Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-14 / 62. szám

A homokon szőlőt telepítenek Élelmiszerfogyasztásunk 4 Egy emberöltőnyi idő alatt átlagosan 700 mázsa táplálékot fogyaszt az ember gabonafélék, zöldség, gyü­mölcs, tej, hús, zsiradék stb. formájában. A kifogástalan kondíció, a testi-lelki egész­ség, az emberi faj, a civili­záció fönnmaradása függ a színvonalas táplálkozástól. A külvilág szerves és szervetlen anyagai nagy tömegben árad­nak be az emésztőrendszer­be. Egy felnőtt élete során sa­ját súlyának ezerszeresét vo­nultatja át tápcsatornáján. Közben minden sejtje alkotó­része szüntelenül elbomlik, anyagában átalakul, megifjo- dik. Az étkezés tehát mindenna­pos szükséglet. De kielégíté­sének módjában — például a légzéstől eltérően — hallatla­nul nagy különbségek van­nak. Az embernél a társada­lomban betöltött hely, szerep is mérvadó. . Mivel alapszük­ségletről van szó, a világ kü­lönböző társadalmainak és or­szágainak állapota könnyen jellemezhető táplálkozásukkal. A mindenkori élelmiszerfo- gyasztás szerkezete elsőrendű eletszínvonal-index. Az ENSZ- nél is gyakran használják. A föld országainak gazdasági és kulturális fejlettségét ponto­san kifejezi, hogy az adott népesség napi élelmiszer-szük­ségletét milyen arányban elé­gítik ki. Mennyi fehérje jut naponta egy-egy embernek, s az elhasznált kalóriákat mi­lyen mértékben pótolja szén­hidrát? y A legszegényebb, legelma­radottabb termelési techniká­val dolgozó országokban a szénhidrátok (főleg gabonafé­lék) fogyasztása adja az élel­mezés döntő részét. A gabo­nafélék átalakítása táplálóbb, egészségesebb hússá, tejjé, to­jássá ott még drága volna, mert az ehhez szükséges ta­karmány emberi táplálékul szolgáló nélkülözhetetlen ga­bonaféléket vonna el. A gazdasági élet fejlődésé­vel rohamosan alakul át élel­miszereink összetétele, táp­lálkozásunk szerkezete. Hol tart ebben a folyamatban Ma­gyarország és Somogy me­gye? A magyar táplálkozási részben még ma is megszabja »örökségünk-«. A két világhá­ború közötti időben Magyar- ország az európai középme­zőnyben állt az egy lakosra jutó 2400 kalóriával. Ugyan­akkor az ország egyharmada — ha tartósan nem is éhe­zett — erősen szűkölködött létfontosságú kalóriákban és fontos testépítő anyagokban (fehérjék). 1938-ban egy kor­mányvizsgálat nem tudott ki­mutatni 1800—1900 kalóriánál többet. Ez ugyanannyi, mint a mai indiai, bangladesi szint! A háború pusztításai, az öt­venes évek helytelen mező- gazdasági politikája nem siet­tették az élelemtermelés, -fogyasztás szerkezetének kor­szerűsödését. Erre csak a hat­vanas évek közepétől nyílt mód. Azóta egyenletes, tartós változás tanúi vagyunk. Nö­vekszik étrendünkben a hú­sok és húskészítmények ará- nya. De a magyar fogyasztási szokások sajátosságai miatt lehetőségeinktől elmarad a tej- és tejtermékfogyasztás. S közben a gabonaneműek — lisztféléik — jelentősége csök­ken. Általában megfigyelhető, hogy a kereslet a finomabb, iparilag feldolgozott, kész- és félkész áruk felé tolódik el, ami egyéb társadalmi válto­zásokat is (szabad idő jelen­tősége) tükröz. A magyar népi táplálkozást két évtizeddel ezelőtt is a túl­zott zsírfogyasztás jellemezte. Ma évről évre visszaszorul a sertészsír használata, s helyé­be az étolaj lép. Ez megyénk­ben is megfigyelhető folya­mat A Fűszért például 1976­ban — egy fogyasztóra szá­mítva — egy gramm híján négy kiló étolajat hozott for­galomba. Egy évvel később már 4,35 kilogrammot. Ugyan­ebben az időszakban nem változott a sertészsír forgal­ma. Csaknem egy kilóval csök­kent — a Fűszért-kimutatás szerint — a forgalomba ho­zott liszt mennyisége, egy fogyasztóra számítva 1976- ban 4Q,3 kilogrammot, egy év­vel később már csak 39,4 ki­logrammot szállított a nagy­kereskedelmi vállalat. Egyen­letesen nőtt viszont a cukor, a kávé, a narancs és a banán mennyisége. (Ez utóbbiból nem is lehet mindig igény szerint szállítani.) Javult a zöldség-, gyümölcsellátás, és hús is több fogyott. Mi az akadálya annak, hogy a kívánt változások még gyorsabban következzenek be? Jelenleg Magyarországon még mindig nem a legegész­ségesebb a táplálkozás szerke­zete — mintha nem kívánt »örökségünk« még mindig túl­ságosan »megfeküdné a gyom­runkat«. A gyorsabb, átütőbb változásnak több feltétele is van. Elegendő termelési ka­pacitás, korszerű ipari feldol­gozás és modern kereskedel­mi-elosztási rendszer. Nagyon sok erőfeszítés történt e há­rom ágazat fejlesztésére, s történik ma is; van azon­ban még egy negyedik fel­tétel is; ez tőlünk, fo­gyasztóktól függ. S ez a fo­gyasztói szokások területe. Ebben mindannyian tartózko­dók, konzervatívok vagyunk több-kevesebb mértékben. Pe­dig iparnak és kereskedelem- nem szüksége volna arra az ösztönző-kényszerítő társa­dalmi erőre, melyet a fogyasz­tók képviselnek a jobb, táp­lálóbb, élettanilag kedvezőbb élelmiszerek előállítása, for­galmazása érdekében. Cs. T. Rubincsillag a Buzludzson A százéves doktornő Sokan megcsodálják estén­ként a Kreml tornyain a ha­talmas rubincsillagok fényét Moszkvában. Kevesen tudják azonban, hogy a különleges, négyrétegű anyag Somogy test­vérmegyéjében, a Kalinyin te­rületen készült. A visnyij-yo- lócsoki Vörös Május Üveggyár­ban kísérletezték ki a rubin­üveget, s most már másod­szor készítettek új csillagokat a Kreml híres tornyaira. A nagy gyakorlatú gyárnak is gondot okozott azonban a bulgáriai megrendelés. A két hatalmas csillaghoz az eddigi­nél hőállóbb és szilárdabb ösz- szetételű rubinüveget kellett előállítaniuk. A Sipka-szoros­tól nem messze található a Buzludas-hegyíok. A bűz je­geset jelent, s valóban hideg, szeles, ködös a tengerszint fö­lött csaknem másfél ezer mé­ter magasan elterülő hegyfok. A szakemberek, az olvasztá­rok, az üvegfúvók minden szakmai tudása együttesen hozta meg a sikert. A hegyfokon épület- és errr- IékhelyegyÚttest építettek an­nak emlékére,' hogy Dimitr Blagojevvel az élen oda men­tek a forradalmárok 1891-ben. Körépületet emeltek például csészeformában, benne ezer- iétszáz személyes konferencia- teremmel. Mellette áll egy het- ren méteres vasbetonoszlop. Ez 1 marxizmus—leninizmust jel- íépezve a Bolgár Kommunista Párt tevékenységének állít ïmléket. A formája a kibon- ott zászlót utánozza. Ezt dí­szíti a két oldalán egy-egy vi- ágitó rubincsillag. A szovjet szakemberek a lelyszinen szerelték össze a rét, csillag vázát, s helyezték telyükre a rubinüveg része­cet. Sok kaland után érkeztek neg a jól becsomagolt csillag- észek a hegyfokra. Két adat ól mutatja, milyen bonyolult :z a munka: egy csillag hu- zonnyolc négyzetméter nagy- ágú, s háromszázötven rész- ól áll össze. A súlya mintegy tat tonna. A legnagyobb óvatosság el- enére összetört néhány üveg- .lkátrész. Ez azonban nem kozott gondot, mert vittek ótdarabokat is. A töröttet pe­dig felhasználták szuvenírké­szítésre. A rubinüveg szilán­kot ráhelyezték egy-egy már- ványdarahkárá, s ráírták, hogy Buzludzs ’77. A legjobban dol­gozókat ezzel lepték meg. A bolgár televízió kazanliki stú­diója filmet forgatott a szovjet—bolgár barátságot jel­képező csillagok készítéséről. Aki eljut a Sipka-szoros kör­nyékére, nézzen föl a Buz- ludzs-hegyfokra, s gondoljon az ügyes kezű visnyij-volocso- lu szalkemberefkne és munká­sokra. ' Olykor egy élet Is lehet szen­záció. A száz évet kevesen ériik meg, különösen úgy, hogy öregkorukban is tevékenyen részt vesznek a közéletben. Anna Iljinyicsna Lagutyajeva kalinyini doktornő e kevesek közé tartozik. A közelmúltban ünnepelte századik születés­napját. Táviratok, levelek ér­keztek a Szovjetunió legtávo­labbi vidékeiről, az Orosz SZSZSZK, a Szovjetunió egész­ségügyi minisztériuma is kö­szöntötte. A testvérmegye or­vosai, egészségügyi dolgozói a Kalinyini Orvostudományi Egyetemen ünnepelték A. I. Lagutyajevát Moszkvában született, s min­dig orvos szeretett volna len­ni. A múlt század végén azon­ban nem vettek föl nőt az egyetemre, a külföldi tanulás­hoz pedig nem volt pénzük. Más választása nem volt, el­végezte a felcser- és bábakép­zőt, majd állandóan tovább képezte magát. Tverbe — a mai Kalinyin — 1930 végén utazott kiküldetésben — s ott is maradt végleg. Az ő nevé­hez fűződik a szülőotthonok hálózatának kiépítése, a szak­emberek seregének képzése. A háború idején szinte mindent elölről kellett kezdeni. Kali­nyin és környékének német megszállása idején az egész­ségügyi intézmények — köz­tük a szülőotthonok — több­ségét lerombolták. A. I. La­gutyajeva akkor már túl volt a hatvanon, mégis fiatalosan, újult erővel látott az újjáépí­tés megszervezéséhez. „ A Lenfrwend del, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett érdemes orvos nyolcvanhárom éves korában ment nyugdíjba. S akkor sem ült ölbe tett kézzel, nekilátott az orvostudomány történeté­nek kutatásához. Megvalósult a nagy álma is az orvosak megértő támogatásával. Mú­zeumot nyitottak, s ebben be­mutatják a terület egészség­ügyének és orvostudományá­nak fejlődését Kilencvenkét évesen és nagyon boldogan állt ott a megnyitó ünnepsé­gen. Azóta bottal jár, mégis sok idejét szenteli a tovább­fejlesztésnek. Nagy élet, regényes élet. Olyan orvos, olyan közéleti személy, akit ’Századik szüle­tésnapján egy egész ország ünnepelt L. G. Tartják a szintet Lakás a dinnyefőltfon. Csaknem hárommillió forint nyereséggel zárta a múlt esz­tendőt a pusztakovácsi terme­lőszövetkezet. A viszonylag nagy területet figyelembe vé­ve ez nem sok, ezt hangoz­tatja a szövetkezet vezetősé­ge is. A mérsékelt nyereség oka — a homok ! A gazdaság területének java része Szinte alig használható. — A kukorica termésátlaga tavaly 40 mázsa volt —mond­ja a termelőszövetkezet főag- ronőmusa, Vörös Géza. — A rossz időjárás a homokon még csak tetézte a gondokat, s a végeredmény ráfizetés lett. Ebben az évben megteszünk mindent, hogy ennél tiszte- sebb eredményt érjünk eL A járható út számukra' a termelési rendszerhez való csatlakozás volt A kukoricá­val már korábban, tavaly a búzával is csatlakoztak az IKR-rendszerhez. Gondok persze még maradtak, például most a legégetőbb a megfe­lelő növényvédő szerek be­szerzése., Ami kérje, az nem kapható az Ágroker-nél, he­lyette mást kínáltak. Rossz talajon különösen fon­tos a mégfelélő és keliő idő­ben elvégzett előkészítő mun­ka. A kalászosok különösebb kár nélkül átvészelték a telet, s mivel elvégezték az őszi mélyszántás zömét, sőt a szerves trágyázás nagy részét is, a főagronómus szerint bi­zakodva nézhetnek előre. Per­sze ezen a talajon 60 mázsá­nál aligha hoz többet a kuko­rica, s az még nem elegendő a szükséges eredmény eléré­séhez. A sajátságos talajadottság felismeréséből következett, hogy Pusztakovácsiban mind nagyobb hangsúlyt kapott és kap a kertészet. Az eddig csu­pán 83 hektáron termesztett szántóföldi zöldségnövények, a paradicsom, a káposzta, a do­hány és a dinnye tavaly is szép termést hoztak. A műve­lés ebben az ágazatban részes, azaz az árbevétel (4,5—5 mil­lió forint) 35 százalékát mun­kabérre kell kifizetni. Ennek a termesztési formának ha­gyományai vannak itt, egye­lőre így is marad néhány évig. A változtatás lehetőségét azonban már megteremtették. — Csatlakoztunk a Viticoop szőlőtermesztési rendszerhez —, mondja a főagronómus. — Tavaly léptünk be, s elhatá­roztuk, hogy a homok adott­ságait, valamint a szőlő tulaj­donságait »összeházasítva« 100 hektáron telepitűnk. Az elő­készületi munkák már meg­kezdődtek. Április elején 40 hektáron kezdjük a telepítést. Ez a program 20 millió forint­ba kerül, s ha majd mind ter­mőre fordul a szőlő, a bogiári gazdaság előzetes becslése sze­rint évi 10 millió forint bevé­telt, illetve mintegy három, és fél millió nyereséget hozhat. A bogiáriak javaslatai és útmutatásai alapján, a leg­korszerűbb eszközökkel, gé­pekkel dolgoznak. A kezdeti sikereken felbuzdulva, a me­gyei tanáccsal egyetértésben elhatározták, hogy további 100 hektáron telepítenek. Ha ez is megvalósul, Pusztakovácsiban 200 hektár korszerűen művelt szőlő ellensúlyozza majd a ta­lajból adódó nehézségeket. És addig? — Azzal, hogy csatlakoz­tunk búzával is az IKR-hez, új és jobb termőképességű fajtát kapunk. Hogy ez meny­nyire válik be, az idei ara­táskor eldőL Másik biztos pontunk a kertészet, azon be­lül is a dinnye. Hagyomány, hogy Csányból érkezik hoz­zánk a »szakértő«. Már itt is van, családjával otthont épít a dinnyeföld szélén, s még a napokban megkezdi a magok tápkockákba ültetését. Az idén a szövetkezet dolgozói közül néhányan szintén meg­próbálkoznak dinnyével, ki­sebb területen. A főagronómus arról is tá­jékoztat, hogy még ez évben megkezdik a régi tehénistálló átalakítását korszerű szakte­leppé. Tervek, eredmények és jelentős beruházások. Így fo­galmazható meg a mérleg Pusztakovácsiban. Vagy ahogy ők látják: a szint tartása, és a továbblépéshez szükséges tartalékok képzése. Boncsik András Célszerű ösztönzés A múlt évi termelési ered­mények alapján a Bárdi bükki Állami Gazdaság 571 ezer fo­rint célprémiumot fizetett ki dolgozóinak. A termelőhelye» ken végzett munka minősége és mennyisége volt az irány­adó: területenként meghatá­rozták a feladatokat és az ösztönzésre fordítható össze­geket, s ott, ahol lehetett — Kétezer tonnával több műszál A Magyar Viscosa Gyár Nyergesújfalun az Idén mintegy negyvenféle műszáltermékből 28 ezer tonnányit állít elő. A múlt évihez képest a kétezer tonnás többlettermelést a ter­melékenység fokozása, illetve az új PAN-H üzem munkába állása tette lehetővé. Termékeik 32 százalékát exportálják Lengyelországba, Ausztriába és Angliába. például, az állattenyésztésben —, negyedévenként értékelték a teljesítést. A növény- és a gyümölcstermesztésben évente kétszer, a betakarításokat kö­vetően végezték el ezt. A fő- ágazatvezetők prémiuma meg­határozott összeg volt, s ezt arányosan fölvehették — ha rászolgáltak. A dolgozók cél­prémiumát a közvetlen mun­kahelyi vezetők osztották szét, együttműködve a társadalmi szervek képviselőivel. A mód­szer végeredménye : minden eddiginél nagyobb — 10,3 mil­lió forintos — nyereséget ért el tavaly a gazdaság. Most azt tervezik, hogy a célprémium jól bevált formáját némi fi­nomítás után március végén megbeszélik a dolgozókkal, s ha egyetértenek vele, az idén szintén alkalmazzák a munka hatékonyságának növelése ér­dekében. A bárdibükkiek módszere azt példázza, hogy a körülte­kintően, a feladatokat és a dolgozók érdekeit egyeztető premizálási terv és annak kö­vetkezetes végrehajtása ad­hatja csak meg a kívánt ered­ményt. Nem mindenhol dolgozzák ki így a föltételeket, vagy ha a tervezés elérj is ezt a szin­tet, a gyakorlati alkalmazás már sántít Előfordul esetle­gesség, megalkuvás, kapkodás, és ha nem érik el a kitűzött célt az adot,t munkahelyen, méltatlankodik ■ a vezetőség: »Pedig ösztönző célprémiumot is adtunk...« Bizony, adtak. A dolgozók fölvették, mint olyan pénzt, amelyre rászol­gáltak. Hogy megilleti-e őket, vagy sem. azt döntsék el azok, akik kidolgozták a premizálási föltételeket, és akiknek egész éven át figyelemmel kellett volna kísérniük a gyakorlati al­kalmazást. Azt, hogy vajon ér­vényesül-e a valamit valami­ért elv... Autóbuszon hallottam a be­szélgetést arról, hogyan »csá­bította« ismerősét az egyik dolgozó arra a munkahelyre, ahol ő dolgozik. Elmondta, I mikor kezdenek, mit dolgoz­nak, s mennyi az elérhető leg- nvagasabb havi kereset. »És mi van ebben a keresetben ? Már úgy értem, mi jön hozzá az alapbérhez?« A »csábító« részletezte a kereset összete­vőit, a műszakpótlékot és egyebeket. »Prémiumot nem adnak?« Az idősebb szaki 'hí- mezett-hámozott, végül ki­bökte: »De, adnák... Negyed­évenként. Ha minden renoöen vari Tudod, rendszeresen el­lenőrzik ... Összejöhet egy pár ezres is, ha jól kijön a lépés. De csak akkor, ha kijön. Ed­dig még nem volt okunk pa­naszra ...« Erre aztán félre nem ismerhető kézmozdulattal következett a vélemény: »Ahol dolgozom, ott a prémium rend­szeresen benne van a keres­ményben. Mint az alapbér. Amíg igy fizetnek, maradok.« Aligha tévedek, ha azt ál­lítom, hogy a módszer, me­lyet a beszélgetés takar, nem ritkaság. A bárdibükkiek pél­dája ezért érdemes arra, hogy több helyen kövessék. Megéri, ezt tanúsítják a gazdaság múlt évi eredményei. a. F. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom