Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

Ezrek ünnepeltek önfeledten Szétszórtan (Folytatás az 1. oldalról) Fáradhatatlanul szóltak az indulók; felváltva játszott a honvédségi és a kaposvári fú­vószenekar a szűnni nem akaró, felvonuló emberfo­lyamnak. Több mint két órán át, csaknem 25 ezer ember vonult föl, éltetve május el­sejét, a munka, proletárinter­nacionalizmus ünnepét. »Előre a XI. párlkongresz- szus határozatainak végrehaj­tásáért!« — ez volt olvasható az iskolák után haladó So­mogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói által vitt táblán. Az élén ott haladtak a megyei pártbizott­ság és az SZMT jubileumi ok­levelét elnyert, Szappanos Géza vezette Ifjú Gárda szo­cialista brigád tagjai. Egy gépkocsin hatalmas fényké­pekkel mutatták be legfonto­sabb munkáikat. — Békét, biztonságot Euró­pának! — zengett a kiáltás, es ez volt olvasható nagyon sok táblán is, melyet a Ka­posvári Ruhagyár dolgozóinak fegyelmezett menetében lát­hattunk. Sokan köszöntötték szeretettel munkatársukat, a díszemelvényen álló Koszto- lánczi Jánosnc országgyűlési képviselőt. A Nagykanizsai Sörgyár somogyi gyáregysége, az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat, a Kapostáj Tsz után fehér köpenyben a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat dolgozói haladtak. Hatalmas léggömbcsokrot engedtek a magasba az elekt­roncsőgyár dolgozói : majdnem »elvitte« a főtéren levő televí­ziós állványt Első alkalommal adtak most helyszíni közve­títést a kaposvári májusi se­regszemléről. A Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat után együtt haladtak az egészség­ügy, a kórház, a rendelőinté­zet, a Köjál és a gyógyszer­tárközpont dolgozói. Nagy si­kert aratták az egészségügyi szakközépiskola fehér köpe­nyes lányai, akik fölöltöz­tetett babákat vittek kezük­ben. Kék formasapkájukkal ér­demelték ki a tapsot a Volán 13. sz. Vállalat dolgozói, s külön taps köszöntötte kitün­tetett dolgozójukat, Szepesi Lajosnét, aki a Munka Ér­demrend arany fokozatát kap­ta meg! Hatalmas májusfával az élen, egyenruhában — ke­zükben zöld gallyakkal — vo­nult föl az erdőgazdaság dol­gozóinak csoportja. Nagy si­kert aratott a gépkocsin szál­lított hatalmas farönk, ame­lyet védősisakos erdészeti munkás motorfűrésszel vágott egyforma darabokra. A területi tsz-szövetség és a Vörös Október Tsz után a Somogy megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat menetét köszöntötte a taps, akik gépkocsin hozták a 2000 vagonos siló makettjét. Tíz­éves fennállását ünnepli a Kaposvári Városi Tanács Szo­ciális Foglalkoztatója, nekik szólt az üdvözlés, majd a Számítóközpont, a Gelka dol­gozóit köszöntötték az ün­neplők. Egy gépjármű vörös se- lyemzászlókat hozott a Mező­gép menetének élén, akik nagy elismerést arattak egy általuk készített gép rögtön- ö'tt gyakorlati bemutatójával. \ Kefe- és Műanyagipari Vál­lalat után egy fiatal gyár kö­zösségét köszöntötték az ün­neplők. Első alkalommal vonultak föl a Csepel Művek F.gyedi Gépgyára Kaposvári Nehéz­gépgyárának dolgozói, maguk­kal hozva első terméküket egy csőhegyező gépet, amelyet exportra készítettek, s határ­idő előtt két hónappal adtak át a megrendelőnek. Sárga munkaruhájukban vonultak a Közúti Építő Vállalat munká­sai, gépkocsin mutatva be egy épülő híd, alatta a völgyben húzódó vasút makettját. Ta­valy két hidat, 106 kilomé­ter utat korszerűsítettek. A Kocsis József veziette szocia­lista brigád a jubileumi ver­senyben a vállalat kiváló bri­gádja kitüntetést érdemelte ki, Kocsis József pedig meg­kapta a szovjet szakszerveze­tektől a Munkaverseny Győz­tese kitüntetést. A KPM Közúti Igazgatósá­ga, a kaposvári sportiskolá­sok, a színház, a Kanizsa Bú­torgyár és a pénzintézetek következtek, A főiskolák fia­taljai menetének élén a taní­tóképző haladt, őket követte a mezőgazdasági főiskola tánco­sainak, lovasainak, négylovas hintóval felvonuló látványos menete, majd a Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola. A tanácsok, a társadalmi szervezetek, közintézmények, közhivatalok, a pénzintézetek, az Agroker, az Aíor, a nagy­kereskedelmi vállalatok ki- rendeltségei a nívódíjjal ki­tüntetett Piért, majd a város­ban tevékenykedő kisipari szövetkezetek, kisiparosok, kiskereskedők vonultak át a téren. Külön taps köszöntöt­te a Fazekas Háziipari Szö­vetkezetét, a gépkocsin ko- rongozó Tamás László nép­művészt, a kocsin szállított hatalmas, díszes tálat és kor­sót Zászlóerdő alatt vonultak a villamossági gyár munkásai. Őket követték a Vízkutató és Fúró Vállalat, a Mészöv, a friss, általuk értékesített ter­ményekét bemutató Zöldért, a tejipar — tavaly 11 millió li­ter tejet dolgoztak föl — és a Tejipari Szállítási Vállalat; ők a múlt évi tervüket 120 százalékra teljesítették. À taps ezután a Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat munkásait köszöntötte. A jubileumi versenyben ta­valy 640 lakás helyett 683-at adtak át. A somogyi tervezők — a tanácsi es az Agrober — együtt vonultak, utánuk a moziüzem és az ingatlanke­zelő, majd a Finommechani­kai Vállalat 3. 6zámú Gyárá­nak dolgozói következtek. Fehér köpenyükben, kezük­ben vörös selyemzászlóval a Kaposvári Húskombinát dol­gozói haladtak a vállalatok menetének végén, s velük együtt vonultak fel a rekonst­rukción ott dolgozó külföldi munkások is. A több mint kétórás, impozáns seregszem­lét a BM és a Somogy Tánc- együttes látványos bemutatója zárta. Felvonulások, nagygyűlések, majálisok Felavatták a Május 1. pihenőparkot Barcson Honvédelmi verseny Göllében Gazdag programmal köszön­tötték a nemzetközi munkás- osztály nagy ünnepét a me­gye városai és járásai is. Barcson reggel kilenc óra­kor kezdődött a felvonulás. A menetet a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi üzemének dolgozói nyitották meg, majd a kiváló címmel kitüntetett Vörös Csillag Tsz, a Dráva Ipari Szövetkezet vo­nult fel. Több mint egy óra hosszat tartott a színes, ötle­tes felvonulás. A sorokat az MHSZ motorosainak, hajómo­dellezőinek és sportolóinak szép életképe zárta. Délután a barcsi Május 1. pihenőpark- ban tartották a majálist Ez volt egyben az avató is. A mintegy kétezer ünneplő a ze­neiskola fúvószenekarának és a hivatásos művészek műsora között válogathatott, megnéz­hette az üzemek sportvetél­kedőjét, a nőd focit. A kaposvári járás több ter­melőszövetkezete — a nagy­bajomi, a felsőmocsoládi, a somogyjádi, a szentbalázsi — ünnepi műszakot szervezett május elsején a szocialista brigádok bevonásával, elsősor­ban a kukoricavetés meggyor­sítására. A göllei és a kisgyaláni tsz- tagok együtt ünnepeltek a ha­lastavaknál. A felvonulás után műsor és sportrendezvények voltak. Göllében rendezték meg a termelőszövetkezetek honvédelmi versenyét. Az el­ső helyet a hazaiak szerezték meg. A csökölyi tsz, a kapos­vári, a bárdibükki állami gaz­daság a május elsejei meg­emlékezést összekötötte a bri­gádértékeléssel, s több tízezer forint jutalmat adtak át. Kadarkúton mintegy hét- százan ünnepeltek a sportpá­lyán. Az ünnepi beszéd után vetélkedő, sport következett. Ezenkívül kézimunka-kiállí­tás is nyílt. Igáiban a kör­nyékbeli községek fiataljai gyűllek össze sportnapra. A községben felvonulást is ren­deztek, ünnepi beszéd hang­zott el. Kiemelkedett még a járásban a mernyei rendez­vény. Marcali a városi ranghoz méltóan ünnepelte május el­sejét. A járás községeiből is mentek vendégek a vidám hangulatú felvonulásra. A ze­neiskola harsonásainak jelére tíz órakor kezdődött a felvo­nulás. Elsőnek a legkisebbek érkeztek, az általános iskola kisdobosai és úttörői. Nagy tetszést aratott az iskola nép­tánccsoportja, zenekara. Utá­nuk következett a huszonnégy üzem, intézmény, munkahely ötletgazdag, szép felvonulása. A Mechanikai Művek gyár­egysége ötletesen a gyártmá­nyokat is bemutatta, az áfész húsüzeme az ínycsiklandó ké­szítményeit. A majális és az ünnepi műsor színhelye a Si­mon tér volt, ott az úttörő művészeti csoportok szórakoz­tatták a közönséget. A műsor­ban fölléptek az általános is­kola leány- és fiútáncosai, a mesztegnyői táncegyüttes, a balatonkeresztúri iskola kóru­sa, a marcali zeneiskola cite- razenekara és fúvószenekara. Délután rendezték meg a já­rási-városi művészeti szemlét a' művelődési központban. Somogysámsonban vasár­nap falu napot tartottak. A község lakói nagy lelkesedés­sel végzett csinosítás után vidáman ünnepeltek. Május elsején Böhönyén az úttöenő- munkásőr-szakasz nyitotta meg a diákok felvonulását. A dolgozók menetének élén az áfész jubileumi oklevéllel ki­tünteti Petőfi brigádja haladt. Sok ezren ünnepeltek Len­gyeltótiban, Fonyódon, So- mogyváron és Kéthelyen. Zeneszóra ébredtek a nagy­atádiak május elsején. A fel­vonulás kilenc órakor kezdő­dött. Az élen a kisdobosok díszszázada ment, majd az is­kolások sok májusfával, lég­gömbbel. Másfél ezer szak­munkástanuló, gimnazista, szakközépiskolás következett utánuk. Az üzemek menetét a »gabonásoknak« a KB jubi­leumi oklevelével kitüntetett Petőfi brigádja nyitotta meg. Az élüzemek — cérnagyár, konzervgyár —, a kiváló cím­mel kitüntetett Pécsi Kesztyű­gyár, nyomdaipari vállalat te­lepe nagy tetszést aratott. A Komfort szövetkezet a KI- SZÖV vándorzászlaját nyerte el. A Danuvia 4. számú gyára a termékeit is bemutatta. A Dél-somogyi Állami Gazdaság dolgozói szintén Atádon vo­nultak fel. A hatezer felvonu­lót több, ezres tömeg nézte meg. Délután az Ámor-erdő- ben. a művésztelepen, a mű­velődési intézményekben szó­rakoztak az emberek. Csurgón szintén színpompás volt a felvonulás. Siófokon nagygyűlést ren­dezték május elsején a sza­badtéri színpadon. Füredi Gyu­la, a MAHART élüzem cím­mel kitüntetett balatoni üzem- igazgatóságának igazgatója mondott ünnepi beszédet. Ez­után a város amatőregyütte­sei, az áttörőszemlén sikerrel szerepelt iskolai együttesek adtak műsort. Tabon felvonu­lás, nagygyűlés volt, Teleki Sándor, a járási párt-vb tag­ja mondott beszédet. Sokfelé rendeztek még ki- sebb-nagyobb megemlékezé­seket, majálisokat E lőször azt akartam írni a mai jegyzetem elejére, hogy »Hivatalok — ziláltam,«, de tartottam tőle, hogy az olvasó az ügyintézés állapotára következtet belőle. Pedig ezúttal nem erről lesz szó. Néhány héttel ez­előtt egy derűsnek éppen neon nevezhető telefonbeszélgetés részese voltam. Megpróbálom pontosan visszaadni. Tárcsáz­tam a Kaposvári Városi Tanács művelődésügyi osztályát. Három búgó hang után: »Művelődés« — suttogta egy kel­lemes női hang. »Az osztályvezető elvtársnőt kérem« — mondtam habozás nélkül. »Nem tudom adni, kérem, a ta­nácson vari...« Meghökkentem. »Ez nem a tanács?« »De igen, a városi tanács művelődésügyi osztálya«. »És az osz­tályvezető???« »Mondtam, hogy a tanácson van« — vála­szolt kissé ingerlékenyebben a hölgy, mert föl nem fog­hatta, hogy ez az értetlen ügyfél nem képes befogadni a lényeget. Ez is tanács a Vár utcában — ahol nincs otthon az osztályvezető —, meg az is tanács a Kossuth térén, ahova naponta többször is ingajáratban közlekedik, végtére is ott székel a felügyelő elnökhelyettes. S mert személyes ügyeim alig lévén, intézkedésükkel igencsak ritkán zavarom a tanácsot, a telefonbeszélgetésből döbbentem rá : hiába á ll olyan büszkén egy nagy tornyos ház a város főterén, aligha tudja ott elintézni ügyes-bajos dolgait a városlakó. Ez csak egyetlen példa volt; naivitásomra azonban csakhamar fény derült. Némi nyomozás után ugyanis rá kellett döbbennem, hogy a Kaposvári Városi Tanács jelen­leg hét helyen található. Ha nem hiszik, fölsorolom. A fő- fő tanács a főtéren van, mint régen. Az állatorvosi hivatal a Honvéd utcában, a KÖJÁL a Munkásőr soron (mind­kettő Kalinyin városrész!), az egészségügyi oszályhoz tar­tozó gondnokság a Kossuth utcában, a sportfelügyelŐ6ég a Dózsa György utcában; a termelésellátás-felügyeleti, a mű­velődésügyi osztály és a polgári védelem a Vár utcában; az igazgatási osztály gyámügyi és lakásügyi csoportja pe­dig az Április 4. utcában. Íme a leltár. De mi van akkor a tornyos házban? Házasságkötő terem. Családi ünnepségeket szervező meg ügyfélszolgálati iroda. A pénzügy az alagsor­ban, azután néhány osztály még, tanácsterem (karzatából rövidesen munkahely lesz), vezetői irodák és iszonyú zsú­foltság. Már éppen felháborodtam volna az »egyedülálló« szétszórtság láttán, amikor újabb »élményben« volt részem. Napokig kerestem a megyei tanács egyik, közlekedés­sel foglalkozó szakemberét — hiába. Egy kora reggelen azonban összeakadtam vele a Dorottya-szálló előtt. Futtá­ban — fölfelé mutatva — mondta, hogy 10 és 11 között megtalálom itt a negyedik emeleten, jóllehet szabad szóm- hatos. Hálás voltam, hogy föláldozza a szabad idejét. Oda is mentem, s bár évtizedek óta tudom, hogy a Turul-Béke- Dorottya-szálló kétemeletes, amikor fölnéztem rá, akkor kezdtem tépelődni: hol lehet ez a fiú — a negyediken? Némi nyomozás után kiderült, hogy a megyei tanács épí­tési-, közlekedési és vízügyi osztálya a Május 1. utcai iro­daházban talált helyet. A művelődésügyi osztály módszer­tani központja a Bajcsy-Zsilinszky utcában, a megyei sport- hivatal a Május 1. utcában — és nem vagyok meggyőződ­ve arról, hogy teljes a lista. Kiváltképp nem, ha hozzáte­szem, hogy a földhivatal székhaza a Damjanich utcában van.' A szétszórtság tehát nem egyedülálló jelenség. Meg­győződtem róla: Nagyatádon is csaknem egy kilométerre van az egészségügyi osztály a tanácstól, amely négy helyen székel, és ki tudja, hol boldogítjuk még az állampolgárt a kétségkívül egészséges gyaloglás örömeivel. D e azt hiszem, illőbb félretenni az iróniát, s oknyo­mozó módszerrel kutatni a lényeget, netán a kive­zető utat. Megvallom, először a Parkinson-törvény jutott az eszembe, amely persze a kapitalista világ elem­zéséből született. Nem idézem, csak megpróbálom összefog­lalni, miszerint: az adminisztráció nő, ha nő a munka mennyisége; nő akkor is, ha nem szaporodik a munka; nö­vekszik az adminisztráció, ha csökken a munka, sőt akkor is, ha egyáltalán nincs munka. Mondom, ez a kapitalista világra vonatkozik. Nálunk egészen más a helyzet... S ezt rögtön bizonyítja az a tény, hogy az utóbbi időben igen­csak megnőtt tanácsainknál a munlca mennyisége. Hogy mást ne mondjak: Kaposvárhoz kerültek a város környéki közeégek, a népesség-nyilvántartás, a tűzoltóság és a sportélet irányítása, a szövetkezetek állami felügyelete, s a hagyományos területeken is akadnak »fentebb«. akik újabb »megoldásokat«, lehetőleg bonyolultabbakat találnak lei. Ez­zel szentben a tíz év előtti 93-ról mindössze 128-ra nőtt a tanács dolgozóinak száma, tehát nem a létszámnöveke­dés idézte elő a zsúfoltságot és az értelmetlet szétszórtságot. Senki sem vitathatja, hogy házasságkötő teremre szükség volt. De nem bizonyos, hogy a tanács épületében... Azon a helyen ugyanis korábban 33-an dolgoztak, s a létszámnö­vekedés tíz év alatt 30 fő... Ne kutassuk a múltat. Magam is jártam például a gyámügynél, ahol a folyo­són szorongtak, várakoztak az ügyfelek, leülni sem volt al­kalmuk, s ha egy ügyben mondjuk öt embert kellett meg­hallgatnia', szembesítenie az előadónak, akkor jószerivel ő szorult ki saját szobácskájábái. Vajon a szétszórtság áltat »emberibbek« lettek a körülmények? Valamicskét javult a helyzet — a dolgozók szempontjából. Az ügyfelek azonban alig találják meg a tanácsot, illetve annak különböző osz­tályait. Nem akarok példákat sorolni arra — untatná az olvasót —, hogyan függ össze egy művelődésügyi intézkedés a pénzüggyel, a kisiparos ügyes-bajos dolgának rendezése három — különböző helyen levő osztály dolgával; mennyit kell várni mondjuk a Vár utcában (vagy egy hét múlva visszatérni oda), míg a Kossuth téri központi irattárból elő­kerül vagy megérkezik az akta. Ki-ki saját példával — ne­tán még a rendkívül hasznos ügyfélszolgálati iroda gond­jaival is igazolhatja a szétszórtság tarthatatlanságát. Ám­bár nem is tudom, miért csodálkozom ezen, hiszen a nyom­da irodaházában véletlenül sem a szerkesztőség (az onnan két én fél kilométerre!), hanem az Illetékkiszabási Hivatal foglal helyet. Nyilvánvalóan több köze van a nyomdához, mint a szerkesztőségnek. Vagy netán arra volt pénz, erre nem??? A fejlődés ellentmondásait nem én fedeztem föl. Ke­zembe került egy vaskos dosszié, amely,ben a Kaposvári Városi Tanács épületbővítésének tanulmányterve rejtőzik. Nem most, hanem 1972-ben készült. Az első változat sze­rint 41, a második szerint 30 iroda, tanácskozóterem, kony­ha, étterem, központi irattár és még sok minden szerepel a tervben. Akkor (!) 14,5 millióra taksálták megépítését. Nem tudom., hogy a szétszórtság nem kerül-e többe, de a tervek megvalósítása ma már kétségkívül többet emész lene föl. Mégsem lehet lemondani róla. S ezt pemcsak a jelen­legi zsúfoltság, az idegőrlő és időt rabló szétszórtság indo­kolja, hanem a tanácsi munlza módszereinek, eszközeinek fejlesztése is. Az ügyvitel korszerűsítése ugyanis nem je­lent mást, mint gyorsabb, minőségileg jobb ügyintézési. S ez elsősorban nem a tanács, hanem a lakosság, az állam­polgárok érdeke.., M egvallom; száz százalékig egyçtértek azzal a fölfo­gással, miszerint nemzeti jövedelmünkből minél kevesebb részt emésszen föl az irodaházak építése vagy bővítése. Azaz még jobban egyetértenék vele, ha e döntéssel ellentétben nem nőne a munka mennyisége, s ve­le együtt az adminisztráció. Jávori Bel*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom