Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

Természetközeiben Országjáró diákok megyei találkozója A műit hét végén Ba­latonfenyves alsón a KISZ- vezetőképző tábor adott ott­honit az országjáró diákok megyei találkozójának. A tá­bor célja elsősorban az ismer­kedés, a barátkazás volt, va­lamint a megyénket képviselő fiatalok kiválasztása az orszá­gos találkozóra Az ODOT a Tolna megyei Fadd-Dombo- riban június 23—29-ig lesz, s ott Somogyot 25 fiú és 15 lány képviseli. » Kozári Miklós volt a »gaz­dája-« a találkozónak. Elmond­ta, hogy az idén kevesebb diák érkezett, az iskolák szer­vezése ugyanis néhány helyen meglehetősen kampányjellegű volt, sa 130 fiatal közül so­kan csak egy-két nappal az indulás előtt tudták meg, hagy jönni fognak. Még olyan ta­nuló is érkezett, aki azzal sem volt teljesen tisztában, hogy mire jött. Persze ezek csak a kirívó esetek. Csütörtökön és pénteken fcömyezetismereti versenyen (Tolna megyéről, az ODOT színhelyéről), szellemi vetél­kedőn (VIT-témakörben), táj­futáson, lövészeten, asztalite­nisz- és labdarúgó-bajnoksá­gon, ügyességi vetélkedőn, összetett honvédelmi verse­nyen, valamint Ki mit tud?- on mutathatták meg képes­ségüket a fiatalok. Az aktivi­tás, valamint az eddig végzett munka alapján választották ki azokat a diákokat, akik el­jutnak az országos találkozó­ra. \ Néhámyan közülük elmond­ták észrevételeiket, tapaszta­lataikat a megyei találkozó­ról: Kévés Mária és Lázi Márta a siófoki gimnázium tanulói: — Harmadik éve veszünk részt a megyei találkozón, így van összehasonlítási alapunk. A programokat igen' jónak, főleg a vetélkedőket színvona­lasaknak értékeljük. Legjob­ban a női foci tetszett nekünk, hiszen a mi csoportunk bizo­nyult a legjobbnak. Szép em­lékként őrizzük a csillagvári túrát, ahol szakácstudomá­nyunkat is megmutathattuk. Sikerként könyveljük el, hogy néhányan meg is ették a főz- tünket. A szálláshelyekkel elé­gedettek voltunk, még az éte­lekkel is azok lettünk volna, csak a kiszolgálás vette el kissé az étvágyunkat. Aszódi József Fonyódról, az 521. sz. szakmunkásképzőből érkezett.. Öt csak egyszerűen Lőrincinek becézték a tábor­ban a Ki mit tud? hatására. Ugyanis »Lőrinc életrajza« címmel egy humoros műsort adott elő ilyen kezdéssel: »Amikor megszülettem, édes­anyám nem volt otthon...« A programok szerinte is jól sikerültek, nem voltak túlzsú­foltak, de nagyon f hézagosak« sem. Kár, hogy a Ki mit tud?-on csak kevesen mutat­ták meg, hogy mit tudnak. Böhm Erzsébet a kaposvári Munkácsy gimnáziumból: — Nekem is tetszettek a progra­mok, főleg a női foci keltette föl érdeklődésemet, csapatunk megszerezte az ezüstérmet. A szálláshelyekkel kapcsolatban van még észrevételem: az el­helyezés jobb volt, mint ta­valy. Az iskolában »tájfutunk«, s ez meglátszott az itteni tel­jesítményünkön is, hiszen ab­ban szerepeltünk a legjobban. Horváth Zoltán kaposhomo- ki fiú, s Kaposváron a gépé­szeti szakközépiskolába jár: — Az iskolában az ODK ke­retében túrákat rendezünk, valamint tájfutó versenyeken veszünk részt. Nagyon örülök, hogy én is ott lehetek az or­szágos találkozón, hiszen ed­dig még nem voltam ilyenen. A megyei találkozó program­jai szerintem jól szolgálták a célt, s ráadásul az idő is ked­vezett. A három nap tapasztala­tai alapján a rendezők már a jövőt tervezik. A fiatalok nagyon sok gyakorlati hiá­nyossággal érkeznek, például nem tudnak sátrat verni. Ezért jövőre ezt az »összkomfortos« helyet szeretnék fölcseréim egy kicsit romantikusabb, vi-' szont nagyobb igénybevételt jelentő sátortáborra. így azo­nos föltételeket teremthetnek az országos találkozóra, vala­mint a sátoros országjárásra. Gy. L. Balatoni színház, Cantus Pannonicus, Pécsi Balett Kulturális szórakoztató rendezvények a főidényben NemsetkSsi ss Siklós közelében, a Szársomlyő-hegyen nyílt meg a nemzetközi szobrásztábor. Az Európa szerte ismert alkotótelep tizenegyedik alkalommal fogadja a hazai és a külföldi művésze­ket. Az idén érdekes kísérlet kezdődik, amely á betonprogram nevet kapta. A készülő szobrokat Pécs új lakótelepén állítják majd fel. Á rokkantsági nyugdíjasok jelentési kötelezettsége Egy levéllel kopogtatott be a postás a rokkantsági nyug­díjasókhoz a közelmúltban. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság azt kérte, jelentsék, ha rend­szeresen dolgoznak, s kerese­tük négy hónap óta legalább 20 százalékkal nem kevesebb annál a keresetnél, melyet a megrokkanás előtti munka­körben rokkantság nélkül el­érhettek. A tájékoztatás elolvasása óta többen érdeklődték arról, milyen esetben kell bejelen­tést tenniük. A tájékoztató elolvasása szóló törvény rendelkezik ar­ról, hogy a rokkantsági nyug­díjra való jogosultság meg­szűnik, ha a nyugdíjas rend­szeresen dolgozik, és keresete a fentiek szerint alakul. Lé­nyeges tudnivaló, hogy aki a törvényes munkaidőnél rövi- debb munkaidőben vagy meg­szakításokkal dolgozik, ebből a szempontból nem tekinthető rendszeresen munkát végző­nek. Azoknak a munkaviszony­ban, szövetkezeti tagsági vi­szonyban álló rokkantsági, baleseti, rokkantsági nyug­díjasoknak kell bejelen­tést tenniük, akik teljes mun­kaidőben, egyfolytában végez­nek munkát legalább négy hónap óta, és az alatt a kere­setük megközelíti, eléri vagy meghaladja a nyugdíj alapját adó átlagkeresetet. Ezt a tényt a nyugdíjasnak nyolc napon belül kell jelen­teniük a lakóhely szerinti tár­sadalombiztosítási igazgató­ságnak. A bejelentést a személyi adatokra és a nyugdíjmegálla­pító határozat számára való hivatkozással kell megtenniük. A nyugdíjasnak közölnie kell munkáltatója nevét és címét, valamint azt, hogy mikortól milyen munkakörben és kere­settel dolgozik. Fontos tudnivaló, hogy nem kell bejelentést tenni annak a rokkantsági nyugdíjasnak, aki az öregségi nyugdíjra jo­gosító korhatárt már betöltöt­te, vagy két éven belül betöl­ti. Továbbá annak sem, aki­nek a nyugdíja (a házastársi pótlék, családi pótlék és lak­bérhozzájárulás nélkül) 1978- ban a havi 1400 forintot nem haladja meg. Az a rendszere­sen dolgozó rokkantság nyug­díjas, aki a naptári év folya­mán 9000 forintnál nem ke­res többet, szintén mentesül a bejelentési kötelezettség alól. Végül a vak személyi jára­dékban részesülő rokkantsági nyugdíjasra sem vonatkozik a a bejelentési kötelezettség A bejelentés azért fontos, mert a munkáltatók jelentik a foglalkoztatási keret (840, illetve 1260 óra) túllépése miatti továbbfoglalkoztatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság­nak. Gazdag programmal készül a Dél-balatoni kulturális köz­pont a főidényre. Mindenek­előtt a balatoni nyári szín­ház sorozat ígér élményt az üdülőknek. B. Shaw Sosem lehet tudni című komédiájá­val nyit ma este a siófoki teátrum, a vendégművészek : a veszprémi Petőfi Színház tag­jai. Színházi ősbemutató kö­veti ezt az előadást a jövő hónapban. Július 20-án Dür- renmat: Pör a szamár árnyé­káért című egyfelvonásos da­rabját (Magyarországon elő­ször) mutatják be a kecske­méti Katona József Színház és a budapesti Népszínház művészei, azonkívül Capek: A végzetes szerelem játéka című műve kerül színre. Az előadás rendezését Rüszt Jó­zsef vállalta. Július 20-től augusztus 22-ig tízszer adják elő a darabokat. Július 4-én a Pécsi Balett vendégszerepei Siófokon. A Pódium Balaton című előadássorozat örömmel várt eseménye Tolnay Klári tegnap esti előadása volt. Júliusban Balatonlellén Rutkay Éva, Bogláron, Lellén és Siófokon Psota Irén önálló estjét ren­dezik meg. Augusztusiban Lu­kács Sándor lép pódiumra Balatonlellén és Siófokon. S. Gy. Legendák a lárál Gyűjtik a mesterleveleket Kiállításra készülnek a kisiparosok Régi szerszámok — új termékek Érdekes kiállítást tervez a KIOSZ megyei titkársága a szövetség fennállásának há­rom évtizedes jubileumának tiszteletére Marcaliban. Az el­képzelések szerint bemutatják a kisiparosok régi szerszá­mait, a hajdani műveleteket. Már gyűjtik a képéket, írá­sos dokumentumokat, régi szerszámokat. Szeretnének egykori mesterleveleket, szak­munkás-bizonyítványokat, eéhmesteri leveleket, ipartes­tületi zászlókat is kiállítani. A marcali művelődési köz­pontban júliusban megnyíló kiállításon azt is megismer­hetjük, hogyan dolgoznak ma a kisiparosok, milyenek a korszerű gyártási módok. Fa­faragások. szép kötött cikkek teszik érdekessé a jubileumi bemutatót. A nőiszabó-tanu- lók készítette ruhákat, nyári modelleket divatbemutatón láthatjuk majd. Egy cipész kisiparos a helyszínen dolgo­zik, s a már-már elnéptele­nedő szakma iránti érdeklő­dést kelti föl. A KIOSZ megyei titkár­sága számít rá, hogy még több- kisiparos küld anyagot a kiállításra. Ha a marcali bemutatónak sikere lesz, ak­kor Kaposváron is láthatjuk az egybegyűít anyagot, Megszüntet robotot, úrdolgát, füst-, por- és szakálladót, de­rest, börtönt, katonaszolgála­tot. Az olyan Napóleont mi pedig akármilyen titokzato­san, de vártuk. A világért nem mondtuk volna Tusi előtt a nevét, se a tiszttartók bárme­lyike előtt. Hiszen nem ült ám el jöttéről a hir. Ahogy tavaszodott, újra fúj­ták a szellők, hogy jön Napó­leon ! Nemesi katonaseregek gyülekeztek a Duna belső ol­dalán. Sátortáborok, tüzek, vidám muzsikaszavas rukko- lások, várakozások. A föld meghajolt m^r, annyian vol­tunk. Linával nem győztünk eleget nézelődni. Sorozták a gróf méneseit, porciózták széj­jel szénakazlait. Zsákolták el az abrakraktárakat Majd fi­zetnek érte a győzelem után! Adtak az utolsó lóról is blan­kettákat. Június első napjaiban már futásra volt állítva minden szükséges bugyrunk. Jött a parancsolat, hős? értékes em­berek és értékeik vonuljanak a győri erődségbe. Mondom Bulanzsé Péternek, hogy hoz­za értékes irháját, egyet-má- sát ő is. Nevetett. Hanem mi megindultunk a család kí­séretében hat lovon, három szekéren Győrnek. Lina ve­lünk. De olyan vastag sugár­ban teli az út menekülő né­pekkel, civilekkel és katonák­kal, hoigy csak az árokparton tudtunk valamicskét előre mocorogni. Tusi egykor való szívszerelmét, gyalogos tiszt­jét találta meg a menekülés­ben. Leparancsolt bennünket lovunkról, majd következzünk be gyalog. Elváltak útjaink. Vidám cseverészéssel, már ahogy a hadizajos, hangos só- hajos menekülésben cseve- részni lehetett, tömegeitek Győr város tátott kapuján be­felé. Mi ketten Linával, élel­mes tarisznyáinkkal Kisme- gyeren szorultunk, ott is egy fölfelé szaladó vadköntefás domboldalon. Vásári nyüzs­gésben, színekben polyog alat­Á Cantus Pannonicus or­gonahangversenyek minden bizonnyal az idén is sok ha­zai és külföldi vendéget von­zanak Kőröshegyre. Június 30-án Lehotka Gábor estjével kezdődik a hangversenysoro­zat, s folytatódik Szathmáry Lilla, Kárpáti József, Kistété- nyi Melinda, Olena Wesela, iiatherina Lelovicova. kon­cértjével. A közreműködő kó­rusok a többi között a buda­pesti Madrigál, a kaposvári Víkár, a Magyar Rádió gyer­mekkara, valamint a pécsi Nevelők Háza kamaraegyütte­se. A folklórprogram is jelen­tő® előadásokat, találkozókat ígér. A Magyar Állami Népi Együttes például öt déli parti üdülőhelyen szerepel július­ban és augusztusiban. A Bu­dapest, a BM, a Somogy tánc- együttesek ugyancsak sokszor és sok helyütt szerepelnek a főidényben. Július 1-én és 2- án Lellén és Siófokon rende­zik meg az országos szövet­kezeti néptáncfesztivált, júli­us 29—30-án Balatonföldvá- ron a nyugat-magj?arországi X. néptáncos találkozót, au­gusztus 13-án pedig a híres buzsáki búcsút A KISZ Raj- kózenekara az e hónapi sze­replésein kívül júliusban és augusztusban többször. szóra­koztatja majd a déli part közönségét Az operett, a tánczene, a dzsessz kedvelőire is gondol­tak a balatoni műsor szer­kesztői. Annak ellenére, hogy az utószezonban rendezi meg a Magyar Televízió, a Fővá­rosi Operettszínház, valamint a Dél-balatoni Kulturális Köz­pont a Kálmán Imre-hang- versenyt, minden bizonnyal nem lesz nehéz közönséget toborozni az előadásra. Husz- ka Jenő emlékezetére Fonyó­don rendez műsort Buzáné Fábry Éva augusztusiban. A déli part szabadtéri színpa­dain az Omega, a Fonográf, a Skorpió együttesek lépnek föl rendszeresen, s a népsze­rű d zsesszpód i um előadói : Tomsits Rudolf és zenekara. Összesen kilenc alkalommal adnak koncertet A nyári tárlatok' kiállító művészei a többi között Honty Márta, Bazsó János, Reich Károly, Imre István, Nemes Attila és Korniss Pé­ter. Az. idős Kapolyi Antal és Kántor Sándor országos fafa­ragó pályázat tárlatát a ba- latonlellei művelődési háziban rendezik meg augusztus ele­jén. tunk ai hadinép. Olaszoktól érkezett Ferenc császár kato­nái, vértesek és vértetlenek, kéknadrágos huszárok, lófarok sisakosok. És tüzérség, lőporos kocsik trénjei. Száz zsinórral telecifrított, öreg podagrás ne­mesi tisztek, kürtszavak és so- rakozóra verő dobok. Linával fölhúzódunk egy ágas-bogas vén vadkörtefára, ahonnét mindent látunk. Ül­tünk, mintha valami előkelő nézőtérre fizettünk volna be, lábunk lelóg, sorakoznak előt­tünk a lovas svarumléndák.. Sietésükön látszik, hogy nem parádéra állítják össze a sor­falakat. Amoda a francia se­regek tán éppen hasonlókép­pen állnak már, váll váll mel­lett. A csákók alól kövér iz- zadságcseppek gurulgatnak, törülgetik verejtékező, piros orcájukat az aranyzsinóros nemesi fők. A nap is süt, meg az izgatottság is hajtja. Egy­szerre halálos csönd. Mi jelre vártak, megbeszélték, hogy mikor csaptatnak össze, ahogy egy párbajban szokás? Nem értettük mi a csönd jelét Li­nóval. Hanem váratlanul á franciák mögött eldördülnek az ágyúk. Tíz vagy száz, éles vagy vak, nem tudjuk, de hangjuk tömören kap körül bennünket, mintha gyapotbá­lákba fúrtuk volna a fejün­ket. S az ülőhelyül kiválasz­tott- vadkörtefa apró levelei mind megzizzentek a dörejtől. A sorok előtt toporgó három nemes vezénylő tiszt ijedtében úgy esik le lováról, ahogy ba­golyfióka az odúból. Lina har­sányan. fölkacaigott. Hangja csengett, mintha kristálypoha- rakat csöndítenénk egymás­hoz, és gurult, szaladt kaca­gása, akár elszakadt gyöngy­füzér kövér szemei a vikszolt pádimentirmon. A lovasok sorai fölágaskod­va fordulnak hátra, aztán föl­hangzik a visszakozóra szóló kürtjei: Retirálj, retirâtj, Ko­máromig meg se állj! Retirálj, retirálj, Komáromig meg se állj! Egymást törve, zúzva vág­tatnak a zsinóros mundérok, a nyerítő lovak hátán úgy összekuszálódva, mintha nem is emberek, csak csupa rongy­göncök lennének a lovak nyergeibe kötve. A szomorú látványon nem tudtunk örül­ni. ( Foly tatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom