Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-05 / 104. szám

FONTOS JELZÉSEK Információ nélkül nem lehet dönteni 1912. május 5-én jelent meg elfiször a Pravda ft szovjet sajtó napján K orunkra jellemző, hogy minden területen meg­nőtt az információk szerepe. A fentről lefelé és a lentről fölfelé áramló jelzések nélkül nem lehet tájékozódni, jó alapon állva tevékenyked­ni. A pártmunkában szintén egyre nagyobb az információ szerepe, Az alapszervezet ve­zetősége, a közbeeső, a járási, a városi pártbizottság tagjai nem tudnak megfelelni a kö­vetelményeknek, helyesen dön­teni egy-egy kérdésben, ha nem ismerik a politikai, társa­dalmi, gazdasági, állami élet legfontosabb eseményeit, jel­lemzőit, a határozatok megva­lósulásának tapasztalatait, a közhangulatot és még nagyon sok mindent Az információk az alapszer­vezetektől a megyei pártbi­zottságig, s onnan a Központi Bizottságig eljutnak. Elmond­hatjuk, hogy e jelzések egyre megbízhatóbb segítséget ad­nak a mindenkori közhangulat feltárásához, a döntések poli­tikai előkészítéséhez, illetve hatásuk tanulmányozásához. Többé-kevésbé kialakultak már az információ gyűjtésé­nek, feldolgozásának és to­vábbításának legjobb módsze­rei. Éppen ezért nagyon fon­tos ezeknek a lcözkincssé té­tele. Ezt szolgálta az úgyne­vezett közbeeső pártszervek információfelelőseinek ' egyhe­tes kaposvári továbbképzése, valamint a városi—járási párt- bizottságok információs mun­kával foglalkozó munkatársai­nak egynapos továbbképzése. Ez most jó alapot ad ahhoz, hogy az ismeretek, a tapaszta­la ok eljussanak az alapszer­vezetekhez, ugyanis az ottani információs tevékenység javí­tásán alapszik, hogy még gaz­dagabb, tartalmasabb, minden fontos területre kiterjedő in­formációkat kapjanak a fel­sőbb pártszervek. A kukorlcavetés a cél előtti »hajrához« érkezett megyénk­ben. A több mint kilencven­ötezer-hétszáz héktárból csak­nem hatvanháromezer hektá­ron földben van a mag, ,és ez utóbbi adat napiról napra vál­tozik. A hajrá természetesen nem jelent — nem is jelenthet — kapkodást, sietséget, elna­gyolt, felületes munkát Ke­vés olyan növényünk van, amelyikről annyi szó esne mostanában, mint a ku­koricáról. És természetesen nemcsak szó esett róla, hanem összehangolt cselekedet-soro­zat is folyik, egyetlen célt szolgálva: szakszerűbbé váljon a termelés, emelkedjenek a hozamok, kerüljön ki ez a fontos növény a »hullám­völgyből«. Az elvetett és a még vetésre váró hektárokat, a tényeket vizsgálva, úgy lát­szik, hogy a múlt év végi me­zőgazdasági aktívaülésen el­hangzott kérés — törekedje­nek a nagyüzemek és a kis­gazdaságok a termőterület nö­velésére — meghallgatásra ta­lált Az állami gazdaságok ti­zenegyezer, a szövetkezetek (közös területen) a vártnál mintegy ezer hektárral több kukoricát vetnek. Nem mindegy, és a terület nagysága mellett elsősorban ez a döntő, hogy milyen mi­nőségben kerül földbe a mag. A végső cél az össztermés növelése, nem kis mértékben függ a mostani munkától, a vetéstől. Amellett, hogy a gazdasá­gok többsége kidolgozta a ma­gasabb színvonalú termelésre ösztönző premizálási rendsze­rét, a közelmúltban napvilá­got látott a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a munkaügyi miniszter együttes rendelete is, mely egysége­sen növeli a kukorictermelés- ben részt vevők anyagi érde­keltségét. Ennek értelmében A politikai munka első vo­nalában tevékenykednek az alapszervezetek, a kommunis­ták mozgósító, szervező, irá­nyító, ellenőrző munkájától függ, miként valósulnak meg a párthatározatok a község­ben, az üzemben, a gazdaság­ban. A vezetőség napról napra pontosan érzékeli, miben egye­zik a vezetés és a tömegek fel­fogása, észreveszi az esetleges különbségeket, eltéréseket is, odafigyel a kritikai megnyilat­kozásokra. S természetesen e jelzések teszik ki az informá­ciós jelentés alapját. Sok he­lyen még ma is úgy vélik, hogy ennék összeállítására a fel­sőbb pártszervek miatt van szükség. Az alapszervezeti in­formációs felelősöknek tartott értekezleteken szó lesz arról, hogy elsősorban az alapszer­vezeti munlta megalapozása, megkönnyítése miatt készülnek ezek. A vezetőségek maguk is lemérhetik, milyen könnyebb­séget jelent, amikor egy-egy téma megtárgyalása vagy az éves beszámoló összeállítása előtt előveszik, átnézik, s fel­használják a fontos , jelzések, tapasztalatok gyűjteményét. Az alapszervezetek végered­ményben csak a másolatot küldik tovább a közbeeső vagy a városi-járási pártbizottsá­goknak, megosztva velük a ta­pasztalatokat. S egyben jelez­ve. hogy mi az, ami megha­ladja a hatáskörüket. Sok olyan társadalmi, gazdasági probléma lehet, amelyet több szerv összefogásával lehet megoldani. Az élet igazolja, hogy az egybehangzó jelzések nyomán megváltoztak rende­letek, figyelembe véve a gya­korlati tapasztalatokat. Más­kor a televízióban, a rádióban, az újságokban foglalkoztak az üzemi vezetők, a termelés­irányítók és a fizikai dolgo­zóik ez évben külön juttatás­ban részesülnek, ha a betaka­rított termés ("májusi mor- zsoltban) legalább öt százalék­kal több lesz, mint tavaly volt. Ez az intézkedés, mely pontosan részletezi, milyen feltételek mellett mekkora összegű juttatás fizethető, ve­zetőt és gépkezelőt egyaránt minőségi munkára ösztönöz. Amikor a sikeres, jó vetés feltételeiről szólunk, akkor feltétlenül ide kell sorolnunk ezt az általános, az egész or­szágra kiterjedő érdekeltségi azoklcal a témáklcal, amelyek érdeklik a lakosságot. Ez azért fontos, mert a politikai infor­máció csak akkor tölti be fel­adatát, ha odafigyelnek a jel­zésekre, hasznosítják a min­dennapi pártmunkában. Az információk összegyűjté­se minden szinten közös fel­adat. A követelmények állan­dóan nőnek, s elsősorban az alapszervezetektől várják, hogy konkrétan, árnyaltan, tárgyilagosan jelezzenek, a po­litikai munka fő területeit fel­ölelve gyűjtsék össze az in­formációkat. S mivel a máso­latok továbbjutnak, lényeges, hogy minél többet mondjanak el az aiapszervezetek tevé­kenységéről, arról, mint véle­kednek az emberek a párt po­litikájáról, határozatairól, mit tesznek ezek megvalósításáért. A településpolitika, a tömeg­szervezetek tevékenysége szin­tén alapja a rendszeres jelzé­seknek. A városi és a járási pártbizottságok elsősorban ar­ra számítanak, hogy a jövő­ben sokkal több tájékoztatást kapnak az úgynevezett közbe­eső pártszervek döntéseiről is. A z élet minden terüle­tén létszükséglet az információ. S ha a színvonal további javításáról beszélünk a párt munkájában, akkor újra az alapszervezetek információs tevékenységének gazdagabbá, színesebbé, ár­nyaltabbá tételét emeljük ki. Ez érthető, hiszen a politikai információ társadalompoliti­kai célja, hogy elősegítse a po­litikai döntés meghatározását, ellenőrizze a határozatok vég­rehajtását, segítse a politikai munka tervezését és irányítá­sát. Az alapszervezetek értik és tudják ezt, s nyilván még tudatosabban foglalkoznak az információval a mostani meg­beszélések szellemében. rendszert. A vetés egyharma- da még vissza van megyénk­ben, s ahogy a napokban Izin- ger Pál, az ÁGOK nyugalma­zott főosztályvezetője is mondta nyilatkozatában, sem­mi sem indokolja a kapko­dást, kivált az idén, mikor jelentősen javultak a techni­kai feltételek is. Közös, ugyanakkor a munkában részt vevőknek személyes érdeke is, hogy a rendelkezésre álló fel­tételek ésszerű kihasználásá­val egy-egy hektár öt-hat hó­nap múlva minél több ter­méssel fizessen. Uj lehetőségek a mezőgazdasági építési tervezőknek A mezőgazdasági építési beruházások megvalósítását segiti elő az az új rendelke­zés, amely meghatározott ese­tekben — az ÉVM jóváhagyá­sával — építéstervezési jogo­sultságot engedélyez a mező- gazdasági üzemek építőipari szervezeteinek. Korábban a tervező részleggel rendelkező mezőgazdasági építési vállala­tok, vállalkozások csak saját beruházásaik tervdokumen­tációit készíthették el — az új rendelkezés nyomán lehetősé­gük lesz arra, hogy más me­zőgazdasági építőipari részle­gek kivitelező munkájához is terveket adjanak. Ez az épí­téstervezési jogosultság egye­bek között épületek bontásá­ra, átalakítására és bővítésé­re, típustervek adaptálására és meghatározott — legfel­jebb 400 négyzetméteres — alapterületű épületek egyedi terveinek készítésére is vo­natkozik. — Yalami moccan elő­re a gazdaságban — mondta Kis Nándor traktoros, akivel reggel fél nyolckor a simon- fai tsz-iroda még kihalt ud­varán találkoztam. — Az őszi munkák jobban sikerültek, mint az előző években, és vé­gül is egyensúlyban maradt a tsz. Igaz, a közgyűlés már- már túl csendes volt, de hát mit is mondhatnánk, a dom­bokat mi sem tudjuk elsimí­tani ... Egy éve már láttam a me­redek domboldalon ziháló, a boruláshatáron egyensúlyozó traktorokat a simonfai határ­ban. Akkor a gazdaság szeke­re is a boruláshatáron állt. Mi változott azóta? Egyálta­lán, mi változhatott, hiszen a tsz földjeinek zöme ma is csak domboldal. A területből 200 hektárnyi vadkáros. A közeli város továbbra is vonzza a mostoha körülményekkel elé­gedetlenkedőket . .. (Utóbb már az asszonyok közül ke­rült ki a takarmánvos.) A gazdaság továbbra is inkább százezrekben számolja a jövedelmét, mint milliók­ban ... Végül is, mi olyan van ma a simonfai tsz-ben. ami tavaly ne lett volna? Egy-két új Ezt az orosz szót: Pravda, a világ minden országában ismerik. Sokan tudják azt is, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának központi lap­ját I.enin alapította, s az új­ság neve azt jelenti: Igazság. Ez a szó több, mint szimbó­lum. Harci program, hosszú távú állásfoglalás. Lenin, aki maga is publicista, szerkesz­tő volt, rendkívül nagy fon­tosságot tulajdonított annak, hogy a bolsevik pártnak' olyan lapjai legyenek, ame­lyek közérthetően közvetítik a tömegekhez a kommunis­ták programját, s nem csu­pán olvasnivalót adnak, ha­nem agitálnak, terjesztik a mozgalom eszméit, szervezik a forradalmat. 1912-ben, a Pravda megalapításának évé­ben a cári Oroszország lako­sainak többsége nemcsak hogy a betűt nem ismerte, de valószínűleg még újságot sem látott életében, s a hatalmas birodalom népeinek többsége saját írásbeliséggel sem ren­delkezett. Az elmúlt évtizedek meg­változtatták Oroszország és a világ arcát. Ennek a hatal­mas történelmi sorsforduló­nak krónikása és egyben ala­kítója volt a szovjet sajtó; az újságok, a rádió, s a leg­utóbbi évtizedekben a tele­vízió. Nyilvánvaló: a szovjet gép, azonban ennél sóikkal fontosabb: végre határozott és reális elképzelésük van a ki­bontakozásra. Terveik alkal­mazkodnak a szűkös adottsá­gokhoz. A gazdaság megváltását az állattenyésztéstől, azon belül is főként a juhászaitól várják. Ez az egyetlen állat, amely 'még képes hasznosítani a domboldalak sovány legelőit. Már megkezdték a jerkék vá­sárlását, ugyanis a most folyó rekonstrukció eredménye 800 új juhférőhely lesz. Csaknem 100 hektáron újí­tották föl a legelőt és telepí­tettek gyepet, az Agrobemél pedig megrendelték egy 2100 férőhelyes anyajuhtelep ter­veit. Ez utóbbi szerényen szá­molva is 10 millióba kerülne. Más gazdaságban ez egy le­het a beruházások közül, si- moníai léptékkel mérve azon­ban 10 millió hatalmas ösz- szeg: a tsz több évi nyeresé­ge. Az elgondolás kockázat- vállalást kíván a hitelezőtől és a tsz-től egyaránt. Más esetben érdemes volna latol­gatni, itt nincs választási le­hetőség. Pontosan nehéz volna ki­számolni, mennyit hoz majd évente a tsz-nek a juhászat. Egy bizonyos: egymagában is többet, mint most az egész... A tehenészet tej termelési átlaga 1976-ban 1026 litei volt, az idén pedig már 2600 (!) litert terveznek. Szép fej­lődés, mégsem tudnak örülni érmék. Két éve a hústerme­lésre szakosodtak, amikor »híre jött«, hogy tej keik Eleget tettek a »kívánság­nak«, azután, mikor már je­lentkeztek volna az első szép eredmények, »világossá lett«, hogy a zselici tsz-ekben még­is csak a hústermelés a jövő útja. Visszás történet... Igaz, időközben a gazdaság vezetői is látják: hiába a jó tejter­melési eredmény, a tehené­szetnek jelenlegi formájában nem volna jövője. Elaprózódott és kicsi az ál­lomány, elavultak és szétszór­tak a létesítmények, kevés a takarmánytermő terület és még kevesebb az ember. El­kerülhetetlenül szükség van a szakosodásra, melyet a zse­lici tsz-ek fentebb említett szarvasmarha program) a hoz majd. No és milyen szerep jut a növénytermesztésnek? A fia­tal juhászati ágazatvezető szerint: csekély jövedelem és az állattenyésztés igényeinek maximális kiszolgálása. A fóagronómus nem egé­szen így látja: »elvégre« az állattenyésztőknek még csak szép terveik vannak, melyek­hez a pénzt egyelőre a nö­vénytermesztés hozza. sajtó együtt írta történetét a szovjet hatalommal. Az első évtizedek niegsárgult újság­lapjai ma már becses doku­mentumok, a legutóbbi lap­számok a Szovjetunió jelené­ről tudósítanak. A lenini hagyományok: a pontosan, tudatosan, a töme­geknek a tömegekért írni el­vei a 70-es évek szovjet saj­tójában is hatnak. A forra­dalmi idők sok szép hagyo­mánya maradt fenn : akárcsak az illegális harc éVeiben, a szovjet lapok ma is nagy ter­jedelemben közlik olvasóik, népi tudósítóik írásait. A múlt évben a Szovjetunióban szé­les népi vita bontakozott ki az új alkotmány tervezetéről. A szovjet lapok hasábjaikat olvasóik rendelkezésére bo­csátották, ezzel is lehetőséget adva a demokratikus véle­ménycserére, a alkotmányt szerkesztő bizottság munká­jának a segítésére. A sok- nemzetiségű Szovjetunióban napjainkban több tucat nyel­ven adnak ki lapokat, a nem­zetiségek nyelvén szólnak a rádióadók, sugároz műsort a televízió. A lapok külseje is változik, szebbek a képek, korszerűbb a technika. Egy valami azonban változatlan, az a lenini elhatározás, mely a kommunista lap nevévé tette ezt a szót: Igazság. A háromszáz egynéhány hektár gabona tavalyi ter­mésátlagát nem szabad leír­ni... A 205 hektárnyi kuko­rica 36 mázsás átlagtermése jó eredménynek számított... Egy ízben a vadkárok miatt panaszlkodó főagronómusnak az elnök ezt válaszolta: »A vadaik bendője ugyanakkora... Ha többet termelünk, nekünk is több marad.« Keserű hu­mor. Voltaképpen 30 mázsánál jobb búza- vagy 40-nél jobb kukoricatermést legszebb ál­maikban sem remélhetnek. Igaz, van olyan nézőpont, ahonnan a simonfaiak kuko­ricája nem rosszabb, mint a megyei elsőké. 230 forint a mázsánként! önköltségük. Látszólag tehát egyre megy, hogy valaki 500 kiló műtrágya felhasználásával ér el 70, vagy 250 kilóval 35 mázsás termést. Eszerint a jobbak csak »na­gyobb tétekben játszanak«, de a végeredmény ugyanaz. Hi­bás okoskodás, hiszen a ter­melés értelmét%végül is a ho­zam adja. A hozam. amely Simonján egyike a legalacso­nyabbaknak. Sokan adtak már tanácsot a tsz-nek a kilábalásra. »Hoz­zanak létre kertészetet. A kö­zeli város biztos piac. — Ter­meljenek mákot, az jó jöve­delmet hoz...« Csupán em­ber, eszköz és pénz hiányzik ahhoz, hogy a hasonló ötle­tek megvalósíthatók legyenek. Végül is próbálnak-e vala­mit tenni a növénytermesztés eredményesebbé tételéért ? Igen: az idén már 62 hektá­ron termelnek mustármagot. Azt nem szeretik a vadak... Mondhatná valaki: aligha valószínű, hogy egy gazdaság minden bajáért csak a körülmények volnának fe­lelősek. Igaz. a hatékonyság­nak, a szervezettségnek, a munkafegyelemnek még sok kihasználatlan tartaléka van Simonfán. Csakhogy hiba vol­na ezeket a minőségi lépése­ket számon kérni, amíg egy sor mennyiségi feltétel sem adott. Némi túlzással: amíg egy gazdaság műtrágyaszóró kocsijáról több folyik el a rozsdamarta lyukon, mint a szórószerkezeten át, nehéz megkövetelni az »optimális szórásképet«. Talán ennyiből is látszik: bonyolult és időt igénylő fel­adat elindítani a gazdaság évek óta egy helyben álló gé­pezetét. A volánt végre sike­rült helyes irányba fordítani. Még néhány csepp olaj kell a rozsdás fogaskerekekre ... Bíró Ferenc V. M. r Évi hatszázötven ezer fogyasztásmérő A Ganz Műszer Művek gödöllői árammérőgyárában az idén hatszázötven ezer darab fo­gyasztásmérőt és százharmincezer darab bojler-kapcsolóórát készítenek. Termékeik több mint negyven országba jutnak cl. Lajos Gézái Földben a kukorica kétharmada —— ■ 1 ' ' — ■■■»■ « Lassú kibontakozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom