Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-14 / 12. szám
fi felszállástól a fotóét érésig Még ezekben s téli napokban is hódolnak WMTeddyfltadt a »levegő hősei«. Nem véletlenül nevezik az ejtőernyőzést a »bátorság iskolájának«: jó fizikai felkészültség, nyugodt idegrendszer, légköri ismeretek szükségesek a sikeres ugrás teljesítéséhez. A sportág népszerűsége évről évre növekszik, ezt mulatja az is, hogy mind több fiatal jelentkezik ejtőernyősnek az MHSZ klubjaiba. Fotóriporterünk a szolnoki ejtőernyősök között leste el az ejtőernyőzés izgalmas pillanatait. Az ejtőernyős ugrást nehéz edzések előzik meg. Képünkön a hintán gyakorol a sportoló. (Első kép). Az ugrás minden részletét meg kell tervezni! Az oktató az utolsó eligazítást adja a felszállás előtt. (Második kép.) Ég és föld között, (Harmadik kép.) Sikeres földet érés. (Negyedik kép.) (Németh Érné feJv. — KS) Tekintélyt ad-e? X inwÆwdaoefc társadaton! helyzetéről, megbecsúieséró, munkájuk örömeiről. gond - jairo! ecdéklődbero Ta bon a lakosság három helyi képviselőjétől: ifj. Benes Jánostól, Deák Istvánnétól és Horváth Ferenctői. A beszélgetés után fölkerestem dr. Szabó Károlyt, a nagyközségi közös tanács elnökét és ai-ra kértem: ő is válaszoljon a tanácstagoknál; föltett kérdésekre. — Tekintélyt- adó megbiza- tás-e ma tanácstagnak lenni? A tanácstagok: — Inkább munkát ad, mint tekintélyt. De ha sikerül teljesíteni a választók kérését, tevékenységünk eredménye nemcsak jó néhány család kellemesebb közérzete, hanem a .testületi munka becsülésének növekedése is. Ez például abban is megnyilvánult, hogy egy nyolc ház lakóit érintő ügy elintézése után — vízvezeték-hálózat bővítése az érdekeltek jelentős társadalmi munkájával — háromszor annyian vettek részt a legközelebbi tanácstagi beszámolón, mint korábban. És természetesen a környező utcákban lakók részéről is megnőtt az érdeklődés. — Az elődöm lemondott, mert egy régóta vajúdó ügyben nem tudott eredményt elérni. Útépítésről volt szó. Sajnos, mindeddig én sem értem el semmit, és így a csaknem őt esztendő alatt nem tudtam tekintélyt szerezni. — A lakosság elsősorban aszerint ítéli meg munkánkat, tudunk-e mozdítani valamit a közvetlen környezetében. Azt nehéz tudatosítani, hogy a tanácstagok az egész községért dolgozva is szolgálják érdekeiket. A tanácselnök: — Bizalmat már akkor szerzett a tanácstag, amikor megválasztották. Mert a jelölő gyűlésen alaposan megnézték, kit fogadnak el. Az is igaz azonban, hogy a bizalom akkor fejlődik tekintéllyé, ha a tanácstag szinte kézzelfoghatóan bizonyít. Ha választóinak érdekeit nem képes a kívánalmak szerint képviselni, hamar megkapja, függetlenül a teljesítés akadályaitól: tehetetlen vagy, nem vered eléggé az asztalt! — Magáénak érzi-c a testület minden tagja a határozatokat, a tanácsrendeleteket? A tanácstagok: — Nem mindenki. Bár a döntéshez általában nem formális szavazás révén jutunk el, hiszen a javaslatok gyakran módosulnak a vitában. — Igen, varrnak a tanácsnak olyan tagjai — arányuk mintegy 15—20 százalékra tehető —, akik gyakran távol maradnak az ülésekről, és egyébként sem vesznek részt a testület munkájában. Természetesen ők sem képesek sajátjuknak érezni a határozatokat. — Fontos feltétel, hogy az előterjesztés világos, érthető legyen, és kísérje kiegészítő szóbeli magyarázat, különösen az elkerülhetetlenül szakszerű szövegeket, amilyen például a költségvetés értékelése és meghatározása. És még valami: többen magukénak érzik az állásfoglalásokat, mióta a tanácstagi csoportok rendszeresen megtárgyalják az anyagokat A tanácselnök: — Embere válogatja. Szerintem a tagság mintegy 30— 40 százaléka mondhatja igazán, hogy »az én munkám is benne van a döntésben«. Hiszen bizottsági tagként részt vesz az előkészítésben, illetve körzete véleményét jól ismerve, általános tapasztalatait felhasználva kérdez, bírál, javasol. Kevésbé lehetünk elégedettek a végrehajtásban való részvétellel, a határozatok megvalósításának szerveJobb fiatal, eredményesebb munka A MEGYEI NEB legutóbbi ülésén a Nagyatádi Járási— Városi Népi Ellenőrzési Bizottság mimikája került napirendre. A bizottság tevékenységét a járás mezőgazdasági jellege, településszerkezete, a fejlődő. iparosodó Nagyatádnak a járásban betöltött szerepe határozza meg. A megyei NEB a járási bizottság munkájának javítása érdekében testületi határozatban szabta meg a legfontosabb feladatokat. Az említett időszakban lényeges volt, hogy érvényt szerezzenek a kollektív vezetés elvének. A vizsgálatok hatékonyságának növelése érdekében javítani kellett az előkészítő munkát, növelni az utóvizsgálatok számát, erősíteni a helyi szervek és a NEB kapcsolatát. A járási népi ellenőrzési bizottság az ellenőrzési, vizsgálati feladatok meghatározása-1 ban kikéri a helyi pártszervek véleményét. Az egyes vizsgálatok lantosabb megállapításairól rendszeresen tájékoztatják a pártbizottságok vezetőit, és a különböző terven felüli, illetve célvizsgálatokat a pá't- bizotfságok javaslatainaK figyelembevételével végzik. A népi ellenőrzési munka természetesen csak úgy lehet eredményes, ha megvannak a személyi föltételei, azaz megfelelő képzettségű társadalmi népi ellenőrök végzik ezt a munkát. A KNEB elnökségi határozata alapján a járási— városi KISZ-bi zottság segítségével 1975-től egyre több a fiabal a népi ellenőrök között Tavaly értekezletet tartottak számukra, módszertani útmutatót adták ki, a vizsgálatok során pedig tapasztalt népi ellenőrök mellett sajátíthatták el a munka csínját-bínját A bizottság mellett az egyes népgazdasági ágazatoknak megfelelően hat szakcsoport működik. Ezek részt vesznek a járási szintű vizsgálatok előkészítésében, értékelésében, a munkatervek kidolgozásában, valamint a munkabizottsági feladatok végrehajtásában. A járási téma- és célvizsgálatok hasznosak voltak, a hibák, szabálytalanságok okainak elemzésévei segítették a gazdálkodó szervek munkáját. Például a fogyasztód érdekvédelem helyzetéről folytatott három vizsgálat során összesen 56 kiskereskedetmi és vendéglátóipari dolgozó ellen kezdeményeztek eljárást. A pénz- gazdálkodás terén folytatott vizsgálat hatására javult a tsz-ekben a bizonylati fegyelem. A célvizsgálatok feltárták az egyes gazdálkodó szerveknél folytatott jogszabályellenes gazdasági tevékenységet A csurgói faüzemben például a vizsgálat óta a gyártott ablak- és ajtótokokat gomba- mentesítik, a gabonái pari vállalat nagyatádi körzeti üzeménél pedig a belső áruszállításban megszüntették a magán- fuvarosok foglalkoztatását, a szállítások szabálytalan elszámolását. A bizottság munkájának lényeges részét adja a közérdekű bejelentések értékelése. Ezek száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, elsősorban azért, mert a tanácsi és gazdálkodó szervek gondosabban intézik a dolgozók ügyeit. Különösen a mezőgazdaság, az ipar területéről érkezett bejelentések száma lett kevesebb, ugyanakkor kis mértékben nőtt a kereskedelem és a költségvetési gazdálkodás területéről érkezett bejelentések száma. Ezek főleg a társadalmi tulajdon megkárosítására, a gazdálkodási, pénzügyi, bizonylati fegyelem megsértésére hívják fed a figyelmet. A JÖVŐBEN még további intézkedésre van szükség az eredményesebb népi ellenőrzési munka érdekében. Például a vizsgált szerveket testületi üléseken kell beszámoltatni arról, mit tettek azét, hogy a NEB által feltárt hiányosságok megszűnjenek. Fejlesztik a községi tanácsok és a NEB kapcsolatát, javítják a vizsgálatok előkészítését, az adatgyűjtést, a vizsgált szervek dolgozóit pedig tájékoztatják arról, milyen munkát végeztek a népi ellenőrök. D. T. I I Molnár Zoltán “ I Eljegyzés Egyszerre tudtak beszélgetni a hal különböző elkészítési módjairól, a házasságról és a mai erkölcsről, valamint a gyermeknevelés lélektani problémáiról, különös tekintettel a fa tetején közlekedő Petire és Gyurira. Klári megjegyezte, hogy a menyasszonynak nyilvánvalóan kiváló érzéke van a gyerekekhez; bizonyára a legtökéletesebb anya lesz belőle Sajnos ő maga sohasem tudott, de nem is próbált még fára mászni. Barna-Apa és násza tollas- labdázásra alkalmas helyet kerestek és szabálymagyarázatokba merültek. Laci, mint éppen leszerelt katonához illik, munkát kért Lajos bácsitól. Leküldte egy kanna vízért a pincébe; oda tette, hogy hideg maradjon. Így az életnek már kialakulóban voltak ideiglenes formái, erővonalai és fejlődési irányai, mikor egyszer csak Gitta felkiáltott: — Apu! El ne feledkezzünk nagymamáról! Apu nem szívesen tette le az éppen a kezéhez idomulni kezdő ütőt. Szerencsére Laci jelentkezett, hogy' ő nagyon szívesen elhozza azt a nagymamát, ha valaki megmutatja, merre kell oda menni. — Katikám, nem mennél el? — kérdezte Guszti-Apa, kitekintvén a Tiborral való elmélyült beszélgetésből. Kati még örült is, hogy oka van lejönni a fáról, mert már nem szívesen folytatta légtornász mutatványát a két lurkó nyomában. — Minek kellek, kalauznak? — Nem, kocsi parancsnoknak! — tárta ki előtte Lacf a jobb első ajtót —, de szerintem a kalauz tiszte is roppant jelentőségű... Çati nem tudta, hogy a Laci könnyed meghajlása gúny-e vagy udvariasság. Előkelőre csücsörítette a száját: — Kocsiparancsnok ! Ezt vállalom ! — Engedelmeskedem — szállt be a furcsa, piros tri- kós fiú a másik oldalon. De a hangsúlyában Kati semmi mást nem tudott fölfedezni, mint a puszta közlés kifejezését, már tudniillik azt, hogy engedelmeskedik. — Hát azt el is várom! — mondta Kati, mintegy mellékesen, előbbi fensőbb csücsüli stílusában. — Csak arra kérem — szerepelt még egy kicsit Gitta is —, hogy a nagymamával nagyon óvatosan... ! A fiú erre is csak udvariasan bólintott, és már indított is; két kocsihosszat hátrált, azután kigördült a kapun. — Erre jó lesz? Kati rápillantott, mit kérdezhet. Aztán szigorúan közölte: — Igen, ragaszkodom ahhoz, hogy ezután se a szántóföldeken vagy az üvegházakon keresztül menjünk, hanem kizárólag és csakis az úton, melyet különben éppen erre a célra létesítettek. A fiú most, bár ugyanazon a hangján, de váratlanul témát váltott. — Milyen érzés menyasz- szonynak lenni? — Felemelő. — Hát vajon vőlegénynek... — De ezt nem annyira kérdezte, mint inkább csak ő maga gondolkodott rajta. — Bizpnyára az is — mondta Kati —, de mi erről még nem beszéltünk... — Nem is tudom, miről beszélhet egy jegyespár... Nem zéaéwBl, «Banüraésével. Ezt sokan még mindig kizárólag a tanács apparátusától. várják. — A fcőzfts tanács üsszes«»» nyolc községei egresit magiban. Ezt figyelembe Téve fej- IfidStt-e a testületben a ItOzBs- ségi gondolkodás? A tanácstagok: — Feltétlenül. Ez annak köszönhető, hogy az utóbbi években több tagköaség olyan alapvető szükségletet tóelégitő létesítménnyel gazdagodott — bolt, művelődési terem, út stb. —, melyet saját erejéből aligha tudott volna ennyi idő alatt megvalósítani. Ez viszonylag gyorsan meggyőzte a kisközségek lakosságát: a jogos igényeket a 87 tagú testület is elismeri, és a lehetősé-: gek szerint ki is elégíti. — Ma már nem lehet hai-‘ tani olyan felszólalásokat, melyekben a kérés, a javaslat megfogalmazásakor ne vennék figyelembe az egész tanácsi körzet vagy a másik t tagközség igényeit — A tanácstagok a közös munka során egyre jobban megismerik egymás lakóterületének gondjait, körülményeit. Meg azt is, hogy a nagyközség általános fejlesztése valamennyiük érdekeit szolgálja, ha nem is egyforma mértékben. Így éppen úgy sürgette annak idején az egészségház építését a luTlai vagy a bábonymegyeri tanácstag, mint a tabi. A tanácselnök: — A kezdeti bizalmatlan^ ság, fenntartás a közös tanacfl iránt, illetve a tagközségek között, csaknem teljesen eltűnt. Az »egészben gondolkodás« mindinkább meghatározó lesz. A sok közül csak egy példa: Zalában a tsz-major- hoz utat építettek, amely megcsillantotta a közeli puszta bekötésének lehetőségét is. A félszáz család képviselői azt kérték a testülettől: szavazzon meg százötvenezer forintot a fölajánlott társadalmi munkájukhoz. Néhány évvel ezelőtt egy ilyen kezdeményezésnek kétséges lett volna a sorsa. Most megértéssel szavazták meg az összeget. Persze, nem minden lakó gondolkodik így. Akad még ferde, önzésről árulkodó nézet, de a tanácsban már nagyon ritkán. ) tgy látják a testületi munka három, egymással összefüggő kérdését az asztal két oldaláról. Bár a kifejezés nem egészen helytálló, hiszen a tanács elnöke és tagjai inkább körülülik a képzeletbeli asztalt: a döntésnek ugyanis nem a funkción alapuló tekintélyelv, hanem a gondosan mérlegelt közös érdek az alapja. A címben föltett kérdésre pedig az a válasz: a tekintélyért keményen meg kell küzdeni. És e folyamatban — sajnos — a kudarcokat sem lehet elkerülni. Paál László kérdezem, csak úgy mondom. Rendes srác? — Ezt se kérdezed, ugye, csak mondod? Egyébként majd előbb-utóbb nyilván mindent meg fogsz tudni. Amikor majd te is vőlegény leszel. — Ha megnövök, úgy gondolod? — Nem hiszem, hogy sokkal fiatalabb vagy Tibornál. Csak nem mindenki egyformán gyorsan érik. Laci megint rápillantott Nem tudta, mit mondjon erre; a gúnyolódás vagy az évődés irányában folytassa-e a beszélgetést. Első pillantásra úgy ítélte, hogy ez a Kati meg Tibor nem egymáshoz valók. De hát mi köze hozzá? Mégis ez jött ki a száján, miután eldöntötte, hogy tartózkodóbb hangon folytatja: — Jó ez neked, ez a Tibor? — Mit gondolsz, ha éppen ma van az eljegyzésünk? — Eljegyzés? Még a házasság sem bizonyít semmit Bocsáss meg, apád-anyád is el- , váltak. — Ez kétségtelen — mondta hűvös és most már némileg visszautasító hangon Kati. (Folytatjuk.)
