Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-07 / 56. szám

/

Vereséget szenvedtek a somogyi csapatok

/ fFo&fftatât s 4. oldalról)

átütőerő. így a lelkes vendégek végül is megérdemelten jutottak a két pont birtokába. Jók: Németh I. (a mezőny legjobbja), Szalai, Molnár, Szabó F, illetve Máté, Nagy.

Kálmán Ferenc

További eredmények: PVSK —KOMÉP 0:0, SeUye—Bábolna 1:0, Oroszlány—Rákóczi SE 1:Ó; Soproni Textiles—Péti MTE 2:0, Bauxitbányász—Kőszeg 0:0, Bakony Vegyész— Soproni KSE 3:0, Véménd— Répcelak 4:1, Sabária—Keszthely 3:1.

A . bajnokság állása î

L PVSK

23

13

4

6

39-16

30

2. Ajka

23

11

7

5

40-24

29

3. Repcelak

23

13

3

7

38-30

29

4* Bauxitb.

23

10

8

5

35-24

28

5» Oroszlány

23

12

4

7

34-30

28

8» Bakony V.

23

9

8

6

28-22

26

7. NTE

23

9

8

6

30-33

26

8. Pét

23

10

5

8

27-23

25

9. Rákóczi

23

10

4

9

27-16

24

10. Véménd

23

9

fi

8

37-27

24

11. Bábolna

23

9

8

8

29-22

24

ti. KOMËP

23

8

8

7

30-31

24

13. Sabaria

23

10

4

9

25-26

24

14. S. Textt

23

10

4

9

38-41

24

15. Senye

23

8

4

11

22-30

20

16. Siófok

23

7

5

11

26-27

19

17. Kiss SE

23

6

3

14

26-50

15

18. Sop. KSE

23

3

8

12

29-44

14

19. Kőszeg

23

4

6

13

23-47

14

20. Keszthely

23

3

7

13

28-53

13

A fehémadrágos siófoki támadók harca a levegőben.

u

Meglepetésekkel kezdődött megyei labdarúgó-bajnokság

(Folytatás a 4. oldalról)

vezettek. Szünet után a hazaiak feljavultak, és ekkor már csak a gólkülönbség volt kérdéses. GóUövők: Vinkler (2), Hegyesi (2), Somogyi illésből). Jók: Jezeri, Bíró, Vörös, Vinkler, illetve Lővéri, Kövesi, Pandúr, Vucseta.

Rákóczi ifi III.—Lakácsa ifi 8:1

Perényl Gy8r*y

Barcs—Zimány 2:0 (1:0)

Barcs, 400 néző. V.: Halász.

Barcs: Tóth — Kiss (Takács), Erdelecz. Deák, Gölöncsér, Pintér. Studer, Keíe, Bátort, Murányi (Varga), Gulyás. Edző: Marion ■János. Zimány: Kocsis — kovács, Kéki, Barna (Kelemen), Nagy, Visnyei, Hidegh I- Harangozó, Tóth, Kesztyűs, Hides H. Edző: Takács Ferenc.

Jó iramú, küzdelmes mérkőzésen a vendégek igen lelkesen játszották. A barcsiak csak keservesen tudták megszerezni a két pontot. GóUövők: Bátort, Varga. Jók: Tóth, Gulyás, .illetve Kéki, Hideg II.

Barcs ifi—Zimány ifi 6:0

Pandúr Ferenc

Somogyszob—Balaton- f öld vár 2:2 (1:2)

Somogyszob, 200 néző. V.: Korvicska.

Somogyszob: Kárai — Btrkás,

Bálint, Varga, Pintér 1. (Pintér L.), Baksa, Kuti, Hóka (Brandt- müUer), Pánza, Bódis, Fehér. Edző: Balogh Sándor. Balatonföid- vár: Gál — Lendvai, Kovács, Kurdi n. (Piros), György, Acs, Kertész, Rózsa, Szakács, Gacs, Kurdi L Edzó: Kovács István.

A forduló válogatottja:

Major (Csurgó) — Kesztyűs (Lengyeltóti), Kövesi (Lakácsa), Kolozs (Latinca SE), Ve- csera (Latinca), Vinkler (Táncsics), Kertész (Balatonföld- vár), Pasztusics (Lengyeltóti), Pintér II. (Balatonbogtár), Riba (Szönyi SE), Hideg II. (Zi- mányJ.

A bajnokság állásai

Jó erőben levő csapatok íagy küzdelmét hozta a találkozó. Mindkét oldalon sok íelyzet maradt kihasználatla- íuL Az eredmény igazságos, kiállítva Kurdi I, a labda el- •úgásáért. Góllövők: Bódis, Cuti, illetve Rózsa (11-esből). Cuti (öngól). Jók: Nárai, il- etve Kertész, Szakács,

Balaton]öldvár ifi— Somogyszob ifi 3J

Birkás József

1= Táncsics SE

18 12

4

2 63-tS

28

2. Marcali SB

18 10

5

3 49-15

25

3. VB5M Vasas IS 10

5

3 34-14

25

4. Bare*

IS 10

«

4 28-18

24

5. Nagyatád

18

9

4

5 28-21

22

8. Tab

»3

9

3

6 30-33

21

7. Kadarkút

18

»

2

7 11-33

20

8. B.-boglár

sa

8

4

6 32-26

20

9. Latinca SE

18

1

4

7 21-32

18

10. Lengyeltóti

18

8

4

8 36-39

16

1L Csurgó

13

6

4

8 21-34

16

12. ».-földvár

18

4

4

8 33-31

14

13. B.-leUe

18

4

2

10 34-34

14

14. Zimány

18

6

2

10 24-38

14

15. Szőnyi SE

18

5

4

9 32-37

14

16. Lakócsa

18

5

2 11 27-46

12

17. Fonyód

18

5

1 12 21-52

11

18. Somogyszob

«8

2

6 10 27-53

10

öt kisregény- és elbeszélés- ^ Fonó munkás Kisszínpad bemutatója kötet — többségük kétszer. * J

többségük kétszer,

Az első tanító

háromszor is megjelent — számtalan folyóirat-publikáció, hivatásos színtársulatok és amatőrszínpadok produkcióinak tömege bizonyítja Csingiz Ajtmatov magyarországi népszerűségét A sikerben bizonyára nem csekély része van az egzotikumnak, az altáji, tiensaní tájak vonzerejének, a tolsztojian széles, szép természetleírásoknak, s még inkább a helyhez és időhöz nem kötött általános humanista tartalomnak, amelynek kerete a kirgiz író műveiben rendszerint az elavult feudális előítéletrendszer és az új életmód összeütközése. A tragikum elmélyítésére szó’- gál a szerző — a mi irodalmi Hagyományainktól sem ioegen — »gyermekkuttusza« : A'/tiiiatov csaknem valameny- nyi alkotásában kicsinyek sínylődnek az elmaradottság és a haladás malomkövei között,. Mezítlábas aulbéli pa- raszlíiűrskák és kislányok, akik tanulni szeretnének, szakítani szüleik emberhez nem méltó életformájával, de a kitörést megakadályozzák — vagy legalább megnehezítik — a primitív házassági szokások, a földhcziagadtság, a háborús körülmények.

Az eposzlan széles hőmpölygésű leírások közt tehói drámai töl lé- ' ' lyafliktushely- zetek rejlenek. Kibontásuk,

«kihegyezésük, hálás dramaturgiai feladat, -ami ugyanakkor törvényszerűen együtt jár az ázsiai környezet arculatának és a meseszerűségnek az »elsikkasztásával«, az általános emberi tartalom javára. Ezt a természetes kettősséget tapasztalhattuk vasárnap délután Mosdóson, a tüdőszanatóriumban a darab magyarországi ősbemutatóján is, a Fonómunkás Kisszínpad előadásában.

Fiatalember étkezik az eldugott hegyi falucskába, hogy — a Komszomol felszólítására — iskolát alapítson, betűvetésre tanítsa a gyermekeket. Am dühödt ellenállás fogadja: ha nekünk jő volt a régi életmód, jó lesz az utódainknak is — mondják a falubeliek. Az első tanító mégis összegyűjti a kicsinyeket, lassacskán elkezdődik a tanítás. A legtehetségesebb, legszorgalmasabb diák egy Alttnaj nevű serdülő lányka, akit — Ajtmatov ezt is csodálatos finomsággal sejtet5 meg —nemcsak a tudásvágy hanem a tanító iránti csírázó szerelme is az istállóból átalakított iskolába csábít.. Rokonai innen rabolják el, s adják — másod-k

feleségnek — egy környékbeli pásztorhoz, akitől tanítója menti meg, s küldi a városba tanulni.

Amint e nyúlkfarkinyi cselekményvázlatból is kiderül, a kisregényben — és az adaptációban — hallatlan gyorsasággal váltakoznak drámai momentumok költői pillanatokkal. Az előadásnak is ez a jól adagolt hatáskeltés a legnagyobb erénye. A címszereplő az első jelenetben úgy robban be a színre, mintha ósdi plakátról lépett volna le, s csak később döbbenünk rá, hogy ez a gyakran idejétmúltnak vélt oratorikus har- sányság itt alapvetően szükséges. (Remek háttér hozzá a jelzett díszletek fehér alapszíne.) Dicséretes az a feszültségteremtő képesség, mellyel az átdolgozó Vértes Elemér az eltávozott tanítóra való várakozás jelenetét megkomponálta — a beszéd helyett a fényhatások váltakoztatásá- val —, és a farkasok elöl menekülés izgalmát az erősödő dobszóval kifejezte. A fürdés jelenetében — az erőszakosan asszonnyá tett leány megtisztulásának jelképes ér*

' A dalok Kubába hívtak

Nagy sikerű hangversenyt

adott vasárnap kora délután Kaposváron, a Latinca Sándor Művelődési Központban a hazánkban tartózkodó kubai Moncada- és a budapesti Kor- morán-együttes. Szereplésükben fölfedezhettük, hogy az elkötelezett fiatalok közös nyelven beszélnek, zenéjük pedig a folklórból táplálkozik.

A SÁÉV KISZ-bizottsága hívta meg a két kitűnő zenekart, a forró hangulatú bemutató — a színpad szereplőin kívül — az ügyes szervezők érdeme is volt.

A VIT történetében eddig egyedülálló, hogy nem európai ország rendezi a találkozót: Kuba készül erre az eseményre. A vendéglátók máris igyekeznek gondoskodni arról, hogy minél többen vegyenek majd részt a világ haladó fiataljainak XI. találkozóján. Ezt tükrözi a Moncada-együttes világ körüli turnéja is, hazánkba Berlinből érkeztek, ott részt vettek a DÍVSZ X. közgyűlésén. Említhetnénk azt is, hogy hangversenyükkel agitáltak az NSZIC-ban, hamarosan pedig az Egyesült Államokban teszik ugyanezt. Budapesten felvételt készített műsorukról a rádió és a televízió, néhány vidéki városban szintén találkoztak a fiatalokkal.

A kaposvári VIT-koncert a

Népszínház Kormorán-együt- tesének a bemutatkozásával kezdődött Műsorukban többnyire megzenésített József- Attila-, Ady-verseket hallottunk, az élő költők közül Weöres Sándor, Szécsi Magda és Ratkó József játékos és társadalmi töltetű versei hangzottak fel az együttes igényes,

A Moncada-együttes,

régi stílusú zenéjének a nyelvén. Mezőségi széki népdalokra »•ültették. át a költők gondolatait (Tegnap készült el a Weöres Sándor Holdfényt vetettem kezdetű versére, egy mezőségi népdalra komponált szerzeményük rádiófelvétele.)

A Moncada-lázadás 20. évfordulójának a tiszteletére alakult meg Havannában az egyetemi tanárokból, egyetemistákból álló Moncada- együttes, melyet a havannai televízió rendezője, Jorge Gômez irányít. A haladó gondolkodású fiatalok a roppant színes, gazdag kubai, latin- amerikai népzenét gyakran ötvözik mai témájú, politikai mondanivalójú versekkel. Talán náluk figyelhettük meg legjobban, mennyire fontosnak tartják a zenei anyag mellett a politikai agitációt. Megrendítő dallal emlékeztek Ch* Guevarára.

A Moncada a latin-amerikai

zene hangszereinek az arzenálját vonultatta fel. A három-négy húrú gitárok mellett egyedülálló hangszer a charango, a tutu nevű övesállat hátpáncéljéíból készült gitár, vagy az afro-kubai stílust közvetítő egyszerű »ládacsalád., mely dohként szolgál a zenekarban, s megemlíthetjük a lóállkaipcsot is. Az egykori rabszolgák hangszerel voltak ezek.

A vendég együtteseket a megyei KlSZ-bizottság és a SÁÉV KISZ-bizottsága olyan ajándékokkal jutalmazta, melyek a március 5-i sikeres hangversenyre emlékeztetik a kubai és a magyar együttes fiataljait

H órán jó Barna

NÉGY MEGYÉBŐL

Szakmunkások verset mondtak

Baranya, Somogy, Tolna és

Zala szakmunkásképzőinek vers- és prózamondói, irodalmi színpadai vettek részt azon a területi versenyen, melyet szombat délután és vasárnap délelőtt rendeztek meg a kaposvári 503-as számú Rippl-Rónai József Ipari Szakmunkásképző Intézetben.

Vesztesei nem voltak ennek a vetélkedőnek, csak nyertesei. S nem azért, mert Bogdán János igazgatóhelyettes mindenkinek átnyújtott egy díszes oklevelet és egy könyv- utalványt. Mindenki nyert, mert a részese lehetett egy jól megszervezett, élményekkel

telmezésén kívül — tetszett a méi téktartó, ízléses erotika, amely szinté-.* elidegeníthetetlen része Ajtmatov világának. Az előadás sikerében nagy súllyal esett latba a két főszereplő — Nagy Zsuzsa és Horváth Péter — átélt, de sohasem külsőséges játéka, kidolgozott szövegmondása.

Gyenge megoldás tehát nem akadt — vitatható azonban igen. Úgy érezzük, a »mesebeli igazságszolgáltatás« nem volt teljes a vétkes »férj« megbüntetésének elhagyása miatt, s az emlékezés, a lel- kiismeret-.vizsgálat funkcióját ellátó keretjáték mellőzése szintén hiányérzetet ébresztett a művet ismerő nézőben. Hiszen a professzorrá lett kislány és a postai kézbesítővé »degradálódott, tanító elmaradt találkozása a darabnak nemcsak általános emberi, hanem konkrét történelmi távlatot is adhatott volna. A prológus és epilógus helyére beépített »songok« csak részben pótolják a keretjátékot

A Fonómunkás Kisszínpad második Ajínutíou-produkció- ja mindezek ellenére tudatosan komponált, igényes munka, sok-sok torokszorító pillanattal, hiteles . összhatással. Érdeklődéssel várjuk Ajtma- tov-cdklusuk harmadik darabját, a Korai darvak című kisregény átdolgozását.

Lengyel András

szolgáló versenynek, programnak. A szombati versenynap végén a diákok színházjegyet kaptak, közoßen nézték meg a Liliomfit

Maga a _ vetélkedő azt bizonyította hogy egyre több az olyan szakmunkástanuló, aki munkája, intézeti kötelezettségei mellett szabad idejében önmagát teszi gazdaggá irodalmi ismeretek befogadásával, sőt azok másokkal való megismertetésével. S ez a tény nemcsak őket, hanem tanáraikat is dicséri, ahogy ezt a kétnapos vetélkedő végén Dévényi Róbert rendező, a zsűri elnöke összefoglalójában kiemelte.

Tavaly óta minőségben is nagyot változott a vers- és prózamondó-verseny, irodalmi színpadi vetélkedő mezőnye. A versenyzők nagy része felkészültebben, előadói stílusát fejlesztve jelent meg a nagyszabású kaposvári bemutatón.

Három irodalmi színpadot láttunk. Az első, a zalaegerszegi 407-es intézet csoportja még előadási stílusát, hangját keresi, ez érződött produkcióján, a Héphaisztosz kovács történetét feldolgozó mitológiai mesén. »Meddig pusztul halomra az ember az istenekért?« — ezt kérdezte a produkciójuk. S választ is adott a kérdésre, Zeusz-buktatót. Sikeres részletek jó megvalósítását gyengítették a kevésbé jó megoldások. Nem ez volt viszont a jellemző a barcsi 525-ös számú szakmunkásképző együttesére, mely a Góg és Magóg fia címmel Adyért perlő műsort hozott el a találkozóra. Pernyeszi Zoltán »fiai« határozott fellépésükkel, átéltségükkel jó benyomást hagytak a közönségben. Az egységesség volt a legjellemzőbb produkciójukra. A házigazda intézmény, a kaposvári 503-as Ipari Szakmunkás- képző Intézet irodalmi színpada is bemutatkozott Én szólok, Kuba! című igényes, szépen megszólaltatott műsoruk méltán aratott sikert. Zenével. tánccal tették teljesebbé produkciójukat. Rendezői ötletekkel segítették a befogadást. A színpad tagjai tisztán

artikulálnak, pontosan értelmezik a verseket, prózai részeket A pódiumprodükció látványával is hat a nézőre. A Kuba történelmét, s a for» radalmat felidéző műsort Friss Imréné rendezte, Mit- nyán Mihály szerkesztette, a művészeti vezető Galicz János.

Tizenhárom prózamondó nevezett a versenyre. Illyés Gyula, Solohov, Móra Ferenc, Moldova György, Móricz Zsig- mond, Karinthy Frigyes, Ag- nyija Barto, Sz. Lukács Imre, Rónaszegi Miklós írásaiból hallottunk. Itt is, a versek választásánál is nagy felelősséget vállal magára a fellépő, önmagáért és az íróért egyaránt. Az választ jól, aki életkorának, egyéniségének a legmegfelelőbb irodalmi anyag mellett dönt Ez szombaton a mohácsi Jánics Ágnesnek és a kaposvári 503-as intézet tanulójának, Orsós Andrásnak sikerült legjobban. Jánics Ági Karinthy Frigyes Ki kérdezett? című, az alkotó felelősségéről szóló írásával lett nyertes, Orsós András Móricz Égi madár című prózájának részletével a második.

A vasárnapi versmondóversenyen — már a szám is örvendetes — harmincnyolcán indultak. Radnóti, Váci Mihály, Ady, Szabó Lőrinc, Petőfi mellett Weöres Sándortól. Pákolitz Istvántól, Burns-től, Kosztolányitól hallottunk verseket. A népes mezőny jelentős része élményt adó versmondással próbált helyet biztosítani magának a díjazottak között A zsűri két első díjat adott ki. Nagy Zsuzsanna a kaposvári 512-es intézetből érett előadásmódjával magasabb nívót képviselt a mezőnynél. a pécsi Fekete Jolán pedig választásával, érzelmi azonosulásával tűnt ki. A hat egyenértékű második hely jutalmazottjai: a bonyhádi Németh Mária, a nagy- kanizsai Kottái Erika és Rónai Andrea, a kaposvári Nagy István, a pécsi Erdőst Tünde, a szekszárdi Betz László. Eredményes, szép két nap volt.

Les ko László

VIT-koncert Kaposváron