Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-27 / 123. szám

/ ■ XJ y ! L A G PROLETÁRJA!; EGYESÜLJETEK! Ära: 80 fillér XXXIV. évfolyam 123. szám 1978. május 27., szombat II szovjet beruházási bank elnökének tárgyalásai Havas Péternek, az Állami Fejlesztési Bank vezérigazga­tójának meghívására Magyar- országán tartózkodik Mihail Zotov, a Szovjetunió beruhá­zási bankjának (Szírojbank)' elnöke és több munkatársa. Megbeszélést folytatnak a be­ruházásokkal összefüggésben a két bank közötti együtt­működésről, a munkakapcsola­tok továbbfejlesztéséről. A Sztrojbank elnökét fo­gadta Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Tímár Mátyáis, a Magyar Nemzeti Bank' elnöke és Ma­darast Attila pénzügyminisz­tériumi államtitkár. A Mi­nisztertanács elnökhelyette­sénél folytatott megbeszélé­sen részt vett Vlagyimir Ja- kovleVics Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete is. (MTI) ENSZ rendkívüli ülésszak A népek a leszerelés mellett vannak Első munkahetét zárta pén­teken az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési üléssza­ka. Délután szólalt fel And~ rej Gromiko szovjet külügy­miniszter. aki a hét eleje óta New Yorkban tartózkodik. Gromiko konkrétságában, szakszerűségében példamuta­tó, mind kezdeményezésekben, mind érdemi kötelezettségvál­lalásokban gazdag beszédet mondott. A szovjet küldöttség vezetője volt eddig az első szónok, aki rendszerezett munkaokmányt terjesztett be a hét eleje óta tartó üléssza­kon. »A fegyverkezési hajsza megszüntetésének gyakorlati Megalakult a magyar—török gazdasági együtiműködssi vegyes bizottság Á jegyzőkönyv aláírásával a Nehézipari Minisztériumban befejezte első alakuló ülését a ragya r—török. gazdasági .^yüttmúkö'cfe.si vegyes bizott­ság, amelynek létrehozását a múlt év januárjában Ankará­ban aláírt hosszú lejáratú ál­lamközi gazdasági, műszaki, ipari és tudományos együtt­működési megállapodás alap­ján készítették elő. Az alaku­ló ülésen, május 23-a és 26-a között folytatott tárgyalások hivatalos dokumentumait Sí' mon Pál nehézipari miniszter és Orhan Alp ipari és techno­lógiaügyi miniszter, a vegyes bizottság társelnökei írták alá. Ott volt Török István külke­reskedelmi miniszterhelyettes, s megjelent Tálát Benler, a Török Köztársaság budapesti nagykövete is. A megbeszéléseken többek között megállapították, hogy a gazdasági kapcsolatokat a ke­reskedelmi forgalom növelé­sén túl elsősorban a széles körű ipari és mezőgazdasági kooperációval fejleszthetik: Kedvező lehetőségek mutat­koznak arra, hogy Magyaror- r­.............. —-il—..— I szág közreműködjön Török­ország ásványi és nyersanyag- I kincseinek, elsősorban az ala- j csony Lalcrlájú szén és tőzeg. I a penfF és á ' mágnézTt^Teriá- rásában és hasznosításában, az I előkészítésben és dúsításban. I Törökország iparfejlesztési j tervei kedvező lehetőségeket I nyújtanak az együttműködés­re az erőmüvek fejlesztésé­ben, a szerszámgépek, az or­vosi műszerek, az építőipari és nehézgépek, valamint a vasúti járművek gyártásában. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari együttműködés ki­alakításában egyebek között lehetőséget látnak a korszerű magyar növénytermesztési rendszerek, iparszerű nagyüze­mi állattartási módszerek át­adásában, s hasonlóképpen a tej-, a hús-, a hűtő- es kon­zervipar fejlettebb eljárásai­nak törökországi meghonosí­tásában, továbbá hal tenyész­tési és mezőgazdasági kutatá­sokban. Mindkét fél nagy je­lentőséget tulajdonít a közös vállalkozásoknak, harmadik piacokon az együttes fellépés­nek és a tudományos együtt­működésnek. Gromiko felszólalása útjai-« — ez a címe a szovjet javaslatokat tételesen megfo­galmazó, hat fejezetből álló dokumentumnak, amelyet Andrej Gromiko beszéde alatt a delegátusok és a sajtó ren­delkezéséi-e bocsátottak. »Tántoríthatatlanul követve elvi irányvonalát a leszerelés kérdéseiben — mondotta a szovjet külügyminiszter, — 1 a Szovjetunió azzal az eltökélt szándékkal jött erre az ülés­szakra, hogy előmozdítsa an­nak sikerét. Az ülésszak meg­felel a békeszerető népek és államok várakozásának, ha közelebb hozza a fegyverkezé­si hajsza beszüntetését, a le­szerelést Mélységes meggyőző­désünk szerint az egész prob­léma ,lényege az, hogy áttér­jünk a nemes — talán hasz­nos, de kevéssé elkötelező — óhajokról, a gyakorlati érte­lemben megfoghatatlan aján­lásokról a konkrét — hang­súlyozom éppen a konkrét — lépésekre a világpolitika e fő irányában, a tartós bélié fe­lé.« A népek a leszerelés mel­lett vannak — hangsúlyozta a szovjet küldöttség vezetője, csali meg kell nézni az ENSZ szavazótábláját, amely a vi­lágpolitikának sajátos — ta­lán nem mindig pontos — tükre. A béke, az enyhülés, a leszerelés mellett állást fogla­ló határozatokat túlnyomó többséggel hozzák. »Nos, ak­kor miért követi mégis a fegyverkezési hajsza egyik spirálja a másikat? Erre csak egy válasz lehetséges : ponto­san meghatározott államok politikájáról van szó, amelyek nem számolnak a népek aka­ratával, az. ENSZ határozatai­val, még akkor sem, ha for­málisan csatlakoznak hozzá­juk.« Megnyílt az ünnepi könyvhét Kaposváron, a Laiinca téren az idei könyvhét alkalmából is sátrakban válogathatnak az olvasók a legújabb kiadványok­ból. Ülést tarlóit az Elnöki Tanács Az Elnöki Tanács tegnap ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag "tudomásul vette Losoncéi Púinak, az Elnöki Tanács elnökének beszámoló­ját Mohammad Reza Pahlavi- val, Irán sah javai folytatott tárgyalásairól. Az Elnölíú Tanács megálla­pította, hogy a magyar—iráni kapcsolatok a két ország né­peinek javára a kölcsönös előnyök alapján kedvezően fejlődnek és te’ ábbi lehetősé­gek vannak az együttműködés sokoldalú szélesítésére. Az El­nöki Tanács egyetértését fe­jezte ki, hogy a korábbi egyezményeink kedvező felté­teleket teremtettek a kapcso­latok dinamikusabb kiszélesí­téséhez. Aláhúzta továbbá annak szükségességét, hogy a magyar —iráni gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében a két ország hatóságai és intézmé­nyei kölcsönösen erősítsék gaz­dasági együttműködésüket, folytassák tárgyalásaikat, ha­tározzák meg a további együttműködés konkrét felté­teleit. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, majd folyamatban lévő ügyek­ben határozott. Megszámlálhatatlan bonyo­lultabb találmányt produkált az emberiség a könyvnyomta­tás feltalálása óta, de nagyob­bat nem. Gutenberg nyi­totta ki a kaput, amelyen át az emberiség az általános tudatlanság, a tér- és időbeli helyhezkötöttség, a vegetatív lét szűkös, zárt világából a korlátlan lehetőségek világába kilépett Az újkor szülőhelye az első könyvnyomtató mű­hely. A világot az ember vál­toztatja, a könyv pedig az embert változtatta meg — mondotta tegnap Benjamin László Kossuth-díjas költő az ünnepi könyvhét fővárosi megnyitóünnepségén, a. József Attila Színház előtti téren. A megnyitáson ott volt Ácséi György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, O'bán Lász­ló, az Országos Közművelődé­si Tanács elnöke, Pozsgay Imre, kulturális miniszter, Farkasinszky Lajos, a főváro­si tanács elnökhelyettese. Ott | Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Tájékoztató a művelődés- és oktatáspolitika időszerű kérdéseiről Brigádok gyermekei Tanácskozásra gyűltek ösz- sze tegnap a Somogy megyei Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézetben az intézményt párt­fogoló üzemek és szocialista brigádok képviselői. Dr. Orbán István igazgató tájékoztatta a részvevőket az állami gondozaittakkal való foglalkozás pedagógiai és jogi kérdéseiről. Beszámolt az el­múlt négy év munkájáról, az üzemek és brigádok tevé­kenységét is elemezte. Ki- emeLte, hogy egyre több kö­zösség támogatja az intézetet, jobb, tartalmasabb munkál végeznek . a pártfogolok, szá­mos tettel bizonyítják, hogy mindág készeik az áldozatvál­lalásra. • , I A nevelőotttiomcfc szülői fel­adatokat látnak eb önmaguk­ban azonban nem tudják be­tölteni hivatásukat. Nemcsak azért van szükségük a társa­dalmi segítségre, mert így könnyebben hozzájutnak né­hány eszközhöz, hamarabb megy egy intézmény építése, felújítása, hanem a gyerekek emberré válásában is sokat segít égy-egy közösség. Az önálló életre, a beilleszkedés­re, a munkája készítik föl az állami gondozottakat. Az el­hagyott gyermekek szüleit pótolhatja egy-egy brigád szerető, féltő gondoskodása, és az, hogy egy-egy vállalat ösztöndíjjal, szakmai oktatás­sal segíti a gyereket. Fontos, hogy a tanulóidő után se feledkezzenek el az egyedülálló, pályakezdő fia­talról. Jó, ha különálló mun­kásotthonban kezdik önálló életüket, jő, ha ugyanúgy kezdenek dolgozni, ahogy a szülői háztól fokozatosan el­szakadó társaik. A szocialista brigádok kép­viselői is elmondták elképze­léseiket a tegnapi tanácsko­záson, szóltak arról, hogy szí­vesen taníttatják a gyereke­ket, s több brigád újabb gon­dozottakat szeretne pártfogol­ni. A tanácskozás végén a részvevők megtekintették az új kaposvári gyermekvédő intézetet. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnökének vezetésével tegnap a Parlamentben érte­kezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyed városi tanácselnökök. Az értekezle­ten részt vett és felszólalt Aczél György, az MSZMP | Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese es ott volt Korni- desz Mihály, a Központi Bi­zottság osztályvezetője. A tanácselnököket Pozsgay Imre kulturális miniszter tá­jékoztatta a kulturális politi­ka időszerű kérdéseiről, majd elmondta, hogy a tanácsok és minisztérium közötti jó együttműködés jegyében foly­tatják a kulturális élet de­centralizálását, amelyben ter­mészetesen a felelősség, is kö­zös. A Kulturális Miniszté­rium az Oktatási Miniszté­riummal együtt a kormány elé terjeszti a közművelődé­si szakemberek képzésére vo­natkozó javaslatokat A Kul­turális Minisztérium a tárgyi feltételek megteremtésének első lépéseként közművelődé­si továbbképző intézményt hoz létre. Ezután Goszlonyi János ok­tatási államtitkár az oktatás­politika időszerű kérdéseiről szólt. Elmondta, hogy az idén szeptembertől az általános is­kolákban új alapdokumentu­mot vezetnek be. A jelenleg érvényes »Tanterv és utasí­tás« helyébe az »Általános iskolai nevetés és oktatás ter­ve« lép, amely egységbe fog­lalja a nevelés és az oktatás alapelveit, a tanórán és az is­kolán kívüli nevelés tervét, s tartalmazza az osztályfőnöki órák tematikáját is. A következő tanévtől az ál­talános iskolák felső tagoza­tán is tervezik a 11 napos — szabad szombatos — tanítási rend bevezetését. Az alsó ta­gozatban szerzett topaszttala- tok ugyanis kedvezőek: a ta­nulók is, a pedagógusok is a szabad szombatot követő hét­főn pihentebbek, és a diákok kevesebbet hiányoznak a hót végén. A tankötelezettségi törvény végrehajtásáról szólva el­mondta, hogy míg 1972-ben az első osztályosok 11,9 szá­zaléka ismételt osztályt, addig ez az arány jelenleg 5 szá­zalék körül van. Valamelyest ‘javult a nyolc osztályt vég­zettek aránya is. Az 1971— 1972-es tanévben a 14 éves korúak 79 százaléka, legutóbb pedig 82,2 százaLéka fejezte be általános iskolai tanul­mányait. 1971-ben mintegy 17 700 olyan fiatal volt, aki 16 éves koráig nem végezte el az általános . iskolátí a múlt évben viszont számuk 12 ezerre csökkent. A feladat kettős: a neve­lők pedagógiai eszközökkel küzdjenek a lemorzsolódás, a tanéwesztés éllén, - az illeté­kes helyi tanácsok pedig az eddiginél nagyobb gondot for­dítsanak a tankötelezettségi törvény végrehajtására. A ta­pasztalatok szerint a taná­csok az iskoláskorúaknak mintegy 88 százalékáról tud­nak csak, s a becslések sze­rint körülbelül 15 ezer gye­rek egyáltalán nem jár isko­lába. Fontos valamennyi is­kolás korú apróság felkutatá­sa és szorosabb kapcsolatok kiépítése a népességnyilván- tartó csoportok és az iskolák között. Az erőfeszítések ellenére még mindig sok képesítés nélküli pedagógus tanít. A képesített pedagógusok sza­mának növekedésével együtt nőtt a képesítés nélkülieké is. Az államtitkár felhívta a tanácselnökök figyelmét arra, hogy különösen a következő tanévben, az új tanterv alap­ján induló első osztályokban szakképzett nevelők foglal­kozzanak a kicsinyekkel, és a tanulócsoportok egész év­ben maradjanak együtt, lia lehet még a napközi ottho­nokban is. (MTI) voltak a baráti országok könyvkiadóinak képviselői is. Az ünnepi könyvhetet kö­szöntő megnyitójában Benja­min László emlékeztetett arra. hogy Angyalföldön, a magyar munkásosztály és munkásmozgalom egykori fel­legvárában saját tapasztala­tai alapján ismerte meg a munkásmozgalom és a könyv régmúltba gyökerező kapcso­latát. Az ünnepi könyvhetek­nek — ha szerényebb elődei­ket, az egykori könyvnapokat nem is vesszük figyelembe — több mint negyedszázados ha­gyománya van már. örvende­tes,1 hogy évről évre nő az új­donságok száma: az idén 115 művel, több mint 2,7 millió példányban találkozhatnak az olvasók. Ezek az adatok is bi­zonyítják, hogy egyre fokozó­dik az olvasási kedv, s rácá­folnak azokra, akik a könyv­kiadás visszaesését jövendöl­ték. — Vitatkozunk arról, hogy valóban olvasó nép lettünk-e? Békétienek vagyunk — jog­gal — amiatt, hogy még min­dig nagyobb a könyvvel nem élők száma, mint az olvasóké. Természetes a , törekvés az arányok javítására, arra, hogy a meglévőnél többet akaiunk. De ami igaz. az igaz. két-há- rom évtized alatt igenis olva­só nép, sőt ami annál is több : könyvvásárló nép lettünk — mondta Benjámin László, majd az olvasóknak, az írók­nak, a könyvkiadóknak, a könyvterjesztőknek újabb si­kereket kívánva megnyitotta az ünnepi könyvhetet. A könyvheti megnyitóhoz kapcsolódva a József Attila Színház előcsarnokában, a könyvkiadók vezetőinek és képviselőinek jelenlétében, Gábor Viktor, kiadói főigaz­gató átadta az elmúlt évi »Szép magyar könyv« verse­nyen jól szerepelt könyvekért az elismerést jelentő díjakat és okleveleket. A 42 díjon, 31 oklevelén 16 kiadó osztozott A főigazgató átadta a Kultu­rális Minisztérium és a Fotó­művészek Szövetségének kü- löndíját- is. Ugyanitt hirdettek ki a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, valamint a Ma­gyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülése közös — az olvasást, az irodalmat nép­szerűsítő — pályázatának eredményeit is. Az első díjat Lázár István, a Tisza tájban, az Élet- és Irodalomban és az Üj Tükörben megjelent írá­saiért kapta. Hárman máso­dik, öten pedig harmadik dí­jat vehettek át. A pályázat fözsürije külön díjat ítélt oda Pernye Andrásnak zenei is­meretterjesztő írásaiért és kot- Labirala Iáiért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom