Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-21 / 93. szám
FÓRUM Válaszolunk a kérdésekre Nemlasztók Pártja Száz éve alakult meg az első magyarországi munkáspárt Hagyománynak tekinthető, hogy időnként a legílletékesebbeket kérjük föl: a Somogyi Néplap hasábjain is válaszoljanak a pártnapokon elhangzott kérdésekre. Különösen indokolt ez most, hiszen az év elején 237 pártnapot tartottak megyénkben a legidőszerűbb gazdaságpolitikai témákról. Mai kérdéseinkre Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kovács Ferenc, a Kaposvári Városi Tanács elnöke, dr. Szabó Zoltán vasútigazgató, Talpai János, a Somogy megyei Sütőipari Vállalat igazgatója és Sási János, az Agroker igazgatója válaszol. — Milyen konkrét intézkedések születtek a megyében a termékszerkezet korszerűsítésére hozott KB- i határozat végrehajtására? — A Központi Bizottság 1977. október 20-i határozatának végrehajtásával kapcsolatosan külön intézkedés nem született a megyei pártbizottságon. Ez azzal függ össze, hogy a termékszerkezet korszerűsítése és a külkereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztése a célok elérésének csak egyik eszköze. Ezért a mindenkori középtávú gazdasági tervikoncepció és az éves gazdaságpolitikai feladatok összeállítása során foglalko- < zunk e témával mint az egységes és komplex gazdaságfejlesztés végrehajtásának eszközével. A termékkorszerűsítés és szerkezet változtatás — mint folyamat — már korábban megindult a megyében, és ennek dinamikusabb megvalósításáról van szó a Központi Bizottság határozata alapján. — Kaposvár új lakótelepein miért nincs közműve- lődési intézmény? Várha— Az új- lakótelepek köz- művelődési intézményhálózata valóban elmarad a kívánalmaktól. A Kalinyin városrészben mindössze egy könyvtár és egy kisebb klub létesült. A lakótelepek alapvetően központi támogatásból; úgynevezett célcsoportos pénzeszközükből épülnek, amelyek mértéke nem teszi lehetővé a közművelődési hálózat kiépítését. A rendelkezésre álló pénz a gyermekintézmények, kereskedelmi, szolgáltatási és egészségügyi létesítmények felépítéséhez is kevés. Közművelődési intézmények tehát más — tanácsi vagy ágazati (vállalati, intézményi,) — pénzeszközből épülhetnének. E szerveknek azonban nincs elegendő pénzük. Jelentős előbb- relépés a jelenleg épülő Béke—Füredi- és a Kinizsi-lakótelepnél sem várható. A Kalinyin városrész jobb ellátása érdekében megállapodást kötöttünk a Kossuth Lajos utcai református gyülekezeti ház művelődési célú hasznosítására. Itt mozi, klub és esetleg barkácshelyiség kialakítása várható. — Mikorra várható a fonyódi vasútállomás rekonstrukciója? — Fonyód vasútállomás teljes korszerűsítésére évekkel ezelőtt több változatú tervet készítettünk, amelyet nem fogadtak el, beruházási költség- fedezet hiánya miatt. Ezért az eredeti elképzelésnél sokkal szerényebb megoldásra kényszerültünk, amelynek eredményeképpen az állomás vágányhálózatát 1976—1977-ben átépítettük. A korszerűsítés alapvető célja a vasúti pályával kapcsolatos műszaki igények kielégítésén kívül a széles peron kiépítési lehetőségének biztosítása volt. További pályakorszerűsítés egyelőre nem várható. Az idén kerül sor a magas peron megvalósítására. az áruraktár környékén levő rakterűiét burkolására, a főközlekedési úthoz csatlakozó út kiépítésére. A* nyári menetrendváltozásig megvalósítjuk a személyvonati szerelvények tároló vágányai mel" lett a víztöltőhálózatot. . Több éve tervezzük az állomáson az új felvételi épület, a szociális helyiségek és az üzemi konyha együttes megvalósítását, az állomás korszerű, Integra—Dominó biztosítóberendezésének szerelésével együtt. A MAV vezérigazgatósága eddig nem tudta biztosítani hozzá a beruházási fedezetet. A jelenlegi felvételi épület időközben teljesen elhasználódott, és a követelményeknek sem műszakilag, sem funkcionálisan nem felel meg. Az új felvételi épület beruházási programját az idén készíttetjük el a MÁV Tervező- intézetével; jóváhagyás esetén 1979-ben a kiviteli tervek is elkészülnek. A kivitelezés várható időpontja 1980—1982. A beruházás várható előirányzata 70—80 millió forint. tó-e változás? Amikor az érdekek egybevágnak A Budapesti Vegyipari Gépgyár 3. számú taibi gyáregységében 1977-ben kezdték a már hagyományosnak nevezhető gyártmányszerkezet megváltoztatását. Kevesebb nagy méretű olajtartályt 'készítenek, s felszabaduló kapacitásukat egyéb vegyipari berendezések gyártásával kötötték le — figyelembe véve a népgazdaság, illetve ’a gépipar fokozott exportíeladatait. Horváth Gyula, a tabi gyáregység főmérnöke; — Cement- és poranyagszállító nyerges pótkocsik gyártásába fogtunk, ezeket Rába és Kraz vontatókra szerelve az NDK-ba exportáljuk. A teljes végszerelést és festést az év végére tervezzük: megkezdtük az ehhez szükséges felüleifcikészítő és festő bázis beruházását. A vállalat a Szovjetunióba négy, Irakba egy teljes festékgyárat szállít; ezeknek Deren dezései bői mintegy 50 millió forint értékűt a tabi gyáregységben készítenek az idén. Az előírt minőség fokozott figyelmet és a korábbi-, nál nagyobb szakértelmet követel. S aljhoz, hogy exportálható termékeket tudjanak gyártani, nemcsak úi gépek, berendezések kellenek. hanem az is, hogy megfelelő szakmai összetételű, kellően gyakorlott dolgozóik legyenek. Épp ezért építették föl Tabon a több mint tízmillió forint értékű tanműhelyt, hol most hetvenen tanulnak. (Nemcsak a BVG, hanem a Mezőgép és a Videoton részére is képeznek itt szakmunkásokat.) Ugyanebben a tanműhelyben tanítják szakmunkásaikat még egy szakmára; igy kitűnő lakatosaik esztergályosként is megállják a helyüket, illetve hegesztőik jö lakatosok is. — A termékváltással járó kezdeti nehézségeken túljutottunk — mondja a főmérnök —, bár nem zökkenő nélkül, "'-yártmányainknak majdnem a fele új termék. Az anyag- igényes termékek helyébe műn Ica igényesebbek és korszerűbbek léptek, s ezek megkövetelik a jobb munkaszervezést, a technológiai fegyelem betartását. A tabi gyár nagycsarnokában cementszállító gépkocsi tartályát hegeszti Fehér Gyula csoportvezető. Hat hegesztővel, hét lakatossal és egy segédmunkással dolgozik együtt. Társai közül négyen a közelmúltban szerezték meg a második szakmáról szóló képesítést, — Örülünk, hogy komoly munkát bíztak ránk — mondják. — Eleinte baj volt ugyan a hegesztésünk minőségével, de .mese nincs: be kellett látnunk, hogy a mi kezünkből csak a lehető legjobban hegesztett tárgyak kerülhetnek ki. Egy millimétert sem hibázhatunk. Eleinte féltünk a kazánbiztosi átvételtől, no meg attól, hogy »nem férünk bele" a kiszabott normaidőbe, de most már helyrerázódunk. És jó érzés, hogy megfelelünk a magasabb követelményeknek. Ács János üzemvezető és művezető jó ideig épp csak szusszanni járt haza, akkor is papírpaksamétával a hçma alatt. Kétszáz ember biztonságos kenyérkeresete nagy felelősség. Termelési tanácskozásokon, brigádértekezleteken ismerették velük a terveket — A szocialista brigádok támogatást ígértek, s azóta bármikor nehéz helyzetbe került a gyár, számíthattunk rájuk. Még a szombat-vasárnapi és éjszakai munkát is vállalják. Tavaly ősszel a meglevő négy mellé fölvettek még egy művezetőt, hogy egy-egy művezetőhöz kevesebb munkás jusson. A gépeket, berendezéseket átcsoportosították, s a munkásokat úgy vonták ösz- sze, ^ hogy a bonyolultabb munkákat a jobb szakemberek. kapják. Az üzemvezető véleménye: — Hazudnék, *ha a gondolta t elhallgatnám: a szerszám- készítés Budapesten történik, onnan kapunk rajzót, anyagot. és nem. mindig időben. Budapestről jár hozzánk egy ipari röntgenhez értő ember is. holott két ilyen szakmunkásra van szükségünk. A vállalat érdeke azonba/n végső soron találkozott a dolgozókéval. Tabon, a BVG 3. számú gvánában tehát sikerült az átállás: ma már szakosodva dolgoznak a csarnokban. Gombos Jolin — Mikorra várható, hogy javulni fog a kenyér minősége a barcsi és a balatonlellei kenyérgyárban? — Vállalatunk az üzemek műszaki fejlesztését, korszerűsítését, új üzemek építését az anyagi lehetőségek maximális kihasználása melleit tervszerűen folytatja. Ebben a tervidőszakban a siófoki kenyérgyár rekonstrukcióját, a marcali és a csurgói kenyérgyár építését végezzük. Barcson, várhatóan, 1980 után fogunk új üzemet létesíteni; ez lényegesen javítani fogja a barcsi kenyér minőségét. Balatonlellén nem tervezünk üzemépítést, és a meglevő üzemet sem rekonstruáljuk, mert sem az üzem területi elhelyezkedése, sem műszaki állapota nem ad rá lehetőséget. Lelle térségében a kenyér minősége a következő tervidőszak második felében jelentősen javulni fog, mert akkor fejezzük be a fonyódi üzem kapacitásnövekedéssel járó rekonstrukcióját. Ez lehetővé teszi a lellei üzem fölszámolását. A kenyér minőségén a műszaki feltételek korszerűsítéséig is fokozott ellenőrzéssel, a dolgozók minőségileg jobb munkájával kívánunk változtatni. — Várható-e javulás a mezőgazdasági gépek, illetve az IFA tehergépkocsik alkatrészellátásában? — Az alkatrészellátásban 1978-ban, a korábbi évekhez viszonyítva, javulás várható. Az idén a jobb ellátás érdekében mintegy 1600 cikkféleséggel bővítettük választékunkat, és nagyságrendben is növeltük rendelésünket 40 millió forinttal nagyobb a rendelési értékünk, mint tavaly, és ösz- szesen 120 millió forintot tesz ki. Már az első negyedévben 30 százalékkal nagyobb raktári készletünk volt, mint korábban. Az E—512 típusú NDK- kombájn alkatrészeit ugyan nem kaptuk meg az első negyedévben, de már megkezdődött a szállítása. Várhatóan a javítási szezon kezdetére rendelkezésre áll. Az IFA tehergépkocsik alkatrész-ellátásával nem foglalkozunk, csak mezőgazdasági gépelt alkatrészeivel. A tehergépkocsik alkatrészeit az Autóker forgalmazza. (Folytatjuk.) Az 1867-ben létrejött kiegyezés értelmében a Habsburg Birodalom Osztrák-Magyar Monarchiává alakult. Ez időben Magyarországon a politikai pártok közül Deák Ferenc pártja (a liberális középnemesség pártja) volt a legerősebb. A Deák-párt 1875-ben egyesült a balközéppel (a középbirtokosok pártjával), s létrehozták a Szabadelvű Pártot. E párt harcosságát elveszítve parlamenti »gépezetté«, mamelukpárttá vált, amely még hívei magyar érdekeit is csatc igen mérsékelten képviselte. Az Ellenzéki Függetlenségi Párt — amely a kispolgári rétegekre és a jobbmódú parasztságra támaszkodott — képtelennek bizonyult tömegmozgalmak szervezésére, vezetésére a dualizmus népelnyomó rendszere éllen. A magyar munkásosztály ekkor még nem rendelkezett munkáspárttal, amely képes lett volna az elnyomottak, a kizsákmányoltak összefogására, az 1848-as forradalmi követelmények megvalósításáért folytatandó küzdélem eredményes vezetésére. Pedig a magyar munkásosztály nyomorúságos létfeltételei, jogfosztott- sáCTa már megérlelte egy egységes munkáspárt megteremtésének feltételeit. 1868-ban — a már eddig is működő önsegélyező munkásegyletek mellett — megalakították az Általános Munkásegyletet, amelynek programjában már szocialista követelések is szerepeltek. A párizsi ikommün (1871) hatására Magyarországon is fellendült a munkásmozgalom. A kormány ennek ellensúlyozására az Általános Munkásegyletet radikálisan feloszlatta, vezetőit letartóztatta (1871 június), s ellenük hűtlenségi pert folytatott le. (1872. április 23—május 1.) De a magyar munkásmozgalmat már ekkor nem lehetett feltartóztatni, tevékenységüket megbénítani, egy oszàlyharcœ munkáspárt megszervezését sokáig elodázni. A magyarországi első munkáspárt megteremtéséért folyó küzdelemben igen nagy szerepet vállalt az 1876 januárjában hazatért Frankel Leó. (A párizsi kommün alatt munkaügyi megbízott volt, s a párizsi ellenforradalmi haditörvényszék halálra ítélte..) Magyarországon az első szocialista kongresszust 1878. április 21—22-re hívták össze azzal a céllal, hogy létrehozzák a magyar munkásosztály egységes pártját, kidolgozzák, illetve jóváhagyják osztályhar- J cos, szocialista programját. A hatóság azonban nem engedé- I lyezte a megalakítandó munkáspárt nevében a szocialista, illetve a szociáldemokrata szó használatát. Ezért a magyar- országi első munkáspárt a Nemválasztók Pártja (Választásra Jogosulatlanok Pártja) kifejezőnevet kapta. Az első magyar munkáspárt programjában, valamint agitációjának központjában az általános választójogért folyó követelés állott, de emellett már rendszeres szocialista propagandát is folytatott. A Nem választók Pártja nem sokáig élvezte a magyar munkásosztály egységes pártja jelzőt, mert létrehozásával egy- időben újra kitört a Külföldi Viktor által vezetett frakció harca az új párttal — illetve annak vezetőivel, a programjával — szemben. A frakc iások 1878. június 9-re egy ellenkongresszust hívtak össze, amelyen megalakították — a Nemválasztók Pártjával szemben — a Magyarországi Munkáspártot. így a magyar munkásosztály egysége megbomlott, mivel .a Magyarországi Munkáspárt programjában levő demagóg és nemzeti jelszavak hatására az újabb párt- szervezethez sok jóhiszemű munkás csatlakozott. Az egy- -:ég megteremtése érdekében két teljes évig folyt a következetes harc, melynek eredményeként az 1880. május 16-án és 17-én megtartott közös kongresszuson kimondhatták a Nem választók Pártja és a Magyarországi Munkáspárt egyesülését Magyarországi Általános Munkáspárt néven. ■ Az egyesített párt már szocialista programmal rendelkezett, amelyben az elsők között szerepelt a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételének, a munkásság polgári szabadság jogai követelésének (egyesülési, gyülekezési szabadság, választójog stb.) szükségessége. Frankéi Leó bebörtönzése (1881), a pártvezetésből kiválása, majd külföldre való távozása (1883) után a Magyar- országi Általános Munkáspárt vezetése elcsúszott a megalkuvók platformjára, elveszítette osztályharcos szocialista erényeit, elvesztette a munkás- osztály bizalmát is. A magyarországi munkás- osztály pártja osztályharcos szocialista jellege helyreállítására csak 1890 decemberében — a II. Internacionálé és az osztrák szociáldemokrata párt segítségével — magyarországi szociáldemokrata párttá törtéhő átszervezésével vált lehetővé. Dr. Szendi József Első alkalommal Kommunista munkásőraktíva Barcson A barcsi nagyközségi párt- bizottság kezdeményezésére a napokban első alkalommal hívták össze tanácskozásra a járási székhely különböző üzemeiben tevékenykedő kommunista munkásőrökel Gál F.rulre, a pártbizottság titkára tájékoztatta a megjelenteket az aktíva céljáról: »megismerni a munkásőrök életét, véleményüket kérni a testület és az üzemi-vállalati pártszervezetekkel, illetve a gazdasági vezetőkkel való kapcsolat, együttműködés, további javításához.« Röviden így foglalható ösáze a pártbizottság kezdeményezésének lényege. Sokan kértek szót es mondották el véleményüket. A testületen és a pártszervezeteken belüli fegyelem csakúgy szóba került, mint a munkásőrségben folyó munka. Kiderült: nem minden párt- szervezet végzi eredményesen és következetesen a munkásőrségbe jelentkezettek párttaggá való nevelését. Van, ahol már az előképzés idején (ez korai), s van olyan alap- szervezet, ahol csak 6—7 évi szolgálat után — ez már hibás gyakorlat! — találják alkalmasnak a rmmkásört, hogy a pártba való fölvételével foglalkozzanak. Nem mindenütt becsülik azokat a munkásőröket, akik a testületben és a gazdasági munkában egyaránt becsülettel helytállnak, noha munkájukat a pártszervezetek rendszeresen értékelik. A 15—20 évi fegyveres szolgálat után kapott kitüntetést erkölcsileg és anyagilag sem ismerik el, s ez a gyakorlat a Kiváló munkásőr vagy Kiváló parancsnok kitüntetéssel is. Érdemes ezen elgondolkozni, s változtatni is kell rajta. Követni kellene azokat a vállalatokat, ahol a kollektív szerződések szabályozzák a testületben kapott kitüntetés után — természetesen, ha ez eredményes gazdasági munkával is párosul — a munkahelytől járó erkölcsi-anyagi elismerést. Szóba került a munkásör feleségek áldozatvállalása: az, hogy ők, akik a családi gondokból nagyobb terhet vállalnak, több tiszteletet, elismerést érdemelnek. Javasolták az aktíva részvevői, hogy az idős. már leszerelt vagy tartalékba levő — főként beteg — munkásőrötoet a jövőben gyakrabban keil látogatni, tartani kell velük a kapcsolatot. Eredményesebb lehetne az utanpókás buzdítása is, ha minden üzemben képes híradón mutatnák be az ott tevékenykedő munkásőröket, illetve a testület életét, munkáját. — Támogassák a munkásörök az üzemek kezdeményezését, mutassanak példát a társadalmi feladatok végzésében, a kommunista szombatok feladatainak végrehajtásában! —• kérte a pártbizottság titkára, s erre az aktíván. részt vevők ígéretet is tettek. Hasznos, eredményes volt az aktíva. Sokat segített abban, hogy a nagyközségi pártbizottság még jobban megismerhesse a munkásőröket foglalkoztató kérdéseket — így értékelte a tanácskozás tapasztalatait Gál Endre. Ez volt a véleménye Szabados István járási parancsnoknak és a munkásőröknek is. Ezért elhatároztok : hasonló aktívákat a jövőben — főként egy- egy nagyobb társadalmi feladat előtt — rendszeresen tartanak.
