Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-21 / 118. szám

Ma avatják a Kőér-forrást Wb»8«L évben egy alkalom­mal, most éppen ma, kedves ünnepségre hívja össze a gyer- Lyánosvölgyi parkerdő kis ha­rangja a kaposvári természet­barátokat A Természetbarát Szövetség és az Országos Erdészeti Egye­sület az erdők napján avatja fel az újabb létesítményt, a Kőér-forrást, a Gyöngyvirág turistaház szomszédságában, A forrás neve az erdőn át­folyó kis Kőérre utal. Ez az idők folyamán ugyan feledésbe merült, nevének visszaadása így az elfelejtett helynevek megmentésének szép példája. A Természetbarát Szövetség egyik honismereti kutatócso­portja fedezte fel a Kőér ere­deti nevét, egy igen régi tér­képen. Ugyanígy a Hódos-pa­takét is, melyet ma Zselic-csa- tornaként ismerünk. Az avatás után a túrázók kelemes sétán ismerkednek a kislaki erdővel, majd megte­kintik a szomszédos töröcskei erdőt is. Mindkét helyen em­léklapot kapnak azok, akik a Kaposvár turistája-mozgalom- ba beneveznek. , HÉTVEGE Hi-Fi technika ß lemezjátszó minősége is fontos A világ tavaly ünnepelte a hangrögzítés jubileumát. A hanglemez száz év elteltével is reneszánszát éli mindenhol. Napról napra megjelennek például régi normál lemezek mikrobarázdás új fölvételei, s természetesen összkiadások, új fölvételek is. Gyarapodik a lemezgyűjtők tábora. Hazánkban csak a szervezett hanglemezklub-ta- gok száma több ezer, s kívü­lük még nagyon sokan hódol­nak e szép szenvedélynek. Miért gyűjtik a hanglemezt? Egyre színvonalasabbak a hangversenyek, a rádió, a te­levízió sok zenét sugároz, s ez minden ember számára elér­hető. A lemezgyűjtésnek vi­szont megvan az az előnye és varázsa, hogy az ember akkor hallgatja meg a hangulatának megfelelő zeneművet, zene­művet, zenekart, szólistát, amikor éppen akarja. A gyűjtést sok ember nem tudatos gyűjtőként kezdi, elő­ször a kedvelt mű, zenekar, vagy előadó miatt szerzi meg a lemezt. Ez így megy egy da­rabig, később azonban már minden lemezt tudatosan megválogat az ízlésének, a kedvelt műfajoknak, előadók­nak megfelelően. így a gyűj­temény a gyűjtő ízlését, egyé­niségét is tükrözi. Lassan- lassan kialakul az értékes (olykor több száz, sőt akár ez­res) lemezgyűjtemény. A gyűjtemény kialakításá­nak kezdetekor érdemes nem­csak a lemez minőségére ,és művészi értékére figyelni, ha­nem a kiválasztott lemezját­szó minőségére is. Nem elég ugyanis a jó lemez ahhoz, hogy tökéletes legyen a zenei élmény, ehhez még fontos a jó minőségű lemezjátszó is. A lemezjátszókat a hangszedő fajtája szerinx két csoportra osztják: kristály lapos és elekt­romágneses hangszedőjű. A gyakorlatban elsősorban ez a kettő terjedt el. A kristálylapos hangszedőjű lemezjátszók nem felelnek meg a Hi-Fi előírásoknak, a nagyobb zenei igényeket rtém elégíti ki, mivel a frekvencia­átvételük kicsi, ugyanakkor nagy a torzításuk — eléri a Vége az általános tilalomnak Történetek a vizek partjáról Jól tudom: szombaton 0 órá­tól már javában Vesztegetik a halakat a horgászokvéget ért az általános tilalom —, de azért azt hiszem sokan vannak akik a »böjtöt« követően ma reggel ültek le először a víz partjára. Azzal az izgalommal s reménnyel, amely az igazi hor­gászokat mindi" eltölti, ha kö­zelednek a parthoz. Magamon és társaimon is már sokszor megfigyeltem: ahogy csökken a távolság közöttünk és a víz között, úgy leszünk mindig tü­relmetlenebbek, »csak már be­dobhatnám .,.« Mármint a csalit Külön »tanszék« ez a horgászat tudo­mányában. Megválom, hiszek a ■ • csodacsalikban« — ám nekem még sohasem igazolta a siker, hogy érdemes ezt tennem. Mégis izgalommal olvasom és hallgatom a híreket a külön­böző összetételű etetőanyagok­ról, a tápok ördöngös keveré­kéről, a massza gyúrhatóságá- ról, a kukorica »illatállomá­nyáról«, a polenta vonzóerejé­ről. Annyit azonban eddigi ta­pasztalataim alapján leszögez­hetek: ha nem lenne »tanszé­ke« a csalinak, jóval kevesebb beszédtéma akadna a vizek partján. , _____ : „«st* A minap egy eldugott kis so­mogyi tónál jártam. Gyönyörű környezet kedves barátságos horgászok, bíztató víz — sem­mi hal. Legalábbis aznap. Pe­dig mindnyájan tudtuk, hogy sok van a nádszlgetek között, csuka kergeti a vöröszárnyúa- kat, keszegek és pontyok tur­kálnak a mélyben. Csak hát... Beletörődtünk, sőt: a magyará­zatot is megtaláltak. »Talán másféle csali kéne!« — mondta keramikus barátom. Ügy lát­szik, elfeledkezett róla, hogy — csukázik. , Ha ez a magyarázat nem jó, még mindig lehet hivatkozni a légnyomás változására, a hold álására, a szélirányra, a vár­ható időjárásváltozásra. Csak egy valami hangzik el nagyon ritkán: kifogtak rajtam a ha­lak ... Persze, ahol igazán sok a hal, ott azért akad egy-kettő min­dig. amelyik — kifli a hold vagy nem kifli — eszik. Azaz: van kapás. Jó példa erre egy drávai élményem. Az ottani vízszakasz és a természet kivá­ló ismerője, Deák Jóska bará­tom előre bejelentette: széttö­rik majd a spiccet a márnák. (Akkor még nem volt tilalom,) Nos, a márnáknak nem tetsz­hettünk, de a magyar bucó, az kapott. Akadt egy akkora is a horogra, amekkorát talán még Deák Jóska sem látott. »Na, mit mondtam — lelkendezett — van itt hal ...« Van egyéb­ként azóta is, mert a bucók visszakerültek a vízbe. Meny­nyire »tudták« hogy ez lesz a vége! Hiszen a magyar- és a német-bucó védett! A Deseda-tóban is rendsze­resen számíthatunk kapásra, jóllehet ezzel a véleményem­mel nem; mindenki ért egyet. A magyar horgászok jó része »pontycentrikus«. {Itt jegyzem meg: a Desedán is érvényes a pontyra a fajlagos tilalom, jú­nius 15-ig.) Ha nincs ponty, nincs hal — .vélik. Pedig a ke­szegek és a kárászok — a com- pókról nem is beszélve — kitű­nő szórakozást jelentenek. Ha már a kárászt említettem: egy­szer, még kora tavasszal, vala­ki mellettem beakasztott egy nagyon szép példánynak. Dol­gozott is a hal, úgy hittük, ponty akadt fenn. Erre gondolt a szerencsés horgász is. Ami­kor kiemelte a szép halat, meg­mérte: 29 centiméter volt. Köz­ben odaballagott a szomszédja, •s megnézte a zsákmányt. — Nincs bajusza — mondta egykedvűen. — Nem is hordtam soha! — válaszolta a kárászt kifogó hor­gász mérgesen. Nyilván azt hit­te, bosszantani akarja kolléga a kis »ponty« miatt. És vissza­eresztette a halat a vízbe — Ügy értem — mondta a másik —, hogy a halnak nem volt bajusza. Akkor pedig ká­rász volt ... Kár volt vissza­dobni. I ! Megértettem a »bajusz nél­küli« kollégát. Szedte a cók- mókját, és eltűnt. Lehet, hogy azóta is szenvedélyes hévvel ritkítja a desedai kárászokat.,. m, a. 4—5 százalékot is —, a tű nyomása pedig 5—6 pond. Ez utóbbi, a nagy tűnyomás, ká­ros hatást fejt ki a lemezba­rázdákban, s pattogásokat, sercegéseket okoz. Így a több­ször lejátszott lemezek később már nem adnak zenei él­ményt, inkább csak bosszúsá­got okoznak. Ilyen kristályla­pos hangszedőjű lemezjátszó például a Supraphon NZC 110, 142, a Lesa típusú, általában erősítővel egybeépítve. Akik meg akarják óvni a gyűjteményüket, mert számos értékes fölvételük, márkás le­mezük van (EMI, Decca, CBS stb.), azok számára az elektro­mágneses hangszedőjű lemez­játszókat ajánlhatjuk, mert ezek a legszélesebb körben használtak a Hi-Fi-techniká- ban. Ezek általában erősítő nélküli, úgynevezet sasszé (le­mezjátszó-alváz) típusok. A legfejlettebb zenei igényeket is kielégítik, mivel a frekven­ciaátvitel 20—20 000 Hz-ig ter­jed, torzítása 0,5 százalék ma­ximum, a tű nyomóereje pe­dig típusonként 0,5—1,5 között váltakozik. Ezekből az adatokból kitű­nik, hogy az elektromágneses hangszedőjű lemezjátszók sok­kal teljesebb és jobb zenei él­ményt adnak, a hanglemezba­rázdában pedig nem fejtenek ki káros hatást. A hazai ke­reskedelemben a Lenco L 75, 85, a Philips GA 308, 408, a Tesla NC 440-es Hi-Fi minő­ségű lemezjátszók szerezhetők be — sajnos nem mindig. Aki viszont ilyen lemezjátszóval kpzdi el a lemezek hallgatá­sát, mindig a legszebben szó­laltatja meg a művekét. K. l>. Szórakozás, pihentető a gyógynővénygyűjlés Erdők, patikaszerei A kaposvári gyógynövény-szak üzletnek 45- a havi forgalma.-50 000 forint Most kezd virágozni a ka­milla, leggyakrabban előfor­duló gyógynövényünk, amely­ből legtöbbet használunk kü­lönféle gyulladásos betegsé­geink gyógyításakor. Az orvo­sok főképp gyerekek hurutos megbetegedésekor kiegészítő gyógyszerként ajánlják az antibiotikumok mellé. Gőze csillapítja a náthát. Jó szolgá­latot tesz a szemgyulladások gyógyításában. Ha túl sokat olvasunk, vagy a szemet eről­tető egyéb munkát végzünk, tegyünk szemünkre kamilla- 1 teába mártott vattacsomót : a főzet megnyugtatja fáradt sze­münket. Teája kitűnő görcs­Labdarúgók o sorozaton Nemzetközi bélyegkiállitás Szombathelyen A bélyeggyűjtők figyelme Szombathelyre irányult a hó elején, ahol megnyílt a szocia­lista országok filatelista szövet­ségeinek nemzetközi bélyegki­állítása, a Szocifilex. A Szocifilex-kiálítások gon­dolata hazánkban született még, és tizenöt évvel ezelőtt Budapesten rendezték az elsőt. A cél az volt, hogy bemutatá­si lehetőséget, nemzetközi fila­telista fórumot teremtsenek a szocialista országok gyűjtőinek. A kiállítás vezéreszméje: hit­vallás a béke, az emberi hala­dás, a megértés és az együtt­működés mellett, továbbá a Szocialista társadalom fejlődé­sének reprezentálása a bélye­gek tükrében. Budapesten 1963-ban még öt szocialista ország gyűjtői sze­repeltek anyagaikkal. A kiállí­tások sikere növelte az érdek­lődést, s áz európai szocialista országok mellé fölzárkózott Mongólia, Vietnam, Korea, majd Kuba. Szombathelyen már a laoszi gyűjtők is szere­peltek. A szombathelyi kiállításon tizenöt ország gyűjtői vettek részt, tizenkét ország postája, illetve bélyegmúzeuma mutat­ta be legértékesebb kiadásait. Több mint kétszáznegyven gyűjteményt tekinthettek meg a látogatók, közöttük olyan !daszikus érdekességeket, pos­tatörténeti anyagokat, motí­vumgyűjteményeket, amilye­neket csak ritkán láthatnak hazánkban. A kiállításra a postaigazgatóságok .levelezőla­pokat és bélyegeket adtak ki. A. Magyar Posta az eseményre utaló 3 forintos feláras bélye­get, 60 filléres postai levelező­lapot hozott forgalomba. A szocialista országok posta- igazgatóságai úgy döntöttek, hogy a jövőben jobban figye­lembe veszik a gyűjtők aján­lásait, . kevesebb bélyeget bo­csátanak ki. A következő ilyen ,tanácsko- zás és kiállítás Bukarestben lesz jövőre. Szép sorozatot adott ki a posta Híres repülők, repülőgé­pek — 75 éves a motoros repü­lés elnevezéssel Vertei József grafikusművész tervei alapján. A jövő héten megjelenő új sorozat és blokk az argentínai labdarúgó világbajnokságot köszönti. A címleteken futball- jelenetek és a résztvevő orszá­gok zászlói láthatók. Éremgyűjtőknek A magyar szénbányászat az idén ünnepli 225 éves jubileu­mát. Sok éremgyűjteményben megtalálhatók ma már a bá­nyászattörténelem emlékei. Roznai István okleveles bá­nyagépészmérnök ezek közé sorolja a bányapénzeket, a bányalátogatási emlékérméket, a zsetonokat, a körmöcbányai személyi érmeket, a tanulmá­nyi érmeket, az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohászati Egyesület közgyűlési és juta­lomérmeit, plakettjeit, a bá­nyavárosi emlékérmeket és nem utolsósorban a bányásza­ti kitüntetéseket, szolgálati érdemérmeket és jelvényeket. Gazdag gyűjteményének két értékes darabja az első nagy­bányai közgyűlés! érem 1894­ből és az 1938-ban vert esz­tergomi közgyűlési érem. Az elsőt Reitzer Miksa körmöc­bányai igazgató verette, még­pedig egyet aranyból, kettőt ezüstből, a többit pedig alu­míniumból, valamint bronz­ból. Az érem Gerl Károly osztrák származású éremmű­vész alkotása. A fasiszták által kivégzett cseh kommunista újságíró, Ju­lius Fucik születésének 75. év­fordulójára a Csehszlovák Ál­lami Bank 100 koronás ezüst emlékérmet bocsátott ki. Ér­dekessége, hogy Vladimir Oppl iparművészeti főiskolai hallga­tó tervei alapján verte a hí­res körmöcbányai pénzverde a 15 gr súlyú, 33 mm átmérőjű emlékérmet. oldó szer, gyomorbántalmakat enyhít — sokan pedig csupán kellemes íze miatt isszák a kamillateát A növény fő lelőhelye a Ti- szántúL A Herbaria vállalat elsősorban erről a tájról sze­deti össze a növényt Ilyen­kor, tavasz1 végén, nyár elején nagyon sokan gyűjtik, szállít­ják a házi patikaszert az áfész-ek felvásárlóhelyeire. Kirándulásokon, sétákon érde­mes észrevenni és leszedni az igénytelen kis növényt Jó szolgálatot tesz, és — az idén volt már rá példa — ha nem lehet üzletben, patikában kap­ni, bizony jó lenne az otthoni készlethez nyúlni. A virágot csak akkor szed­jük, amikor már teljesen ki­nyílott. A kamillát otthon is száríthatjuk, akár az erkélyen is. A virágot tisztítsuk meg a gyomnövényektől, és simán, nem rétegezve terítsük ki szá­radni a napra. Időnként for­gassuk, hogy minden oldalról érje a meleg és a levegő. 5—6 nap alatt szárad, akkor he­lyezzük tüllzacskóba, és szel- Iős, levegős helyen tároljuk. Kevés fáradsággal az egész té- lirevalót megszedhetjük. A virágszedés egyébként pénzt is hozhat a házhoz. A gyógynövénygyűjtő helyeken ugyanis szívesen átveszik a kirándulók »zsákmányát«, ter­mészetesen csak ha tiszta, szá­rításra megfelelő árut visznek, melyet a gyűjtőhelyeken, illet­ve a Herbáriánál szárítanak tovább. Tavaszi gyógynövényeink közé tartozik még a bodza, ugyancsak gyógytea készíthe­tő belőle. Gyógynövény a vad- gesztenye virága, és sok min­denre használható a szárított csalánlevél — főzete például jól enyhíti a láb fáradtságát. Hamarosan kinyílik az akác. Teája köhögéscsillapító és enyhe görcsoldó. A bojtorján, ismertebb nevén lapu vértisz­tító hatású, és a hajhullás egyik ellenszere. Sorolhatnánk még azokat a gyógynövényeket, amelyeket most és néhány hét múlva ér­demes gyűjteni. Egy kirándu­lás az élményen túl így válhat hasznos időtöltéssé. Minek köszönhető a Colosseum szilárdsága? Minit ismeretes, a római Co­losseumot több mint 2000 év. vei ezelőtt építették, de nagy része még ma is áll, nem kezdte ki az idő. Az (ötven- ezer nézőt befogadó amphi- theátrum restaurálása közben az olasz tudósok megállapí­tották, hogy az ókori római építészek nagyszerű alkotása mészkőtömibökből készült, szi­lárd föld alatti alapra épült. Az ellipszis alakú alapzat 13 méter mély, átmérője 188, il­letve 156 méter. A tudósok véleménye szerint éppen ez a fundamentum mentette meg a Colosseumot a pusztulásitől.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom