Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-19 / 67. szám
\ Amíg hemutatják... 150 éve született a nagy norvég drámaíró Ibsen Magyarországon Gobbi Hilda és Jávor Pál a pr— Gyntben. (Nemzeti Színház, 1911.) Rendelkező próba À rendező jelenetről jelenetre ismerteti a színészekkel és a technikai személyzettel az előadás menetét, valamint nagy vonalakban vázolja a szereplőknek az egyes jelenetek külső és belső történését: utasításokat ad a legfontosabb járásokra, színpadi helyzelváltozásokra. A színészek a szerepeket ilyenkor még olvassák, feladatuk az alapvető ismeretek megszerzése. A Csiky Gergely Színházban megfigyelői lehettünk a rendelkező próbáknak is: Móricz Zsigmond Rokonok című müvének színpadi változata már ebben az alkotói periódusban is csaknem igazi helyszíneken valósult meg. A színpad előtere hármas tagolású. Íróasztal jelez hivatalt baloldalt, középen a polgármester tárgyalószobájának vaskos, kényelmes ülőalkalmatosságai, jobb oldalt a Kopjáss-lakás hálószobája. Ezek mögött, félemelet magasságban — narancssárga drapériadarabokkal borítva — székek: az irreális, vagy annak tűnő események zajlanak majd az állványzat tetején. Babarczv László főrendező állandó mozgásban van a színpad és a nézőtér között. Éppen azt a jelenetet próbálják, mely a főügyésznek megválasztott Kopjásst a beiktatás másnapján mutatja. Felesége, Hina — Molnár Piroska — kávét hoz tálcán. És leveleket. Ismerősök, ismeretlenek gratulálnak Kopjáss "-mennybemeneteléhez«. Kopjáss olvasgatja a többségükben hízelkedő gratulációkat. — Kopjáss most fanyarokat mond, de mégis mintha hájjal kenegetnék — foglalja össze a főügyész mostani lelkiállapotát a rendező. Már halljuk is az egyik levelet Papp István — Lajos bácsi alakítója — olvassa az irrealitás helyszínen. Mintha Kopjáss előtt felrémlene gyerekkora kedves mulattatójá- nak alakja, hangja. — Figura leszel, kicsit szürreális festmény, keretben — tájékoztatja Babarczy a színészt — Vedd kicsit ízes be- szédűre Lajos bácsit; falun él. Látszólag lelassul minden odafönt a színpadon: teremtő vajúdás ez. Minden mondatot többször elismételnek, keresik a legmegfelelőbb hangsúlyokat: mindent el kell mondaniuk a megformálandó alakokról. Rajhona Ádám — a leendő Kopjáss főügyész — még farmerben, pulóverben, de a válláról — egyelőre képzelt — prémes kabátot ka- nyarít le. Molnár Piroska kifelé menet csak egyetlen rövid szót mond Lajos bácsi gyors információszerzéséről. Fullánk a férjébe, akiben élednek a rokonságérzet csírái. Berci bácsi — Dánffy Sándor — érkezik, kéztárós »-Szervusztok, gyerekek! Itt a Berci bácsi !«-val. Már ül is le. — Ez rögtön leül a főhelyre. Ez rögtön otthon van mindenütt! A mondat azt bizonyítja, a színészek önállóan is építenek magukban, megkeresve a figura lelki ítiozgatórúgóit, kielemezve azok kapcsolatait a többiekhez stb. Több hétig tartó színpadi munka kezdődött. L. L. Henrik Ibsen norvég költő, drámaíró, akinek most ünnepeljük 150. születésnapját, Shakespeare és Molière mellett talán a legnépszerűbb «magyar« színpadi szerző. Magyar nyelven először az aradi színház mutatta be »A társadalom támaszai« című drámáját 1887-ben, darabjai azóta állandóan műsoron vannak színpadjainkon. A magyar szellemi életrç gyakorolt hatásáról Ady szavai vallanak: »Költők, piktorok, szobrászok, muzsikusok, gondolkodók és epikureu- sok új világot láttak meg általa. Ha lesz a mi korszakunknak eldicskednivalója a kul- túrhistória előtt, a legelsők közölt majd Ibsenre mutat.« Ady értékelése kiállta az idők próbáját. Ibsen korának, a forradalmi reményeket érlelő, emberi jogokat, szabadságeszméket meghirdető és saját reményeibe vesző XIX. századnak valóban reprezentáns alkotója. Pályája a forradalmi romantika jegyében indul, kiáll a forradalmi, szocialista eszmék, mozgalmak mellett. Lelkes versben köszönti a magyar szabadságharcot, üdvözli később a francia kommünt is. Ugyanakkor a XX. századi válságirodalom (például Pirandello) őbenne tisztelheti ősét; a polgári világ bomlását színpadon leghatásosabban először Ibsen mutatta meg. Szenvedélyesen átélte korának ellentmondásait, nagy kérdező és vádoló volt, Fábry Zoltán Európa lelkiismeretének nevezte. Tudatosan vállalt morális alapállását így fogalmazza meg írói jelmondatában: «írni annyit jelent, mint ítélőszéket tartani önmagunk felett«. Érett korszakának drámái a polgári társadalom alaprealitását, a hazugságot állítják pellengérre. Hősei a kisszerű élet elől az illúzió hazugságába menekülnek (pl. «Vadkacsa«), vagy tehetetlenül vergődnek a valóság és eszményeik között A becsület és erény ideáljait őrző, de meg- valósíthatatlanságukat tisztán látó hőseinek'a bukása szükségszerű, e tragikus hősiesség Ibsen darabjainak talán legjellemzőbb sajátja. A magyar színjátszás elválaszthatatlan Ibsen nevétől, színháztörténetünk nagy egyéniségei keltették életre alakjait. A krónikák nagy sikerekről — és bukásokról számolnak be. A magyar színpadokon legtöbbször a Nórát és a Peer Gynt-öt mutatták be, amelynek hősei a világirodalom jelképes típusaivá váltak. Talán nem véletlen, hogy a gyorsan polgáriasodé Budapesten Ibsen művei közül először a Nórát játszották 1889-ben, azt a darabot, mely a századvég jellegzetes — azóta könyvtarakat megtöltő — problémáját, a női emancipáció kérdését veti fel. A darabot a Paula« Ede igazgatta. Nemzeti Színház mutatta be, a főszerepet Márkus Emília alakította. Az előadást 1891-ben, néhány napos pesti tartózkodása során Ibsen is megnézte, s elragadtatással szólt játékáról. Ibsent Magyarországon nagy - ünneplésben részesítették, a Nóra előadása. után az ünneplő tömeg jellegzetesen múlt századi módon fejezte ki lelkesültsé- gét: fiákeréből kifogtak a lovat, s a fiatalság maga húzta a kocsiját. A Peer Gynt, ez a nagyszabású drámai költemény kiemelkedő csúcs Ibsen életművében. Hőse a XIX. század emberének jelképévé vált: a világhódításra, örukiteljesedés- re vágyó polgári individualizmus , csődjét testesíti meg. A darab kimeríthetetlen költői- sége és gazdag filozófiája újból és újból erőpróbára csábítja századunk színművészetét. Hazáinkban 'Márkus László rendező indította el diadalút- jára 1917-ben a Magyar Színházban, Ez az előadás a dekoratív törekvések mellett képes volt a fausti remekmű sokszínű tartalmának kibontására, költészetének és filozófiai mélységének megközelítésére. A címszerepben Törzs Jenő élete legjobb alakítását nyújtotta. A Nemzeti Színház 1941. évi bemutatóján a korabeli kritika szerint Jávor Pál nem tudott sikeresen megbirkózni a szereppel; a gazdag és ellentmondásos figurát népmeséi alakká egyszerűsítette. A fel- szabadulás után 1958-ban került vissza a magyar színpadra, Gellert Endre rendezte a Nemzeti Színházban, a főszerepeket Ladányi Ferenc és Gobbi Hilda játszotta. Ibsen darabjai jelenleg is műsoron vannak a fővárosi és vidéki színházakban, s bizonyára, az eljövendő korok nézői is találkozni fognak velük. Ibsen életműve nemcsak a drámatörténet kiemelkedő fejezete, hanem morális és filozófiai gazdagságával eleven hatóerő, kimeríthetetlen művészi forrás marad továbbra is. Angyal János Egymilliót ér5 ajándéktervek Ifjúsági nívódíjai' kapott a Somogyterv Hernesz János építésztechnikus, a Somogy megyei Tervező Vállalat ifjúsági_ tervezőcsoportjának a vezetője fénymásolt ’meghívót tesz elém, a Parlamentbe szól. Értesítem, hogy az Állami Ifjúsági Bizottság a Somogy- ter Tervező Vállalat ifjúsági tervezőcsoportját az ifjúságpolitikai célok megvalósítása, a fiatalok szocialista nevelése érdekében végzett munkáért ifjúsági nívódíjban részesíti. A nívódíj átvételére tisztelettel meghívom; Dr. Révész Péter osztályvezető-helyettes.« És egy másik jutalom: harmadszorra is elnyerte a vállalat ifjúsági klubja a. kiváló címet. A kettőről együtt beszélgetünk Hernesz Jánossal és Gáts András! építészmérnökkel. — A klub három éve alakult, már az első évben elnyertük a kiváló címet — mondja Hernesz János, aki abban az időben, a kezdéskor a klubot vezette. — Azóta minden évben részt vettünk a pályázaton, tarsolyunkban a három kiváló címmel elégedettek is vagyunk. Egy éve Somogyi Ágnes építésztechnikus vezeti a klubot. A személyi változás nem járt döccehővel. Programjukra mi a jellemző, a szakmai érdeklődés kielégítése vagy a más irányú tájékozódás? — A szakmai továbbképzésre más fórumok is adottak, ám ez a feladat sem hanyagolható el a klubmunkában. A hangsúlyt inkább a kitekintésre fektetjük, a közéletre, a művészetekre. Kiállításokat szervezünk, előadóművészeket látunk vendégül, a kaposvári 'képzőművészek is gyakori vendégeink. — Magam is megfordultam különböző rendezvényeken a klubban. Azt tapasztaltam, hogy nemcsak a fiatalok járnak ide szívesen. — A vállalat az utóbbi években sokat fiatalodott, de sosem gondoltunk arra, hogy a közös művelődést, szórakozást kisajátítsuk. Klubunk nyitott, a város minden érdeklődőjét szívesen látjuk rendezvényeinken. — Kik járnak ide a vállalat dolgozóin kívül? — Elsősorban a tanítóképzősök, aztán a gyógyszertár központ dolgozói, színészek, művészek, akiket vonzanak a programjaink. Tagkönyv nincs. — Ezek után csak arra gondolhatok, hogy — nem csökkentve a klubvezetőség munkáját — a háromszor kiváló cím: közös munka, lelkesedés, érdeklődés eredménye. — Mi is így tartjuk. Sőt, az ifjúsági nívódíjat, illetve az érte végzett’ társadalmi munkát sem választhatjuk el a ! fentiektől. A vállalat KISZ- : élete is benne van eredmé- j nyeinkben. '.Gáts András: — Társadalmi I munkavállalásunkat így jelle- [ mezhetjük röviden: Kétszer ad, ki gyorsan ad. Ugyanis nemcsak ingyen, társadalmi munkában készítünk különböző terveket a megrendelőknek, hanem legalább ilyen fontos része vállalásunknak, hogy gyorsan adjuk a kész munkát. 1977 különösen kiemelkedő év volt. Tizennyolc munkát vállaltunk el, köztük a drávata- mási szociális otthon bővítésének a tervét, összesen - egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztünk tavaly, de úgy is mondhatnám, terveink nyomán 20 millió forint értékű épülettel gazdagodott a megye. — Hányán vesznek részt a társadalmi munkában? — Vállalatunk minden dolgozója kiveszi a részét belőle. A KISZ-nek is fontos szerepe van abban, hogy a beérkezett igényeket a vállalat gazdasági vezetőivel megbeszélve eljuttassa a kérést azokhoz a szakemberekhez, akik a tervező- asztalon és egyéb területeken megoldják a feladatot. — A fiatal tervezők szívesen végzik el munkaidőn kívül a vállalt feladatokat. Miért? — Kevesebb a megrendelői megkötöttség, hisz - kéréssel tolmácsolják az igényüket. De, hógy nemcsak lelkesedésből ált a társadalmi munka, hadd illusztráljam egy adattal: a vállalati terv egyhuszadának megfelelő értéket hoztunk létre munkaidő után. 4650 túlórát fordítottunk az igények kie'é- gitésére, a tervek elkészítésére. Hogy ez jól menjen, a személyes munkasikerek mellett a jó csapatmunka feltételeit kellett megteremteni. H. B. Hangverseny előtt Szerdán növendékhangversenyt rendeznek a marcali zeneiskolások. Erre készülnek a gyerekek. A zeneiskolában öt szakon százharmincán tanulnak. Gyertyás László felvételei '
