Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

Fejlesztik a kaposvári zeneiskolát KÖLTÉSZET NAPJA Növekvő ösztönzés Somogyi költők estje Fehér hollónak számít mostanában az olyan városi tanács vb-ülés, amelyen nem esik szó az oktatásügyről, a megyeszékhely valamely isko­lájának gondjáról-bajáról, el­sősorban a tanteremhiányról, a túlzsúfoltságról. Hogy a múlt héten a kaposvári zene­iskola munkájának értékelése, a működés zavarainak fölszá­molása is nagy körültekintés­re késztette a testületet, an­nak több oka van. Az egyik: a mindössze húsz tanteremből álló épület kicsinek bizonyult, még legalább kilenc teremre lenne szükség az igények ki­elégítéséhez. A másik: a megoldhatatlannak látszó pe­dagógushiány nagy terheket ró az iskola tanáraira, hiszen a heti százötven túlóra feltét­lenül nyomot hagy az oktatás minőségén. A harmadik ok: az intézmény közművelődési te­vékenységével — a szimfoni­kus zenekar működésével, ver­senyekkel, találkozókkal, ii ang verseny szervezéssel — kapcsolatos gondok valóságos csokra. S mivel a zeneiskola feladata jóval több, mint 650 gyermek hangszeres és szol­fézsoktatása, sürgősen tenni kell: Kaposvár ugyanis a me­gyeszékhelyek közt — a zenét tanuló diákok számszerűségi listáján — az utolsó előtti he­lyen áLL Tehát: tanteremhiány, ta- nárháány, évente helyszűke miatt visszautasított százötven tanuló, és lakáshiány, amely — az előterjesztés szerint — lehetetlenné teszi újabb pe­dagógusok letelepítését. Men­jünk sorjában! Az egykori ka­tolikus kör tizenhat négyzet- méteres, rossz akusztikájú ter­mei nem nyújtanak jó lehe­tőséget a zenetanítsához. Üj, korszerű,. legalább harminc tanteremből álló épület kel­lene, amelynek felépítésére ta­valy ideális állapotokat feltéte­lező, több szempontból is hasznavehetetlen terv készült. Már nem álom az új zeneis­kola. ám létrehozására való­színűleg csak a hatodik ötéves tervben kerülhet sor. Az ál­datlan állapotokat mégsem kell még öt-nyolc évig kon­zerválni. A városi tanács je­lentős összeggel járult hozzá a régi épület felújításához és bővítéséhez, ami elviselhetővé teszi majd a kéttucatnyi pe­dagógus munkakörülményeit. Az átalakítást 1979 végéig be kell fejezni. A cél azonban nem csupán a mennyiségi fejlesztés. A ze­neiskolában kizárólag alapfo­kú képzés folyik, holott vá­rosunk közművelődési életé­nek számos területén lehetne és kellene alkalmazná középfo­kú zened ismeretekkel rendel­kező »aktivistákat«, azaz: indo­koltnak látszik egy zenei szak- középiskola létesítése, amely évente legkevesebb húsz­huszonöt diákot bocsáthat­na ki. Az ötlet néhány nappal ezelőtt határozattá vált. Re­mélhetjük hát, hogy két-há- rom év múlva megkezdheti működését a zenei szakközép- iskola, valamelyik gimnázium és az alapfokú zeneiskola társ­intézményeként Országos gond a tanár hiány. Főiskoláinkon viszonylag ke­vesen végeznek, a nagy váro­sok és Szombathely szívóha­tását pedig igen nehéz ellen­súlyozni. Az egyetlen megol­dás a fiatalok pályakezdésének megkönnyítése szociális jutta­tásokkal, koncertlehetőségek­kel. Az utóbbira — sajnos és szerencsére — korlátlan lehe­tőség van a város szimfonikus zenekarában. Ezután azonban a fészekrakásban sem lesz­nek önmagukra utalva a Ka­posvárt hazájukul választó ze­netanárok. Kevéssé valószínű ugyan, hogy a »csalétek« egy azonnal kiutalt kényelmes la­kás lesz, de a SAÉV új mun­kásszállásán és másutt bizto­sítható helyek mindenképpen előnyösebbeknek látszanak a drága és csak bizonytalan ideig használható albérleteknél. Számos intézkedés bizo­nyítja még, hogy megyeszék­helyünk zenei életének Csip­ke ró zsi ka - á lom b ó 1 való feléb­resztése közüggyé vált. A ze­neiskola irányításával műkö­dő szimfonikus zenekar ha­marosan újabb pénzügyi ala­pot kap hangszervásárlásra, többletkoncertekre stb. A vá­rosi tanács közművelődési au­tóbuszt vásárol, amellyel — más intézmények igényeinek kielégítése mellett — a ze­nekar szállításának gondja is megoldódna. Kétségtelen, hogy az intézmény az oktatás színvonalával, sokrétű köz­művelődési tevékenységével kiérdemli a megnövekedett tá­mogatást. L. A. Á balatoni áruellátásról tanácskoztak 'Ä kővetkező napokban mint­egy 50 áruházat, több mint ’600 üdülőt, kempinget, ven­déglátóhelyet kell a Somogy— Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru-nagykereskedeLmi Vállalatnak feltöltenie, majd folyamatosan ellátnia: köze­ledik a nyaralási szezon. A vállalat tegnap BalatonbogLá- ron tanácskozást rendezett a balatoni áruellátásról. — Alapvető élelmiszerekből nem lehet hiány, s biztosíta­ni kell a megfelelő választé­kot — hangzott el Baksa Jó­zsef kereskedelmi igazgatóhe­lyettes tájékoztatójában. — Több mint 40 gépkocsival te­jet, tejterméket mindennap húst, hentesárut, baromfit két­naponként, vegyiárut heten­ként szállítanak. A tavalyinál jobb és »választékosabb áru- kínálat«-tal rendelkeznek kozmetikai és háztartási cik­kekből, kínálnak oicsó, köze­pes és drága fajtát, mintegy 40 százalékkal többet, mint 1977- ben. Az előzetes számítá­sok szerint lesz elegendő ro­varirtó is. Hűtőtáskából sem lesz hiány; 28 ezer szifonké- szüilék kerül a boltokba. Ez 12 százalékkal több a tavalyi­dnál. Kétszer annyi mosogató- szert, 25 százalékkal több fes­tékáru lesz kapható. Egyes díszdobozokból és csokoládés darabárukból a mennyiségi igényeket nem tudják kielégíteni, a Nies-Ca- féból a második negyedévben lesz elegendő. Az eddig for­galomban levő teákon kívül reprezentatív csomagolású fémdobozos újdonságok is meg jelennek. No, és ml lesz a sörrel? 1978- ban 30 ezer hektoliter külföldi sört hoz forgalomba a vállalat. Narancs május 1-ig lesz, ba­nánból majdnem 40 százalék­kal hoztak és hoznak forga­lomba többet, mint az előző évben. Konzervekből nem lesz hiány, és kereskedelmi szer­ződésük alapján megvan a remény arra, hogy diabetikus árukból és bébiételekből is ki tudják elégíteni az igénye­ket A Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru-nagy- kereskedelmi Vállalat balatoni fiókjai szervezetűkben, felké­szültségükben alkalmasak az idei nagyobb feladatok ellá­tására — állapították meg a tanácskozáson. Gondoskodtak már a szezonmunkásokról is: mintegy 100 új dolgozóra lesz szükségük. Egy részüket diá­kokkal, más részüket pedig a vállalat egyéb munkahelyeiről kihelyezett szakemberekkel pó­tolják. Sok évig baj volt a gön­gyölegbegyűjtéssel is, de ez tavaly megoldódott. Várható­an ebben a nyaralási idény­ben sem akadályozzák a vá­sárlókat a ládák, az üres üve­gek, hiszen a szállítók kereseti normáját úgy alakították, hogy ösztönző legyen a göngyöleg begyűjtésére. — Mi sem loptuk. Neveltük. Matyi bácsi okos ember, úgy tösz: jut is, marad is. A gvár- diánnak megkeresünk neki há­romszor annyit, mint amitel- szakajtunk. Nézd ezt a tar- pánságoL Kétszáz kanca, "hat monyos csődör közte. Évente nyolcvan csikót vetnek. Ha a csikós nem ügyint oda, húsz­nak ha kinyől a rendes foga. De mi a saját sónkkal pörget­jük a gyámoltalan csikót, hogy fölnyalja az anyja. Sa­ját subánkba, szűrünkbe fog­laljuk, ha fagyos szelek jár­nak. Veremszálláson hálatjuk, ha véznácskább a csikó. Így földajkálunk hatvan lovat is évente. Mi abbul tíz, ha ma­gunknak beváltjuk? — Ha velünk bandázol, nincs baj. — Kivel bandázhatnék? — A fölsőbbséggel. Mikor Gavallér Mihály első híredet hozta, véletlenül meghalottuk szóváltásukat: — Gyün egy fekete kun gyerök ide, Matyi! — Hagy gyüjjöm. — Jó emböröd lösz, ha idomítod. Ismerőm a fajtáját a feleségöm révin. A lóvon­zalom a véribe van. — Ha rászolgál, csinálok be­lőle olyan számadó csikóst, hogy párja nem akad ezen a tájékon. Amúgy is kell Vé­À vevő gondtalan nyaralást és jó áruellátást vár,| jól akar­ja érezni magát. A ; Balaton­part legnagyobb áruszállítója a Somogy—Zala megyei Fűszért. Üzletpolitikájukat nagymér­tékben határozza meg az üdü­lők és az idegenforgalom ven­dégei igényeinek a kielégítése. Aligha vonható kétségbe, hogy a Fűszért minden évben maga elé tűzi a jó áruellátást. Azt sem kell bizonyítani, hogy nehéz feladatot kell megolda­nia, hiszen a nyári idegenfor­galomnak az időjárás szeszé­lyétől függő hullámzása nem jelentkezhet a boltok polcain. G. J. nülök. A legselymesebb Téptű ló is ráz már engem. — Ennyit hallottunk, de a szívünkbe szúrták vele a kést Hát mink itt vagyunk békességben vele majd tíz éve. Hát mink nem tudnánk számadók lenni? Ügy faragom a rovást ahogy ő. Ügy bábá­zom a csikót, ahogy ő taní­tott. Azt hittük, néz valakinek bennünket. Nem. Téged látat- lanbul számadó nyeregbe va­lónak ítél, mink meg Csőkével itt bojtárkodunk, míg élünk! Nem is aludtunk egész éj­szaka akkor. Hát megvet ben­nünket az öreg? Soha jelét nem adta. Egy kenyéren, főztjén, szava nyomán éltünk. Melyikőtöket vészéjtsünk el? Az öregre megharagudtunk. De neki élnie kell, mert kiesik a csöcs a szánkbul, ha el­megy, annyira hites embere Makófalvától a gvargyiánnak, meg Gavallérnak. Pusztagaz­da. Az övé itt minden Batto- nyán át Tornyáig, Dévavá- nyáig, föl a Kígyós erekig. Ismerjük, ö csak a feketé­re vált A neve is az. Kara, Fekete. Török. Az apja az volt. Az anyja jászkun, de olyan fekete volt, hogy szin­te lila, akár a kánya tolla. Mink fakófejűek vagyunk ne­ki. Nem kedveli a fakó lovat, fakó nyerget, fakó kutyát. Lá­Fodor András megnyílót ' Pogány Judit Szirmay Endre új kötetét mond. dedikálja. megnyitóján . szerepelt, azért nem vett részt a somogyi es­ten.) Ezt a gondolatot tol­mácsolta Fodor András ünne­pi beszédében. — Takáts példája bizonyít­ja, a különvalóság tudata és az egyetemesség igénye ösz- szefér, sőt, arra is int, hogy megtaláljuk magunkban lo­kálpatriotizmusunk jövőt hajtó, lombot ígérő gyökereit. Véletlen-e, hogy ez a régió már a Szent István-kori köz- igazgatás térképén is Somogy- országként szerepel? S vélet­len-e, hogy az ugyancsak ide­valósi Sípos Gyula, kinek ősei kilenc évszázadon át makkoitató disznópásztorok voltak Somogy erdeiben, gyer­mekkora városáról, Kaposvár­ról ezt véli legfontosabb föl- jegyzendőnek: »A folyóvölgy­ben, a zselici erdőrengeteg és a szelíd ligetes táj találkozá­sánál épült.« Nagyobb tájban mérve pedig: azon az úton, mely Magyarországot Dáliá­val, a Földközi-tengerrel köti össze. Öríök meggyőződhetnek róla ezen az estén, hogy a szülő­földhöz húzó, a messzeségben távlatot kereső, onnét józan szenvedéllyel visszatekintő kettős kötöttség miként van jelen az Itt szereplő költők személyiségében, munkáiban. Bertók Lászlóéban például, aki a sokáig, talán mindmáig világközepének érzett Véséről jutott el a nagyváros és a tenger élményéig. Senke Lászlóéban, aki tizenhárom csepeli munkásév után is Új­várfalva földjéből szerzi ver­sei éltető nedveit. Az egykori somogyi parasztköltők utódát, Bencze Józsefet a fővárosból fogadta vissza az elbocsátó közösség, a korán elszárma­zott Oláh Jánost a nagyberki gyermekévek látták el annyi útravalóval, hogy belőle im­már jelentős epikai vállalko­zásra is futotta. A soproni végeken is háromfai Kerék Imre, »Zöld parazsában« féí- reismerhetetlenül ott izzik a hazai színek, formák öröksé­ge. Szirmay Endre és Papp Árpád munkásságában pedig a kísérlet és a megvalósulás más-más fokán, de egyaránt ott láthatják a dél-dunántúli mindennapok és a mediterrán világ közt ívelő eszmék híd« ját, lehetőség és körül.aényeft szerint ugyanazt, amelynek keresésére Zrínyi, Vörösmarty, Babits, Illyés, Takáts Gyula, Csorba Győző és Sípos Gyula ösztönöz. »A Somogybán élő, az in­nét elvándorló írók egy fok­kal mintha jobban kötődné-, nek« vidékükhöz, mint a más tájon élők — fogalmazta meg az idetartozás ismérveit ku­tatva pár évvel ezelőtt Tüs­kés Tibor. A művekben ki­tapintható hatásokon túl ő ál­lapította meg azt a minősítő jegyet is, hogy »a somogyiak mindig készek a szülőföldért való közös munkára«. H. B. Két egészen friss nyomda- festékes kötettel' gazdagodtam: hétfőn kezdték eí árusítani Kaposváron Fodor András A bábu vére című új könyvét; a megyei könyvtárban — a somogyi költők hétfői estjén — kaptam kézhez Szirmay Endre Maroknyi sors című vers válogatását. mely mű­fordításokat is tartalmaz. Az utóbbi azért is méltó emlí­tésre, mert a Somogy szer­kesztő bizottsága könyvsoroza­tot nyitott ezzel a kötettel. A megyei könyvtárban Jó­zsef Attila születésnapját megelőző este irodalmi estet rendeztek a somogyi, a me­gyéből elszármazott költők részvételével. Hét költő kapott meghívást az irodalmi este: Bencze Jó­zsef, Benke László — őt most fedezhette fel a közönség — Bertók László, Kerék Imre, Oláh János, Papp Árpád és Szirmay Endre. Ünnepi meg­nyitót Fodor András mondott, a költőket Tüskés Tibor mu­tatta be. Pogány Judit Jászai- díjas és Mucsi Sándor (Szín­művészek, a Kaposvári Taní­tóképző Főiskola Cantus Pan- nonicus kórusa működtek közre. Egyetlen téma köré csopor­tosította az esten elhangzott verseket és a költők bemu­tatását Tüskés: mit jelent számukra a bölcsőhely. A hét költő »kórusából«, feleletéből, a szülőföld szavai mögül ki­hallatszottak azok a hangok is, melyek egyéniségük kifeje­zői. A somogyiság rangját csakis a költői értékek ad­hatják — erre jó példa Ta­káts Gyula lírája. (A költő a költészet napja országos tód, fekete tyúkokat tart a szállás körül, fekete kakast, fekete galambokat. Török gusztusa van néki, magyar lé- tire. Harmadik feieségit Kikin- dáról szerezte. Mink már a keze alatt voltunk akkor. Hogy elhalt a második, hát nem bírta asszanytalanul sokáig az öreg. Kínáltak neki Gyu­láról egy kerek képű, kék sze­mű, szép szőke asszonyt, akit ki is hoztak ide mutatóba a pusztára kétkerekű koleszon. De az volt olyan simítani va­lóan szép, hogy a csupa lá­tásától egész nap rezgeti az inunk. Mi, hogy, nem tudjuk. Nem érezhetett huzalmat hoz­zá, estére kelvén fölpakolta a rokonkísérővel együtt az asz- szonyt, megrakta a saroglyát sajttal, kolbásszal, borral, tábla szalonnákkal, hogy a rudat alig bírtuk a lovak ha­sa alá tenni, ágaskodott a te­hertől. Többet se láttuk őket. De ő se, annyi bizonyos. Telt, múlt az idő, velünk beszédös mindenben, épp csak asszonyos gondokban nem. Az neki nagyon belülről lehet. Na, újra kitavaszodik ránk, sze­kérszám hordódik ide a pir.s tégla az égerfás halomra. Meggyesi mesterek jönnek, há­zat raknak, fazsindelyest, de olyan takarosát, amilyenről Tandari Péter mesélget kará­csony éjszakáján a veremszál­láson. Láttuk, hogy nagyot fordul most az öreg sorsa, hisz van néki háza, kőlábú, Csanádon. Nem -lakja. (Folytatjuk.) 0 ) Amíg bemutatják... Pénteken: » .. .Azelőtt maga tiszta em­ber volt; a lakásunk olyan volt, mint pohár, tiszta és il­latos. Az egyszerű, becsületes emberek tisztasága volt itt.« A felesége vádolja ilyen ke­serűen Kopjáss István fő­ügyészt, aki félig-meddig gya­nútlanul, méginkább a gyen­ge emberek megalkuvásával egyre mélyebbre süllyed a magánérdekek mocsarában. Tervei a szegénység sorsának enyhítését célozzák, de szociá­lis kérdések iránti fogékony­ságánál magasabbra lobban benne a karriervágy lángja. Móricz Zsigmond könyörtelen ítélkező. Az 1930-ban folyó­iratban publikált regényében, a Rokonokban leszámol az illúziókkal: nincs kiút Az Úri muri, a Kivilágos kivirradtig és a Rokonok ugyanannak az írói korszakának remekei. Műveit gyakran dolgozta színpadra. Csakhogy a szín- igazgatók sikerdarabokat kér­tek tőle! A Rokonok színpadi változata ezért lett hűtlen a regényhez. Kopjáss főügyész a Nemzeti Színház-beli előadá­son diadalra jutott, végül is őt választották polgármesterré. De hiábavaló volt ez az írói engedmény is: a regény adap­tációja csak tizennyolo elő­adást ért meg. Ahogy Magyar Bálint írja: »Fogadtatása nem állt arányban a közönségnek tett engedményekkel«. A felszabadulás után újabb feldolgozások következtek. Filmre írták, színművé dra­Rokonok matizálták. A kaposvári Csiky Gergely Színház pénteken es­te mutatja be a drámát, Mó­ricz Virág új adaptációjában. »Rokonok című regényem­ben felállítottam azt a tételt, hogy minden családban van egy ember, a többi rokon. Ez azt jelentené, hogy van egy tehetséges, erős egyéniség, aki­re a sok tehetetlen rátámasz­kodik. S azt is, hogy az erős semmit sem produkálhat, mert a hínár körülveszi, s lehúzza a mélybe« — írta Móricz Zsig­mond. Amíg bemutatják... cím­mel követtük a színházi pro­dukció létrejöttét. Olvasópró­báról, részpróbáról, emlékpró­báról tudósítottunk. Ezekben a napokban a kosztümös és a főpróbák zajlanak. Babarczy László rendezi a darabot Do­nath Péter díszleteiben, a jel­mezeket Füzy Sári tervezte. Kopjáss főügyészként Rajhona Adámot, a feleségeként Molnár Piroskát látjuk majd. Kun Vilmos, Kátay Endre m. v., Dánffy Sándor, Kiss István, Lukáts Andor, Tóth Éva 1. h., Kiss Jenő, Papp István, Cza- kó Klára, Balogh Tamás, Tóth Béla, Csernák Árpád, Jeney István, Farkas Rózsa és Hu- nyadkürti György játszik még a Rokonokban. L.. I» Somogyi Néplap Leaendák a lóról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom