Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

) Kellemes ünnepeket! TARKA XXXIV. évfolyam, 73. szám. Vasárnap, 1978. március 26. Művelődés, sportolás Tanfolyamok, versenyek a MEDOSZ rendezésében Holnap: színházi világnap Kerek c világon, ahol csak kigyúlnak a rivildalámpák, a színházi világnapot üduözlik. Köszöntőnk a határon inneni nézőkön és művészeken kívül hadd szóljon a határon túli színházakhoz is, a magyarul és szlovákul, magyarul és romá­nul, magyarul és szerbül játszó társulatoknak: szivünkben együtt ünnepelünk velük és kívánunlt nekik sok örömet a munkában és munkájuk sikerében — ezeklcel a gondolatokkal köszönti Örkény István március 27-ét, a 17. színházi világna­pot Magyarországon. A köszöntő — amely holnap elhangzik a tévében, a rádióban, a magyarországi színházak előadásai előtt — a továbbiakban arról szól, hogy a sokévezredes in­tézmény. a színház fölött megkongatták a lélekharangot a film, a rádió, a televízió feltalálása után. Ám a bajt látók jós­latára rácáfolt az idő: a színház ma éppen olyan életteli és fontos intézmény, mint eleink korában volt, sőt, ha lehet, még élőbb és fontosabb. A régi kalendárium tele volt jeles ünnepekkel, amikor az emberek egymással találkoztak. A mi korunkban ritka a közös élmény, az együttes megrendülés. A sok kultikus ün­nep közül maradt azonban a színházi este, amikor te'e vára­kozással elindulunk, hogy nevetve vagy könnyezve, ismeret­len sorsokat éljünk át. Nincs, ami ezzel versenyezhetne, nem is lesz, amíg szükségét érezzük a találkozásnak, a föloldódás­nak és annak, hogy zz életről élő emberek szóljanak, — mondja az író. (Örkény István üzenetét a Csiky Gergely Színházban Vajda László Jászai-dijas színművész olvassa fel, j Mesél a bécsi erdő előadása előtt.) A Nemzetközi Színházi Intézet Végrehajtó Bizottságának és 17. kongresszusának határozata szerint ez évtől világszer­te nemzetközi üzenet köszönti a színházi világnapot. Világirodalmi könyvtár A Szovjetunióban befejező­dött »A világirodalom könyv­tára« 200 kötetes sorozatának kiadása. A minden tekintetben egyedülálló monumentális so­rozat első kötete tíz évvel ez­előtt, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordu­lóján látott napvilágot, az utolsó kötet pedig az óeszten dő utolsó napjaiban került a könyvesboltokba. A sorozat összpéldányszáma 60 millió 300 ezer kötet. A gyűjtemény százmilliók számára teszi hoz­záférhetővé a világirodalom remekeit A szakmai és politikai is­meretek gyarapítására, az ál­talános műveltséghez nélkü­lözhetetlen tájékozottság megszerzésére eredményesen mozgósítja tagjait megyénk­ben is a MEDOSZ. A képzés és továbbképzés haszna kimu­tathatóan jelentkezik Somogy mező- és erdőgazdasági üze­meiben, s azokon a munka­helyeken, ahol a vízügyiek dolgoznak. 1975-ben hetven­egy tanfolyam szolgálta a szakszervezeti politikai okta­tás célját, tavaly már 131 ilyen tanfolyam indult a me­gyében. Politikai és szakszer­vezeti mozgalmi kérdésekkel — különböző tanfolyamokon — csaknem kétszázötvenen ismerkedtek. A MEDOSZ ti­zenkét somogyi alapszerveze­te 3—4 napos oktatások során több mint 370 reszortfelelőst képzett és több tanfolyam volt a szocialista brigádok fel- ! készítésére is. Sikeresen megbirkóztak a közművelődési feladatokkal is. Az elmúlt két évben megha­ladta a háromszázat azoknak a dolgozóknak a száma, akik megszerezték a bizonyítványt az általános iskola 7. és 8. osz­tályáról, 635 felnőtt pedig szakmunkás-bizonyítvány bir­tokába jutott. A két év alatt megtartott, több mint 1200 kulturális és 800 ismeretter­jesztő rendezvény is a szak- szervezetek jó munkáját di­cséri. Az olvasási lehetőségek is bővültek, tíz új könyvtár jött létre, s ma már 36 mű­ködik a mezőgazdasági, erdő- gazdasági és vízügyi üzemek­nél. A szervezett foglalkozá­soknak negyven klub ad ott- I hont. A szakszervezet a testneve­lés. a tömegsport fejlesztésére is ösztönöz. Ez idő szerint több mint száz tömegsport-szakosz­tályuk működik; a múlt év­ben negyvenhat intézménynél 3700 dolgozó vett részt aktí­van a sportmozgalomban. Kü­lönösen színvonalas rendez­vényként tartják számon az évenként sorra kerülő megyei MEDOSZ sportnapokat. A ta­valyi országos természetbarát­találkozó példás megrendezé­sével méltán vívtak ki elis­merést a somogyiak. Ellenőrizték a gyógyszerreform hatását Nem nőtt a fogyasztás! Tavaly az egy évvel koráb­binál 7,5 százalékkal többel költöttünk gyógyszerre. Ponto­sabban: ennyivel nagyobb ér­tékű volt a lakosság gyógyszer- fogyasztása. Ezt azért szüksé­ges hangsúlyozni, mert a 7,5 százalékos többlet nemcsak, és nem is elsősorban mennyiségi növekedést jelez. Legalább ennyire kifejezi a hosszú idő óta jellemző irányzatot: a haté­konyabb, drágább gyógyszerek iránti igények fokozódását. Ami a laikus beteg és a gyó­gyító orvos igénye egyaránt. Az 1977. évi gyógyszerfo­gyasztási adat érdekessége azonban korántsem ebben rej- iiA. Hiszen a tavalyi esztendő volt az emlékezetes változás óta az első, mérhető kerek idő­szak. A gyógyszerrendelés új módjának — mondhatni ■— próbája. Érdemes emlékeztet­ni, hányszor hangzott el javas­lat, sürgetés, a vényírás re­formjára. Az orvosok — főként a körzetben dolgozók — teher­mentesítésére, a vény-nyilván- tartás ellenőrzésével járó ad­minisztrációs terheli csökkenté­sére. így került sor 1977. január l-én az »újításra«, amelynek lé­nyege a korábbi 15 százalékos térítés helyett egységes árrend­szer bevezetése, a naponta szükséges fájdalom-, lázcsilla­pítók, az egyes vitaminok re cept nélküli hozzáférhetőségé­re. Ma már felesleges lenne fel­sorolni, milyen orvosságra mi­lyen előírás tartozik. A patiku­sok — dicséret érte — hihetet­lenül gyorsan megtanulták az új rendet, és lassan-lassan a betegek is megszokták. Meg­szokták azt is, hogy nem kell nyakló nélkül gyűjteni a gyógyszert. A fogyasztás ugyanis — bizonyság rá a 7,5 százalék — nem haladta meg a korábbi évek átlagát. Sőt, va­lamivel az alatt maradt. És — ami szintén nem mellé­kes — a körzeti, az üzemi or­vosnak több ideje jut a gyógyí­tás tényleges feladatára. Érdemes volt tehát bevezet­ni a reformot, U M. Régi muzsika kertje Május elejétől szeptemberig öt kiállítóművész tárlatát ren­dezik meg Balatonbogláron a kápolnákban. Két új műfaj is bemutatkozik az idén: Fett Jolán Munkácsy-díjas textil- művész és Perez János Mun­kácsy-díjas ötvösművész kiál­lítását május 7-től láthatja a közönség. Hagyományos műfa­jokban — a szobrászatban, grafikában, festészetben — Kossuth-díjasaink alkotásai val ismerkedhetnek meg a nyaralók, a balatoni nyár ven­dégei. Július 2-től tekinthetik meg Reich Károly grafikáit, Somogyi József szobrait a képzőművészetek iránt érdek­lődők. Imre István festőmű vész tárlata az ősz ígérete. Tavaly a balatonboglári ká- polnatárlatokat ötvenezer em bér nézte meg, az idén sem számítanak kevesebb érdeklő­désre. Régi muzsika kertje elneve­zést kapta tavaly a Vörös ká­polna tövében létesült sza­badtéri rendezvénysorozat, melyben zenei és irodalmi es­tek kaptak helyet. Az idén júliusban és augusztusban minden hétfőn gondoskodnak Bogláron hangulatos program­ról: július 3-án Sebestyén Já­nos csembalóművész, Kovács Loránd fuvola- és Pászthy Júlia énekművész ad hang­versenyt. A bogiári szabadtérin au­gusztus l-én mutakozik be a Növi Sad-i Rádió zenekara. másnap — a szintén jugoszláv — Vukica nevű népi együttest láthatjuk. Új bolt, új vásárlók Tavaly november végén nyi­tott új helyén a barcsi köny­vesbolt. Üj, emeletes épület földszintjén hívogatja a vásá­rolóival a szép üzlet. Móricz zisigmond egy gondolatát vá­lasztották az eladók munkájuk mottójául: »Hiszem, az embe­riség jövőjének rendkívül fon­tos alapja a könyv.« Ez a jö­vő megvalósulóban van. Szépirodalom, művészettel foglalkozó művek, műszaki szakmunkák, útikönyvek, le­xikonok egyaránt megtalálha­tók a barcsi áfész boltjában. Otártics Ferencné, Takács Mi- hályné és Wéber Mária a színházbarátoknak is tud drá- maaníológiákat ajánlani. Anoulich, Alekszandr Szuho- vo-Kobilin, O’Casey színmű­vei egyaránt megtalálhatók a polcokon. Húsvétidőben vi­szont nem érkezett új ifjúsá­gi irodalom. Pedig erre az ün­nepre inkább a gyerekek kap­nak könyvet. Cooper, May Ká­roly, Exupéry regényei azon­ban még kaphatók. De nemcsak könyveket áru­sítanak az új boltban. A ha­mar népszerűvé vált posztereit valószínűleg kiszorítják a la­kásokból a giccset. A föld­gömb is keresett árucikk. Akárcsak a lemezek. Amióta zeneiskola működik Barcson, megnőtt Bach, Vivaldi, Csaj' kovszkij, Bartók művei iránt a kereslet. Néha a »szom­szédból« jugoszláv yásárlók is érkeznek: komoly zenét, vagy népzenét keresnek. S találnak is. A forgalom az új helyen — a tavaly ilyenkorihoz viszo­nyítva — százötvenezer forint­tal emelkedett. Most négy- százezer forint értékű szelle­mi áru fogyott cl eddig. Csalódott, életúnt ember a 33 esztendős kercseligeti Ko­vács Lajos, az elektroncsőgyái segédmunkása. Válságba ju­tott családi életével, társta- lanságával magyarázza ezt. A bíróságon azt mondta: — Beismerem tettemet.., Kérem a tisztelt bíróságot, hogy szabadságvesztésem ide­je alatt kötelezzen kényszerel­vonó kezelésre...! A Kaposvári Járásbíróság dr. Pap Tamás tanácsa — mi­vel az ügyész is ezt javasolta, a vádlott utolsó, bűncselek­ménye, meg korábbi ügyei is ezt indokolták — eleget tett a kérésnek. Ugyanis Kovács La­jos személye nem ismeretlen a bíróság előtt. Először 1963-ban, vagyon elleni bűncselekmény miatt, a Kaposvári Járásbíróság 4 év 9 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Három esztendő múlva 1 év 3 hónap a büntetése, lo­pás miatt. 1968-ban tiltott ha­tárátlépés előkészítésének bűntettéért 10 hónapot kapott. Néhány évi szünet követke­zett: 1974-ben Székesfehérvá­ron ítélték el — emberölési kísérlete miatt — 4 évi sza­badságvesztésre. Tavaly augusztus 21-én sza­badult Sopronkőhidáról. Né­hány hónapig dolgozott. Az idén azonban, februárban, or- ( Az utolsó szó jogán: „Kényszerelvonó kezelést kérek” voshoz ment, hátfájdalmai miatt táppénzre szeretett vol­na menni, de a körzeti orvos nem tartotta indokoltnak a kérését. Budapestre utazott, egész nap ivott, s úgy jött vissza Kaposvárra. A késő délutáni órákban betért a ren­delőintézetbe, s másnap, feb­ruár 15-én reggel onnan vit­ték el a rendőrök. — Azt hittem, van még rendelés, bosszúból mentem, hogy orvosomnak bebizonyít­sam az igazamat. De már csak takarítókat láttam. Elbújtam, s amikor távoztak, bezárták az épületet, keresni, kutatni kezdtem. Az egyik nyitva felejtett iroda, ugyancsak nyitva ha­gyott szekrényében talált egy magnetofont és egy üveg ko­nyakot. Mindkettőt magához vette. Az üvegnek hamarosan neki is látott, s mint aki ott­hon érzi magát, az első eme­leti folyosón levő heverőre fe­küdt aludni. Ott találták meg reggel a rendőrök. Kovács Lajos eddig 11 évet töltött börtönben. Most dr. Pap Tamás tanácsa jogtalan behatolás útján elkövetett lo­pás bűntette miatt — nem jogerősen — 2 évi, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyektől. Elrendelte a bí­róság a szigorított őrizetét is. SOROK Figye’messég Egy társaságban a SZOT-üdülőkről van szó, mire valaki megjegyzi: — A legpraktikusabb és legfigyelmesebb vezető az egyik balatoni üdülőben van. — Miért, mi van ott? — Ott kérem, reggel hatkor egy alkalmazott csengővel bejárja az összes folyosókat, és kiabál: »Hat óra, mindenki vissza a sa- já.t szobájába!« Hidegvér Akadály A professzor felesége jajveszékelve rohan be a dolgozószobába, és ejfuló hangon mondja: — Jaj, jaj! — Mi történt? — kérdi a professzor. — Jaj, jaj, Laci fiúnk lenyelt egy gombostűt. — És ezért csapsz olyan nagy lármát? Itt van egy másik gombostű. Divat Két elegáns nő beszél­get délelőtt a cukrászdá­ban. — Te — mondja az egyik —, hallom, hogy a kutyák már nem lesznek divatosak, mert megint a gyerek jön divatba. — Jó, jó — aggodal­maskodik a másik —, de mit csináljunk majd a gyerekkel, ha megint ku­tya lesz a divat? Merészség Kovács leül Szabó mellé a kávéházban, és magá­ból kikéivé mondja: — Most aztán alaposan megmondtam a vélemé­nyemet egy bokszbajnok­nak. __ — Ne mondd — csodál­kozik Szabó —, és nem lett belőle semmi kelle­metlenséged? — Nem — felel! Ko­vács —, mikor dühbe jött, visszatettem a . telefon- kagylót. Kovács felül a vonatra. A szemközti ülésen egy százhúsz kilós hölgy ül, és keservesen sír. — Miért sír kérdi részvéttel Kovács. — .Hogyne sírnék — fe­leli zokogva a hölgy —, mikor már hat órája uta­zom ezen a vonaton, és nem tudok leszállni. — Hogyhogy? — Hát tudja, kérem, én egy kissé molett vagyok, és a keskeny vagonajtón keresztül csak háttal tu­dok leszállni. Valahány­szor nagy nehezen eljutok az ajtóig, és egyik lábam már a lépcsőn van, a vo­nat fütyül, a kalauz oda­rohan hozzám, visszalök a kupéba, és udvariasan így szól: — Csak gyorsan tessék beszállni, asszonyom, a vonat már indul. Smegyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Foszerkesztő-h. : Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latine Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándo utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár postafiók 31. Telefon: 11-510. Felelős kiadó: Doniján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünK meg cs nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft Index : 25 967. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári -üzemé­ben, Kaposvár. Május 1. u. Ifi* Felelős vezető: Tarkas Bcla igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom