Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-19 / 91. szám
Vörös vándorzászlót kapott a Fűszert Jő áruellátás, nagyobb kínálat ' Tavalyi — gazdasági és társadalmi — munkájának elismeréseként a Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyi- áru-nagykereskedelmi Vállalat elnyerté a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnökségének vörös vándorzászlaját, a kiváló vállalat -címet és oklevelet. A kitüntetést tegnap adták át Kaposváron, a Dorottyái-szálló nagytermében Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes és dr. Sebők Éva, á KPVDSZ országos központjának titkára. Az ünnepségen megjelent és felszólalt Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára. Ott volt Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese. Nem kiugróan nagy teljesítménnyel Uly érte el a vállalat a kimagasló elismerést; a Füszért " munkája évek óta egyenletesen fejlődik. Ezt bizonyítják az eddigi kitüntetések is: tavaly és tavalyelőtt ugyancsak megkapták a vándorzászlót A mostani értékét különösen növeli, hogy . a Natgy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére tett vállalásaik sikeres teljesítéséért ítélték oda. A vállalat üzletpolitikája évek óta szilárd ; lényege a lakosság jó áruellátása, a kínálat állandó fokozása, a pontos, napra kész szállítás és a következetes gazdasági munka. Az eredmények sem maradtak el. Tavaly 2 milliárd 661 millió forint értékű árüt forgalmaztak: 12,1 százalékkal — 287 millió forinttal — többet, mint 1976-ban. Majdnem 9 ezer árucikk l összetétele megfelelt a lakosság igényeinek, és fontos társadalmi változásokat tükröz. Növekedett az élvezeti cikkek, a korszerű táplálkozást elősegítő áruk és az üdítő italok forgalma. Minden árut, amit az iparnál be lehetett szerezni, szállítottak, a választékot rendszeresen kiegészítették a helyi árualapok felvásárlásával és a kishatármenti árucserével. Munkájukra ' — ■ s bizonyos mértékben a két megyében történt kedvező változásra — jellemző, hogy az országos szakmai átlag fölött van a tisztálkodási és higiéniai termékek, a vegyicikkek forgalma. Festék- és kozmetikai árukból egy év alatt 11 százalékkal többet szállítottak. A választékot jelentősen növelte a Jugoszláviából behozott 124 ezer forint értékű áru. A Fűszért üzletpolitikájának egyik sarkalatos pontja, hogy nyereséget a forgalom nőve lésével, és nem áremeléssel akarják elérni. Ezért tavaly, egyetlen termékük árát sem emelték saját elhatározásból, sőt, esetenként eredményes árvitákat folytattak a szállító vállalatokkal. A Fűszért folytatta a vállalat szervezetének néhány éve megkezdett korszerűsítését. A programozott és napra kész áruszállítást tűzték ki célul, s ezt — bár kisebb zavarok voltak — sikerült elérni. Tavaly befejeződött a siófoki, a bala- tonboglári és a barcsi fiók rekonstrukciója, az áruszállítás és -mozgatás gépesítésének, technológiájának átalakítása. 1977-ben ért véget a vállalati központ szervezetének korszerűsítése is. Kaposváron, Bogláron és Siófokon a számlázást és adatszolgáltatást gépesítették, s az idén május 1-re minden fióknál befejeződik az ügyvitelgépesítés. Zalaegerszegen fölépítették a szabadtéri árutárolót, Nagykanizsán pedig a napokban adják át a majdnem 1000 négyzetméter alapterületű konténertárolót. ■ Az eredményekben nagy része vólt a szocialista brigádoknak. A vállalat dolgozóinak 62 százaléka 33 brigádban dolgozik; a tavalyi munka értékelésénél 14 ezüst- és 7 bronzkoszorús helyezést értek él. A tegnapi ünnepségen Dévényi Zoltán igazgató kitüntetéseket «és 'jutalmakat .adott, át a dolgozóknak, . , A fiókok közötti versenyben a - ’ kaposvári élelmiszerfiók, lett az első. Jó tejnek is kell a eégér Termelők és fogyasztók Kóstolóval egybekötött tejtermékbemutatón vehettek részt a Mechanikai Művek marcali gyáregységének dolgozói a múlt héten ... Tudatunkban ritkán társul a tej és a kiállítás gondolata. Valljuk be: tapasztalataink alapján nehéz is elképzelni, hogyan állítható össze ilyen bemutató, hiszen a tejen, vajon és néhány tejterméken* kívül — amelyet mindenki jól ismer — aligha tudunk elképzelni olyan készítményeket, amelyeket nemcsak megtekinteni, hanem megkóstolni is érdemes. Nos, e bemutató épp a rossz megszokásból táplálkozó előítéletet volt hivatva megszüntetni, összesen 48 féle árut láthattak és kóstolhattak meg itt az érdeklődők. Nem spontán akcióról van itt szó. A Marcali Járási és Városi Népi Ellenőrzési Bizottság ugyanis széles körű vizsgálattal fölmérte: a közeljövőben alapos tennivalóink vannak a tejtermékek fogyasztásának célszerű fejlesztésében. A kiállítás tehát egy hosszú program egyik fejezetének tekinthető. — A tervidőszak végére a járásban megkétszereződik a termelt tej mennyisége — válaszolta a ki nem mondott kérdésre Bállá Béla, a népi ellenőrzési bizottság elnöke. — A magasabb tejhozam tehát egy másik feladatot is magával hoz: a fogyasztás minél szélesebb körű elterjesztését, hiszen a nagyobb 'arányú termelés adta lehetőségeket vétek lenne nem kihasználni. Tapasztalataink azonban nem túl kedvezőek: az iskolatej-akció ellenére volt például olyan iskola, ahol a tanulók a napi tápláléknak csupán nyolc százalékát kapták valamilyen tejtermék formájában. A magyarázat egyszerű: azok akik az étrendet összeállították, hagyományos ízlésű emberek, s hazánkban nincs és nean is volt kultusza a tejnek. A hagyomány azonban nem mindig kötelező: például az serit, ‘ hogy " Vizsgálataink szerint egyetlen étteremben sem szerepei az étlapon tejből készített étel. — Talán azért, mert ha Két és fél ezer fórum A falugyűlések tapasztalatai A negyedmilliónál több részvevő is bizonyítja: a falugyűlés — a szocialista demokrácia részeként — a közélet áramkörének fontos »erőműve«. A tavaly decemberben kezdődött' s a napokban véget ért falugyűlések, helyi parlamentek tapasztalatait summázta az MTl-nek adott nyilatkozatában S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Raft Miklós, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese. — Már az előkészítésben is kedvező tapasztalatokat szereztünk — mondotta S. Hegedűs László. A tanácsi vezetők tartalmas beszámolókat készítettek a települések 1980-ig szóló fejlesztésének időarányos értékeléséről, valamint a környezetvédelmi feladatokról. Borsodban és Fejérben a helyi parlamentek első napirendjeként visszatértek az előző évi fórumokon elhangzott javaslatok megvalósítására. Békésben. Fejérben és Hajdú-Biharban kérdőíveket küldtek szét, tájékozódva a lakosságot leginkább érdeklő kérdésekről. A falugyűlések és a városkörzeti tanácskozások a lakóterület fontos képviseleti, politikai eseményeivé váltak. Békés néhány községében azonban a lakosság véleményét figyelmen kívül hagyják, csak a társadalmi munkában igénylik részvételüket. Az 1977—78-as falugyűlések során majdnem minden megyében — Szolnok és Zala kivételével, — • városkörzet! tanácskozásokat- is ' rendeztek, az Ptt lakókat és dolgozókat bevonva a lakóhelyi közéletbe, további lehetőséget teremtve; a tanácsok, a népfront é* a szakszervezeti bizottságok együttműködésének erősítésére, a lakóterület közöe fejlesztésére. A kereskedelem és a lakossági szolgáltatások fejlesztése Békés, Borsod, Fejér, Hajdú, Szabolcs és Zala megyében szerepelt legtöbbször a napirenden. összesen 2600 településen hívtak össze találkozót, s ezeken mintegy 260 ezren vettek részt — mondta Raft Miklós. A falugyűlések tanácsi tapasztalatairól szólva aláhúzta: az államélet demokratikus vonásainak erősítésében vitathatatlan a tanács és a lakosság közvetlen párbeszédének jelentősége. Igazolja a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás politikai és állam- igazgatási jelentőségét, e sajátos fórumok gyümölcsöző, a tanácsnak is, a falunak is kamatozó voltát. A tanácskozások lehetőségeit a helybeliek fölismerték. így rendkívül hasznos javaslatokkal, ötletekkel és észrevételekkel segítik — segítették — a járás, a község vezetőit. — örömmel tapasztaltuk — mondta —, hogy számos községben a falugyűlés már nemcsak a tanács, a népfront fóruma: az ózdi járásban például a tanácsi vezetők mellett Ott vannak az ügyészség. a bíróság, a rendőrkapitányság és az OTP helyi képviselői is. A jó kezdeményezések sorában említhető; Somogy megyében a falugyűléseket falunapokká fejlesztették — úgy, hogy egésznapos program keretében- adnak lehetőséget a helybeliek és vezetők találkozására, s délután — mintegy plenáris ülésen — összegezik a tapasztalatokat, válaszolnak az előzetesen föltett kérdésekre, tárgyalják meg közösen a község dolgait. A spontán kezdeményezéseknek is teret adó falugyűlések életképesek: a gyakorlat bebizonyította, hogy nem kell »agyonszabályozni«, szoros eljárási keretekbe foglalni a demokratizmus fórumait A lényeg, hogy mindenütt őszinte véleménycsere alakulják ki a falugyűlések részvevői, a helyi vezetők és a lakók között. volna, aligha kérnék a vendégek. — Az éttermek vezetői is erre hivatkoznak. Ez azonban nem megoldás: változtatnunk kell a közszellemen. Ez részben a kereskedelemnek is feladata; itt kerül előtérbe a jó értelembe vett reklám. ' Boda József, a marcali áfész főkönyvelője egyben a NEB elnökhelyettese is. A beszélgetésben most mint kereskedő vesz részt. — Munka után a családanya besiet a boltba, s minél hamarabb igyekszik lebonyolítani a vásárlást. Ha talál azt, amit keres, elviszi, ha nem, már nem keres másikat. A boltban sem mód, sem idő nincs, hogy a választékkal ismerkedjen, márpedig : választék széles, még akkor is, ha az egyes botokban nem kapható mindén termék. Ugyanakkor érdemes összevetni, hogy más iparágakkal ellentétben szinte semmilyen hatásos propagandatevékeny séget nem végzünk a tejfogyasztás népszerűsítésére. Pedig a terméket — ke reskedelmi zsargonbaíi szólva — »életközeibe kell vinni A Népi Ellenőrzési Bizottság felmérése szerint tavaly minden ráhatás nélkül mintegy 12 százalékkal nőtt a tejtermék-fogyasztás. A becslők — a sajnos még mindig létező hiányosságokat . figyelembe véve — az idén mintegy 20 százalékos növekedést jósolnak. Ezért pesze még sokat kell tenni. A feladat nagyon ösz- szetett: egy-egy cég, válíalat vagy intézmény lelkes áldozatvállalása nem elég. Mert valóban nélkülözhetetlen a jó reklám, a dolgozók — a fogyasztók — rendszeres tájékoztatása, de éppígy elkerülhetetlen például a gyermekélelmezés korszerűsítése is. Marcaliban és környékén épp a NEB-vizsgálat eredményeképpen javult a helyzet jelentősen. Megállni azonban még itt sem szabad, & nagy szerep jut ebben a kereskedelemnek, sőt a tejiparnak is. Külföldön már régóta kapható az üzletekbén olyan tej, amely szobahőmérsékleten hosszabb ideig is eláll. Nemrég nálunk is forgalomba hoztak ilyet, csakhogy borsos áron. És ma még nem tartunk ott, hogy a literenként négy forinttal drágább árat — pusztán higiéniai okokból — vállaljuk. Egy tény : a tejtermelés a gazdaságoknak egyre kifizetődőbb, épp a mind magasabb teljesítmény következtében. A tej nemcsak ízletes, hanem rendkívül egészséges, sót nélkülözhetetlen is — minden életkorban. Franciaországban például elképzelhetetlen , egy ebéd a fogásokat lezáró többféle sajt nélkül. Magyarországon nincs ilyen hagyp- mány. Ám hagyománve-k mindig teremthetők. B. A. Új motorpróbaterem A Vilati Irányítástechnikai berendezés gyár álra n most készítik a kárnál autógyár motorpróbatermének vezérlőberendezéseit. A készülék teljesen automatikus. Képünkön: Ellenőrzik a tiriszteros vezérlőberendezéseket. iMTI-Jotó — hlanek Attila jei*. — KS) Lesipuskások H allottam egy »rémtörténetet«. Utánajártam, és kiderült, hogy igaz. Nem, nem akarom elmondani a részleteiket; azóta is megborzongok, ha eszembe jut. Csak annyit, hogy egy ifjú asszony tiszta szerelemmel férjhez ment egy elvált férfihoz. Elköltöztek a megyéből. , Az asszony egy darabig állta a sarat, de nem bírta sokáig elviselni az utána lövöldöző lesipuskások áskálódásait. Annyi sok mocskot, rágalmat szórtak rá volt' munkatársai (névtelen levelek özönét juttatták el hozzá, munkahelyére és férje nevére), hogy teljesen felőrlődtek az idegei. Véget vetett az életének. A névtelenek rágalomhadjáratában ez a legtragikusabb: következmény, amelyről valaha is hallottam. S bár az »anonymusok« témája kétszer-háromszor is szerepelt e hasábokon, azóta sem tudom félretenni. Igaz, néha látszólag önmagával is ellentmondásba keveredik az ember. Alig néhány, hete — éppen a közvélemény- kutatás kapcsán — írtam arról, hogy az emberek egyre őszintébben, elismerő és elmarasztaló véleményüket egyaránt vállalva lépnek elő, s küzdenek vadhajtásaink, hibáink ellen. Ma is igaznak tartom ezt, hiszen a fejekben végbement változás — s a papírkosár — jóvoltából egyre szűkül ~a lesipuskások vadászterülete. Szembekötősdit azért ne játsszunk: jó ideig cipelni fogjuk még a terhet, kiváltképp, ha előidéző okait sem próbáljuk nagyobb hozzáértéssel kiküszöbölni! Milyen az arány? A megyében egy év alatt 7—8000 bejelentés közül 20—25 érkezik névtelenül a politikai szervekhez, (Máshová több!) Megkérdeztem egy járásban is. Nem tartják ugyan nyilván, de úgy mondják: a beadványok 15— 20 százalékát aláírás nélkül vagy — ami még ennél is rósz - szabb — más, létező személy nevében küldik. Sok .ez vagy kevés? A beadványok ■ számához viszonyítva nem sok, de ha arra gondolok, hogy harminchárom éve szabad ez az ország, ' bizony elgondolkodom. A névtelenek »természetrajzát« sokan földolgozták már, magam is megpróbáltam elmondani róluk egyet-mást. Megismétlem: e kiábrándító módszernek nemcsak jellembeli, « hanem társadalmi okai is vannak. S bár ez utóbbiak mélyre kúszó gyökerét igyekszünk kiirtani, helyenként még nem éppen terméketlen a táptalaj. Az egyik járási vezető például igen érdekes megfigyelésre hívta föl figyelmemet. Azt mondta: a névtelen, rendszerint rágalmazó, de néha valóságele- meket is tartalmazó levelek mindig azonos községekből ér- . keznek. Ez a helyzet — mint mondta — valamelyest utal az ottani állapotokra is. Érdemes tehát elgondolkozni : van-e még ok a faluban, félni a megtorlástól? Milyen ott a közhangulat és a vezetés? Lehet-e nyílt fórumon is következmények nélkül bírálni azt, ami rossz? Jó ellenpélda: Tab- ról évek óta nem kapott a járás névtelen beadványt. Pedig több mint tízezer ember él ott... Sokan megalapozott észrevételeket tesznek, csak nevüket nem adják hgzzá. Célt érhetnek? Aligha. A névtelen levelek többsége papírkosárba kerül. De ha valahol kiérzik is belőlük a valóságtartalom, szerzőik nagyon megnehezítik a vizsgálódást, a rend- teremtést. Ezt is jó volna tudniuk anonymusainknak ... Vannak megszállott hazudozók, akik felelős, jól dolgozó embereket akarnak mindenáron lejáratni a faluban vagy másutt. Nevetséges »vádakat« szórnak rájuk, s nem egyszer magyarázkodásra kényszerítik őket. Mindenütt még nincs biztosíték arra, hogy rosszindulatú feltételezésük ne szüljön gyanút, ne fészkelje be magát a fülekbe. Ha meghallják, hogy áldozatuk más munkaterületre távozik vagy éppen »■kiesett a pikszisböl«? Akkor indítanak csak igazi »hadjáratotSokan szeretnének belerúgni a »fogatlan oroszlánba«. Néha még azok is, akik a legközelebb álltak hozzá. Micsoda kificamodott. »■jellem«, milyen elvetemültség kell ehhez...? * H add említsek egy másfajta példát. Ez a levél szerkesztőségünkbe érkezett, s csak azért nem idézhetek belőle, mert- nyomban megfelelő helyére, a sze- . métbe került. Szerzője azonban megismételte förmedvényét, de már vádaskodott is, és felelősségre vont: »Egy hónapja írtam Önöknek a gyár iskolázatlan, ordenáré, oda nem való vezetőiről. Ha sejtelmem nem csal, valószínű papírkosárba került. (így igaz!) Nem tudom, hogy félnek vagy nem akarnak, szégyellnek vagy nem mernek foglalkozni az üggyel?« •S ezt egy olyan ember írja, aki ezúttal is névtelen, azaz rejtekhelyre húzódva puíogtat kistemelt áldozataira. Mit érdemelne jellemtelenségéérl? Döntsék el Önök ! »Aláírások« iránt érdeklődtem a megyében. A levelek állítólagos íróiról ilyen gyűjtemény állt össze: »Becsületes emberek. Egy tanácstag. A felháborodott közvélemény. Isten ostora. A megalázott nép. Tsz-tagok. Az igazság szószólói. Egy ember, aki mindent lát. A megtévesztettek nevében«. És így tovább. Sohasem becsültem az orwadászokat, és azokat sem, akik az »igazság bajnokának« szerepében tetszelegnek. Közülük a legveszedelmesebbek nevet és címet is írnak, olyat, amilyen név, utca és házszám nem létezik a faluban. Mások valós névvel — a lasipuskázásban ártatlan —, a faluban tiszteletet érdemlő embereket feketítenek be, az ártatlannak tulajdonítva a »fontos bejelentést«. Stílusukból, jelzőikből kiolvasható, hogy személyes sérelemből, ellenszenvből, irigységből vagy lekezelésből születtek a kusza sorok. Ilyeneket is olvastam már: »Ez egy aljas, erkölcstelen disznó; nőhajcsár, iszákos és piszkos haszonleső«. Akinek igaza van, az tényeket sorol, s nem a jelzőkkel akar hatást elérni. A levelek egy részéből egyébként ilyen témák bukkannak elő: »A bölcsődében nem törődnek a gyerekekkel«. »Meddig tűrik, hogy ilyen igénytelen emb'er töltsön be tisztséget«. »Történtek nálunk törvényellenes dolgok, már mindenhova írtunk, de nem intézkednek«. »Kivágott húsz diófát a tsz földjéről« — és így tovább. Nem titok, hogy ami egy kicsit is hihető, azt megvizsgálják, intézkednek is azonnal, ha kelL Mondjam, hogy milyen sok az üresjárat, a fölöslegesen elpocsékolt idő és energia? A lesipuskás golyója gyakran tévútra vezeti a hivatott »vadászt« is.. A névtelenek más körülmények között is »szerepelnek«. Hallottam egy tsz-közgyűlésről, ahová valahogy bekeveredett egy meglehetősen ittas ember. Fölállt, szónokolt, vádaskodott. És senki nem állt föl utána, nem szólt. Vajon miért? Egyetértettek vele? Igaznak, megalapozottnak tartották botladozó »eszmefuttatását«? Vagy kényelmesebb volt hallgatni? Érvekkel, tényekkel igazolni vagy tagadni egy- egy állítást, sokkal becsületesebb. Azt .szokták mondani: a hallgatás beleegyezés. Nem ártana módosítani az »örök igazságot-«, mondjuk így : »A hallgatás beleegyezés is lehel.« V annak megrögzött panasztevők, akiktől képtelenség megszabadulni. Annyi példányban írják leveleiket, ahány szervről, intézményről csak tudnak. S ha nem mocskolódnak, hanem viszonylag hihető eseteket vetnek a papírra, szinte megmozdul az ország, s ők dörzsölik a tenyerüket. Nem tudok méltó kifejezést találni jellemzésükre. A lesipuskások nem vállalnak harcot, küzdelmet és kockázatot. Kényelmesen, »leshelyről« lövöldöznek, s a kedvező alkalmat várják, hogy kihasználhassák. Nem az ilyen embereké a jövő. Nem véletlen, hogy sokakkal együtt azt tartjuk-: az emberek többsége egyre inkább meri és akarja ’vállalni saját véleményét. S ha ez igaz, akkor a mai jegyzetben szereplő »édekeltek« igazán számíthatnak a lesipuskások alkonyára. Jávori Béla
