárás a mulasztókkal szemben Egy időben, egységesen X veszedelmes kártevő, az amerikai fehér szövőlepke el­leni védekezés minden idő­ben különösen nagy gondos­ságot, szervezettséget kívánó munka volt Nem csupán azért, mert a lepke közvetlen kártétele nagy veszteségeket okozhat hanem azért is, mert veszélyezteti mezőgazdasági exportunkat A növényvédő állomás elő­rejelzése szerint —■ ahogy Szili Mátéval, az állomás igazgatójával beszélgettünk — az idén különösen nagy fer­tőzéssel, a kártevő tömeges elszaporodásával kell szá­molni. — Ez az átlag-ősnél is na­gyobb fertőzésveszély milyen feladatok elvégzését követeli meg? illetve Balatonszárszó, Sze­mes, Zamárdi és Siófok tér­ségében. A közterületek védelménél igen nagy szerepe van a la­kosság társadalmi munkájá­nak, mivel a károsítás kezde­ti szakaszában a kis hernyó- fészkek levágásával és meg­semmisítésével védekezhetünk a legegyszerűbben. Ha szük­séges, a szakigazgatási szerv kérje a helyi mezőgazdasági üzem növényvédő gépeinek se­gítségét. Az agrokémiai állo­más a tanácsnak térítésmente­sen adja a rovarölő szert. A mezőgazdasági üzemektől kér­tük ezt "a támogatást azzal együtt, hogy igény esetén a háztáji területek megvédésé­ben is segítsenek. A KPM fi­gyelmét arra hívtuk fel, hogy tott védekezésről beszéltünk eddig. Mi történik, ha valaki mégsem szívleli meg az elő­írásokat? — A megyei tanács elnöke az idén — tekintetteL a fertő­zés veszélyének a nagyságára — elrendelte, hogy a védeke­zést elmulasztó termelők el­len a megye egész területén soron kívüli szabálysértési el­járást kell folytatni. Felhívta a szabálysértési hatóságokat, hogy az általános megelőzés érdekében szigorú büntetést szabjanak ki. Fontos érdekvé­delemről van szó, nem nélkü­lözhetők a határozott és szi­gorú intézkedések. V. M. À szépség sem mellékes... Három és fél milliót hoznak a jércék A gyékényesi termelőszövet­kezet a központi községen kí­vül Zákányban, örtilosom, So- mpgybükkösdön és Porrogon tenyészt baromfit. Most ter­vezik (a tanulmánytervet már készíti az Agrober) egy 60 ezer férőhelyes tojótelep léte­sítését, a közeljövőben meg­valósuló beruházás korszerű technológiával készül majd. A befejezést követően — 1980- tól vagy 1981-től — takaréko­sabban használhatják fel a takarmárjytápokat, az állo­mányt két-három szinten he­lyezhetik el, s az egész telep­re elegendő lesz nyolc-tíz gondozó (jelenleg ötezer ba­romfit ketten gondoznak). Ezek azonban csak tervek — jelenleg igenosak szétszór­tan találhatók a nagy kiter­jedésű termelőszövetkezetben a tyúkok, a csirkék. Simon Imre tsz-elnök és Jánosa Sán­dor, a pártvezetőség titkára tájékoztatott az ágazat tevé­kenységéről. — Úgy véljük, munkánk jói beleillik a szakosodási törek­vésbe. Hagyományt folyta­tunk, több éve tenyésztenek baromfit nagyüzemi módon azok a lányok és asszonyok, akik ma a telepeken dolgoz­nak, és akiknek a nagy része az idők folyamán szakmun­kás-bizonyítványt szerzett. Be­rendezkedtünk erre a feladat­ra. Kellő szakismeret híján nem érhettünk volna el jó eredményeket. Tavaly ennek az ágazatnak a termelési ér­téke 32,5 millió forint volt, az idei tervezett bevételünk meg­közelíti a 40 milliót. — Miközben ezt elérték, nem szorult háttérbe az állat­tenyésztés más területe? — Nem, s erre álljon itt bi­zonyságul tehenészetünk pél­dája. Korábban gyenge volt a tejtermelés, az utóbbi két év­ben mentünk fői az 1450 lite­res átlagról a 2500-asra. 1980- ra szeretnénk elérni a 3000 li­tert, és megítélésünk szerint ennek nincs akadálya. Az idén 127 ezer naposcsi­bét vásárolnak a Bolyi Mező- gazdasági Kombinát bári ne­mesítő telepéről. A csirkék egy részével cserélik ki áru- tojás-előállító állományukat, 46 ezret pedig előnevelnek, és tojóként exportálnak Cseh­szlovákiába, Jugoszláviába. — A külföldi vevők már akkor idejönnék, amikor a csirkék tízhetesek, és ellenőr­zik fejlődésüket, egészségi ál­lapotukat. A szállítmányt ak­kor veszik át, amikor az állo­mány eléri a 18—20 hetes kort. A minősítésnél számít a súly, az állategészségügyi ál­lapot, sőt sokat nyom a lat­ban az exportnál a taraj fej­lődése, a csirke szépsége is. Oltás, csőrkurtítás és egy sor más tennivaló növeli a mun­kánkat, a költségeinket, de eddig még megérte. Majdnem három és fél mil­lió forint bevételt terveztek erre .az évre tenyészjércékből: a téasz telepein termelt tojá­sokért harminc, a háztájiból átvett tojások értékesítéséből pedig további kétmillió forin­tot várnak. A tojóállományt általában egy év után lecse­rélik, mert úgy tartják, hogy 52 százalékos termelésnél már nem kifizetődő .a tartásuk. Az ily módon selejtezett tyúko­kat — szerződés alapján — átadják a baromfiiparnak Za­laegerszegre. , — Honnan szerzi a környe­ző falvak lakossága a tojóál­lományt ahhoz, hogy -évente kétmillió tojást értékesíthes­sen a téeszen keresztül? — Természetesen mi gon­doskodunk arról, hogy a ba­romfitartó gazdák megfelelő tenyészalapanyaghoz jussanak. Egy-egy évben 30—40 ezer na­poscsibét adunk ki a hét köz­ségbe. Zalaegerszegre ötmillió tojást küldünk, s a keltető­üzemből kapjuk a csibéket. A 96 ezer baromfiból álló tojóállomány napi tojásterme- lése 63 ezer körül van. Nem nehéz elképzelni, hogy meny­nyi munkát ad a gondozók­nak a tojások összeszedése. Jártunk a bangóhegyi telepen: itt' 6300—6500 tojást gyűjtenek össze naponta az asszonyok. A zákány—papudvari, a pere- csenypusztai meg a vázsony- pu&ztai előnevelőben fiatal baromfiakat gondoznak, ame­lyek igényesebbek a takarmá­nyozásra, s ijedősebbek is. A fényképezésre is eltérően rea­gáltak: a tyúkóknak szinte a szemük se rebbent a vaku villanására, a két-három he­tes csirkék viszont riadtan szaladtak távolabb a szokat­lan fénytől. H. F. A bangóhegyi telepen naponta hat-, hat és félezer tojást szednek össze az asszonyok. — Mindenekelőtt azt Ké­retném hangsúlyozni •— mondta Szili Máté —, hogy csak az egységesen, egy idő­ben elvégzett védekezéstől várhatunk eredményt. Hiába jár el valaki — legyen az ma­gánszemély, gazdaság vagy szervezet — a leggondosab­ban: ha nem teszi ugyanazt a szomszédja ugyanabban az időben, akkor kárba vész a fáradság, a költség, és lénye­gében nem tettünk semmit az esetleges súlyos veszteségek megelőzésére. — Ezek szerint a védekezés sokak kötelessége. — Június elején körlevél­ben fordultunk valamennyi tanács, szakigazgatási szerv, mezőgazdasági üzem vezetőjé­hez, a KPM megyei igazgató­ságához, a MÁV állomásíőnö- kéhez, részletesen leírva a vé­dekezés időpontját és mód­jait. A tanácsoktól kértük. noT’ a felhívásról értesítsék á lakosságot. Javasoltuk, hogy a házikertek, villatelkek . vé­delmének megszervezésébe, a védekezés végrehajtásának ellenőrzésébe vonják be a tár­sadalmi aktivistákat, segítse­nek ebben az áfész-ek megbí­zottai, a szakcsoportok, a kertbarátkörök vezetői. A Ba­la „on-parti üdülőövezetben kü­lönösen fontos a mentesítés gondos elvégzése, már csak azért is, mert erős fertőzés várható a déli parton Bala- tonszentgyörgytől Fonyódig, különösen erős fertőzés vár­ható a 61-es úton Böhönye— Kaposvár, illetve Kaposvár— Kapospula között, a 68-as úton Böhönye és Balatonke- resztűr között, illetve a 67-es úton Memye és Balatonlelle között. Fontos, hogy ennek is­meretében szervezzék meg a mechanikai vagy a kémiai vé­dekezést. A MÁV területén az állomások környékének, az exportberakó helyeknek a gondos mentesítése a feladat. — Bár a közelmúltban la­punkban ismertették a véde­kezés módjait, kérem, rövi­den foglalja össze a legfőbb tennivalókat. — A legfontosabb — és eh­hez mindenki segítséget nyújt­hat —, hogy figyeljük: mikor jelennek meg a kis hernyó­fészkek. Mint említettem, eb­ben a szakaszban a legegy- rűbb és a legolcsóbb a véde­kezés: le kell vágni és eléget­ni ezeket a kis fészkeket. Ha már elszaporodtak a kártevők — ezt a nagyarányú lomb­pusztítás jelzi —, akkor csak a kémiai védekezés lehet ered­ményes. Szeretném hangsú­lyozni, hogy a permetezések­nél különös gondot kell for­dítani a szereknél előírt élel­mezés-egészségügyi várako­zási idők betartására, vala­mint a vegyszerek csomagolá­sán feltüntetett egyéb óvó rendszabályokra. — A felelősségről, az egy­ségesen, egy időben végrehaj­Nemzeti egészség K özéletünkből nem hiányzik a vita, a dia­lógus, de az eszme­cserék méhében azonos szán­dék, azonos törekvés munkál: közös ügyünk előrevitelének akarása. A gondolkodásnak és a cselekvésnek, az ezzel kap­csolatos vitáknak a mi tár­sadalmunkban, a mi orszá­gunkban a szocializmust tet­tekkel igenlő tartalmuk van. Ez a szocialista nemzeti egészség csalhatatlan jele, leg­főbb bizonysága. Ml igazán tudjuk, hogy rr - _n messziről érkez ünk idáig. Történelmi tanulságok élnek bennünk, nemcsak a messzi, de a közelmúltban is. Megtanultuk például, hogy a szocializmus építése sem egy­szerű dolog, hanem nehéz, vajúdással terhes az előretö­rés a választott úton. Válsá­gok. kanyargós kitérők tettek próbára bennünket, amíg jó útra találtunk. A következetes lenini poli­tika eredményeként létrejött a nemzeti egység, amelynek célja és motorja a szocializ­mus építése, az egyérdek ű dolgozó osztályok és rétegek, csoportok közös nemzeti, tár­sadalmi programja. Nem némák és nem szürkén egy­formák menetelése ez ugyan­azon az úton, hanem vélemé­nyüket hallhatóan és nyíltan kifejtők, egyéniségüket meg­mutatok sereglése közös prog­rammal a zászlón. Ez az öszeforrottság, ez az alkotó, eleven egyseg fontos vívmánya népünknek gyár­ban és földön, tudományos életben, művészeti műhely­ben, a teljes társadalmi való­ságban, amelyre nemcsak vi­gyáznunk keLl, hanem amely- | nek szüntelen gyarapítása ál­landó kötelességünk. Nagyon színes a maga tel­jességében ez a nemzeti egyet akarás. A munkások és szövetkezeti parasztok új ge­nerációi már nem ismerik személyes tapasztalatukból a kapitalizmust, sem az egyéni gazdálkodást, a régi gyárat, a régi falut, ők már bele­születtek az épülő szocializ­musba. A nemzeti egység, belpolitikai életünk figyelem­re méltó jellemzője, hogy a mind nagyobb társadalmi szerepet betöltő értelmiségünk magáénak vallja a forradal­mi párt politikáját, és támo­gatja is azt. Rendezetté vált az állam és az egyházak vi­szonya. Ez nem felső szintű i hivatalos állampolitikai ered­mény csupán, hanem nagy jelentőségű társadalmi siker a szocializmus javára, mert »azt jelenti, hogy a materia­listák és a hívők, a külön­böző világnézetű emberek egyetértésben munk&lkodhat- uas a koros varsauun-.u co­lért. a fejlett szocialista tár­sadalom építéséért«. Azt je­lenti, hogy az új társadalom­ban egyenlő jogokat élvezve, egyenlő kötelezettségeket vállalva a. hívők is megtalál­ták helyüket, személyiségük alkotó kibontakoztatásának lehelőségét, nincs szükségük semmiféle politikai sündisz- nóállásra. A szocialista építés, a tár­sadalmi fölemelkedés, az em­beri boldogulás nagy törekvé­se és látható, elérhető célja vezérli, szabályozza, élteti, erősíti azt az összefogást. Nem a feloldhatatlan dolgok fel­oldásán vitázunk, hanem a minden becsületes dolgozó embert összekötő szocialista építés programjait munka í- juk úgy, hogy mindenki meg­találja benne a társadalmi é.- emberi perspektívát. A jövő­ben is ez a legfontosabb fel­adatunk. örülünk annak, hogy a fel­nőttek mellé sorakozik fel a fiatalság, .amelyik legszebb és legfelelősségteljesebb kor­szakát éli: szép ifjúságát él­vezi és helyét keresi az élet­ben. Ma a magyar ifjúság társadalmi tényező, jelen van a közéletben — mint Kádár elvtárs mondta a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség székházában —, és betölti hi­vatását. Ez az ifjúság képes arra, hogy ne csak a jelennel i foglalkozzon, hanem a jövőre I is többet gondoljon, mint az I idősebb generációk, és öröm- ! :nei i -szí ezt, mert íehs.ner- j te, hogy a mi társadalmunk ! a jelen és egyben a jövő tár­sadalma is: »... nem egy kőoszlop, amelyet kifaragtak és most már örökkön olyan is marad. A szocializmus elő I : -s. alakú . szün­telenül mozgásban van, fejlő­dik; ez a társadalom mun­kánk, erőfeszítéseink, gondol­kodásunk által mindig jobb és jobb lesz«. V an tehát tennivalónk Az alkotni vágyó em­ber IfipróHá’hatia ere­iét, érte’mesen é'het. a jövő­ért' is dolgozhat abban a biz­tos tudatban, hogy a társada­lmi ' .pan mindig jobb és jobh lesz. Nemcsak a jelen valósága, hanem a jövő perspektívája is jó* k" -sza n -i is.a né­pi nemzeti egységnek. Soltész István

Next

/
Oldalképek
Tartalom