Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-25 / 72. szám
» Ki KAPJA ÉS HQ VA SZÓL? Pedagégusak szakszervezeti üdülőkben — Tt.t van Tatabánya, tessék beszélni! — Halló! Van egy gyes-es beutalónk Zebegénybe, nincs rá szükségetek? — Sajnos, nincs. Közel van hozzánk... A telefonbeszélgetés-részletnek a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa üdülési felelősének, dr. Nagy Gyulá- nénak az irodájában voltam fültanúja a közelmúltban. A párbeszéd jól példázza a téma összetettségét: van beutaló, de az egyik területtől távol esik, a másikhoz közel; tavaszi hónapra szól, s nem nyárra;- hegyvidékein van az üdülő, s nem a Balaton-parton (az utóbbinál az sem mindegy, hogy északi vagy déli oldali üdülésre jogosít-e a beutaló). Röviden szólva: hiába sokasodnak a magánnyaralók, a hétvégi házak, gyarapodnak és korszerűsödnek a vállalati meg az üzemi üdülők, nőttön nő az érdeklődés a szakszervezeti üdülés iránt Somogybán. — Tizenöt évvél ezelőtt mindössze 2236 felnőttet — a szakszervezeti tagság 3,7 százalékát — és 533 gyermeket üdültethettünk. Azóta ezek a számok 5900-ra, illetve 900-ra módosultak. A szervezett dolgozóknak azonban így is mindössze 5,3 százaléka jut beutalóhoz. Dr. Nagy Gyuláné táblázatokat mutatott arról, milyen üdülési lehetőségeket kapott a megye — számítógépes elosz , tás alapján — az országos központtól. A módszer objektivitása nemcsak a beutalók darabszámában érvényesül, hanem a tumusbontásban, az üdülőhely kijelölésében (meleg víz, magaslati helyek stb.), sőt még az osztályba sorolásnál is. Az évi munkamegosztást tekintve sajátos réteget képviselnek a pedagógusok. Üdültetésüknél az látszana ésszerű megoldásnak, ha az úgynevezett szorgalmi időn kívüli időpontokra — nyári, téli és tavaszi szünetre — kapnák a legtöbb beutalót Hogy ez koránt sincs így, erről a Pedagógusok Szakszervezetének megyebizottságán győztek meg. Gavora Zoltánné, a megyebi- zottság titkára például elmondta: — Nem mai keletű ez a problémánk, sürgetjük is a megoldást, de nem sok sikerrel. Szeretnénk a nyárra minél több beutalót kapni, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy más szakmáknál szintén ragaszkodnak ehhez az időszakhoz. A saját szervezésű üdültetés csak részmegoldásként jöhet számításba — Hajdúszoboszlón, Sopronban, Hévízen és Harkányban van bérelt szobánk —, hiszen csak szobát adunk, az étkezést és más, a szakszervezeti üdülőkben biztosított szolgáltatásokat saját zsebből , kell fedezniük azoknak, akik ezt igénybe veszik. Nemcsak a somogyi pedagógusok érdekvédelmi szervezetének vezetői törik a fejüket a megoldáson. Sopronban közös üdülőt építenek ötvenmillió forintért. Az országos létesítmény megvalósításához a pedagógusok somogyi szervezetei az évi összbevétel öt százalékát adják öt éven át, s előreláthatóan 1981-ben élvezhetik az anyagi hozzájárulás gyümölcsét S addig? Tasnádi József, a megyebizottság politikai munkatársa szerint: — Különféle megoldásokkal próbálkozunk, most például új üdülőt vettünk Fonyódligeten. De nem üzemel már a boglár! üdülőnk, mert korszerűtlen, nem felel meg a célnak. Így az újjal kaptunk 20—22 férőhelyet, a régivel viszont el-, vesztettünk kilencet... Az SZMT üdülési felelősével jó a kapcsolatunk, szól is, ha valamilyen lehetőség kínálkozik, de ő is csak abból adhat, ami megmaradt, vagy valamelyik szakmától visszakerült hozzá. Lényegében 40—45 napra szűkül a pedagógusok nyári szabadsága, amikor munkakiesés nélkül vehetnének részt szak- szervezeti üdültetésben. A nyárom 76 dolgozónk élhet ezzel a lehetőséggel, ennyien kaphatnak jegyet Ha figyelembe vesszük, hogy tavaly a szakszervezeti taglétszámunk 7358 volt, bizony az első látásra kiderül: nem sokan üdülhetnek szakszervezeti beutalóval a főidényben. Hogy ez egy-egy intézményünknél miképpen jelentkezik, erre itt vám az 503-as Ipari Szakmunkásképző Intézet példája Mintegy száz szakszervezeti tagunk dolgozik ott, közülük huszonheten igényelték beutalót, természetesen többségük a főidényre. De mindössze egy nyári jegyre van esélyük! Dr. Nagy Gyuláné: — Főidényre az idén a beutalók 24 százaléka szól, ez 3 százalékkal több a tavalyinál. Ezt is arányosan kapják meg a megyebizottságok, a központ által előírt kulcsszám szerint. A pedagógusok a 333 beutalóból főidényre a már említett jegymennyiséget kapták, ebből kedvezményes felnőttüdülésre 25, családos pihenésre 18 beutaló jogosít, ezenkívül más lehetőségek is adottak a főidényben való szakszervezeti üdülésre. Az összes felnőtt üdülőjegyből, melyet a megye kapott, 3222 kínál belföldi kedvezményes üdülésre módot, s ennek 17 százaléka jut a főidényre. A Siófokon épülő kollégium már eleve úgy készül, hogy nyaranta üdülésre is alkalmas legyen, itt somogyi pedagógusok is helyet kaphatnak — majd. Lehetőséget látnak abban is, hogy elnéptelenedett iskolák tantermeiből összefogással hétvégi pihenőhelyeket hoznak létre. De nyújthat-e ez végleges és megnyugtató megoldást? Megpróbáljuk az Illetékesekkel körüljárni a pedagógusok üdülési gondjait — annak reményében, hogy másutt is fölfigyelnek erre, és segítenek az orvoslásban. Hern esz Ferenc Szakközépiskolai szakmunkásképzés Somogybán Az összefogás próbaköve T ársadalmi fejlődésünk jelenlegi periódusában emberi és gazdasági szempontból egyaránt létfontosságúvá vált egy olyan szakmunkásképzési mód bevezetése, amelynek eredményeként a tanulók nemcsak szakmai ismereteket bizonyító oklevelet, hanem széles körű általános műveltségről tanúskodó érettségi bizonyítványt is kapnak. (Csupán egy adat a képzettség fontosságának szemléltetésére: a Csepel Vas- és Fémművekben a közelmúltban végzett kísérletek igazolták, hogy az érettségizett szakmunkások két hónap alatt végzik el ugyanazt a munka- mennyiséget, amelyhez az érettségivel nem rendelkező dolgozóknak hat hónap szükséges!) Indokolt hát, hogy az ország több mint kétszáz szakközépiskolai osztályában jó tízezer tanuló kezdje meg tanulmányait szeptember 1- től az új szakmunkásképzési rendszer keretében, 76 szakmában. A négyéves képzés részleteiről, az óraszámokról, a szakmai és közismereti tárgyak arányáról nemrégiben részletesen hírt adtunk. Azóta a megyei terveket is kidolgozták a tanácsok, üzérnek, iskolák illetékes vezetői. Az adatok — szerencsére — nem azokat igazolják, akik korábban áltól startottak, hogy az új iskolatípus bevezetésében egészségtelen arányeltolódás következik majd be az iparilag fejlett megyék javára Somogy nem hazánk ipari termelésében való részesedése, hanem lakosságának száma alapján kért és kapott kilenc osztályt öt szakközépiskolában, ami — az arányokat figyelembe véve — semmivel sem kevesebb, mint Pest, Borsod, Hajdú-Bihar és Győr- Sopron megye részvétele. A tervek az ipar és a mezőgazdaság szakmunkásigényeit is többé-kevésbé megfelelően tükrözik, tár így is akad jé néhány szakma, amelynek oktatására döntő szükség lenne — a bevezetés azonban a »-körülmények hatalma«, a személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt meghiúsult. Nézzük a részleteket! Kaposváron, az élelmiszeripari szakközépiskolában két osztálynyi — körülbelül hatvan — diák kezdheti meg ősszel tanulmányait a cukorgyártó szakmában. Újdonság, hogy a tanulók gépészeti képzést is kapnak majd. A kaposvári gépészeti szakközépiskola esztergályosokat, géplakatosokat Filmjegyzefc #f# az sír a 9 Társadalmi kérdésfelvetéssé általánosuló sportfilm Rényi Tamás új alkotása, a K. O. Hőse Csüngi, az örök második. S a bajnok — a sztárA névtábla Jani bácsi, a vén telekkönyvi róka világító kopaszságával: azonnal fölhívta magára a régi lakók figyelmét. A gangról húszán is nézték tar feje búbját, és érdeklődve lesték széles karmozdulatait, ahogy a tnítorszállítókat dirigálta. Az öreg hamarosan észrevette a közönséget, és rövid újságírói pályafutásának hatvan éve elraktározott bohémságával pukedlizve felkiáltott az emeletre: — Szervusztok, gyermekeim, én vagyok a Jani bácsi! Ezzel belopta magát a tősgyökeres bérháziak, szivébe, örömmel állították meg a lépcsőfordulóban, és a lepcses szájából állandóan áradó enyhe szilvóriumszagot megbo- i sátra diskurálgattak vele. Különösen a huszonéves lányok kedvelték, mert mindig mondott valami csiklandósat, amivel érdemes volt eldicsekedni a barátnőknek, »még a vén kujonnak is tetszem» jelszóval. Janika — mert Így nevezték és így szólították, amit öreges bölcsességgel el is tűrt — Hidegék és Melegék közé költözött. A két család békésen megfért, egymással, csak b lakók tréfálkozására válaszoltak egyforma ingerültséggel, és a pajkos gyerekek krétafirkálmányait pucolták le közös erővel a falról, de félig-meddig belenyugodtak a vezetéknevük miatt évek óta tartó hecckampánybtu Még örültek is a nyugdíjas Jani bácsinak, mert végtelen szabad idejében elintézte az apróbb bevásárlásokat, és a balatoni ikervilla megvételekor egy hétvégi sütkére- zésért és néhány üveg asztali fehérért zugír ászkodott nekik. Az öreget senki sem kereste, de Hidegék és Melegék, tartózkodó emberek lévén, mégis mindennap unszolták, rakjon ki egy névtáblát, mert sohasem lehet tudni, és ők nem szeretik, ha hozzájuk ok nélkül csöngetnek be. Janika ilyenkor furcsán viselkedett. Gyanús volt a dolog, meg nem is, hogy miért magyarázza fél órán keresztül a névtábla helytelenségét, de mert egyszer sem kellett miitta hiába ajtót nyitni, a Hideg és a Meleg házaspár megelégedett a mindennapi tréfás kérdéssel: Már megint szilvóriumra ment a névtáblapénz? Egyik nap János bácsit nyugdíjastalálkozóra hívták a telekkönyvi hivatalhoz, és az invitálására kiküldött két liflander Hidegékhez és Melegekhez is becsöngetett, hogy valami Jani bácsit keres. Másnap a két asszony nyomatékos felhívást intézett az öreghez névtáblaügyben, ö szomorúan nézett, bekocogott a lakásába, előhúzta a fiókból a negyvenéves réztáblát, és remegő kézzel kezdte az ajtóra szerelni. Hidegné és Melegné távolról nézve nyugtázta a dolgot. Csak akkor közelítettek az ajtóhoz, amikor a vén kopasz már visz- szabújt az odújába. Egyszerre kezdték olvasni a kalligrafikus, békebeli vésnök által metszett betűket. Forró János... Az öreg házban altkor a üvöltözés még egyszer sem volt. Az asszonyok egy órán keresztül rlkoltoztak. És Janika hiába mutatta be a személyi igazolványát, hogy 6 nem akart senkit sem sértegetni és nem is viccelődött, mert valóban ez a neve, kegyvesztett lett a lakóknál. Ha a postás nagynéha megszánja, és megisznak a kiskocsmában egy felet, János bácsinak könnybe lábad a szerrie, és dünnyögni kezd a nevéről, m,eg a szerencsétlen apjáról, aki Fleschról magyarosított. L. F. sportoló — éppen a legjobb barátja a magánéletben. A »Ha Vörös Jóskát megve- rem«-életcél, vágy jegyében élő ökölvívónak most végre reális lehetősége van a győzelemre. Vörös, az olimpiai -bajnok edzőjét vesztette, házassága felborul, válságban van, súlyfölöslegge! küszködik. a sport anyagi javak megszerzésének eszközévé vált értékrendszerében. Tehát: itt a pillanat... Ki is ez a Csüngi, az örök második? Vidéki — pécsi, de lehetne bármely más város sportkörének a versenyzője. Pestről, az anyaegyesülettől »szegődött el«. Szürke egyéniség? Korántsem. Jellegzetes típusa az ökölvivóvilágnak. Vagány, de nem primitív fokon. A főváros munkáskerületének szülötte, apja valaha bajnok volt, Európa legjobbja. A sport éietelfeme, a győzni aka- ras természetes és állandó cél. A rlngben a tudás és az ügyesség dönt, a. fair play szellemében, ez a természetes. Csüngi így tanulta az apjától, a. Draculának becézett bajnoktól. Így is szokta meg. Ha alulmaradt, önmagában kereste az okot Csakhogy — s ez Rényj kritikája — manapság olykor nem a ringben dől el a küzdelem. Ország—világ sze- meláttára — hiszen a tévékamerák is jelerp vannak — Csungit a pontozók megfosztják a győzelemtől, noha Vörösre kétszer is rászámolnak. »Bunda«-mérkőzés ez anélkül, hogy Csüngi tehetne róla. A mérkőzésnek nemcsak ő a vesztese, hanem a sportmorál is. S itt, e pontozói »tévedésben« nemcsak a Vörös- námbusz — olimpiai bajnok — játszik közre. Nemcsak az,, hogy nincs merszük megfosztani a magyar bajnokságtól. Arról van szó, hogy ringen kívüli érdekek dominálnak, teszik sötét üggyé a tiszta sporttot: lakásmanipuládó, a dédelgetett kedvenc rossz értelmű patronálása, érdekellentétek stb. S ebben — noha Vörös beismeri, hogy vesztett — ő is hibás. Részese egy áramkörnek, mely Csungit, a gyanútlant sújtja földre. Tulajdonképpen itt válhatna általános mondanivalójává a film: hogyan torzulhatnak el kétszer kettő egyszerűségű és tisztaságú dolgaink olykor önös érdekek, manipulációik hatására. Kaja bácsi, az edző — Inke László »testreszabott« szerepe mondja is: »Neked volt igazad, ' fiam, én nem tudtam, hogy csak úgy lehet győzni, ha agyonvered az ellenfeledet.« De gyengítik ezt az általánosító szándékot a megvalósítás kevésbé sikerült momentumai. Müller Péter forgatókönyvének segítségével Rényi Tamás hiteles mun- káscsalád-mikrovilágot teremt: az apa — Bencze Ferenc — nem akar operálókés alá kerülni, lánya nem lát túl a konyháján, nagyobbik fia idegenbe szakadt, unokája már magyarul sem tanult stb. De hosszú és .közhelyes riport készül a bajnok Vörössel, s gyakori közhelyes szövegek hangzanak el más jelenetekben is. Igaz viszont, hogy a kültelki vagány hangnem találat. Cserhalmi György, Juhász Jácint, Hunyadkürti István, Gáti Oszkár, Orbán Sándor ökölvívó, Kiss Mari és Sáfár Anikó alakítja a fontos szerepeket, jóL Operatőr: Zsombolyai János. S* L és könnyűszerkezet-lakatosokat képző három osztályába 90—100 tanuló iratkozhat be. A megyeszékhely mezőgazda- sági szakközépiskolájában két osztályt indítanak az új tantervek alapján szarvasmarhatenyésztő és állategészségőr szakmában. (Ez az új foglalkozás kizárólag szakközépiskolában sajátítható el. Jelentőségére mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy az állatállomány elhullásának öt- tíz százalékos csökkenésével az állategészségőr-képzés valamennyi költsége egy-két év alatt megtérülne!) Tabon egy osztálynyi tanulót fogadnak a szakközépiskola mezőgazdasági gépszerelőket képző osztályába. A ba- latonboglári kertészeti szak- középiskolába 30—35, a szól clés gyümölcstermesztő szakma iránt vonzalmat érző diák kérheti felvételét A közismereti tárgyak tanárainak létszáma a kilenc osztály igényeinek kielégítéséhez elegendőnek látszik, a szakoktató azonban rendkívül kevés. Az iskolák részben pályázatok kiírásával, részben műszaki tanároknak — óraszámuk egy részében — szakoktatóként való alkalmazásával, részben nem pedagógus szakemberek meghívásával igyekeznek a létszámgondokat megoldani. Ami a tárgyi feltételeket illeti, egyes iskolákat váratlanul ért a reform. A kaposvári élelmiszeripari szakközépiskolának például — két új tanműhely kialakításához — csaknem 350 000 forint »gyorssegélyre« lesz szüksége, s Tabon nem sokkal különb a helyzet. A z oktatás üzemi »háttere« szintén biztosítottnak látszik a Balaton- boglári Állami Gazdaság, a buzsáki téesz, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság, a cukorgyár, a VBKM, a MEZŐGÉP és a Finommechanikai Vállalat által. A helyi üzemek vezetőinek jó szándéka, segítőkészsége tehát nem vonható kétségbe, ám ugyanez nem minden esetben állítható a »finálék« országos irányító központi airól. Az országos szakmunkásképzési alapból Somogy az idén mindössze 3,7 millió forinttal részesül, ami a múlt évi summának alig több mint fele. S a támogatást kérő »petíciók« gyakran válasz nélkül maradiak — mint legutóbb a Finommechanikai Vállalat budapesti központjánál Hasonlóan járt a balatonszabadl November 7. Termelőszövetkezet. Az új szakmunkásképzési mód első tanulságára nem kellett hát sokat vámunk. Megalapozott képzés csak a nagyüzemek megfelelő segítségével mehet végbe; a helyi vezetés jóindulata ehhez kévése L A. Régészeti leletek Indiában Az ahmadpuri hegyekben, Vidlh városától kb. 20 kilométerre, az Indiai Régészeti Intézet munkatársai több mint 50 barlangot fedeztek fel A barlangok falait ősi rajzok díszítik. A rajzok állatcsordákat, vadászjeleneteket ábrázolnak., A legnagyobb rajz — egy elefánt figurája — bét négyzetméter. Az ősi mesterek 4 színt használtak: feketét, zöldet, fehéret és pirosat. A rajzok stílusa, valamint a barlangokban talált munkaeszközök arra engednek következtetni, hogy az alkotások a paleolit-korszakból valók. Somogyi Néplap a
