Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

Játsszunk a szabadban Itt a jó idő és itt a szün­idő! Nemcsak kellemes, ha­nem szükséges is, hogy minél többet legyetek ,a szabadban, a jó levegőn. Ha tehetitek, a városok körengetegáből ki­ránduljatok, ne ijedjetek meg a sétától, ha egy kicsit mesz- sze esik tőletek a rét, vagy a ligetes erdő! Hogy kelleme­sen teljék az idő, egy játék­ra tanítalak meg benneteket. Tíz-húsz gyerek nagy kör­ben áll fel. Kisorsolnak ma­guk közül egy futót. A futó a kör közepére áll. kezébe veszi a labdát, egy ideig egy­maga labdázik, úgy, hogy a labdát jó magasra feldobja és elkapja, majd váratlanul va­lamelyik gyerekhez dobja. En­nek a gyereknek el keli kap­nia a labdát és azon kell len­nie, hogy a futót megközelít­ve megdobja azt. A futónak csak a körön belül vagy köz­vetlenül a körön kívül sza­bad körben szaladnia. Persze annyiszor változtathat irányt, ahányszor akar. A cél, hogy a futó elfoglalja a körben az őt kergető gyerek helyét. Ha ez sikerül, akkor a kergető lesz a fogó, ha pedig eltalál­ta a futót, akkor az megy is­mét vissza a kör közepére és kezdődik elölről a játék. GYERMEKEKNEK Szakmát választottak Körben áll egy kislányka Számos szakma képviselői fordultak meg az utóbbi na­pokban, hetekben az általános iskolák nyolcadik osztályai­ban. segítve az eligazodást a mesterségek között: melyiket, miért érdemes választani. A gye rekek is bele' hinthet :tsk egy-egy ismert vagy ép pen csa! í hallomásból ismert s:; :ak­ma rejtelmeibe. A knoos: ,rári 11. Rákóczi Férc ne Által;: no:-; I:k( Dia a város mu nkásla1 !ctÄ. gyáraktól, inán üzemektől körülvett vidékén van. A dol­gozók szívesen mutatták meg a pályát választóknak, milye­nek a gyárak belülről, milyen szakmákat lehet tanulni. A nyolcadikosok e’ mentek az 503-ss szakmunkásképző inté­zetbe is, ahol valamennyi vá­lasztható szakmával megis­merkedtek, sőt a»t is meg­tudták: ha elsajátítják egyi­ket vagy másikat, mit hoz­hatnak létre két kezük mun­kájával? Négy - pályaválasztó gyerek­kel beszélgettünk. Sugár Il­dikó fonónő lesz. — Az iskolát a textil mű­vek támogatja. Többször jár­tunk már a gyárban és úgy gondolom, szívesen dolgozom majd ott. Eredetileg inkább szövőnő szerettem volna len­ni, de hát ilyen gyár nincs Kaposváron. — Miért éppen ezt válasz­tottad? — A kézimunka miatt. Jó I látni, ahogy a fonal készül, abból mag valami anyag. Én — majd ha már elvégeztem a szakmunkásképzőt — sze­retnék . textilipari technikum­ban továbbtanulni. Molnár István az iparita- nuló-iskolában látott kiállítá­son barátkozott meg az esz­tergályos szakmával. A szen­nai termelőszövetkezet ösztön­díjasa lesz. — Ha fölvesznek a szakmá­ba, a nyári gyakorlatot a tsz-ben töltöm. Ügy tudom, most vetlek egy esztergapa­dot ... — Tudod már, mit kell csi­nálni egy esztergályosnak? — Nagyjából igen. — Szüleid mit szólnak a választáshoz? — Örülnek neki, ők is a tsz-ben dolgoznak, a szakma is tetszik. Nagy Gézával, aki a gépé­szeti szakközépiskolába küld­te ,el jelentkezési lapját, ar­ról beszélgettünk, hogy kinek a véleményét hallgatta meg, amikor szakmát választott? — A szüléimét. Én eredeti­leg elektroműszerész akartam lenni, de ahhoz érettségi kell: úgy gondolták, hogy jobb, ha a gépiparba megyek és már ott tanulok egy szakmát az érettségi mellé — később még egyet tanulhatok. — Könnye;» ráálltai erre a cserére? — Igen. A bátyámnak is a szüleim javasolták, hogy ne legyen orvos, nem neki való. Most ő örül a legjobban, hogy hallgatott rájuk. Hideg László gépjárművil­lamossági műszerész lesz. Ha nem sikerül, autószerelő. Már belekóstolt egy kicsit a szak­mába. Az ismerősök megen­gedték, hogy ott legyen, ami­kor szerelik a kocsit. Az . elképzelések kialakul­tak. Tanárok, szülők, munká­sok segítik a pályaválasztást. A gyerekek várják az . értesí­tést : sikerült-e vagy nem ... S. M. ...lássuk, ki lesz a párja. Száll az ének a bolhái óvoda udvarán. Jó volt a tél, nagyszerű a szánkózás — de talán még jobb itt az újra zöldellö fűben, a simogató, virágot csalogató tavaszi napsugárban az udvaron játszani. Bóbitás madárvendégek Hova megy a vonat Vígan száll a füst a mozdony kéményéből, messzi tájakra indul A gyerekek is búcsút in­tenek a mozdonyvezető bácsinak. Ha figyelme­sen megnézitek a képet és ügyesek vagytok, ti is leolvashatjátok, hova megy a vonat, (A helyes válasz a 14. oldalon.) T udod-e, Hl hogy a múlt évben rendezték meg a 88. New York-i maratoni futóversenyt. 4823-an indultak ezen: nők, férfiak, idősek és fiatalok. A fiatalok között egy nyolcéves diák, Paul Westley érte el a legjobb eredményt, 3 óra 31 másodperc alatt ért .célba, a nők között Miki Gorman lett az első 2 óra 45 perces idejével. ...hogy az olaszországi Bolognában 1119- ben alapították Európa első egyetemét. A má­sodik a prágai egyetem volt, mely 1348-ban, a harmadik a bécsi, mely 1365-ben nyílt meg. ... hogy a hazai pipaszükséglet nagy részét egy Nagykőrösön működő üzem elégíti ki. A jó pipa alapanyaga a bruyere, ami nem fa, ha­nem egy Olaszországban található cserje gyö­kere. Bencsik András REGGELI TORNA Hajnali álom a hajnali ködben; Hajnalra fordult már az idő. Hajnali szél fúj á hajnali kertben, Hűvösen libben a hüs levegő. Almosán pislog a hajnali csillag; Eltűnik. Üj fény ég odafönt. Körben a kertben az orgonabokrok Már mocorognak az ablak előtt Friss tulipánok a harmatos fűben; Harmatos fű közt gyík suhan el. Fut kicsi lábán a nap melegére, Körbetekinget; a fényre figyel. Meztelen lábak lépnek a fűbe: Meztelen ember jár odakint! A nesztelen léptű meztelen ember Az ébredő kertben körbetekint Zordonan biccent arra a nyárfa: »Hallod-e ember, nem szabad ezt! Fordulj azonnal vissza a házba. Hűvös a hajnal, bajt ne szerezz!« »Ingatag nyárfa, nézz föl az égre! Látod a fényt odafönn^Keleten? Nap tüze táncol a kékszínű égen, Jó melegünk lesz majd idelenn!« »Nem bírom nézni!« súgja a rózsa. »Rettenetes !« nyögi a kikerics ... Százszínű lepke röppen el arra: »Ostoba népség, rá se tekints!« »Ily buja látvány, így kitakarva'.« »Mily csuda termet, Herkules ő!« ... Pezsdül a kert idekint, de az óra Jár odabent; szalad ám az idő! Surranó léptek a harmatos fűben; A meztelen ember a házba szalad ... Elfödi testét, s fut ki az útra: Várja a munka, indul a nap! Mostanában gyakran áll­nak meg az emberek pz ut­cán és csodálkozva kémlelnek a magasba. Az öreg fák ko­pasz ágai között tarka tollú, bóbitás madarak üldögélnek, csipegetnek valamit és be nem áll a csőrük. Egyfolytában pirregnek, mintha szárnyas, nagy tücskök volnának. Tol­lazatuk fahéjszínű, torkuk fe­kete, a farok vége szép sárga, szárnyukon világos szalag és élénkpiros, elszarusodott toll- végek. Ez utóbbiakról kapták magyar nevüket is: csonttol­lú. A legfeltűnőbb azonban a nagy bóbita, mely a fákon ül­dögélő madarakon már mesz- sziről szembetűnik. Ezekkel a különös madarak­kal Magyarországon legföl­jebb késő ősztől tavaszig ta­lálkozhatunk. És akkor se minden évben. A csonttollú igazi hazája a magas észak, Skandinávia, Finnország és Ázsia északi területei. Mi itt, Magyarországon északról is, észak-keletről is kapunk ven­dégeket. Ezeket az adatokat a mád árgyű Tűzésnek köszön­hetjük. A budapesti Városli­getben és Népligetben meg­jelölt madarak közül például néhányat a köllőhelyeken ke­rítettek ismét kézre. Mielőtt a bizonyára megriadt csont­tollút ismét útjára engedték volna, gondosan leolvasták a lábán viselt, alumíniumgyűrű számát és feliratát és az ada­tokat nyomban elküldték Bu­dapestre. a Madártani Inté­zetnek. Ott a megadott szám alspián, a törzskönyvek se­gítségével már. könnyű volt a kis vándort »azonosítani«. És a válaszlevél a gyűrűzési adn-„ tokkal útjára indult a beje­lentőhöz. Legutóbb, december vese fe­lé. esv Ural-környéki diákfiú levelét hozta a posta, mely egv Pe-m város közelében fo­gott. magyar gyűrűs csonttól* lúról számolt be. Kiderült, hogy a madarat pontosan egy éve, 1977 decemberében jelöl­ték meg a Népligetben, Bu­dapesten, /számos társával együtt. Közülük eddig csak ennek az egynek a vándorút­A mihaszna legény Volt egyszer vagy másszor, volt is meg nem is egy sze­gényember, annak meg egy fia. Dolgos volt az öregem­ber, nagy mihaszna, rest a fiú. Mindent elherdált, amit az apja keserves munkával megkeresett. Egyszer az em­ber megunta fia mihasznasá- gát és azt mondta neki: — Most már eleget lustál­kodtál, fiam. Fel. is út, le is út. Eredj világgá és vissza se gyere, amíg kettőből hármat nem látsz és amíg a szél ki­felé nem fúj a kéményen! Restelite magát a legény, hogy világ csúfjára kitelt a becsülete otthon, de mi mást tehetett, elindult világgá. Bú­sult erősen, még lustálkodni is elfelejtett. Hova menjen, merre keressen kettőből hár­mat, meg a kéményből kifelé fúvó szelet? Ment, vándorolt, jól elfáradt, faragott hát ma­gának egy botot, hogy legyen mire támaszkodnia. Aztán még egyet, amivel nyárson sütheti magának a szalonnát. Az ám, de szalonnája nem volt. Fogta hát magát, beko­pogott egy házba a falu vé­gén. Kovácsműhely volt ott, beszegődött kovácsnak, hogy keressen egy kis szalonnára- valót. — Állj csak ide, a fújtató mellé, hevítsed a parazsat — parancsolta neki a kovács- mester. Húzta a fújtatót a legény, majd megszakadt az erőlkö­déstől. Két patkó volt a pa­rázsban, de estére már há­romnak látta, úgy elfáradt. — No, az egyik már meg­van — mondta magában es­te, amikor lefeküdt. — Ket­tőből már hármat látok. De a széllel, aínely kifelé fúj a kéményen, csak nem akart találkozni. Nem állhat­ta, két nap múlva megkér­dezte a kovácsmestert: — Hol a szél, amelyik ki­felé fúj a kéményből? — Húzzad csak a fújtatót, majd meglátod! Jól van, húzta a mihaszna legény, még a víz is szakadt róla. Láttam ám, hogy « szél, melyet a fújtatóval csinál — a parázson át csak úgy hus- san kifelé a kéményen. Mind­járt jó kedve kerekedett, hát még amikor a szalonnát is megkapta! Nyársra tűzte, megsütötte, jól belakmározott belőle. Aztán elindult haza­felé. Egyet lépett, kettőt for­dult, már otthon is volt. — Hányat látsz kettőből, fiam? — kérdezte az apja. — Én bizony hármat, apgm- uram. Láttam a szelet is, amelyik kifelé fúj a kémény­ből. Megörült az apja istenesen. Visszafogadta a fiát és attól kezdve dédelgette, babusgat­ta, szila alá rakta, hogy még a szél se érje. Szenté Varga Mária jára derült fény az ügyes szovjet pionír jóvoltából. Ko­rábban norvég gyűrűvel meg­jelölt csonttollú került mada­rászaink hálójába, ugyancsak Budapesten. Azt is megtudtuk, hogy a csonttollú csapatok nem állnak meg Magyarorszá­gon, hanem részben tovább­húzódnak dél felé. Többek között Olasz- és Franciaor­szágból, Korfu szigetéről ér­keztek hírek Budapesten meg­jelölt példányokról. A csonttollú hazánkban vé­delem alatt áll, lelövése vagy más módon történő pusztítá­sa tilos. Pénzben kifejezett eszmei értéke 300 forint. Gyerekek, ne bántsátok eze­ket a szép, bóbitás északi vendégeket! Hanem akinek fényképezőgépe van. próbál­jon felvételeket készíteni rór luk. A madarak szelídek, könnyű a közelükbe jutni, a többi már a fényképész ügyességétől függ. 194-5 VÍZSZINTES: 1. Illyés Gyula egyik 1945-ben írt ver­sének részlete. Folytatása a vízszintes 19., a függőleges 21., 5. és 3. számú sorokban. 11. Egyik évszakból való. 12. Tasnádi Varga Éva MOSS MEG,. ESŐCSKE! Eső, esőcske hull most a földre . hull most a fákra, piros virágra. Kis kacsa nézi, úgy megigézi: — Moss meg, esőcske! tátog a csőre. — Mosd meg á toliam, fürdess csak, jól van, megyek a rétre, moss hát fehérre! Billeg és ballag, köszön a partnak, bodzafa ága nézi, csodálja: — Tiszta a hátad,' fényesnek látlak, eső, esőcske, hullj mindkettőnkre! Élelmet. 13. Félig Szeged. 14. Ország a Közép-Keleten. 15. A rómaiak felsőruhája volt. 17. Kérdőszó. 22. Valóság (a harmadik kockában kettős mássalhangzó). 23. Utó ellen­téte. 24. Esztendő. 25. Alko­J nyodott — régiesen. 28. Friss — névelővel. 29. Deim Pál. 30.- Babonás jelzést. I FÜGGŐLEGES: 1. Vitézt. ( 2. Sportolóké. 4. Te és a töb- • i biek. 5. Névelő. 6. A pálya fele. 7. Látás közepe. 8. Női név. 9. Bárdos Lajos. 10. Álló­víz — névelővel. 16. Névelő. 18. Kinyilatkoztatásod. 20. Nem engedélyez. 22. Szemé­lyed. 26. Sár — táviratban. 27. Gyümölcs. 28. Azonos ma­gánhangzók. 30. Kavics. 31. A földre. K. J. Beküldési határidő: 1978. április 10., hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat le­velezőlapon' küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermekkereszt­rejtvény«. A helyes megfejtést és a nyer'esek névsorát 1978. ápri­lis 12-én, szerdán, az Otthon és család című összeállítá­sunkban közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom