Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

Volt, van és lesz ?! H a a nyolcórás napi mű­szak teljesítményét száz százalékosnak vesszük — s ez jóindulatú feltételezés —, akkor a napi 10 órás műszakban dolgozó ember teljesítménye 85 száza­lékos, a »12 órás műszakban dolgozóé már csak 75 száza­lékos. A két, illetve négy túlórával meghosszabbított műszakért természetesen tisz­tes túlóradíj jár. Ezt is be­kalkulálva a képlet így fest: minél több a túlóra, annál magasabb a bér, és alacso­nyabb a teljesítmény. Erre az összefüggésre nem magyar, hanem francia kutatók hív­ták fel a figyelmet. Lengyel kutatók viszont szoros összefüggést mutattak ki a túlórák számának növe­kedése és a munkahelyi bal­esetek száma között. Bebizo­nyították, hogy a növekvő túl­órázás következtében nemcsak a rríunka minősége romlik, hanem a munkások olyan pszichofizikai állapotba ke­rülnek, ami már önmagában is oka a termelési költségek növekedésének és a termelé­kenység romlásának. E meg­állapítást erősítik azok az amerikai vizsgálatok, amelyek szerint — az ottani munka- szervezési feltételek között — csak három túlóra alatt ér­hető el az a termelési ered­mény, melyet a fizikai mun­kásak normál munkaidőben, két óra alatt teljesítenek. Egyszóval : a teljesen auto­matizált munkák kivételével, a túlórában végzett munka eredménye lényegesen kisebb, mint a törvényes munkaidő alatt elérhető eredmény. Nyil­vánvaló: az ember nem képes napi 12—13 órát azonos in­tenzitással és azonos haté­konysággal végigdolgozni. Mondom : nyilvánvaló... Leg­alábbis a külföldi szakiroda- lom szerint. Mert ilyen ter­mészetű hazai vizsgálatok után hiába is kutatna az em­ber. Nincsenek. Holott az is nyilvánvaló, hogy az iménti megállapítások nemcsak a francia, a lengyel vagy az amerikai iparra jellemzőek. Nálunk a túlóra a világ leg­természetesebb jelenségei kö­zé tartozik; afféle előre ter­vezett »kapacitástartalék«, olyan szükséges rossz, amely ellen legföljebb zsurnalisztikái eszközökkel. módszerekkel emelünk szót, ám a valóságos okok vizsgálatával, elemzésé­vel nem sokat1 törődünk. Túl­óra volt, van és lesz... A statisztikai adatok is ezt bi­zonyítják: gyenge első ne­gyedév — újabban már ez sem megy túlórák nélkül —. némileg erősebb második ne­gyedév, majd »időarányosan« növekvő túlóramennyiség a harmadik negyedben, és végül a »mindent bele« állapot az utolsó három hónapban. És ez nemcsak a negyedévekre, a dekádokra is jellemző. Hosz- szú évek óta, sőt: egyre job­ban terjednek az olyan bé­rezési, jutalmazási formák, amelyek a — kollektív szer­ződésekben rögzített — túl­óraszabályok kijátszására engednek következtetni. A mozgóbérek felhasználásának részletezése is arra utal, hogy még az egészségre ártalmas munkakörökben is növekszik az illegális túlórázás. Mert ilyen is van. S nincs az a statisztikus, aki legalább megközelítően kimutathatná az úgynevezett »fekete« túl­órák mértékét. Az imént idézett külföldi vizsgálatok eredményeiből kö­vetkezik, hogy a túlóra rossz üzlet a munkaadó számára. És nem jó a munkásoknak 6em. Nemcsak a nagyobb elfáradás, a nagyobb balesetveszély miatt, hanem mert a rendsze­res túlmunka, érthető módon, zavarja az ember biológiai és társadalmi életét. És mégis: a túlóra nemcsak a munkáltató által előre be­tervezett »kapacitásbővítés«, hanem a munkavállaló által is szívesen vett keresetnöve­lési lehetőség. Üjságcikkek nem szólnak róla, de néhány szociológiai vizsgálódás fel­hívta a figyelmet arra. hogy a munkások egy része egyál­talán nem tiltakozik a túlóra ellen. Sőt: bizonyos ese'ekben a munkavállalási feltételek közé sorolandó a túlórabizto­sítás. Arra is akad péTda: ha a vállalat vezetői már nem tűrik a minden mértéken fe­lüli túlmunkát, akkor a mun­kások megtalálják a módját, hogy kikényszerítsék a továb­bi túlórát. No, nem azért, mintha nem tudnának elsza­kadni a munkahelyüktől, mintha mindenáron még töb­bet és többet akarnának telje­síteni, hanem — tessék egy pillantást vetni a keresetek időszakonkénti alakulását jel­ző statisztikákra —, mert szá­mítanak a tólóradíjjal pótlé­kolt keresetre. Ez a bérsta- tisztika ugyanazt jelzi, amit a túlórastatisztika: az év első három hónapjának átlagkere­sete messze elmarad az év utolsó negyedében elért kere­setektől. E zen a ponton a túlóra­probléma átcsap a bér­szabályozás problémá­jába. S előáll a furcsa hely­zet: miközben a szakszervezet harcol a mértéktelen túlórá­zás ellen, hivatkozva a mun­kások érdekeire, könnyen szembetalálhatja magát éppen azokkal, akiknek az érdekeit védi. S mert ez csöppet sem kívánatos állapot, talán érde­mes'lenne a szakszervezetnek belevágnia a nagy feladatba: sokoldalúan és részletesen elemezni, hogy a túlórázás miért is tartozik gazdasági életünk szűnni nem akaró, káros jelenségei közé. 1 Vértes Csaba Kontaktlencse — szemüveg helyett Kevesen tudják, hogy a ke­ret nélküli szemüveg, a kon­taktlencse alkalmazásában ha­zánk úttörő volt. Bár tömeges alkalmazására csak az utolsó 40 évben került sor, története régebbre nyúlik vissza. Előd­je, a kontaktkagyló első pél­dányai 1888 óta ismertek, de készítésének technikai nehéz­ségei miatt ezek még nem ter­jedhettek el. 1922-ben a jénai Zeiss-gyár nagyobb választékú kontaktüveg-sorozatot hozott piacra, hogy rendelését meg­könnyítse. Az igazi előrelé­pést 1939-ben a polimetil- metakrilátból készült törhe­tetlen műanyag kagylók beve­zetése jelentette: ez a mű­anyag néhány év alatt kiszo­rította az üveget. Kitűnő fel­dolgozhatósága tette lehetővé 1948-ban egy újabb változatá­nak, a korneális kontaktlen­csének, vagyis mai formájának a megszületését. Rájöttek ugyanis, hogy ha a kontakt­ka lylónak csak a középső, op­tikai részét helyezik a szarú- hártyára, e kis lencse magá­ban is jól megtapad, s viselé­se sem különösebben zavaró. Az eltelt három évized alatt a kontaktlencse elve lényegében nem változott, de jobb hord- hatóságát számos új megoldás segítette. Felismerték, hogy a lencse annál jobban viselhető, minél kevésbé akadályozza a sza­ruhártya oxigénellátását. Az akrilát anyag az oxigént nem ereszti át, de a lencse belső görbületének megfelelő kikép­zésével meg lehet valósítani az általa takart szaruhártyarész légzését. Az ilyen lencse nem tapad szorosan, hanem vékony könnyhártyán úszik s mivel pislogáskor folyamatosan cse­rélődik alatta a könnyréteg, 10—16 órán keresztül viselhe­tő. IgÉÉK!® 0 Somogyi Néplap A'hatvanas években új len­cseanyagot fedeztek fel. a hidroxi-etil-metakrilátot. Ez az egyébként szilárd anyag élet­tani sóoldatba helyezve meg­duzzad, folyadékot szív magá­ba, és puhává válik. A belőle készült lencse a szemre he­lyezve csaknem érezhetetlen. Hátránya, hogy ezt is naponta le kell venni a szemről. • Világszerte folynak a kuta­tások új kontaktlencse-anya­gok előállítására. Egy amerikai kutatócsoport kidolgozta a cel- lulóz-acetátbutirátot, amely egyesíti magában a kemény és a lágy lencse tulajdonságait. Ugyancsak újdonság a szili- konkaucsuk lencse, amely ta­lán hosszabb ideig tartó vise­lést tesz majd lehetővé. A kontaktlencse rohamos fejlődése valószínűsíti, hogy viselése néhány éven belül minden, állandóan szemüveget viselő részére lehetővé válik. És akik olvasó és távollátó szemüveget viselnek, azok ré­szére is kísérleteznek a bifo­kális kontaktlencsével, bár ennek a megszokása — leg­alábbis jelenleg — nagyobb nehézséggel jár. Sokak véle­ménye szerint ezért nem fogja kiszorítani « hagyományos ke- r<-’ -s szemüveget. Képünkön: Angliában elő­állított bifokális kontaktlen­cse. Távollátásra a lencse kö­zépső része, olvasásra a széli része alkalmas. A Nap kél 5.30 — nyugszik 18.09 órakor A Hold kél 20.43 — nyugszik 8.26 órakor MÁRCIUS 29 SZERDA Auguszta A várható időjárás: Napközben gyengén felhős, száraz, enyhe idő. Túlnyomóan mérsékelt, változó irányú szél. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma: 12—17 fok között lesz. Távolabbi kilátások péntek reggelig: Felszakad a felhőzet és csak c.szórtan várhatók kisebb esők. A hőmérséklet emelkedik. Legalacsonyabb hajnali hőmérséklet: plusz 1, plusz 6 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet 12—17 fok kö­zött. .Jelentős mennyiségű (legalább 5 mm) csapa­dék az ország területének 20 százalékán várható. 75 évvel ezefSn, 1903. március 29-én kait meg — 45 éves koróban — Danke Pista, a kiváló nótasacrzó. A nemcsak hazánkban, hanem nemzetközileg is ismert ci­gány származású nótaszerzó 1858 júniusában született Szatymazon, s 15 esztendős volt, amikor cigányzenekart szervezett és vezetett szülő­falujában. Hamarosan Szeged­re került; első dalait Blaha Lujza tette népszerűvé. 1890- ben felköltözött Budapestre, s itt néhány év múlva elnyerte az Új Idők című rangos iro­dalmi folyóirat pályadiját. Az 1890-es években daltársulattal járta be az egész országot, fellépésével mindenütt háttér­be szorítva a német daltársu­latok korábbi népszerűségét. Nemzetközi turnékra is vállal­kozott; egyebek között járt Oroszországban. Mivel a hang­jegyíráshoz nem értett, dalait mások lejegyzése nyomán is­merjük. Nyomorúsággal küz­dött egész életében, s elhatal­masodó tüdőbaja korán vég­zett vele. Szegeden temett.-k el, ott áll szobra is. — Kitüntetés. A Népköz­társaság Elnöki Tanácsa több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége, valamint köz- é’eti munkássága elismerése­ként 75. születésnapja alkal­mából Vas Zoltánnak, a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrend kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést teg­nap az Országházban Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese adta át, jelen volt Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság osztályve­zetője. — Televíziós alkotásokból nagyszabású nemzetközi be­mutatót rendeznek március 27.—április 3. között Milánó­ban. A Magyar Televíziót a »Münnchausen , fantáziaor­szágban« és a ö-Mesék az Ezeregyéjszakából« című tv- játékok képviselik. — Ezer méter körüli mély­ségből 52—90 fokos termál­vizet hoztak felszínre a fú­rások Szegeden. A magas hő­mérsékletű és gazdag termál­vízkincs komplex felhaszná­lására tervpályázatot hirdet­tek. — Sikeresen folynak a leg­újabb szovjet teherszállító re­pülőgép, az AN—72 próbaút­jai. A nem mindennapi kül­sejű gép — két hatalmas hajtóművét a szárny fölé építették — rendkívül jól mutatkozott be: a legkülön­bözőbb repülőtereken képes le- és felszállni, nagy terhe­léssel és igen gazdaságos az üzemeltetése. — \ földcsuszamlások Dél­Szerbiában egy év alatt ösz- szesen 700 millió dinár kárt okoztak. A kiadós esőzések következtében a legutóbbi he­tekben hat helyen volt föld­csuszamlás, közülük a legna­gyobb Brod falu és a Szász­fává folyó között; több mint egymillió köbméter föld és kő indult meg. A mai ügyeletes: Gombos lolán Telefon: 11-510, este 8-ig. A Kaposvár és Vidéke Afész azonnali belépéssel felvételre keres 1 SZAKKÉPZETT SZAKÁCSOT, 4 KÉZILÁNYT. Jelentkezés Afész, Kaposvár, munkaügyi csoportjánál, Kaposvár, Budai Nagy Antal u. 9. (17564) — Minősítő bemutatót tar­tott tegnap a balatonboglári Vikár Béla diákszínpad. A bogiári diákszínjátszók a Feltámadás Makucskán, A ti- szaeszlári nagy per, A nagy- idai cigányok színpadi válto­zatát mutatták be. — Az Otthon és család cí­mű összeállításunkat — aayagtorlódás, miatt — a holnapi számunkban közöl­jük.' — Ismét kitört az Etna vasárnap, öthónapi nyugalom után. Központi kráteréből sű­rű lávafolyam és sötét füst­felhő áramlik. A kitörést nem előzték meg azok a figyel­meztető jelek,' amelyek a vulkáni tevékenységet álta­lában előre jelezni szokták. — 110 éve szüléiéit Makszim Gorkij, a világhírű proletár­író, a szovjet irodalom atyja. Gorkij ma a Szovjetunióban a legnagyobb példányszám­ban kiadott írók között sze­repel. A szovjet hatalom hat évtizede alatt a Szovjetunió népeinek 92 nyelvén, 158 mil­lió 517 ezer példányszámban, 3135 kiadásban láttak napvi­lágot művei. — 223 hektáron termelnek burgonyát a barcsi termelő- szövetkezet darányi kerületé­ben. A termelés biztonságá­nak növelése érdekében az idén a terület több mint ne­gyed részén öntözéses ter­mesztést folytatnak. Űj szovjet gépkocsik próbája Az Autó- és Autómotor-központi Tudományos Kutatóinté­zet Moszkva környéki próbaterepe 40 négyzetkilométer alap­területével egyike a világ legnagyobb gépkocsi Vizsgáztatópá- lyájának. A 96 km hosszú, különleges útszakaszon sebesség­vizsgálatra alkalmas, göröngyös, patkó alakú, homokos, ka­nyargós, meredek és lejtős részek váltják egymást. Képün­kön: A »Nyiva« próbája magas hóban. — Az országúira zuhant az amerikai haditengerészet egy vadászgépe, és nekiütközött egy arra haladó teherautónak hétfőn, a kaliforniai San Die­go melletti katonai támasz­pont közelében. A gép má­sodpilótája életét vesztette, a teherautó utasai könnyebb sé­rüléseket szenvedtek. — Hárommillió 700 ezer márkáért került a nyugat- németországi Mainz birtoká­ba egy különlegesen becses régiség: az első kétkötetes Gutenberg-biblia. A ritkasá­got, amelyet a mainzi Guten- berg-múzeum állít majd ki, amerikai könyvkereskedőtől vásárolta a város. — A Leningrad! zenei ta­vaszt március 31. és április 7. között rendezik meg. Az idei í -dezvényen 15 európai és amerikai ország zenebarátai vesznek részt. — Hatalmas árvíz pusztít Mozambikban, a Zambezi-fo- lyó völgyében. A halálos ál­dozatok száma 44-re emelke­dett és 40 000 ember maradt hajléktalanul. Az árvíz több száz hektáron pusztította el a termést és jelentős károkat okozott az állatállományban is. — Kormányozható léghajó­kat akar beállítani utasok és gépkocsik szállítására a Ion doni Airfloat Transport cég A 427 méter hosszú léghaj. a tervek szerint Rolls Royce motor hajtaná, óránként 14c kilométeres sebességgel. A héliummal töltött, tehát nem robbanásveszélyes légi jármi egy-egy úton 250 gépkocsit és ezer utast, vagy gépkocsik nélkül háromezer utast vihe majd a fedélzetén. — Elveszettnek hitt kora beli híradó- és dokumentun filmek kerültek elő a köze múltban szovjet filmarch vumokból ; Leninről készü tek. A filmkockákon látha. juk Lenint családja körében, egy május 1-i felvonuláson, t ’.Jet tartva Petrográdban, s amikor a Vörös téren fel­avatja az Októberi Forrada­lom hőseinek síremlékét. — Válaszfal perlitből. Könnyű és jól szigetelő vá­laszfal gyártását kezdi meg hamarosan a tapolcai perlit- üzem. Az agyag, cement és gipszkötéssel készülő elemek egyaránt használhatók térel­választásokra és burkolólap­ként. — Értesítjük a lakosságot és a közületeket. hogy március 30- -án Csokonyavisonlán országos állat- es kirakodóvásár 1c». <17«H

Next

/
Oldalképek
Tartalom