Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-02 / 28. szám

'7/rfgog ablakok mögött Falusi esték Az alpesi sí világbajnok­ság közvetítése a sűrű hó­esés miatt elmaradt, a televí­zió hat óra előtt pár perccel kezdte sugározni a Hogyan tanuljunk a Mindenki iskolá­jában? című műsorát. Ha si­került a képernyőre vonni a figyelmet, sok falusi ember hasznosan tölthette otthon is a szabad idejét. A kaposvári járás két községében jártunk kedden az esti órákban. A közös művelődés, szórakozás formáira, tanulságaira voltunk kíváncsiak. Milyen az élet falun, a művelődési házak­ban? Első állomásunk Magyar- atâd. A Szalma István műve­lődési ház előtt, a buszmegál­lónál még néhány utas várja a járatot. A művelődési ház­ból keskeny résen jut ki a fény, labda pattog a földön. Az igazgatót az iskolában ta­láltuk. Schneider Antal a két intézmény vezetője. Újságok­ról beszél, kezdeményezésről, á falusi esték összejövetelei­ről. — A múlt csütörtökön in­dult a művelődési ház új ak-' ciója, mely a tanulókon ke­resztül a szülők és gyerekeik közös játékos testedzését hi­vatott előmozdítani. Az első alkalommal hét család ver­senyzett, most a héten még több részvevőre számítanak. Zimre József: — A magyar- atádi vegyes kórus a megyei alapminősítőre készül. Együt­tesük huszonegy tagú. köztük található az iskpla hetedik osztályos tanulója, Korb Edit, aki Keszler Ernő szakmunkás- tanulóval együtt Tátompusz- táról jár be rendszeresen a próbákra pénteken esténként. A téli ismeretterjesztő elő­adások között említhetjük a gyümölcsösök gazdáinak so­katmondó gondozási, ápolási tanácsadókat, amelyeket az idén is megszerveznek Ma gyaratádon. A hét végek dús programok ígérnek a község minden la­kójának. Szombaton tartja zárszámadó közgyűlését a ter­melőszövetkezet Ezt követően rendezik meg a nősök hagyo­mányos bálját, majd a szülői munkaközösség gondoskodik a tanulók farsangi szórakozá­sáról. Igáiban Budai Jánosnét. a művelődési otthon igazgatóját készülődés közben leptük meg: a kollégiumba készült, ahol bábszakkört vezet az ál­talános iskolásoknak. Az ese­mények központjában érez­hettük magunkat azonnal, s ez nem véletlen. Igái, Kazsok, Ráksi és Somogyszil közös közművelődési terve tisztelet­reméltó és munkaigényes program; nem enged »lazí­tást« a népművelőknek. A téli esték nem »lyukasak-«. Vörös­keresztes előadások, kisma­mák klubja, szülők akadémiá­ja, kisállattenyésztők és kert­barátok csoportja, ifjúsági klub — nagyon változatos programmal —, gyermeklub, az áfész és a nőbizottság ál­tal szorgalmazott bemutatók, szakkörök, néptánccsoport, színjátszók, énekkar — mond­hatni: pezsgésben. S minden­nek van Igáiban gazdája. Lám, a gyerekek milyen örömmel várják Edit nénit, Budai Jánosnét! A paravánt percek alatt fel­állítják, s már harsan is az ének: "Én elmentem a vá­sárba fél pénzen...« Sfkbábok táncolnak. Kacsa, lúd. tyúk- anyó, kakas. Tizennégy felső tagozatos gyerek fújta teli tü­dővel. Horváth Robi igali. Gó­béi Jancsi bonnyai, Murányi Judit büssüi. Nem kell sokáig »vallatnunk-« őket. — Nagyon szeretünk bá- bozni. Az ovisoknak és az al­só tagozatosoknak játsszunk. De felléptünk már Kaposvá­ron is, az ifjúsági és úttörő­házban. Most bővül majd a reper­toár; Edit néni nemrégen vet­te át a csoportot. A kollé­giumtól egy futásnyira van a mozi, melynek hátsó traktu­sában néhány szoba szolgál a kisebb művelődő csoportok összejövetelére. A sárga ab­lakok szinte hívogattak ben­nünket. A KISZ-korosztályú irodalmi színpadi tagok pró­báltak Orliczki Györgyné ve­zetésével. — Készülünk a tavaszi szemlékre — mondta. — Ur­ban Gyula A kékangyalos bögre című pódiumjátékát szeretnénk addigra megtanul­ni. Tizenketten már vagyunk hozzá. Orliczki Györgyné vállalta a dramaturg szerepét is; a háromnegyed órás játékot kurtítani kellett Szakmun­kástanulók, gimnazisták sora­koznak fel a színpadon a helyzetgyakorlathoz. Brányik Mariann népművelővel — ma­ga is színjátszó — a műről beszélgetünk, — Háborús téma ez; a fő­szereplő kisfiúnak van egy bögréje, melyet egy német tiszt eltör. Szeretnénk jól megcsinálni ezt a pódiumjá­tékot Mariann egyébként a gyer­mekklubot vezeti, friss nép­művelő; egészségügyi szakkö­zépiskolát végzett Fiatalok, szépek valamennyien, s ami a fontos: szeretik, amit csi­nálnak. Érzik valamennyien, hogy gazdagodnak általa. Igái­ban jártunk, de valahogy Ka- zsokra, Ráksira és Somogy- •zilre is láttunk. Fiatalokkal találkoz­tunk — fiatalok a népmű­velők is —; kaptunk tőlük valamit, amit szavakba nem lehet önteni, legföljebb szár­nyatlan mondattal mondani: »Jó este volt« Éreztük, hogy tudják, értük is született az a törvény, amely kimondja: »A Magyar Népköztársaság­ban az állampolgárok és kö­zösségeik művelődése, a köz- művelődés fejlesztése az egész nép közvetlen érdeke. Nép- köztársaságunk biztosítja ál­lampolgárainak a művelődés­hez való jogot, és gondosko­dik művelődésük lehetősé­geiről.-« H. B—L. I» Molnár Zoltán I Eljegyzés — Van a csomagtartómban pingpongütő... — talált meg­oldást Ferenc —, a múltkor vittük valahova, benne ma­radt .., azt hiszem, azzal is lehet... játszhatunk párost. Guszti felé intett, de nem jutott eszébe a neve. — Ha neked is volna ked­ved. Nem érzett ellenállást így rögtön el is szaladt a kocsi­hoz az ütőkért A kezdemé­nyezés, a tevékenység, az ütők, az új játékosok bevo­nása bizonyos megnyugvással töltötte el. Ferencnek semmi kedve mena voüt a fiataloknak valami szerelmi bonyodalmai­ba, veszekedésébe beavatkoz­ni. Törjék csak a fejüket az asszonyok. Különösen a saját fia kétségtelen gyámoltalan­sága idegesítette. Bár némileg az is, hogy úgy látta, egyelőre csak Gitta avatkozott bele a dologba, Mari kihúzza magát. Hát ha ő olyan kényelmes, akkor én minek nyugtalan­kodjam .., Beállt Guszti és Lajos, így egyelőre a páros mérkőzés szabályainak a kidolgozásába, megvitatásába merültek. — Szegény Tiborkám —vi­gasztalta Gitta a fiút —, nem valamilyen hülyéskedést ér­tettél félre? Ez a Kati olyan éretlenül tud néha viselked­ni. Hiszen többek között ép­pen azért örültem meg any- nyira neked, mert azt remél­tem, hogy te majd okosan, ügyesen kihozod belőle a va­lójában benne szunnyadó jó vonásokat... hiszen olyan jó­indulatú különben... és téged nagyon szeret Ebben bizonytalan volt egy kicsit, hogy hivatkozhat-e ép­pen most erre, hogy Kati mennyire szereti Tibort, de végül úgy ítélte, hogy meg kell kockáztatnia Nem éppen a legjobban si­került. Tibor még buzgóbban bugy­borékoló zokogásba esett; eb­ből Gittának be kellett látnia, hogy már maga e felderítés is összetettebb művelet, és fő­leg a lányával való eszmecse­rére van először szükség. — Ülj le, Tiborkám, itt a ház mellett a jó kis napocs­kára, én meg előveszem Ka­tit; kiszedem belőle, hogy mi van itt, remélem, idejön hoz­zád bocsánatot kérni. Tibor nem hitte, hogy Kati bocsánatot fog kérni, de azt sem tudta elképzelni, hogy ha netalán Kati mégis bocsána­tot kér, akkor ő valóban meg­bocsáthat. Egyáltalán a lehe­tő legkllátástalanabbnak látta a helyzetet, de nem tehetett mást, szót fogadott Gittának, és letelepedett a csónakház sarkán egy zsámolyul szolgá­ló fatönkre, mártírként né­zett az ég kékjébe, és sűrűn sóhajtozott. „Hinket, tablókat ugyan jói megmozgatnak..." Tabán, a Campingcikk Vál­lalat fiatal műszaki vezetői úgy érezték, bajba kerülnek elképzeléseikkel, terveikkel, ha a régi tempóban dolgozik a könnyűkonfekció-üzem negy­vennyolc munkása. Tulajdon­képpen minden szervezési ta­pasztalat nélkül próbálták ku­tatni az itt alkalmazható ész- szerűsítéseket. A múlt év szep­temberétől azután úgyneve­zett kiscsoportos szalagszerve­zést hajtottak végre. Az in­tézkedéseket követően már a második hónap végére negy­venszázalékos termelésemel­kedést értek el. A munkásokat kérdeztük a szervezésről, akik a különféle málhazsákokat varrják. Most éppen kék színűeket, a muri­melékenyebb, mint a korábbi kézi lyukasztás. Pavela Lászlóné tíz éve dol­gozik a Campingcikk Vállalat­nál. Ügy mondja, hogy az utóbbi hónapokban könnyebb a dolga. — Pedig az évekkel egyre csak lefelé megy az ember ... Fordítva kellene hát lennie, én meg most tudok a legtöbbet termelni. Mert tudja, egyi­künk hajtja a másikat. Régeb­ben ki-ki maga készített el egy hátizsákot, elejétől a vé­géig. Most meg egy-egy mű­velet jut egynek-egynek. Igaz. nekem két művelet jutott: én varróm a hátizsákra a bőrszí­jakat, no meg a kéttűs gépen a vállpánt fölvarrása is az én feladatom. Nekem négy ember adja az anyagot, én meg hat­— Az új rendszerben egyet­len hibát találok: ha elrom­lik, megáll az egyik gép, a másikon dolgozó is tétlenség­re van kárhoztatva. Jobban függünk egymástól, mint ko­rábban. Igaz, hamar megja­vítják a gépet, csak hébe-hó­ba fordult elő, hogy állnunk kellett. Sok panaszra pedig nem lehet okunk, ha 200—30C forinttal nőtt valamennyiünk havi keresete. Éppen egy esztendeje, hogy ide szegődött Böhm Jánosné. ö végzi az utolsó simításokai a hátizsákokon. Így beszél: — Eleinte mindenki minden műveletet csinált, most csak egyet Ebből következik, hogy gyorsabbak, ügyesebbek va­gyunk. Sokkal jobb így dol­gozni. A minőségi ellenéről mondják, hogy tisztább, kifo- gástalanabb darabok kerülnek ki a kezünkből, mint korábbam. És az sem mellékes, hogy na­ponta húsz-harminc forinttal több a bérünk, amióta az át­szervezés megtörtént. A teremben csupa nő, elvét­ve akad egy-két férfi: pony­vát hajtogatnak, elhardják i hátizsákhegyeiket. Az asszo­ny«* kiegyensúlyozott ütem­ben, jó hangulatban dolgoz­nak. Varga István, a termelés1 «fertály vezetője azt mondja, hogy a szaLagrendszerber könnyebb • dolgozók betaní­tása is. — Az újaktól aúnáőeez« hatvanszázalékos normatelje­sítést várunk. Ezzel szembe r már majdnem mindegyik i száz százaléknál tart Csordás Attila főmémöl nem titkolta, jólesik neki bogy a munkások elégedettek — A legutóbbi termelési ta­nácskozásunkon valaki fel­kásőrök részére. Tóth Pál és Horaa Pál újítása: a lyukasztógép. A tágat, világos munkate­remben elsőnek egy masina hívja föl magára a figyelmet Házon belüli újítás: két kar­bantartó, Tóth Pál és Horsa Pál gépe az automata lyu­kasztó. Húsz százalékkal ter­nafc adom tovább. Fél évvel korábban hol ez, hol az volt a munkánk. Mire belejött vol­na az ember, már el is fagyott a megrendelés. A szíjazás után szegecselik a hátizsákot Ezt Nagy József- né végzi. állt, s azt mondta: »Minket tabiakat ugyan jól megmoz­gatnak ezek az új főnökök vége van már nálunk a ké­nyelmes vidéki tempónak-.« Ezzel a tabu munkások sem járnak rosszul. Gombos Jotúo Növényvédelmi tájékoztató Gyümölcsfáink tél régi ápolása Az időjárás enyhébbre for­dulásával — fagymentes na­pokon, még a fák nyugalmi állapotában — szükséges el­végezni gyümölcsfáink téli, tél végi ápolási, tisztogatási munkáit. Így viszonylag ke­vés és egyszerű munkával hatékonyabbá tehetjük az év közi védekezéseket. Először a fák sűrű koronáit ritkítsuk ki, mert ezek kedveznek a ká­rosítok elszaporodásának, és év közben rontják a perme­tezések hatását Távolítsuk el XXX. Gitta odament a lányához, magával vonta a part felé, közben illően szólva Marinak, hogy: — Bocsáss meg! — Amire Mari csak karja szét- tárásával válaszolt. Kati nem nagyon akart menni, húzatta magát, de aztán belátván, hogy előbb-utóbb mégis meg kell az anyjával beszélnie a dolgot, végül is hagyta magát, elment vele. A nedves fövenyen sétáltak, a lehető legtávolabb Kláritól és egymásra éppen dühösen vizet csapkodó gyermekeitől. Ez a látvány mindenki szá­mára megnyugtatónak látszott. Azt a benyomást kelthette, hogy bármi történt is, az ügy valószínűen leglényegesebb szereplője most már a felnőtt bölcsesség kétségkívül legil­letékesebb képviselőjével, sa­ját anyjával tárgyal, s ez a tény mindenki mást fölment bármiféle cselekvési kényszer, vagy a cselekvés elmulasztása miatti kényelmetlenség! érzés alól. fFolytatjuk) s lisztharmattal fertőzött, szürkésfehér bevonatú vesjsző- ket, majd a kaliforniai pajzs- tetű tömeges fertőzését jelző fás részeket, melyeken az át­telelő rovarok szürke, réteges bevonatot képeznek. Szedjük le a fáinkon fellelhető gyü­mölcsmúmiákat — melyek a monília kórokozójának átte- lelését teszik lehetővé —, a galagonyapille hernyóit tartal­mazó kis téli, valamint az aranyíarú pille hernyóit Jar- talmazó nagy téli hemyófész­keket Távolítsuk el azokat a vesszőket, vékony gallyakat, melyeken a gyűrűspille kúp alakú, szürke tojásait talál­juk. A gyapjaspille taplóra emlékeztető, sárgásbarna sző­rökkel borított tojáscsomóit késsel távolítsuk el a fák tör­zséről, ágairól, vagy itassuk át petróleummal, terpentinnel, esetleg gyümölcsfaolajjal. A metszés, vesszőeltávolítás során ügyeljünk, hogy a szük­ségesnél nagyobb sebeket i* ejtsünk. A nagyobb sebzést te Kiléteken látható vértetűteJe pékét ecseteljük gyümölcsfa olajjal vagy terpentinnel, t sebeket pár nap múlva tisztít suk ki, vágjuk felületüket si mára, és kenjük be fasebkát ránnyal vagy fémmentes olaj festékkel. E munka különöse i fontos Kaposvár, Nagyatád é a Balalon-part körzetében le vő házikerti almásokban, aho a vértetűgócok kialakulása lehet megfigyelni. A csonthé jásóknál főleg a törzs sebzés felületeinek, a mézgás sebek nek és a kéregmoly hernyóji által okozott kéregelhalások nak a kezelésére ügyeljünl különös gondossággal. Munkánk csak akkor les eredményes, ha az eltávolítót fertőzött növényi részeket, , lekapart és összegyűjtött ké regtörmeléket, hemyófészke két azonnal megsemmisítjük illetve elégetjük. Növénytermesztési főágazatvezetői munkakörbe ’'gyakorlott NÖVÉNYVÉDELMI SZAKMÉRNÖKÖT, KERÜLETI FÖALLATTENYÉSZTÖI MUNKAKÖRBE gyakorlattal rendelkező, főiskolát végzett szakembert keresünk. Május 1. Mg. Tsz, Nagyatád, Április 4. u/11. (17300) Próbál az irodalmi színpad.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom