Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-06 / 80. szám

A munkásosztályért, a népköztársaságért Hatvan éve született Asztalos János Három vállalat három hónapja Egy negyedév termelési tapasztalatai T iszta szemű, magas homlokú fiatal hon­véd tisztet ábrázol az a fénykép, amely nem sokkal mártírhalála előtt készült ró­la. így él emlékezetünkben, s mindazokéban, akik ismer­ték, szerették. Asztalos János elvtáre, aki a párt, a szocia­lista Magyarország védelmé­ben halt hősi halált 1956. ok­tóber 30-án a Budapesti Párt- bizottság Köztársaság téri székhazának ostromakor. Po­zsonyban született 1918. ápri­lis. 6-án egy szegény cipészse­géd gyermekeként. Négyen voltak testvérek. Az I. világ­háború végén Budapestre köl­töztek, így az 1919-es Tanács- köztársaság idején már a Ne­felejts utcai kis szoba-kony- hás lakásban élt a hattagú család. Asztalos János édes­apja elkötelezte magát a pro­letárdiktatúra mellett Egy cipőüzem vezetőjévé nevezték ki, s a munkáshatalom leve­rése után börtönbe került. A fiatal Asztalos János elvégezte a négy polgárit, de a világ- gazdasági válság éveiben sem­mi lehetősége sem volt rá, hogy fölvegyék a Láng-gép­gyárba, ahol szakmát szere­tett volna tanulni. Ezért 1932 őszén élcszerésztanoncnak szerződött. Szorgalma, ügyes­sége révén hamarosan a szak­ma elismert munkása lett. 1942-ig, katonai behívásáig aranyművesként dolgozott Már inasével alatt szoros kapcsolatba került az ifjú­munkásokkal. öccsével együtt beiratkozott a vasasok tor­nászcsoportjába, ahol egyre több kommunista munkást i«r. mert meg. Mint vasas tornász hétvégi túrákra járt — sok­sok társával együtt — a bu­dai, a pilisi, a börzsönyi he­gyekbe. Ezeken a kirándulá­sokon nagyszerű előadásokat hallgattak politikai kérdések­ről, vitákat rendeztek társa­dalmi problémákról. Marxista ismereteket gyűjtöttek. For­radalmi dalokat és indulókat énekeltek, közösségi szellem­ben nevelték, alakították, for­málták egymást. 1936-ban, 18 éves korában lépett be a Nemesfémipari Munkások Szakszervezetébe. Szorgalmával, fiatal korától messze előbbre járó komoly gondolkodásmódjával, politi­kai kérdésekben tanúsított ak­tivitásával tekintélyt szerzett magának az idősebb munká­sok körében is. Beválasztották a szakszervezet vezetőségébe 1937. szeptember 16-án a Ság- vári Endre vezette fiatalok megtámadták a Tompa utca— Angyal utca sarkán levő nyi­lasházat és szétzavarták a nyi­lasokat. Asztalos János részt vett ebben az akcióban. »Az akcióval elértük, amit akar­tunk. Megmutattuk, hogy van erő, amely szembe mer száll­ni a nyilasokkal. S egyre nőtt ez az erő.« 1939 őszétől bekapcsolódott a Vörös Segély munkájába is Egyre tjjbbet vállalt magára az illegális pártmunkából; ter­jesztette a párt kiadványait propaganda anyagait. Titkára lett a vasas tornászok sport- bizottságának, amely az ille­gális kommunista párt utasí­tásai szerint tevékenykedett. Asztalos János szervezte meg a vasas tornászok rész­vételét a. párt által kezdemé­Makeííehkel és tervekkel Jól szervezett fórumok Nagy szükség van s taná­csok és a Hazafias Népfront együttműködésére — ennek megteremtésére már régóta szervezett munkával töreked­nek, és meg is vannak már az eredményei. Erről győz meg bennünket az az előterjesztés, amelyet — egyebek mellett — tegnap délután tárgyalt meg a Kaposvári Városi Tanács Vég- j renajtó Bizottsága. A tanács­tagi beszámolókból adódó fel- | adatokról és a tanácstagi mun­ka javításáról volt szó. A tanács és szervei, illetve a HNF városi bizottsága között az együttműködés már hosz- szabb ideje egyre gyümölcsö­zőbb. Különösen azóta van így, amióta a közös munka lénye­gesebb kérdéseit együttműkö­dési megállapodásban rögzítet­ték. Folyamatossá és rendsze­ressé vált ez a munka. Biztos »sarokpontjai« vannak már, s lényegében az úgynevezett he- j lyi feladatok minden területé­re kiterjedtek. Időszerű most szólni erről az együttműködésről, hiszen a ta­nácstagi beszámolók a közel­múltban értek véget: január­tól márciusig tartottak. Részt vett ezek előkészítésében, szer­vezésében a HNF is. Ismeretes, hogy korábban az úgynevezett összevont tanács­tagi beszámolók rendszere ho­nosodott meg. Több előnyös oldala van ennek — elég csak a közvetlen kapcsolatokra utal­ni —, de időközben néhány hiányosság is kiderült így például áz, hogy nehéz volt minden esetben megnyugtató válaszokat adni a föltett kér­désekre, sőt néhányra egyálta­lában nem tudtak felelni. A választók csak később, a ta­nácstól vagy az illetékes szak- igazgatási szervektől kaptak választ a kérdésükre. Ebben az évben már más rendszerben szervezték meg a tanácstagi beszámolókat, mi is ismertettük előnyeit. Nem szól­tunk azonban arról, hogy a ta­nácsnak az ilyen fórumokon megjelent tisztségviselőinek milyen széles körű érdeklő­déssel, milyen nagy fokú köz­életi aktivitással kellett szem­benézniük. Pedig felkészülten álltak a választók elé, nem egyszer maketteket vittek ma­gukkal, tervrajzokkal tettek a beszámolójukat szemléleteseb­bé. Az említett három hónap­ban 18 fórumot rendeztek, s annak ellenére, hogy ez ke­vesebb, mint amennyit ko­rábban tartottak, lényegesen emelkedett a résztvevők szá­ma. Egyik-másik városrészben csak a megfelelő nagyságú te­rem hiánya miatt nem lehetett ott minden érdeklődő. Mindez azonban nemcsak a lakosság érdeklődésének, a közügyek iránti — jó értelemben vett — kíváncsiságának köszönhető, hanem annak is, hogy a HNF körzeti bizottságai lényegesen gondosabban szervezték és ké­szítették elő a városrészi fóru­mokat. Ha már a fokozódó érdeklő­désről esik szó, érdemes meg­említeni, hogy a 18 tanácstagi beszámolón csaknem kétezer ember vett részt, s minden ti­zedik felszólalt. Ugyancsak a növekvő közéleti felelősséget jelzi, hogy a fórumokon el­hangzott javaslatok között több mint 140 közérdekű volt. (Igaz, volt olyan körzet is — a Belváros I, —, ahol ilyen nem volt, de például a Belvá­ros III.-ban 28 közérdekű ja­vaslatot jegyeztek föl.) Említettük, hogy a válasz- ( tók sok kérdésre várnak vá­laszt. Ezt természetesen csak megfelelően felkészült tanács­tagoktól kaphatják meg. Ehhez azonban az kell, hogy a vá­lasztókörzetet érintő minden döntésről tudjanak a lakosság képviselői. Erre annál is in­kább szükség van, mert a fó­rumokon elhangzott válaszokat a résztvevők »szent irásn a k« veszik, s joggal föltételezik, hogy megfelelő háttér isme­retében tájékoztatták őket. Nyilvánvalóan kellemetlenül érinti a város közügyei és szűkebb lakóhely gondjai, eredményei, tervei iránt ér­deklődőt, ha azt tapasztalja, hogy az »első kézből kapott« válasz eltér a valóságtól. Nem véletlenül mondta a végrehaj­tó bizottság és a HNF városi elnöksége tegnapi együttes ülésén az egyik tanácstag: ha­tározott válaszra várnak a megyeszékhely lakói, akár igen, akár nem a felelet. M. A. nyezett 1941. október 6-i Batthyány 'emlékmécsesnél lezajlott demonstrációra, no­vember 1-én a Kossuth és Táncsics sírjának megkoszorú­zására, s 1942. március 15-én a Petőfi szobornál rendezett háborúellenes tüntetésre. Ezt követően hamarosan be­hívták katonának. A híradó­sokhoz került. A magyar munkásmozgalom számára 1942 a próbatétel esztendeje volt. Tömegesen hívták be a baloldali érzelmű munkásokat, a szakszervezeti vezetőket, s vitték ki őket büntetőszáza­dokkal a frontra. -Letartóz­tatták a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának vezetőil és a kommunisták százait. Asztalos Jánost csapattestétő) hozták föl a katonai nyomo­zók Budapestre, a hírhedi Andrássy laktanyába. Kegyet­lenül megkínozták, de megtör­ni nem tudták. Elítélték. Más­fél évet kapott, s ezt a Mar­git körúti és a váci fegyház- ban töltötte le. 1944-ben — alighogy kiengedték a bör­tönből — a nagykanizsai in­ternálótáborba hurcolták. 1945 áprilisának első nap­jaiban vált szabaddá, amikor az ország. Részt vett a Ma­gyar Komunista Párt nagyka­nizsai szervezetének megala­kításában, majd Budapestre került. Pártiskolai oktató lett, tudását továbbadta másoknak. A IX. kerületi és a budapesti pártbizottságon dolgozott. 1946-tól a budatétényi párt­iskola vezetője volt. A párt Í948-han az ala­kuló néphadseregbe 'küldte politikai mun­kára. Nagy szükség volt mar­xista—leninista képzettségű, osztályhű tisztekre. Mint po­litikai tiszt, kiváló oktató, nevelő és szervező munkát végzett. Tudásával, példás magatartásával, a kommunis­ta vezetőre jellemző kitűnő tulajdonságaival irányította, nevelte beosztottjait, akik sze­rették és tisztelték becsületes, nyílt, határozott, mélységes emberi magatartásáért. 1956. október 30-án, amikor az ellenforradalmárok megtá­madták a budapesti pártbi­zottságot, Asztalos János, a régi illegális harcokban ed­zett kommunista a maga hu­mánus mércéjével mért má­sokat is. Hitte, hogyha békés szándékkal áll ki, okos szóval fordul a fölfegyverzett táma­dókhoz, azok majd hallgatnak rá. Nem így történt. A felkor­bácsolt indulat az értelem fölé kerekedett. Asztalos Jànœ honvédezredes hősi halál* halt a pártért, a szocialista Magyarországért. Emlékét a nevét viselő utcák, intézmé­nyek, sporttelepek és elvtársai sohasem halványuló emléke­zete őrzi V. S. Befejeződött az első negyed­év : a megye vállalatainál, üze­meinél most folyik ennek a három hónapos időszakinak az értékelése. Az előzetes számok alapján azonban már képet lehet alkotni arról, hogy mi­ként sikerült az ötödik ötéves terv középső esztendejének indítása? Többet a tervezettnél A siófoki Kőolajvezeték- Építő Vállalat első negyedévi tervét 106 százalékra teljesí­tette. Zábrák Sándor igazgató a tényhez nyomban azt is hozzáfűzi, hogy a többlet tel­jesítést az Adria Kőolajveze­ték építésén érte el a vállalat. A népgazdaság szempontjából is fontos nagyberuházáson da­colva a hideg téllel, megfeszí­tett munkát végeztek az em­berek. A vállalat különböző bérügyi ösztönzőkkel is segí­tette, hogy teljesítsék tervüket a vezetéképítők. A jó szociá­lis ellátás pedig hozzájárult, hogy mostoha körülmények között is célkitűzésüknek meg­felelően dolgozhattak. — A terv túlteljesítésé­ben — hangsúlyozta az igaz­gató — része van a vállalat többi részlegének is. Saját be­ruházásaink megvalósításához hiányzott a kivitelezőkapaci­tás, vállalkozó hiányában ma­gunk oldottuk meg a felada­tot: összeszedtük azokat az embereket, akik értenek az építőiparhoz és — megfelelő szakirányítással — hozzálát­tunk a vállalati fejlesztés megvalósításához szükséges épület elkészítéséhez. A gépé­szeti főosztályhoz tartozó dol­gozók pedig saját maguk ké­szítettek el különböző alapo­kat, ideiglenes létesítménye­ket. Ez a munka nemcsak azért érdemel külön említést, mert a vállalat jövője szem­pontjából fontos beruházás gondján segített, hanem azért is, mert bizonyította: a válla­lat közössége felelősséggel dolgozik a jövőért, s képes megbirkózni a szokottól eltérő feladatokkal is. Erőfeszítésekkel A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában a ne­gyedév utolsó napján teljesí­tették az évi terv időarányos részét. — A terv teljesítése — mondta Bayer Nándor igazga­tó — jelentős erőfeszítéseket követelt. A mi kapacitásunkat teljes három műszakra tervez­tük; kihasználásához emberek és gépek kellenek. Az influen­zajárvány viszont átmenetileg megtizedelte a munkásokat. A betegség miatt kiesett időt nem volt könnyű pótolni, hi­szen közben meg kellett küz­deni egy másik feladattal is: a pamut minőségében bekö­vetkezett változás technológiai változást is követelt. A gépe­ket azért kellett átállítani, hogy az alapanyag fizikai tu­lajdonságainak megváltozása Befejezés előtt Befejezés előtt áll a somogybabodi tsz új gépműhelye. A csaknem hárommilliós költséggel — saját kivitelezésben — készített csarnokot májusban adják át. Késnek a primőrök Tavaszt vár a kereskedelem és a fogyasztó A téli tárolásnak tapaszta­latairól, a jelenlegi helyzetről, a primőrök termeléséről és értékesítéséről tanácskozott tegnap idei első ülésén a zöld­ség—gyümölcs termelését és forgalmazását segítő megyei koordinációs bizottság. A me­gye éléskamrájában bőséges árumennyiség gyűlt össze, en­nek köszönhető, hogy mindez- ideig a korábbi évekénél vá­lasztékosabb, jobb volt az el­látás. . Ez az általánosságban kedvező tapasztalat azonban — ahogy a bizottság tegnap megállapította — bizonyos fe­szültséget, gondot is takar. Az előző évi ötszáz vagon­nal szemben ezernégyszáz va­gon burgonyát vett át a múlt év őszén a Zöldért megyei vállalata. Mivel a fogyasztás az első negyedévben az előző évi szint alatt maradt, ma is több mint hétszáz vagonnyi készlete van a vállalatnak. Bár lehetőség nyílt arra, hogy a takarmányozásra alkalmas burgonyát a nagyüzemek és a kistermelők minimális áron visszavásárolják, ezideig me­gyénkben nem igen éltek ez­zel a lehetőséggel. JóLlehet elsősorban az állattartó kister­melőknek (és csak nekik, mert a csirázásgátlóval kezelt bur­gonya más célra nem alkal-' más) különösen sóik segítséget jelenthet ez az olcsó takar­mány. Amíg a tavalyi termelésű zöldségfélékből, gyümölcsből szinte zavartalan az ellátás, a vásárlók nap mint nap érzé­kelhetik: kevesebb a primőr áru, mint egy évvel korábban. Részben időjárási tényezők, részben a múlt év végi, fólia ellátási gondok miatt mintegy két hetes »késésben vannak« a korai zöldségfélék. Elsősor­ban a salátánál, a hónapos reteknél és a zöldhagymánál tapasztalhatjuk ezt. Beszéde­sek a számok: salátából ta­valy az első negyedévben 78 500, az idén 33 000 fej, re­tekből tavaly 31 000 csomó, az idén 11 000, zöldhagymából tavaly 15 000, az idén mind­össze 1100 csomó került for­galomba. Viszont jóval több paprikát, paradicsomot és uborkát vásárolhattak a fo­gyasztók, mint egy évvel ko­rábban. A tegnapi tanácskozás vitá­ján kiderült, hogy átmeneti­nek tekinthető ez a csúszás, mivel mind a Zöldért, mind az áfészek a megkötött szer­ződések alapján az előző évi­nél jóval több korai zöldség­féléket várnak. Ezzel össze­függésben került szóba az is, hogy a fóliás termelés más­fajta növényvédelmet kíván, és mind a termelők, mind a felvásárlók ügyeljenek jobban az előírt egészségügyi várako­zási idők betartására. De nem­csak a korai termelés aránya nőtt a megyében, bőségesebb, választékosabb, jobb ellátást ígérnek az egész évre szóló szerződések is. »Ha sikerül ezeket a termelési megállapo­dásokat betartani — így foglalt állást tegnap a bizottság —, akkor a korábbinál minden­ne okozzon változást a meny- nyiségben és a minőségben. A beszabályozás napokat vett igénybe, s egyáltalán nem volt könnyű feladat. Akkor kellett elvégezni, amikor túl száraz és hideg volt a kinti levegő. Ezt pedig a gyár klímaberen­dezése nem tudta párával olyan mértékben dúsítani, hogy megfelelt volna a tech­nológiai folyamatnak. Azt mondtuk: a sok gonddal teli első negyedév után — amely­ben minőség és mennyiség szerint éppen hoztuk a tervet — már csak jobb következhet. Új gyártmányok A Somogy—Zala megyei Mezőgép Vállalat néhány mil­lió forinttal kevesebbet ter­melt az első negyedévben, mint amennyit a terv időará­nyos része előírt* Mi ennek az oka? A kérdésre Dóra László^ főmérnök válaszolt. — Sok új gyártmányunk van. A gyártmánystruktúra­változás főleg Kaposváron sok gonddal is járt. Ennek a következménye a lemaradás, amelyet a következő negyed­években — éppen az ú.j gyárt­mányok révén — nem lesz nehéz pótolni. Melyek az új gyártmányaink? A tehergép­kocsikra és traktorokra egy­aránt fölszerelhető darucsalád három típusát alakítottuk ki alig egy év leforgása alatt. Az alaptípus mellett megindult egy másik típus gyártása és az első negyedévben elkészült a mintapéldánya a harmadik típusnak is. Bizunk. abban, hogy az év negyedik negyed­évében már ez a termék is a piacra kerül. Ezeket a daru­kat egyébként az Agromas- expo kiállításán még ebben a hónapban bemutatjuk. Az első negyedév a mezőgazdasági gépiparnak erre a. seregszem­léjére való felkészülést is je­lentette: a darukon kívül itt láthatják először majd a szak­emberek azt az új univerzális rakodógépet, amely rendkívül eltérő viszonyok között is jól működik. Használni éppúgy lehet az istállóban, mint a vagonból való kirakodásnál. A másik újdonság — amelyet bemutatunk — az új gyü- mölcsválogató-gépsor. A ko­rábbi ilyen berendezéseinkkel ellentétben ez súly szerint végzi a gyümölcs osztályozá­sát. * • • Az első negyedév munkáját, teljesítményeit érdemes külön elemezni, mert a folyamatos termelés akadályát jelentő té­nyezőkre is fény derül. Okul­va az első három tapasztala­taiból, jobban lehet megszer­vezni a következő háromne­gyedév termelését. A termelő- kapacitás mindenütt adott: azzal kell jól gazdálkodni a terv teljesítése érdekéhen. Dr. K. I. képpen szervezettebb, az igé­nyekhez jobban igazodó ter­melést folytatnak az idén nagyüzemeink és kisterme­lőink.« A mostani primőrellátási gondokat nagyrészt enyhíti, hogy a Somogy megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­lat megállapodást kötött a szentesi termelőszövetkezettel. Ez a nagyüzem a tavalyinál jóval több korai zöldséget szállít a megye élelmiszer üz­leteibe. Ugyancsak a lakosság érdekét szolgálja a vállalat és Zöldért között márciusban kö­tött megállapodás, amely azt célozza, hogy az ediginél is több élelmiszerbolt forgal­mazzon előrecsomagolt és fél­kész zöldségféléket. A szezon kezdetén tartunk, a szerződéskötések, a kilátá­sok bizitató holnapot ígérnek. Részben az időjáráson, de leg­alább ilyen arányban a ter­melőkön és a felvásárlókon, forgalmazókon múlik, hogy a fokozódó igényeknek miként sikerül megfelelni, V. M. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom