Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-18 / 42. szám
Központi «nógatás az építőipar gépesítésére * Az építőipar munkaerőgondjait enyhítik, kapacitását növelik azok az újabb beruházások, amelyekhez pályázat útján négymilliárd forint értékű állami támogatást és hitéit kapnak központi erőforrásokból az ágazat szervezetei. A múlt év közepén hirdették meg a pályázatot, amelyre 139 vállalat és szövetkezet nyújtotta be javaslatát, összesen 8 milliárdot kértek központi erőforrásokból, s jóllehet valamennyi pályázó indokolt fejlesztéseket javasolt, szelektálni kellett közöttük. A pályázatot értékelő bizottság eddig 56 javaslatot elutasított, a 67 legjobbat pedig jóváhagyta. Ennék «alapján 3,5 milliárd forint értékű központi támogatással és a pályázók saját erőforrásaival csaknem ötmil- liárd forint értékű fejlesztés valósul meg. Néhány héten belül döntenek további 16 javaslat sorsáról, illetve a mintegy 500 millió forint értékű állami támogatás és hitel odaítéléséről is. A pályázat alapvető célja, hogy még az V. ötéves terv hátralevő éveiben erősítse az építőipart A kivitelezési szektorok közül a leghatékonyabban dolgozó állami építőipar vállalatai kapták a támogatás csaknem 80 százalékát SZABAD ÁRAK—KORDÁBAN A vevő számára, aki természetesen mindenhez minél olcsóbban szeretne hozzájutni, éan valami kellemetlen, nyugtalanító kicsengése a kifejezésnek: »-szabad áras termék«. Tudjuk, hogy aminek az árát a hatóságok nem szabják meg, nem korlátozzák, azt a vállalatok — termelők és forgalmazók egyaránt — a lehető legdrágábban szeretnék eladni. Vajon módjuk van-e az árak ilyen felhajtására? Aktuálissá teszi a kérdést, hogy az idén valamelyest bővül a szabad áras cikkek köre; újabb ruházati termékekre terjesztik ki ezt az árformát, s már jóformán csak a gyermekruházati cikkeket kell hatóságilag előírt áron forgalmazni. Áremelésre van és lesz módjuk mind a termelő-, mind a kereskedelmi vállalatoknak, de sokkal kisebb mértékben, mint amit a,szabad ár kifejezés sejtet. A szabad árak kialakításának szabadsága ugyanis meglehetősen korlátozott, és egyre inkább az lesz a közeljövőben. A szabad árakat ma sem hasraütéssel állapítják meg, mégcsak nem is csupán ' a piaci viszonyok figyelembevételével — tehát a kereslet és a kínálat függvényében —, hanem meglehetősen szigorú előírások szerint kalkulálják. Ezeket az előírásokat a napokban az Országos Anyag- és Árhivatal több módon tovább szigorította. Több divatos holmi Az olvasó mindebben vala- ' mi ellentmondást vélhet föl- I fedezni, s megkérdezheti: ha az ár szabad, akkor miért korlátozzák? Ha meg korlátozzák, akkor miért nevezik szabadnak? De végül is mindenkit az érdekel, hogy drágább lesz-e valami, s ha igen, akkor mi, és mennyivel? Tulajdonképpen az árhatóságokat is* ez utóbbi foglalkoztatja: nem akarják — és természetesen mi sem akarjuk —, hogy a fogyasztói árszínvonal növekedése egy hajszállal Is meghaladja az erre az esztendőre tervezett négyszázalékot. Csakhogy egyszersmind azt is szeretnénk, hogy minél gazdagabb, változatosabb legyen az árukínálat, minél korszerűbb, divatosabb termékekhez juthassunk hozzá. De mi késztetne, mondjuk, egy cipőgyárat arra, hogy az elavult, vastag sarkú, tömpe orrú női cipők helyett minél előbb- vékony sarkút, keskeny orrút gyártson, ha nem a nagyobb nyereség reménye? Mivel erre az anyagi ösztönzésre szükség van, ezért kívánatos számunkra, vevők számára is a szabad árforma ki- terjesztése. De hogy mégse fizessünk túlságosan sokat a divatos holmikért, s hogy a vállalatok mégse gazdagodjanak meg túlságosan — ezt célozzák az árhivatal említett Intézkedései. Bejelentési kötelezettség Miből is állnak ezek a hatósági szigorítások? Részben az úgynevezett előzetes bejelentési kötelezettség kiterjesztéséből. A vállalatok, a szolA vonat azt jelenti: messzeség Kihasználatlan lehetőség, vagy rossz szemlélet ? Ha azt kérdenék tőlem, mi értékesebb, egy centrifuga vagy egy társasutazás, értetlenül néznék. A kettőt aem lehet összehasonlítani. Sók ifjú ismerősöm panaszkodott már, hogy irigyli azokat, akik nyáron külföldi útra indulnak. Vajon honnan tenlpitik elő a pénzt, mert bizony kezdő fizetésből még az egyedülállók sem nagyon »•ugrálhatnak«, a fiatal hasasok pedig még nehezebb helyzetben vannak Ha ötven sopánkodó közül leszámítjuk azt a tizenötölt, aki divatból »-nyomorog«, még mindig általánosíthatunk: bizony nehéz elindulni valágot látni. Persze szembeállíthatjuk ez- adl a negyvenesek véleményét, ők legtöbbször azt mondják: rengeteg fiatal megy ma külföldre, pedig ráérnének még, ók sem mehettek akkoriban, de senki sem liait bele, hogy nem látta Honolulut. Pék György, az OTP megyei igazgatóhelyettese egy részletes jegyzéket böngészve elmondta1: — A szocialista országokba indulók az áruvásárlási kölcsönhöz hasonló feltételekkel OTP-hitelre is utazhatnak. A fiatalok kapják a legnagyobb kedvezményt, az Expressz utazási iroda társas kirándulásaira, már 1000 forintos úthoz is kérhetnek hitelt. De tavaly Kaposváron mindössze 18 ilyen kölcsönt adott a takarékpénztár, többen nem igényelték. Egy fiatal lány véleménye: — Összegyűjtött pénzem még nincs. Szerettem volna utazni, de miből? Az ismerőseim »-ugrattak be«, rájöttem, nem vág földhöz a havi 170 forintos törlesztés, és így eljutok Romániába. Persze várhattam volna, amíg összeku- porgatom, de minek? Így lesz egy — remélem szép — élményem. és minden havi befizetésnél eszmebe jut. És egy másik fiatal lány: — Nem szeretem a kölcsönt. Van megtakarított pénzem, utazásra költőm. De OTP-re nem kirándulnék. Kifizettem előre... Péntek István, az Express megyei kirendeltségének ve- aetője; — Mindenkit tájékoztatunk a lehetőségről. A megyében tavaly 36 fiatal utazott kölcsönnél, Í18 200 forint volt ez a harminchát út Elsősorban azoknak mondtuk el, hogy OTP-hiteit js kérhetnek, akik sokallták a befizetendő összeget De a legtöbben inkább lemondtak az utazásról. Az iroda dolgozóit sokan keresték föl teljesen tájékozatlanul, szinte féltek megkérdezni, hogy tényleg lehet-e hitelt kérni Az általános tapasztalat az, hogy aki utazni akar, jó előre tervez, költségvetést készít és gyűjti a pénzt vagy ha drágának találja »-vágyait«, akkor lemond a kirándulásról. Melyik szemlélet a helyes? Érdemes-e ütköztetni a készpénzzel fizetők és a »hozómra« elindulok véleményét? Világot látni. Más tájak. más országok embereit, városait, életét megismerni... Nem hiszem, hogy bárki vitatkozna azon, hasznos-e ez. ötéves karomban a Balatonhoz utazva azt kérdeztem anyámtól: miért integet mindenki a vonatnak? Miért állnak meg a házaknál munka közben az emberek, hogy nézzék a vonatot? Szülém azt válaszolta: — Azért, kisfiam, mert a vonat azt jelend: messzeség. Nyiladozó értelemmel hosz- szú ideig tudakoltam, miféle nyelven jelenti ezt, és akkor mi miért nem így hívjuk? A magyarázatot sehogyan sem akartam megérteni. Nem is érthettem. De sohasem ra- koncátlankodtam, és elmé- lyülten figyeltem mindig az ablakból kifelé. Vajon miért nyűgöz le any- nyira minden gyereket a nézelődés a vonatból ? A felnőtt panaszkodóik is valami hasonló gyökerű érzés miatt gondolnak irigykedve olyan társaikra, akik a hazatérés után lelkendezve mesélnek, fényképeket mutogatnak. Az összegyűjtött pénz azonban mindig kell a mindennapokra. Ha pedig nincs elég, akkor vásárolunk a boltban OTP-re. Könnyedén, természetesen. A sóvárgás pedig megmarad. Nem lehet összehasonlítani a centrifugát a külföldi úttal. De hogy az egyiket gondolkodás nélkül hazavisszük hitelre, a másikért pedig nem vennénk föl kölcsönt, abból következtethetünk valamire. Furcsa, hogy mennyire él még a tárgyakhoz, a kézzelfogható vagyonhoz való ragaszkodás. Valószínű, hogy nem a hitelre vagy a készpénzért utazóik között van »ellentét«, hanem az otthon ülők és az elindulók között. És lehet, hogy aki neun vágott neki kölcsönnel az útnak, az később »tehetősen« sem indul világot látni. Hiába népszerűsítjük tehát a kedvezményt. Először az ismeretszerzés vágyát kellene jobban ébresztgetni. Kezdjük talán Magyarországgal .,. Lnthár Péter gáltatő szövetkezetek, ha bizonyos, meghatározott termékek vagy szolgáltatások árát emelni szándékoznak, akkor azt előre be kell jelenteniük az árhatóságnak. A jövőben ez a kötelezettség az eddiginél több termékre, szolgáltatásra érvényes. A bejelentés módot nyújt arra, hogy az illetékesek az új kalkulációt felülvizsgálják, s ha úgy találják, hogy az indokolatlan nyereséget eredményezne, eltérítsék szándékától a vállalatot. Ha ez nem jár sikerrel — ami ritkán esik meg —-, akkor tisztességtelen haszonszerzés címén eljárást is lehet indítani ellene. Ez azonban csak a fékek egyike. Az árhivatal egy másik állásfoglalásában azt is az érintettek tudomására hozta, hogy az új termékek árának kialakításakor nem háríthatják tovább a vásárlóra bizonyos költségeik növekedését. Nem lehet tehát valamit drágábban adni például azért, mert az előállításához szükséges energia — a január elsejei termelői árrendezés következtében — többe kerül. És nem lehet árat emelni azon a címen sem, hogy a tavalyi központi béremelések folytán szintén nőttek a költségek. Ne feledjük: mindez a szabad árak kialakítására vonatkozik. Ezek mellett még a minisztériumok, á tanácsok árosztályai, a szakszervezeti és a népi ellenőrök rendszeres vizsgálatai is féken tartják az áremelési törekvéseket, A vásárlő védelmében A szakemberek véleménye szerint egyébként a szabad árak kitérj esztése esetleg árcsökkenést is eredményezhet. Akadnak ugyanis vállalatok, amelyeknek gyártmányai közül eddig csak néhány volt szabad áras; ezeken akartak mindent megkeresni. Most, amikor valamelyest szabadabban kalkulálhatják több termék árát, remélhető, hogy az aránytalanul felsrófolt árakból valamit ' leengednek. De ez csak remény. Tény azonban, hogy a szabad árak kiterjesztése egyrészt ösztönözni fog a jobb, a korszerűbb áruk előállítására, másrészt az árhivatal utasításai, irányelvei megóvják a vásárlót attól, hogy kiadásai a tervezettnél nagyobb mértékben emelked- jeftek. Mert fontos ugyan a termékszerkezet korszerűsítése, az árukínálat javítása, de legalább ilyen fontos a párt és a kormány életszínvonalpolitikájának érvényesítése. Ez pedig a reálbérek állandó emelését is célozza, vagyis azt, hogy fizetésünkből mind több árut vásárolhassunk és szolgáltatást vehessünk igénybe. G. Zs. MAI KOMMENTÁRUNK R szakmai becsületről »Munkádhoz add a neved!-» — jelszóval indítottak mozgalmat a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat szocialista brigádjai. Az építési feladatok minőségének javítását tűzték célul, az általuk végzett munkáért pedig garanciát vállalnak. Ha hibát követnek el, rosszul dolgoznak, a javítást díjtalanul és szabad idejükben végzik el. Ez a mozgalom sok mindennek a kifejezője: az ebben részt vevő építőipari szocialista brigádok tudják, hogy mit jelent, mire kötelezi őket szakmai becsületük, vállalatuk és saját maguk tekintélyének a megőrzése! Különböző szakmákban dolgozó fiatalokkal és idősebbekkel beszélgettem a szakmai becsületről, tisztességről, s bizony válaszaik nem tükrözték ennek egységes és helyes értelmezését. Akadt, aki arról beszélt, hogy ha minél gyorsabban elvégzi valaki a feladatát, akkor tesz annak jól eleget. Mások szerint a takarékosság elvének tiszteletben tartása mellett sem szabad spórolni a munka elvégzéséhez szükséges anyagokkal. Megint mások szerint a számlán csak % valóban elvégzett munkát szabad feltüntetni. Régen úgy nevelték a tapasztalt, idős mesterek a tanítványaikat, hogy azok vérébe ivódjon a szakmai tisztesség. Erre nevelnek ma a vállalatok tanulóoklatói is. Ez az ipari szakmunkásképző intézetek, valamint a vállilati párt- és KISZ-szervezetek egyik fontos feladata. Szakmai becsület, tisztesség minden iparban van. Mégis, úgy fest, az utóbbi években erről keveset beszéltünk. Annál többet arról, hogy a feladatok sokasodása, az anyagok rossz minősége vagy hiánya, a határidők rövidsége stb. nem teszi lehetővé a becsületes, tisztességes, kifo gástalan minőségű munkát. E szemlélet sokféle következményét tapasztaltuk: esőben használhatatlan cipő, a szerelő távozása után ismét rossz televízió, rádió, vízcsap, gázkészülék. Ott maradtak' a bosszankodó emberek, akik pedig bíztak a szakember felelősségérzetében, szakmai tudásában. A feladatok sokasodása, « rövid határidő, ^agy az esetleges nem megfelelő anyag sem szoríthatja háttérbe a szakmai becsületet, a szakmai tisztességet! Az erre kényes szakember nem valósíthat meg olyan tervet, amelyről tudja, hogy alkalmatlan. S nem használ fel rossz, hibás anyagot. A szakmai becsület, tisztesség védelme minden iparos feladata. Sí. L Veszprém új központja Márton István Ybl-díjas építőművész tervezőcsoportjának munkája nyomán valósult meg Veszprém új városközpontja. Egy kitüntetés nyomában Magyar Jánost, a DÉDÁSZ kaposvári üzemigazgatósága vidéki kirendeltségének vezetőjét szép meglepetés érte, amikor február 9-én több társával együtt belépett a Szovjetunió magyarországi nagy- követségének kapuján. Pavlov nagykövet ünnepélyes külsőségek között neki és a tavalyi munkaversenyben kimagasló eredményeket elért többi társának átnyújtotta a Szocialista Munkaverseny Győztese kitüntetést a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munka verseny ban elért eredményeiért. Magyar János mellett ott volt a vasasszakszervezet tizenegy tagja. A magyar villamosenergia- iparágból azonban csak ő kapott ilyen kitüntetést. Kaposváron, a kirendeltség épületének kis irodájában beszélgetünk. Kinn az előszobában hatalmas sémavázlat: a kirendeltséghez tartozó villamos vezetékek hálózatát ábrázolja. — A kitüntetés csak részben az enyém — kezdi Magyar János. — Legalább felerészben a brigádot illeti. A vidéki kirendeltségen 1968 óta dolgozik a Puskás Tivadar szocialista brigád : 18-an vannak. Magyar János 1970-től a kirendeltség vezetője. Olyan emberek főnöke lett, akik között korábban a szakmát tanulta, akik az oktatói voltak. A brigád létszáma azóta is állandó, az eltelt évek alatt senki sem távozott. 1972 és 1975 között Dél-Dunántúl 38 kirendeltségének versenyét minden évben biztosan nyerték. Mi ennek az oka? A brigádnaplókból, a vállalásokból kapunk a kérdésre választ Munkájuk mulatói rendkívül kedvezőek. — Vállalásaink között szerepelt tavaly, hogy tovább gyorsítjuk az új fogyasztók bekapcsolását a hálózatba. Területünkön 11 ezer fogyasztó van, gazdaságilag is érdekünk, hogy minél többen használjanak villamos energiát- Elértük: ha ma jelentkezik egy új fogyasztó, négy nap múlva a háztartásában már kigyulladhat a villany. Ez csak kis része a munkájuknak. Nagyobb hányadát a folyamatos üzemeltetést biztosító hálózatfenntartó munka teszi ki. Tavaly vállalták, hogy a korszerű hálózati elemeket gyorsan beépítik, s ezt újításokkal segítik elő. Többfelé átszereltéji a légkábeles csatlakozókat, mintegy 30 ezer méter hosszúságban. 25 szakaszszekrényt is beépítettek a légbiztosítók helyett. Ezzel biztonságosabbá vált a kritikus pontokon az áramellátás. Tavaly felajánlották, hogy az év végén 350 ezer forint bevételt tesznek az asztalra kisebb hálózatszerelési munkákból. Tavasszal ezt az osz- szeget pótvállalással 800 ezerre emelték. Decemberig még erre is rá tudtak tenni: ósz- szesen egymilliós bevételt értek el. Előfordulhat, hogy a háló a( valamilyen okból hibás lesz, akadozik vagy átmeneti’eg megszűnik az áramellátás A kirendeltségen jól megszervezték az elhárítást: átlagban 18 órán belül újra be tudják kapcsolni az áramot. Végeztek a megyében nem a DÉDÁSZ profiljába tartozó, kisebb szerelési munkákat is. Itt általában a közületek a megrendelők. 600 ezer forintra rúgott tavaly e munkák értéke. Egyebek között a kadarkúti tanács megrendelésére elkészítették a sportpálya öltözőjének világítását, s villanybojlert is beszereltek. A brigád négy gépkocsit használ, így járják a községeket. Nem közömbös azon» ban, hogy mennyi üzemanyagot használnak fel. Tavaly az utak ésszerűbb szervezésével sikerült 4 százalékkal csökkenteni a gépjárművek üzemelési költségét. A hálózat-fenntartásra évente program készül. Ezt a programot tavaly október végére, két hónappal a határidő előtt teljesítetté«. Szabályozták a laza csatlakozókat, kicserélték az elhasználódott oszlopokat, szigetelőket és oszlopkapcsolókat. Erre a tevékenységre tavaly egymillió- egyszázezer forintot fordíthattak. A brigád azonban a költségek 15 százalékát itt is megtakarította. Például azzal, hogy a műszaki szükségből lecserélt. de még teljesen ép vezetékeket máshol használták fel. Rendelkezésükre állt a nem várt hibák javítására 328 ezer forint 1977-ben, de ebbál is csak 100 ezret használtak fel. A tizennyolc ember újításokat is beadott. Hármat vállaltak az év elején, és hat let* belőle. Mindenki részt vesz az üzemigazgatóság szakmai e< politikai tanfolyamain. Ok szervezik a legtöbb sportversenyt is az igazgatóság területén. Munkájuk, vállalásaiknak eredményei, korszerű gondolkodásuk elismerését is jelenti Magyar János kitüntetése. cs. r. Somogyi Néplap