Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

Megnyílt a jugoszláv pártkongresszus (Folytatás az U oldalról) adott helyzet által megköve­telt politikai célokat és fel­adatokat. A kommunisták szö­vetsége vezető szerepének á1- landó erősítését forradalmunk minden szakaszában erőtelje­sen hangsúlyoztuk. A jelentés nyolc fejezetből álló második része a JKSZ és központi bizottsága két kong­resszus közötti munkáját ösz- szegezá. A gazdaság 1974— 1977 közötti alakulását ele­mezve a jelentés megállapít­ja, hogy Jugoszlávia társa­dalmi összterméke és nemzeti jövedelme évi átlagban 5,8, ipari termelése 7,3, mezőgaz­dasági termelése 3 százalék­kal növekedett. A foglalkozta­tottság évente 4,4 százalékkal lett magasabb, s ebben az időszakban több mint 800 ez­ren kaptak munkát, s a tár- sadalmasított szektorban dol­gozók száma meghaladja az 5,2 milliót. A központi bizottság most egyik fő feladatként a külke­reskedelem negatív irányza­tainak megszüntetését jelöli meg. A kongresszusi okmány részletesen elémzi a mezőgaz­daság helyzetét is: aláhúzza a terméshozamok erőteljes nö­vekedését. A falu szocialista átalakulásának és további fel- • emelkedésének útja — írja — a szövetkezeti gazdálkodás, a kooperáció erősítése, az agrár­ipari gazdaságok fejlesztése. A pártról szólva hangoztat­ja, hogy a JKSZ X. kongresz- szusa határozatát végrehajtva megerősödött, új erőket von­zott soraiba, -»köztük faként munkásfiatalokat. A két kong­resszus közötti időszakban a taglétszám 608 ezerrel gyara­podott, és most meghaladja az 1,6 milliót. A központi bizottság jelen­tése mélyrehatóan elemzi az ország nemzetei és nemzeti­ségei közötti együttműködés erősítésében elért eredménye­ket, s aláhúzza: ezek arra kö­telezik a pártot, az összes tár­sadalmi-politikai szervezetet, hogy az élet minden területéi a jövőben is erélyesen és kö­vetkezetesen harcoljanak a nemzetek és nemzetiségek . egyenjogúságáért, mindazok ellen, akik ezzel bármily mó­don szembehelyezkednek. A nemzektözi helyzetet és a párt külpolitikai tevékeny­séget tárgyalva a jelentés hangoztatja, hogy a JKSZ je­lenleg több mint 100 kommu­nista és munkás, szocialista és szociáldemokrata, haladó és népi párttal, mozgalommal tart fenn kapcsolatot. Az európai helyzetet érté­kelve kifejti, hogy a helsinki biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya aján­lásainak megvalósításában születtek bizonyos pozitív eredmények : biztosították az európai biztonság és együtt­működés folyamatának konti­nuitását, habár nem ölelték föl sok hasznos kezdeménye­zést. — A JKSZ a két kongresz- szus közötti időszakban nem­zetközi tevékenységének je­lentős részét az európai kom­munista és munkáspártok bér­űm konferenciája előkészíté­sének szentelte. E találkozó célja a békéért, biztonságért, együttműködésért és társadal­mi haladásért folytatott harc- fokozása volt. A helsinki csúcstalálkozó után ez volt földrészünk legjelentősebb po­litikai eseménye. A beszámoló végül megál­lapítja, hogy Jugoszlávia nem­zetközi helyzete az utóbbi években megerősödött, — A JKSZ és Jugoszlávia követke­zetesen folytatja el nem köte­lezett külpolitikáját — hangoz­tatja befejezésül a JKSZ KB jelentése. A _ kongresszus megnyitó ülésén Edvard Kardelj, a JKSZ elnökségi tagja elnö^ költ. s köszöntötte a - külföldi vendégeket. A küldöttek ez­után nagy tapssal fogadták a szónoki emelvényre lépő Jo- szip Brosz Titót, aki referá­tumában a többi között a következőket mondotta: — A szocializmusért vívott küzdelemnek jelentős szaka­szát képezi a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének XI. kongresszusa. Annál is in­kább, mert a jugoszláv kom­munisták legnagyobb munka- jellegű megbeszélésüket ki­emelkedő eredményekkel, a társadalmi élet, a munka és az alkotás valamennyi terü­letén kifejtett gazdag tevé­kenység pozitív mérlegével várják. Tito elnök a nemzetközi vi­szonyok mai helyzetéről szól­va hangoztatta: a szocializ­must már régen nem korlá­tozzák az országhatárok, a szocializmus erői világszerte fejlődnek. A világ különböző részein egyre eredményesebb harc folyik a gyarmati uralom tel­jes felszámolásáért és a né­pek önrendelkezési jogának érvényesítéséért. A szabadság, a függetlenség, a béke és a haladás erőinek frontja népe­sebb, mint bármikor ezelőtt volt. Ugyanakkor a régi tár­sadalom és a túlhaladott struktúrák erői továbbra is minden eszközzel ara töre­kednék, hogy fenntartsák az egyenlőséget és monopolhely­zetüket. Azt akarják tehát megőrizni, ami lehetővé teszi számukra, hogy kizsákmá­nyolják saját országuk széles tömegeit,- akárcsak más or­szágok népét és javait. Joszip Broz Tito ezt köve­tően az el nem kötelezettek mozgalmának jelentőségét méltatta. Tito a leszerelés kérdéseivel is foglalkozott. — A leszerelés kérdése — mondotta — a nemzetközi vi­szonyok legfontosabb problé­máinak egyike. A fegyverke­zési hajsza egyre szélesebb méreteket ölt, s kevés az olyan ország, amelyre ilyen vagy olyan módon nem ter­jedt ki. Az egész nemzetközi közösség érdekelt a fegyver­kezési hajsza megszüntetésé­ben, hiszen a versengés egy­re inkább igénybe veszi mind a fejlett, mind a fejlődő or­szágok gazdasági és emberi képességeit. Hazarendellek Egyiptom lisszaboni nagykövetet Az egyiptomi külügyminisz­ter megfosztotta tisztségétől és hazarendelte állomáshelyé­ről az ország lisszaboni nagy­követét. aki — külföldi hír- ügynökségeknek adott nyilat­kozatában — néhány órával előbb éles bírálattal illette Szadat elnök politikáját. Szaad Eddin Sazli tábornok, aki az 1973-as háború idején vezérkari főnök, majd orszá­gának londoni nagykövete volt, s ezt követően nevezték ki lisszaboni nagykövetté, hét­főn közzétett nyilatkozatában megbélyegezte Szadat külön- utas politikáját. Megállapítot­ta, hogy annak eredménye­ként Izrael minden eddiginél hajthatatlanabbá vált és hogy a különtárgyalások következ­tében mélységesen megren­dült az arab egység ügye, gyengült Egyiptom pozíciója. A közelmúlt belpolitikai in­tézkedéseire utalva kijelen­tette: Szadat diktatúrát való­sított meg az országban. A hétfő esti kairói hivata­los bejelentés szerint Sazlit hazaszólították, hogy fegyel­mi bizottság előtt feleljen a »munkában elkövetett súlyos mulasztásaiért«. Felvételre keresőnk 2 férfi befanítotf munkást heti 36 órás, 5 napos munkahétre (minden héten szabad szombat). Jelentkezést VBKM akkumulátorgyár kaposméröi telepén, Kaposvár, Űj-major, *36387) Az elnök ezután az ország belső helyzetét elemezte, majd referátumát a következőkép­pen folytatta: a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége X. kongresszusa világos állásfog­lalásaival mozgósította a kommunisták szövetsége tag­ságát és a társadalom vala­mennyi szocialista erőit, ki­tartó munkával sikerült meg­szilárdítanunk a kommunisták szövetsége eszmei-politikai és akcióegységét. Ez döntően hozzájárult a dolgozók szociá­lis helyzetének megszilárdítá­sához, a szocialista önigazga­tási rendszer egészének érvé­nyesüléséhez és stabilitásához. A kommunisták szövetségé­nek a demokratikus centra­lizmuson alapuló eszmei-po­litikai és akcióegysége, a jö­vőben is akárcsak eddig, si­kereink és győzelmeink zá­loga lesz. , A JKSZ kongresszusa Tito referátumának elhangzása után megkezdte az előterjesz­tett dokumentumokról a vi- .tát.­Észak-írország Riadókészültség a határ mentén Az ír határ két oldalán ket­tőzött erővel folyik a kutatás immár William Turbitt holt­teste után. Az IRA ugyanis az északír közvélemény újabb megdöbbenésére közölte, hogy »kivégezte« az elrabolt rend­őrt — alig fél nappal azután, hogy egy protestáns félkato­nai szervezet sértetlenül elbo­csátotta a túszul elrabolt ka­tolikus papot, Hugh Murphyt. A kutatásba a rendőségen kívül a • brit katonaságot is bevetették. Armagh grófság­ban a legkisebb úton is el­lenőrző akadályokat állítottak föl, de eddig hiába tették tű­vé az emberrablás környékét, a holttest nem került elő. A hatóságok nem tartják teljesen lehetetlennek, hogy esetleg csak kegyetlen ' tréfá­ról van szó, és az IRA foglya még életben van. Az ír határ túloldalán,, a köztársaságban az ír katona­ság és rendőrség hasonló nyo mozást folytat A Rosenberg házaspárra emlékezve Több ezres tömeggyüiés New Yorkban Több ezer amerikai gyűlt össze hétfőn este a New York-i Union Square-n, hogy a ko­holt vádak alapján huszonöt évvel ezelőtt e napon kivég­zett Ethel és Julius Rosen­berg emlékének adózzék. A megmozdulás résztvevői — a Rosenberg házaspár emlé­két fölidézve — hangoztatták, hogy az Egyesült Államok­ban továbbra is folytatni kell a- harcot az emberi jogokért és a demokráciáért. A szónokok — köztük a Rosenberg házaspár két fia. Robert és Michael, továbbá Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártjá­nak elnöke, az összesen 282 évi börtönre ítélt »wilmingtoni tízek« hozzátartozói és má- Julius és Ethel Rosenberget sok — a fajüldözéssel, az el- ~ k"holí yadak alapJan — , , , ítélték halaira a New York-i nyomással, az atombombával bírák Mcgtörni az(mban nem való fenyegetőzéssel szembeni tudták őket: ők visszautasitot- ellenállás demonstrációjának ták a hamis vallomásért föl­nevezték a tömeggyűlést. kínált kegyelmet. Vv "*M': „ .“'ty' K 'r L,v- .Vfy. r'* . -Vy.tT -J>/: V* ' ß* HÍREK A VILA GBOL Szófiából Prágába utazott tegnap négynapos látogatása befejeztével Kadhafi, líbiai államfő. Párizsban Stefan Andrei ro­mán külügyminiszter tisztele­tére vacsorát adott francia kollégája, Louis de Guirin- gaud. Stefan Andrei bejelen­tette: Giscard d’Estaing fran­cia köztársasági elnök hivata­los látogatást tesz Romániá­ban. India támogatja Pakisztán felvételét az el nem kötelezett országok mozgalmába, ha ki­lép a Központi Szerződés Szer­vezetéből (CENTO) — jelen­tette ki kedden Üj-Delhiben Vadzspaji indiai külügymi­niszter. Tömegmészárlásra készül a chilei fasiszta junta — hang­súlyozza a chilei baloldal po­litikai bizottságának végrehaj­tó titkársága, Mexikóvárosban közzétett nyilatkozatában, e azzal a kéréssel fordul az ENSZ főtitkárához, valamint VI. Pál pápához, hogy ment­sék meg a chilei börtönökben sínylődő hazafiak életét. 270 ezer menekült él Ango­lában — közölte José Eduardo dos Santos első miniszterel­nök-helyettes egy luandai saj­tókonferencián. A menekültek döntő többsége — 250 ezer ■— Zairéből jött. A választások Peruban egyik induló párt számára sem hoz­ták meg a száz parlamenti kénviselői hely többségét — közölték limai megfigyelők kedden, a választások első eredményeit értékelve. Az izraeli parlament jelen­tős szavazattöbbséggel elfogad­ta a megszállt Ciszjordánla és a gazai övezet jövőjére vonat­kozó Begin-tervet. Jorge Rafael Videia argen­tin államfő elrendelte 14 be­börtönzött szakszervezeti ak­tivista szabadon bocsátását, és más szakszervezeti vezetők ügyének felülvizsgálatát. Dar-es-Salaamban, Tanzá­nia fővárosában megnyílt az Afrikai Egységszervezet fel- szabadítási bizottságának ta­nácskozása. A zairei helyzettel és a nyugati beavatkozással kapcsolatos álláspontját fejti ki itt a 21 tagország képvi­selője. A Kaposvári Tejüzem azonnal fölvesz három férfi munkaerőt gépkocsirakodői munkakörbe, valamint 2 nőt 2 műszakos üzemi munkára. Jelentkezés az üzem vezetőjénél,. Kaposvár, Cseri út 4. sz. alatt. (36357) Üdvözlet a JKSZ kongresszusához A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XI. kongresszusának Bel g rád Tisztelt kongresszus! Kedves jugoszláv elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága köszönti a Jugoszláv Kommunisták Szövétsége XI. kongresz- szusát, a jugoszláv kommunistákat, Jugoszlávia dolgozó népét, és átadjuk á magyar kommunisták, a szocializmust építő ma­gyar nép testvéri üdvözletét, őszinte jókívánságait. Pártunk, a magyar nép ismeri és nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyeket Jugoszlávia dolgozó népe a szo­cialista építés minden területén elért. A jugoszláv elvtársak jogos büszkeséggel vonhatják meg a párt X. kongresszusa óta végzett munka mérlegét. A Jugoszlávia által elért eredmények azt bizonyítják, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége — élén Joszip Broz Tito elvtárssal, a jugoszláv nép kiváló fiával, a nemzetközi kommunista mozgalom nagy személyiségével — betölti vezető szerepét és a dolgozó tömegekkel, a néppel egy­ségbe forrva dolgozik. Saját példánkból is tudjuk, hogy az eredményekért a szo­cializmus) építésének minden szakaszában keményen kell dol­gozni, harcolni. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975-ben megtartott XI. kongresszusa joggal állapíthatta meg, hogy ha­zánkban a politikai helyzet szilárd, érvényesül a párt, a mun­kásosztály vezető szerepe és eredményesen folyik a szocialista építőmunka minden területen. A Magyar Szocialista Munkás­párt — népünkkel szoros egységbe forrva — a XI. kongresz- szus határozatainak végrehajtásán, a fejlett szocialista társada­lom építésén munkálkodik. A feladataink igen nagyok, tovább kell növelnünk népünk életszínvonalát, országunkat gazdag, virágzó állammá kell fejlesztenünk, amelyben a nép boldogan él, és amely eredményeivel a jövőben is példázni tudja a szo­cializmus erejét. Ügy érezzük, hogy céljaink reálisak, lelkesí- tőek. Mindennapos előfeszítéseinkben kimeríthetetlen erőfor­rás számúnkra a szocialista országok barátsága, a nemzetközi kommunista mozgalom, a világ haladó erőinek szolidaritása. Központi Bizottságunk plénuma két hónappal ezelőtt ér­tékelte a XI. kongresszusunk óta eltelt időszak eredményeit. Megállapította, hogy annak határozatai a gyakorlat próbáján is helyesnek bizonyultak és a hátralevő időben is azok irány­mutatása szerint kell az eddigieknél még jobban dolgoznunk. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongresz- szusára olyan időszakban kerül sor, amikor a nemzetközi élet­ben egymásnak ellentmondó tendenciák vannak jelen. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt úgy értékeli, hogy a legutóbbi években tovább erősödtek a szocializmus, a haladás erőinek a pozíciói szerte a világban. A nemzetközi helyzetben folyta­tódtak a kedvező változások, az emberiség sorsát mindinkább a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erői határozzák meg. Korunk három fő forradalmi ereje — a szocialista világ- rendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszaba­dító mozgalom — egyre tevékenyebben lép föl a nemzetközi küzdőtéren. A szocialista országok folytatták erőfeszítéseiket a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, az általános és teljes leszerelés felé vezető intézkedések előmozdításáért. A katonai enyhülést segítő kezdeményezések, különösen a Szovjetunió leszerelési javaslatai kedvező visszhangot vál­tottak ki a nemzetköri közvéleményben. A szocialista orszá­gok erőfeszítései mellett felsorakoztak a békeszerető erők, a haladó társadalmi és tömegmozgalmak is. A szocialista orszá­gok külpolitikája, az imperialistaellenes erők — köztük az el nem kötelezett országok — összefogásának eredményeként to­vábbra is az enyhülés maradt a nemzetközi helyzet fő ten­denciája. Az enyhülés folyamatának fenntartása azonban a néhány évvel ezelőtti időszakhoz képest nagyobb erőfeszítéseket igé­nyel, mert a béke és a társadalmi haladás ellenségei ellentá­madásba lendültek. A fegyverkezési verseny fokozásának ve­szedelmes útjára akarják taszítani az emberiséget. Erősítették propagandájukat a szocialista országok ellen, az emberi jogok védelmének ürügyével megpróbálnak beavatkozni belügyeik- be. A nemzetközi reakció dühödt kísérletei a haladó erők, minden békeszerető ember tömörítését követelik a béke vé­delmében, amelynek megóvása ma az emberiség legfontosabb feladata. Az egész világon föllendülőben van korunk legjelentősebb politikai ereje, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom. A .kommunista és munkáspártok többségének növekedett a taglétszáma, szélesedett tömegbefolyása, erősödött belpolir tikai szerepe. A tőkés- és a fejlődő országokban több testvér­párt visszanyerte legalitását, egyes afrikai országokban napi­rendre került a nemzeti felszabadító mozgalom átalakítása marxista—leninista párttá. Néhány kommunista pártnak ugyanakkor a korábbinál nehezebb harci feltételekkel kell számolnia. A társadalmi fejlődés következtében a testvérpártoknak új vagy új módon fölvetődő kérdésekre is választ kell adniuk, új feladatokat kell megoldaniuk. Mi természetesnek tartjuk, ha a testvérpártok egymás kölcsönös tisztelete alapján, elv­társi szellemben vitákat folytatnak az új kérdésekről. A testvérpártok közötti elvtársi, internacionalista viszony közös céljaink valóra váltásának legfőbb biztosítékát jelenti. A Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi kommunista mozgalom összefogásának szüntelen erősítésén fáradozik. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége közötti kapcsolatok az internacionalista barátság jegyében töretlenül fejlődnek. Nagyra értékeljük pártjaink vezetőinek, Kádár János elvtársnak és Joszip Broz Tito elvtársnak a találkozóit, amelyek mindig újabb lendüle­tet adnak baráti kapcsolataink fejlődésének. Pártjaink elvi alapokon nyugvó együttműködése jó feltételeket teremt né­peink és országaink sokoldalú politikai, gazdasági, kulturális, tudományos kapcsolatainak fejlesztéséhez és szüntelen gazda­gításához. Elvi politikánk eredményeként fontos szerepet ját­szanak népeink barátságának elmélyítésében a Magyarorszá­gon élő szerb, horvát, szlovén nemzetiségűek és a Jugoszláviá­ban élő magyarok. Országaink szinte az élet minden terüle­tén hatékonyan együtt dolgoznak. Közös elhatározásunk alap­ján mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az in­ternacionalista testvéri magyar—jugoszláv barátság évről évre mindig erősebb legyen. Kedves elvtársak! A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XI. kongresszusá­nak felelősségteljes munkájához sok sikert kívánunk. A mos­tani kongresszusukon elfogadott határozatok adjanak további lendületet a szocialista építőmunkához, megvalósításuk pedig segítse elő Jugoszlávia népei jólétének gyarapodását, szép ha­zájuk további felvirágoztatását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom