Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-16 / 140. szám

Lehetséges-«; «üfcsége»-* tovább fejleszteni szövetkeze­teink melléküzemági tevé­kenységét? Milyen tevékeny­ségi körök kiterjesztése lenne indokolt? Melyik területeken és 1 milyen módszerek alkal­mazása ígérkezik célraveze­tőnek? Ezék és az ehhez ha­sonló kérdések foglalkoztat­ják üzemi vezetőinket épp úgy, mint az irányító, a szakigazgatási és az érdek- képviseleti szerveket. Nem csupán azért, mert a követ­kező tervidőszakra készülve az összefüggések, a gondos mérlegelés és közgazdasági elemzés alapján most kell meghatározni a fejlesztést cé­lokat, hanem azért is, mert a Minisztertanács — amikor május 18-án a megye mező- gazdasági ágazatának helyze­tét tárgyalta — határozatában feladatként jelölte meg az indokolt és szükséges mellék- üzemi tevékenység fejleszté~ sé L Mit mutat a mérleg? Az összefüggések érdekében feltétlenül utalni kell néhány ismert, de ennél a témánál is kiinduló alapot jelentő tény­re. Az utóbbi években szö­vetkezeteink jelentős fejlődé­sének vagyunk tanúi. 1970 és 1976 között tsz-eink bruttó termelési értéke 19 százalék­kal nőtt, viszont ugyanezen idő alatt országos átlagban 36 százalékos növekedést ér­tek el a szövetkezetek. Az elmaradásnak több oka van: az országos átlagnál rosz- szabb minőségű földeken gaz­Háromnegyed éve panasz­kodnak már Barcs lakói a víz miatt. Különösen a nagyköz­ség sűrűn lakott, belső terüle­tein fordul elő, hogy kávébar­na színű víz folyik a csapból. A tanács 1978. március 31- én vizsgálatot rendelt el. Pe- thes Róbertnek, a végrehajtó bizottság tagjának a vezetésé­vel társadalmi bizottság ala­kult a víz minőségének vizs­gálatára. — A bizottságban ott volt a KÖJÁL képviselője, a körzeti orvos, a barcsi víztársulat el­nöke, valamint a Somogy me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat kirendeltségének a veze-1 tője — mondja Pethes Ró­bert. — Megállapítottuk, hogy a Boróka étteremben a leg­rosszabb a helyzet, és a Jó­barát vendéglőben háromna­ponként lökődik föl az elszí- neződött víz. A külső terüle­teken viszont, ahol kevesebb a fogyasztás, ritkábban, jön a csapból barna víz. Dr. Körmendi Éva állami közegészségügyi és járvány­ügyi felügyelő írásba foglalt véleménye az, hogy bakterio­lógiai eltérés nem mutatható ki a barcsi vízben'. Tűrhető ivóvíznek minősítették, és '-'bb híján fogyasztásra is al­kalmas. A víz nagyobb vas- és mangántartalma erősen meg­nehezíti felhasználását ház- tártási célokra. Javasolja a vastalanító alkalmazását. Mi is történt? Barcs rohamosan iparoso­dik, s egyre több emeletes la­kóházat építenek. A vízfo­gyasztás tetemesen megnőtt: 1970-ben 2800 köbméter fo­gyott, most pedig 3600 köbmé­terre van szükség. Ennek meg­felelően előre meghatározott tervek alapján gondoskodtak a kellő mennyiségű vízről. Kutat fúrattak, s éppen ta­valy fejeződött be annak a vízműtelepnek az építése, amelynek feladata a megsza­porodott lakosságú Barcs ellá­tása. Éppen hogy föllélegeztek a nagyközség vezetői: bőven van víz, amikor tavaly ősszel az egyik kútban — oldott álla­potban — megjelent a metán­gáz. Sürgősen elrendelték a gáztalanítást. Igen ám. csak­hogy a gáztalanítás ííorán vas csapódott ki a vízből. Koráb­ban Is vasas volt a barcsi víz, csak addig nem volt látható. / íme. itt az új feladat: vas- talamító berendezést kell ter­veztetni és építtetni. A tanács és a vízgazdálko­dási társulás pénzéből edd’"" futotta. A vrstnlanítóra már nincs pénz. Hogvan te"emtik elő a szükséges összeget? ÚTKERESÉS V 1 dálkodnak szövetkezeteink (az aranykorona érték 14 szá­zalékkal rosszabb az országos átlagnál), Somogy tsz-einek csaknem fele kedvezőtlen adottságok között dolgozik — országosan ez az arány 25 százalék, az átlagosnál 12 szá­zalékkal kevesebb itt az egy hektárra jutó eszközérték, és nem utolsósorban : országos átlagban a tiszta árbevétel 37 százaléka származik az alap- tevékenységen kívüli munká­ból, míg Somogybán ez az arány csak 25,6 százalékos. Az összehasonlító adatok arra engednek következtetni, hogy azokban a megyékben állíta­nak elő magasabb termelési értéket, ott jövedelmezőbb a gazdálkodás, ahol jobb az esz­közellátottság és a földek. mi­nősége, illetve ez nagyobb ará­nyú melléküzemági tevékeny­séggel párosul. (Ezek a té­nyek egyébként a megye egyes szövetkezeteit értékel­ve is kimutathatók.) A melléküzemi tevékenység növeli a nyereséget, mivel egységnyi eszközzel lényege­sen magasabb hasznot hoz. Például a böhönyei orsózóüzem a múlt évben 15 millió forint bevételt ért el, s a szövetke­zet egész nyereségének 31 százaléka származott ebből az üzemágból. Nem elhanyagol­ható szempont az sem. hogy a melléküzemág sok helyen a foglalkoztatási gondokat is megoldja, nem beszélve ar­ról, hogy a csúcsmunikák ide­jén az itt dolgozók “-mobili­zálhatók-« a szövetkezet sür­gős feladatainak elvégzésére. Bonyolult összefüggések Somogybán az alaptevé­kenységen kívüli munkák aránya jóval az országos át­lag alatt van (egy hektárra vetítve az ebből származó be­vétel Somogybán négyezer, Pest megyében negyvenezer forint!). Ma a melléküzemi tevékenység fejlesztése sok­kal nehezebb és bonyolul­tabb, mhit például tíz-tizenöt évvel ezelőtt volt. Azok a megyék, amelyek már koráb­ban fejlett iparral rendelkez­tek, munkaerőgondjaik miatt szinte szükségszerűen arra kényszerültek, hogy bizonyos tevékenységeket »‘kihelyezze­nek" a szövetkezetekbe mel­léküzemágként. A már emlí­tett jövedelemnövelő hatás folytán ez közvetve hozzájá­rult az adott térség mezőgaz­daságának gyorsabb ütemű fejlődéséhez. Nálunk — és a Somogyhoz hasonló megyék­ben — merőben más folyamat ment végbe. Az ipartelepítési program végrehajtásával pár­huzamosan szükségszerűen az új ipari üzemekbe áramlott a mezőgazdasóoKól a ea’öe'eges munkaerő. Ezt a tényt nem­csak a múltban, hanem a jö­vőben is figyelembe kell ven­Harminc éve államosították az iskolákat Dr. Németh Jenő, a nagy­községi tanács elnöke: — Amikor megalakítottuk a vízgazdái kodási társutast, Barcs üzemei, vállalatai meg-. határozott pénzzel hozzájárul­tak a költségekhez. Azóta dup- I Iájára nőtt a vízfelhasználá- | suk. Ésszerűnek tartjuk, hogy ily módon többet is fizessenek. A vastalanító terveztetését késlelteti, hogy jövőre már kevés lesz az a víz, mely a meglevő kutakból nyerhető. Üj, nagy átmérőjű kutat kell fúrni, és még nem lehet tud­ni, hogy az milyen vizet ad. Hazáinkban csupán az Orszá­gos Vízkutató és Fúró Válla­lat foglalkozik kútfúrással, s csak a jövő májusban tudja elvégezni a barcsi munkát. Némiképpen biztató, amit Horváth Tivadartól, a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnökétől tudtunk meg. A Mélyépítési Tervező Vállalat kötelezte magát arra, hogy amint ismertté válik az új kút vízhozama, azonnal hozzáfognak a vastalanító be­rendezés terveinek elkészítésé­hez. Így azután — ha a pénzügyi fedezet is rendelkezésre áll — 1980 első felében tiszta, átlát­szó, kellemes vizet ihatnak, használhatnak Barcs lakói. Addig a gyakori hálózatmo- sássai enyhítenek a gondon. ni, amikor egy térségben melléküzemi tevékenység fejlesztése kerül szóba. A fej­lődő somogyi ipar munkaerő­igény* az egyik ok, amely miatt ma korántsem olyan egyszerű ennek a fontos ága­zatnak a fejlesztése. A másik ok — amelyet ugyancsak szükséges figyelembe venni —, hogy napjainkra általában megoldották foglalkoztatási gondjaikat szövetleezeteink. Természetesen a technika 'fej­lődésével, a korszerűsödéssel párhuzamosan továbbra is számolni kell a foglalkozta­tottak számának csökkenésé­vel. Persze, ez területenként, gazdaságonként másként je­lentkezik. Mindebből azt az általános következtetést kell levonni: a me'lékii-.emi tevé­kenység fejlesztésére »sémát« kidolgozni, vagy mindenütt hasznosítható »receptet« adni nem lehet. Sorrendiség, körültekintés A megyei tanács fejlesztési albizottsága a napokban ele­mezte a helyzetet, és- elmé­lyült vita alapján alakította ki elvi állásfoglalását A melléküzemágak ' fejlesztése szövetkezeti érdek, de nagyon differenciáltan, tervszerűen végrehajtandó feladat. Fi­gyelembe véve minden körül­ményt, az látszik célszerűnek, hogy megyénkben a mellék­üzemek jobban kapcsolódja­nak az alaptevékenységhez. Nem megoldott például (nem­csak megyénkben, hanem or­szágosan sem) a nagy töme­gű ipari burgonya feldolgozá­sa, hasznosítása. Nő a szőlő- és gyümölcstermelő terület, ezzel együtt növekszik a hul­ló, a »selejtgyümölcs« meny- nyisége: célszerű és hasznos lenne ennek ipari feldolgozá­sa. A sertéstelepi rekonstruk­ciókkal jelentősen emelkedik egy-egy kombinát hízókibo­csátása. Részben a gazdasá­gosság, részben a helyi ellá­tás, az áruválaszték bővítése úgy kívánia: ha lehet, a re­konstrukcióval együtt az úgy­nevezett technológiai se’e.it sertés feldolgozásba vágóhi­dak létesüljenek. És sorolhat­nánk még tovább a lehetősé­geket. Az ésszerűség és az anyagi helyzet is úgy kívánja, hogy mindezeket integráció­ban, társulással és természe­tesen a feldolgozó ipar bevo­násával valósítsák meg gaz­daságaink. Az útkeresés időszakát él­jük. És mint minden feilesz- tésnél. ez a legnehezebb, a legtöbb körültekintést igénylő szakasz. . Harminc éve, 1948. június 16-án hozott törvényt az or­szággyűlés az iskolák államo­sításáról. Ez megerősítette a nyolc évfolyamú általános és egységes népoktatást, biztosí­totta annak világi jellegét, felszámolta a vagyonos osz­tályok műveltségi monopóliu­mát, megnyitotta a dolgozó nép gyermeke; előtt a közép­es főiskolák kapuit, tartalmi­lag pedig száműzte az ellen- forradalmi rendszer irredenta, sovjniszta, klerikális nevelé­sét. A közoktatás fejlesztése, az élethez való közelítése az­óta is szünet nélkül napiren­den van, évről évre több és jobban fölszerelt tanterem várja országszerte a tanuló­kat. Napjainkban minden ta­nítási, napon az ország lakossá­gának egyötöde, kétmillió diák lép be az Iskolák kapu­ján. Az évforduló alkalmából a nemrég átadott új iskolák kö­zül mutatunk be néhányat. G. J. Vörös Márta Nincs „titokr\„ Mit láttak Dániában? Nemrégiben 31 somogyi szak­ember járt Dániában, hogy az ottani, világhírű eredmények­kel büszkékéi dő szarvasmarha­tenyésztés, illetve tejtermelés módszereit tanulmányozza. Az egyhetes szakmai út részvevői közül négyet kérdeztünk ta­pasztalatairól, benyomásairól. A somogybabodi tsz elnöke. Bártfai Imre azzal kezdte, hogy nincs semmiféle titok, amit Dá­niában tudnak, a hazai szak­emberek pedig nem. Ennek el­lenére akadt elgondolkodtató, általános taoasztalat. Például, hogy nem feltétlenül a legdrá­gább megodás a legkorszerűbb, vagy hogy a koncentráció nem alkalmazható mindenütt és ha­tár nélkül (például az arányta­lanná növekvő szállítási költ­ség miatt). — Láttunk magánfarmokat és társulásokat is, mindenütt a munka termelékenysége raga­dott meg inkább. Hogy ugyan­ezt itthon is megteremtsük, ah­hoz voltaképpen több lehetősé­günk adott, mint a dán gazdák­nak. Azonban több jól képzett szakirányítóra és dolgozóra volna-szükség. A göllei tsz állatorvosa, dr. Horváth György is egyetértett azzal, hogy a Dániában látott 6—7 ezer literes eredmények nyitja nem valamiféle »titok«. Sokkal inkább a jó takarmá­nyozás, a példás munkafegye­lem és szervezettség, valamint néhány ötletes tartástechnoló­giai megoldás. Mindez jórészt nálunk is megtalálható a ha- sondló szinten termelő gazda­ságokban. Elgondolkoztatóbb, hogy miért terjedtek el ott előbb szé­les körben ezek a korszerű megoldások? Aligha magya­rázható ez anyagi okokkal (hi­szen az ott jártak nem milliós betoncsodákról, csupán ötletes — olykor igen egyszerű meg­oldásokról számoltak be), még kevésbé a hazai tenyésztési ha­gyományok hiányával. Sokkal inkább ide tartozik, hogy Dá­niában nem lehet farmer az, akinek nincs legalább három« éves főiskolai végzettsége és gyakorlati tapasztalata. Igaz, ehhez a magas követelmé­nyekhez igazodik az állatte- nvé^tői munka társadalmi megbecsülése, ha úgy tetszik a foglalkozás presztízse. A kaposmérői • tsz főállatte- nyésztője, Ipsics György sze­rint a hazai szarvasmarha-te­nyésztés fejlődését mutatja, hogy öt éve még sokkal több »rácsodálkoznivaló« akadt vol­na egy ilyen úton. A gépesí­tettség foka persze ma is ma­gasabb Dániában, ez azonban m,: sem érne sokaldalú mun­kások nélkül. Egy úgynevezett »mindenesfiü« a traktorveze­téstől a fejesig többféle mun­kát is végez. Ugyancsak figye­lemre méltó, hogy egy ember — egyéb feladatok mellett — hat fejogépet kezel, igaz, a gé­pek automatikusan kapcsolnak le a íejés befejeztével. A megcsodált munkaszervezés magyarázata azért mégiscsak a tehenészek sokoldalúságában rejlik. A főállattenyésztő sze­rint tanulságos volt az is, hogy a jól gondozott legelők rendsze­rint a telepek közvetlen szom­szédságában vannak. így ala­csonyabb a tej önköltsége... Az igazsághoz tartozik, hogy a bemutatott három farm va­lószínűleg a legjobbak közül való, és hát a legjobb hazai tehenészeti telepeken aligha­nem, a dánoknak is akadna mit tanulniuk. A küldöttség néhány tagja által programon kívül megtekintett növendékistállók rendje elmardt a hazaiakétól... A megyei tsz-szövetség fő­munkatársa, Bánkúti Béla így összegezte a látottakat: —Amit mutattak, az g szakember sze­mének gyönyörködtető volt. Azt is láthattuk viszont, hogy nem volt egyetlen technikai megoldás (néhány apró módo­sítástól eltekintve), amelyik ná­lunk ne volna adptt. Ámula­tot inkább az emberi többlet, a pontosság, fegyelem és állat­szeretet keltett. Olyan tartalé­kok ezek, amelyek nálunk is felszínre hozhatók jobb szerve­zéssel, szakszerűbb irányítás­sal és megfelelő ösztönzéssel. A marsallbot tehát a ke­zünkben van. Talán ez volt a dániai út leginkább megszívle­lendő tanulsága. B. V. Vasárnap nyitnak az építőtáborok Hatvanegy — a tavalyinál 12-vel több — központi szer­vezésű építőtábor nyitja meg kapuit vasárnap az országban. Bács megyében például 18 he­lyen táboroznak majd. Töb­bek között Kecskeméten, Izsá­kon, Vaskúton, Máféházán. ahol a fiatalok' a növényápo­lásban, a gyümölcsszedésben vesznek részt A Somogy, a Szolnok megyeiek szántén a mezőgazdaságban dolgoznál: majd. A Veszprém megyében táborozok vasúti rekonstruk­ciónál, a Pest megyeiek az M —3-es, a Fejér megyeiek az M—1-es autópálya építésénél dolgoznak. A szakmunkásta­nulók, csaknem 2300-an — az idén először — szakmájuknak megfelelő munkát végeznek. A fiatalok kéthetes turnu­sokban táboroznak augusztus 26-ig. Naponta 6 órát dolgoz­nak, azután pihennek, szóra­koznak. A táborszervezők nemcsak kényelmes szállásról, jó ellátásról, hanem szabad­időprogramról Is gondoskod­tak. A központi szervezésű tá­borok- 286 turnusába több mint 800 műsort »szállítanak«. Akárcsak az előző években, lesz politikai fórum es isme­retterjesztő előadás, VIT-ve- télkedő, szépség- és sportver­seny, tábortűz. Minden tábor­ban azzal is gazdagítják a programot, hogy kirándulnak közeli szép tájakra, történelmi nevezetességeikhez. Külföldi táborokban is részt vesznek a fiatalok. Több mint 400-an lengyelországi építőtá­borokban, testvérországok fia­taljaival együtt nagyberuhá­zásoknál, a mezőgazdaságban, az erdőgazaasagban segítenek. Viszonzásként ugyanannyi lengyel fiatal dolgozik majd magyarországi építőtáborok­ban. Az első magvar—lengyel barátsági tábor Halásztelken, illetve Lublinbain lesz. Megoldás 1980-ban Jobb híján alkalmas

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom