Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-14 / 112. szám
t'j Tulkán Kamcsatkán A Kamcsatka félszigeten már néhány hónapja tant a régi Tolbaosik vulkán környékén levő kisebb vulkánok kitörése, hatalmas mennyiségű gáz-, por- és lávakitörések kíséretében. A vulkán oldalában nagyméretű árok keletkezett, melyben vulkánok láncolata jött létre. Igen sajátos kitörésről van szó, ehhez hasonlóra Kamcsatkán még nem volt példa. Vulkán születése a. szárazföldön — igen ritka jelenség Legutóbb 1944-ben Mexikóban, egy kukoricafarmon töri ki vulkán — megnyílt a föld és lángok törtek föl belőle A gazda először megpróbálta eloltani, aztán rájött, hogy az lehetetlen, bekerítette és elkezdte »árulni a látványosságot«. Azóta sem született több szárazföldi vulkán. A Tolbacsik oldalán kialakult új vulkán egyelőre még névtelen, de a tudósok az »Előrelátott« név mellett kardoskodnak, mivel először a világon sikerült előre megjósolni az új vulkán születésnapját. A távol-keleti tudósok érdekes iní ormáéi ók at gyűjtenek a bolygó belső rétegeinek dinamikus folyamatairólAz elektronmikroszkóp - a sejttaii kilátás „nagyágyúja Hitler, amilyen nem volt » A háború végén Hitler állomásfőnök lett...« »Hitler volt az első, aki leszállt a holdra...« »Hitler segédje Bismarck volt, aki ma is, harminc évvel az események után börtönben ül, ahonnan megpróbált megszökni...« Ezeket a kijelentéseket, idézeteket egyáltalán nem szellemileg fejletlen iskolások dolgozatából keresgélte ki a német sajtó, hanem teljesen normális, mai 13—18 éves fiatalok dolgozataiból, akikkel nemrég Frankfurtban dolgozatot Írattak a harmadik birodalom vezéréről. A Der Spiegel nem minden irónia nélkül állapítja meg a több mint háromezer tanulóra kiterjedt »közVéleménykutatás- i ról«, hogy sikerült megáliapí-1 „Duzzadó” cserepek A nagyüzemi palántanevelés egyik új, szellemes módszere az úgynevezett »duzzadó« cserepek alkalmazása. Ennek egyik típusa száraz állapotban szinte csak egy nagyobb tablettának látszik, mert mindössze 7 milliméter magas és 5 centiméter átmérőjű. De szaporítóládába. tálcába vagy más alkalmas tartóedénybe kirakva és alaposan megöntözve 50 milliméter magasságúra duzzad, ezért is nevezik duzzadó cserépnek. Ennél a tözeganyagot kívülről olyan apró lyukú műanyag háló veszi körül, amely felülről nyitott és ide lehet vetni vagy dugványozni. A burkolóháló a későbbiekben egyáltalán nem állja útját a gyökerek szétterjedésének, A »duzzadó« cserepeknek ismert egy másik típusa is, amely 70 milliméter magas, 25 milliméter széles és a vastagsága csak az 5 millimétert éri el. Ez is porózus műanyag hálóval végtelen szalag formájában egybetartott, megfelelő tápelemekkel átitatott, rostos tőzeg, amely különböző nagyságú darabokra szabdalható. A felső oldal természetesen. nyitott Az így össze- préselt anyag öntözés után 70 milliméter magas, 25x25 milliméter alapú, erős tözegcse- réppé válik, amelybe lehet vetni vagy dugványozni Több országban csupán rostos tőzegből sajtolt kockákat is kezdenek már használni a tömegszaporítással foglalkozó üzemek, elsősorban a dugványok gyökereztetéséhez. Méretűit a felhasználás évszaka szerint 4, 5 vagy 6 cent1 méter élhosszúságú lehet és műtrágyákkal egészülhetnek ki. Közepükbe gyökeresedést serkentő kezelésen átesett hajtás- vagy levéldugványok közvetlenül elhelyezhetők. Képünkön: »duzzadó« cserepek egymásra rakva (balra) és egy már duzzadt cserép, felületén egy nem dra- zsírozott virágmaggal (jobbra). tani segítségével milyen nem volt Hitler, miként látják a mai gyerekek a történelmet. Persze mindez nem elszigetelt epizód csupán. Valóságos Hitler-lázban égnek nyugaton, amit az is bizonyít, hogy már a popzenészek is foglalkoznak alakjával és hamarosan bemutatják Nyugatnémetország- bam a Führer című rockoperát ... A Stern folytatásokban közölte Goebbels doktor jegyzeteit és a Bunte Illustrierte hatalmas összeget fizetett azért, hogy közzétegye az egykori Gestapo-főnök, Herbert Kappler szökésének kalandos históriáját... Egy mindmáig komolynak tartott történész, Joachim Fest ebben a pszichózisban bocsátotta útjára egész estes dokumentumfilmjét Hitler, avagy egy karrier címmel. A nagyon is átlátszóan manipulált képsorok naiv nézője a látottak után azzal a meggyőződéssel távozhatna a moziból, hogy voltaképpen Hitler maga a kisember volt, akire kegyetlenül lecsapott a sors, hogy végül is igazi »német karriert« fusson be. A film diszkréten hallgat mindarról, ami valójában elválaszthatatlan a nácizmustól. A felhasznált ötszáz filmanyag közül mindössze négy mutatja be a koncentrációs tálborokat, mélységesen hallgat a Mein Kampf- ról, ennek ideológiájáról, a fajüldözésről. A Le Monde cikkírója jogos felháborodásában A sárga csillag nélküli harmadik birodalom címmel számolt be Joachim Fest produkciójáról. Furcsa módon Párizsban ugyan csali több mint hét mozi vetíti egyszerre az angol Philip Mora Swastika című filmjét, amely, mint Castelot hozzáfűzi, »abszolút eredeti alkotás«, lehetővé teszi a nézők számára, hogy beleéljék magukat Hitler Adolf és Éva Braun intimitásába, vagyis közvetlen közelről figyeljék a történelmet Láthatjuk a filmben Hitlert házipapucsban a konyhában, hol egy óriási farkaskutyát, hol egy gyermeket simogat, sőt még a moziban is, ahol barátaival, Göringgeli Gobbelssel, Himmlerrel meghatódva nézik az Elfújta a szél kockáit Ráadásul az angol filmes egyszerűen elbana- lizálja, ami gyűlöletes. Christian Zimmer a Le Monde hasábjain megjelent kritikájában Látványosság címmel számol be a Swasti- káról. »A film főszerepét szupersztár, Adolf Hitler alakítja. A többiek is rátermett művészek, akik bebizonyították tehetségüket. Rudolf Hess, Hermann G-öring, Joseph Goebbels, Heinrich Himmler, Martin Bormann, Albert Speer, Joachim von Ribiben- trop... Ami pedig a női sztárt illeti, ő talán a nagyközönség számára kevéssé ismert, de feltűnően SKép jövőt sejtet Éva Braunnak hívják. Ugyancsak ezen a héten játsz- szák Párizsban a Megtorlás Rómában című filmet, amelyben egy másik népszerű színész, Richard Burton alakítja Kappler ezredest. A film a római kegyetlenkedésekről szól, s ugyanazzal az abszolút eredetiséggel, mint a Swastika. Ez a látványosság üzlete. Az aktualitás intenzív kihasználása.« Ugyanúgy a kereskedőszellem érvényesülése, mint a Zöldségpiacon vagy a cipődd- vatban. Ami a károkat illeti, ezekről csak később bizonyosodhatunk meg N. Gy. Névjegy helyett bankjegy Nemrégiben az amszterdami bíróság elé idéztek egy 44 éves autókereskedőt. A vállalkozó szellemű üzletembernek, miközben újabb vevőket toborozott, eredeti reklámötlete támadt. A Hollandiában forgalomban levő ezer güldenes bankjegy mintájára 1250 güldenes bankjegyet »bocsátott ki«. A zöld mezőbe a cégépület fényképét és címét és a nagyobb hatás kedvéért saját, Rembrandt korabeli kosztümös fényképét helyezte eL Hogy mi motiválta pénzügyi tevékenységét? A válasz igen egyszerű: az emberek nem fordítanak figyelmet a névjegyekre, rendszerint eldobják őket. A bankjegyekkel más a helyzet: azokat megőrzik és az 1250 güldenes bankjegyek tulajdonosai előbb- utóbb felkeresik a leleményes üzletember cégét. A bíróság 60 gulden büntetésre ítélte az üzletembert, nehogy bárki kövesse a példáját. A sejtek szerkezetének a megismerése a kutaltők- nak régi vágya. Korábban jól megfelelt e célra a fénymikroszkóp, hiszen i szem teljesítőképességét mintegy ezerszeresére fokozta. Idővel azonban a milliméter ezredrészének megfelelő, mikrométer nagyságrendű méreték, melyeket a fény- mikroszkóp . láthatóvá tett, már kevésnek bizonyultak. 1932-ben született meg az első elektronmikroszkóp, mély a későbbiekben, az ötvenes években új lehetőséget teremtett. Míg a fénymikroszkópnál mikrométerben számolnak, az elektronmikroszkópiában ennek ezredrészében, nanométerben. A korszerű elektron- mikroszkóp feloldóképessége ű,2—0,3 nanométer. A fény- és elektronmikroszkóp sugármenete elvben hasonló. Az elektronmikroszkóp ■'-fényforrása« izzó katódszái, amely elektronokat bocsát ki. Az elektronmikroszkópban azonban üveglencsék nem használhatók, mivel azok elnyelik az elektronokat. A töibb tízezer voltos feszültséggel felgyorsított elektronokat elektromágneses mező téríti el, elvben hasonlóan, mint az üveglencsék a fénysugarat. Mindez megfelelő vákuumban megy végbe, amelyre azért van szükség, hogy az elektronok ne ütközzenek gázmolekulákkal A tárgy. felnagyított képét fluoreszkáló ernyőn szemlélik vagy fotóanyagon rögzítik. A vizsgálandó anyag előkészítése különleges módszerekkel történik. Fontos követelmény például, hogy a preparátumok kellően vékonyak legyenek. A fénymitfifoszkópos célra használt 5—6 mikrométer vastag készítményeken az elektronok nem tudnák áthatolná, ezért az elektronmikroszkópiában használt metszetek kb. százszor vékonyabbak. A sejtek finomszerkezetiének a megismerésében nagy segítséget hozott az elektronmikroszkóp, számos alapvető struktúrát fedezték föl vele. A sejthártyák, a külöáböző membránrendszerek szerkezetének a megismerése különösen jelentős volt, de ugyancsak elektronmikroszkóppal fedezték föl például a sejtkapcsoló szerkezeteket. Az idegsejtek közötti kapcsolatok finomszerkezetének a megismerése az agyi összeköttetések jobb megismeréséhez vezetett. A troli múlttá és Jövője Nincs még egy közlekedési eszköz, amelynek olyan hányatott múltja volna, mint a trolibusznak: a megjelenése óta eltelt csaknem 50 év során hol diadalmaskodott^ hol meg aláhanyatlott Legválsá- gcsabib éveit a hatvanas évek végén élte: tizenöt ország 69 városában szüntették meg üzemeltetését. Mi lehet az oka a trolibusz sikerekkel és vereségekkel AGRESSZÍV-E A ? Medencéséről és közlekedési baleseteknél Szovjet kutatók a baleseti nechanizmus rekonstrukció- a szempontjából 169 halálos cözlékedési balesetet vizsgállak meg különböző nemű és íotú áldozatok boncolási myaga alapján. A vizsgálatok a medenceöv töréseire és a fcismedence szerveinek a sérüléseire terjedtek ki. Gázolások esetén kivétel nélkül a medencecsontok folytonosságát megszakító törések keletkeztek, túlnyomórészt a medenceöv elülső felén. E törések az esetek 77 százalékában kétoldaliak voltak, kétoldali medenceizületi sérülésekkel kombinálva. A medencei szervek az esetek 60 százalékában sérültek, leginkább akkor, ha a gázolás háton fekvő áldozaton történt. A gázolási mechanizmussal szemben az elütéskor keletkezett medencesérülések 80 százaléka egyoldali csontrepedés volt, ezek a medenceöv elülső és hátulsó felén egyforma arányban helyezkedtek el. Elütéskor általában kevesebb és főleg egyoldali izületi sérülést észleltek, a medencei szervek csak az esetek 40 százaékában sérültek. A medenceöv sérüléseinek jellegzetességeiből tehát általában helyes következtetést lehet levonni arra, hogy a baleset milyen mechanizmus — gázolás vagy elütés — szerint zajlott le. Az állatok pszichéjének elváltozásait már Pavlov tanulmányozta és ezek nagy részét gyógyíthatónak tartotta, de kutyalélektani intézetet első ízben természetesen a kutyarajongó Angliában, a London melletti Watfordban létesítettek. Az intézet vezetőjének a véleménye szerint, ha egy házikutya agresszívvá válik_j_de- ges, harapós lesz, akkor a watfordi klinika meggyógyítja. A kutya idegességére azonban sokszor gazdájának a magatartása ad magyarázatot. A klinikára kerülő kutyák többsége városi kutya. Ezeknek a családi közösségbe kellene beilleszkedniük. A kutya azonban ősi ösztönénél fogva — mint vadászkutya — abszolút gazdát kíván magának, s ennek hiányában ő maga lesz »uralkodni vágyó«. A család gyermekeit többnyire eltűri és nem bántja, mintha csak ku- tyakölykök lennének. a ház asszonyát pedig elismeri ugyan és nem bántja, de nem feltétel nélkül, mint a »gazdit«. Az intézetben az új »pácienseket« néhány napig ma- gánzárkában tartják. Ha jóindulatú esetről van szó, hamarosan közös helyiségbe kerül, társaihoz. Sokszor visznek a watfordi intézetbe kutyát azzal á panasszal, hogy agresszív. Az esetek többségében kiderül, hogy a gazda eljárása fejlesztette ki benne az agresszivitást, mert gazdája, valahányszor más kutyákkal találkoztak, gyorsan elhúzta onnan saját kutyáját. Az állat így az idegen kutyák közeledtét és a póráz megfeszülését »ria- dójel«-ként rögzítette és minden idegen kutyát ellenségnek tant. Ilyen esetben a gazdával kell megértetni eljárása helytelenségét. A kutya általában egymásfél éves korára fejlődik ki. Fejlődésében két fontos és kockázatos időszak van, amelyben különösen érzékenyen reagál az őt ért hatásokra, amikor tehát a helytelen nevelés gyökeresen megváltoztathatja, rossz Irányba terelheti viselkedését. Az első időszak a születés utáni ötödik-tizenkettedik hét, a szocializálódásé, a kapcsolatteremtésé. Ha akkor a kölyökkutya nem kerül kapcsolatba az emberrel, a tőle való félelmét sohasem tudja leküzdeni. A másik kritikus időszak a tárgyi környezetbe való beilleszkedés szakasza, életének harmadik és ötödik hónapja között. Képünkön: az agresszivitás leküzdhető, ha a kutya kritikus életszakaszaiban megbarátkozik más élőlényekkel. vegyes sorsának? A legnagyobb része ebben bizonyára végletes tulajdonságainak, kiemelkedő erényeinek és nem kis gyengéinek van. Megalkotói az autóbusz és a villamos több fontos előnyét egyesítették benne: az autóbusztól örökölte az alsó pályától való függetlenségét, mozgékonyságát és a gumikerekeket, a villamostól meg egyszerű és környezetkímélő hajtóművét, valamint az egyenletes gyorsításnak és lassulásnak a képességét A trolibusz küzdelmes pályafutásának az is oka lehet, hogy már a bevezetésekor is csak átmeneti megoldásnak tekintették. Már akkor is tudták,, hogy az eszményi városi közlekedési eszköz a pályához nem kötött, csendes járású, nem szennyező, akkumulátoros autóbusz volna. Ez azonban még ma sincs meg sehol ! A legújabb gyártású trolibuszok — bár kisebb sebességgel és korlátozott időtartammal — felső vezeték nélkül is közlekedhetnek. A legmodernebb trolikon olyan akkumulátorokat helyeznek el, amelyeket nem kell cserélni : amíg a kocsi a felső vezetékről szedi az áramot, folyama« tosan töltődnek. Gyakori megoldás az is, hogy a trolibusz egyik ki nem használt térrészébe úgynevezett villamos erőközpontot, 1500—1700 köbcentiméteres személygépkocsi-motorral hajtott villamos generátort szerelnek.
