Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-06 / 5. szám

A megyehatáron túl Nemzetiségi kismesterségek tájháza Ifjúsági kislexikon Több klasszikus művet jelentet meg a Kossuth Könyvkiadó Mecseknádasd kétezer-há­romszáz lakosú baranyai köz­ség, Pécs és Bonyhád között, inkább az utóbbihoz közel. Természetalakító erők szinte bölcsővé formálták a tájat. Peremnek idegyűrték a Me­csek dombokká szeiidülő púp­jait, közéjük élettermő, szép teknőt mélyítve. A tájház tavaly ősszel, a múzeumi és műemléki hónap alkalmából nyűt meg, s má­ris sok száz vendége volt a német nemzetiségi kismester­ségek kiállításának, melyet Lantosné Imre Mária vezeté­sével — régi igényt kielégít­ve — hozott létre a pécsi Ja­nus Pannonius Múzeum, daz- dag anyagot kínál a tájház, melynek története is érdekes. Egykori gazdái a potsdami egyezmény értelmében el­hagyták a községet. Ezután jó ideig alkotóházként szolgált a falu fölé épített, tekintélyes paraszti épület. Gyakran for­dult meg itt Martyn Ferenc is és a helybeliek csak mű­vésztelepnek emlegették ezt a portát, melynek ablakai a szemközti, rendíthetetlensé- get demonstráló Arpád-ház kori templomerődre nyílnak. Ez jó menedék lehetett az egykoriaknak a török ellen. Ablakai lőrések, tornya őrto­rony. Udvarában temető, ez volt a temetkezési szokás haj­danában: templomkerítésen belül találni nyugvóhelyet. A tájház dombjáról ellátni a török eredetet sejtető Havi Boldogasszony-kápolnáig, mely szinte dzsámit idéz nyolcszö­gű belső terével, ovális abla­kaival. Mellette az egykori püspöki palota, a mai iskola. Barokk a stílus, a szettem ben­ne viszont mai. Emléktábla örökíti meg, hogy Liszt Fe­renc kétszer szállt meg az épületben, kórusmüvet is kom­ponált A patakocska címmel. Ez volt az első magyar nyel­vű férfiikórusműve. Oromzatos kapuval, barokk templom is van Nádasdon, Maulbertsch kőre festette a három hatalmas olajképet De lépjünk be a nagyszerű kis- mesterségi kiállításra! Impo­náló mennyiségű anyag gyűlt össze, nem csoda, hiszen már egy 1845-ben közzétett szak­munka szerint: »Nádasdon. melly csak falu, 252 a kéz­műves, többek közt 50 faze­kas, 92 kádár, 16 bognár, 16 molnár, 8 kalapos, 9 üveges, 1 szegkovács stb.« Munkájuk kései híradása ez a kiállítás, s az utódok tevé­kenységének bemutatója. Lát­ható itt a pécsváradi, híres Schmidt-féle mézeskalács- és viaszöntő műhely összes mun­kaeszköze. De nemcsak ezek, hanem a termékek is, gyö­nyörűbbnél gyönyörűbb színes gyertyák, huszárok, szívek és egyéb figurák édes tésztából, szépen kipingálva. Az ófalui faesztergályosok is remek munkát végezhettek kezdetle­ges »fagépükkel«. A kisújbá- nyaiak több falut ellátak haj­dan klumpával, mely nagyon alkalmatos lábbeli volt a tér­dig érő sárban. A fazekas­műhely hagyományos eszköz- készlete mellett mecsekná- dasdi, óbányai termékek — »írott« tányérok, kacsasütő edények, itatok stb. — lát­hatók a tájházban. Egyik szo­bát parasztszobának rendez­ték be, a környék legrégebbi bútorainak felhasználásául. Kászlik, nagyládák, bölcsők, domború szentképek, a ken­der feldolgozásának eszközei gyönyörködtetik a látogatót A vendégkönyvben már ta­lálunk somogyi neveket is. L. I» Sikeres évet zárt a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendelt­sége. A politikai könyvnapok eredményeként megnőtt az érdeklődés ' a politikai iroda­lom iránt. Ragya Béla, a megyei ki­rendeltség vezetője az idei tervekről beszélt Mind többen tanulmányozzák a marxiz­mus—leninizmus klassziku­sainak műveit. A kiadó éppen ezért folytatja a sorozatait: megjelenik Marx és Engels műveinek 36., 39. kötete. Két Lenin-kötet szerepel a tervek­ben. Az összes művek soroza­tának 28. kötete — Az im­perializmus mint a kapitáliz- mus legfelsőbb foka című — az 1916 első felében írt klasz- szikus mű előkészítő anya­gait tartalmazza. Az 52. kö­tetben az 1920 novembere és 1921 júniusa közötti időszak­ból származó levelek, feljegy­zések és táviratok találhatók, köztük magyar vonatkozásúak is, mint a Kun Béla egyik brosúrájára vonatkozó meg­jegyzés. Kiadják Lenin Egy lépés előre, két lépés hátra című művét. Vlagyimir Iljics ebben dolgozta ki a bolsevik párt szervezeti elveit, a párt­tagság, a párttagok aktivitása, az élcsapat, a szervezettség, a demokratikus centralizmus problémakörét. Az utóbbi években rendsze­resen megjelennek olyan kö­tetek, amelyek Lenin megál­lapításait, véleményét, állás- foglalását foglalják maguk­ban egy-egy témakörben. Most a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységéről, a demokráciáról és a diktatúrá­ról, azután a párt vezető, sze­repéről, a szocialista építés­ben, a nacionalizmus elleni harcról szóló gyűjteményes kötetek adnak útmutatást a politikai iskolákba járóknak, a propagandistáknak és az érdeklődőknek. A régebben kiadott klasszikus művek kö­zül többről készül utánnyo­más, hogy űjTa beszerezhetők legyenek. Megtudtuk a megyei kiren­deltség vezetőjétől, hogy több filozófiai mű is megjelenik. Kiemelte közülük az Élet­módkutatás a szocialista or­szágokban című tanulmány- kötetet és A szocialista társa­dalom című művet. Az utób­bit a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának Filozó­fiai Intézetében dolgozó szer­zői kollektíva írta. Ez a fej­lett szocializmus időszerű tár­sadalmi-filozófiai problémáit elemzi. Sok kiadvány témája a ma­gyar történelem, a magyar munkásmozgalom története. Érdeklődésre számíthat a Ba­logh Sándor és Jakab Sándor Sokrétű tudományos kutató­munka és közművelődési tevé­kenység bizonyította a közel­múltban, hogy a kaposvári Rippl-Ránai József Múzeum megyénk kulturális életének egyik fontos intézményévé vált. Az 1978-as tervek szin­tén szép reményekre jogosí­tanak. Ami a régészeti feladatokat illeti, itt egyelőre nem ígér­kezik »látványosság«. Több éves program részeként hama­rosan megkezdik a balaton- boglári várhegy feltárását A kaposszentjakabi kolostorrom területén állagvédelmi mun­kákat végeznek. Feldolgozzák és publikálják a Hedrehelyen, Ötvöskónyiban, Zamárdiban és több más helységben végzett ásatások eredményeit is. Értékes kezdeményezés lesz az őszirózsás forradalomról, a KMP megalakulásáról és mű­ködéséről, valamint az üzemek és iskolák 1938. évi államosí­tásáról föllelheitő megyei ada­lékok összegyűjtése, s a hon­ismereti szakkörök anyagának JSTimérése, nyilvántartása. (A KMP létrejöttének 60. évfor­dulója alkalmából kiállítást is rendeznek a- dokumentumok­ból.) Gazdagnak ígérkezik a nép­rajzi munka is. Folytatják, a letetek gyűjtését a szennai szabadtéri múzeum épületei­nek berendezéséhez Szenna, Rinyakovácsi, Csököly, Nagy­korpád és Kisbajom környé­kén, s nem szünete] a zamár- di tájház végleges berendezé­séhez szükséges tárgy gyűjtés sem. A kutatások eredményeit folyóiratokban, könyvekben is közzéteszik a múzeum mun­katársai. Üj Rippl-Rânaî-, Vaszary-, Rudnay- és Bernáth Aurél- képekkel gyarapodik a képző- művészeti gyűjtemény, s né­hány Zichy-alkotás vásárlását is megkísérlik. Május végéig felújítják és berendezik a so- mogytúri Kunffy-kúriát. Au­gusztusban felavatják a Rippl- Rónai-villát, októberben pe­dig Martyn Ferenc állandó ki­állítását nyitják meg. A So­mogyi Képtárban tizenegy időszaki kiállításban gyönyör­ködhetnek majd az érdeklő­dők, köztük kortárs japán képző- és iparművészek alko­tásaiban is. A marcali mú­zeumban tíz tárlatra kerül sor, s megpróbálnak egy ál­landó Bernáth Aurél-gyüjte- ményt is létrehozni. Az élő természet barátait a Termé­szettudományi Múzeum három vándorkiállításával várják Marcaliban. A néprajzi, törté­neti, honismereti tablókiállítá­soknak se szeri, se száma. A múzeum dolgozói előadá­sokat ajánló tematikát dolgoz­tak ki az üzemek, művelődési otthonok részére. Előadással, tárlatvezetéssel egybekötött kirándulásokat is szerveznek több községbe, elsősorban Szennára. A tavalyi sikeren felbuzdulva a múzeumi kon­certek sorozatát is folytatják. A SZOT-tal, a Siotourral és más szervezetekkel kötött szerződések bizonyára szintén jó alapot adnak majd a köz­művelődési tevékenységhez, akárcsak a tucatnyi iskolával létrejött megállapodások. Molnár Zoltán | I Eljegyzés — Vagyhogyis, kislányom, vagyhogyis... Tollaslabdát, azt igen, de ő még csak any- nyit tud, hogy meg vagyunk híva Lajos bácsihoz a csónak­házban, de nem is sejti, hogy ott eljegyzés lesz, és Tiborék, meg Gusztiék, meg... meg szóval a felajánlások. Pedig ezt úgy kellene kidolgozni, mint egy szerződést, vagy egy izét, egy haditervet, pontról pontra... Mondtam ugye, hogy a legnehezebb az enyém lesz... Nyolc nap van, ugye, nyolc nap, az alatt nem is ké­pes ennyi mindent felfogni; gyorsan, még ma hozzá kell fognom, legelőször is meg­mondom, hogy a Tibor szü­lei... ez ugye a te ötleted lesz... a Tibor szüleivel is össze akarsz egy kicsit mele­gedni, ez teljesen érthető, és ha már ezt megemésztette, akkor előjövök a nagy ötlet­tel, hogy ez éppen lehet egy füst alatt eljegyzés is... — Nagyon okos vagy, Anyu­kám, te vagy a világ legoko­sabb Anyuja. Meg is csókolta, megsimo­gatta a fejét, hadd legyen szegénynek nagyobb kedve ehhez a bonyolult művelet­hez, hogy Apu tudatába átül­tesse mindazt, amire még ezen a nyolc napon futja az idő­ből. XIII. Ami azt illeti, valóban ez volt a legnehezebb. Gitta számolt férje kimon­dott és kimondatlan gondola­taival, sőt még azokkal is, amelyek csak félig vagy félig sem születtek és érlelődtek meg az agyában. Barna egy­részt sokat adott arra, hogy olyan jó apa színében szere­peljen, aki már-már nem is mostohaapa, másrészt... hát másrészt, ha nem is mondta ki, de érzékenyen számon tar­totta a Katira áldozott kiadá­sokat. A Guszti által küldött — pontosan küldött! — gyer­mektartás összegével gondo­san számolt a havi költség- vetésben. Ezt Gitta ugyan nem rótta fel hibájául, nem azért főkönyvelő (bár csak helyettes), szóval természetes­nek vette, vagy legalábbis ért­hetőnek. Csák hát, szóval, számolt vele. Erről az oldalról minden­esetre biztosítani akarta ma­gát; azt akarta,- hogy Barna- Apu ne csak arról vegyen időben tudomást, hogy Lajos bácsinál nem egyszerű látoga­tás, nem is csak nászok kö­zelebbi megismerkedése lesz, hanem valamilyen módon anyagiak is szóba kerülnek. Azt azonban nem tudta pon­tosan kiszámítani, hogy meny­nyire kell belemennie a rész­letekbe, mennyit kell előzete­sen megbeszélniük. Ügy gondolta, hogy leg­jobb, ha kényszerhelyzetként adja elő az eljegyzést; kény­szerből született ötletként A televízió nélküli csendes hétfő estére időzítette a be­szélgetést. — Hallod, ez a Kati megint elhebrencskedett valamit... Tudta, hogy Barna erre kö­telességének érzi, hogy szere­tett kis mostohalánya védel­mére keljen. — Na...? — Egyelőre csak ennyit mondott De már eb­ben a kérdő dünnyögésben is benne volt a kételkedés, és ha netalán szükség lenne rá, a megbocsátásra való hajlan­dóság is. — Meghívta a Tibor szüleit is Lajos bácsihoz. — Hm... És Lajos,,, mit szól hozzá? — Lajos, Lajos... Tudod, hogy ő mit meg nem tenne a kedvéért! Csak tessék, kérem! Majd főzök birkát! Vagy ha­lat! De mikor végre egy nyu­godt napot akartunk kint töl­teni, a csónakházban. Mond­tam Katinak, hogy igazán megkérdezhette volna. Mikor te még tollaslabdát is vette1 .. Hogy jobban megismerked­jünk, azt mondta... — Hát nézd, Anyu .,, tu­lajdonképpen igaza van. Nem árt, ha találkozunk velük. Majd őket is befogjuk tollas­labdázni. Az is pihenés. Vagy téged zavarnak? — Engem, engem.., Én te­rád gondoltam. — Semmi baj, majd csak elleszünk. Még jobb is, ha ilyen helyen találkozunk, mintha mondjuk otthon. Kö­tetlenebb. És olcsóbb — gondolta Git­ta —, különösen ha Lajos ma­gára vállalja az ebédet. Ez így egyelőre elég is volt. Gondolta, hogy ha magát a találkozást Apu már így elfo­gadta, akkor az eljegyzéssé fejlesztést hét közben már ő maga is kitalálhatja. Esetleg, mint egy takarékossági ötle­tet Másnap — nem is várt vele tovább —, már másnap ezzel fogadta a munkából fáradtan megtérő férjeurát : — Tudod, mit találtam ki? Ha már úgyis ott leszünk együtt Lajosnál, egy füst alatt ezt éppen el is nevezhetjük eljegyzésnek, nem kell még egy cirkuszt rendezni. Most jut eszembe, hogy nyafogott ez a lány egyszer valamit er­ről, hogy eljegyzés. Hát ha már odahívta őket, legyen meg az eljegyzés! Nem a pénzmegtakarítás miatt mon­dom, csak a hercehurca... de ha meggondolom, még anya­gilag is.,, ez se utolsó szem­pont. — Ahogy akarod, drágám... — mondta Barna ájtatosan, s homlokon is csókolta, mint­egy hálából, s természetesen szeretettel. • • • De még nem esett szó Gusztiról. Vagyis Gusztiékról. (Folytatjuk.) szerkesztette könyv a magyar népi demokrácia 1945—1962 közötti időszakának történeté­ről. Elsősorban a fiataloknak segít abban, hogy megismer­jék és jobban megértsék ha­zánk felszabadulás utáni tör­ténetét. A »Prónay-könyv- böz« hasonlóan megjelenik Szálasi naplója. Karsai Elek a terjengős feljegyzések legér­dekesebb részeit állította össze. .Így is átfogó képet kapunk, mint tárgyalt Szálasi olyan vezető magyar politikusokkal, mint Teleki, Kállay, Imrédy, Sztójay, Albrecht főherceg, Horthy, azután a német dip­lomatákkal és hírszerzőkkel. Két lengyel szerző — J. Bernas—M. Bernas — köny­vet írt a Hitler elleni 1944. július 20-i merényletről. Most a Kossuth Könyvkiadó is meg­jelenteti érdekfeszítő művü­ket. Schönwald Pál—Gergely Ernő a Somogyi—Bacsó gyil­kosságot leplezi le. Széles kö­rű Irodalom és újabb kutatá­sok alapján ismertetik a kö­rülményeket Bebizonyítják, hogy a szálak Horthyhoz és társaihoz vezettek, ezért igye­keztek minden áron menteni a gyilkosokat. Rugya Béla végezetül meg­említette a bibliai kislexikon és a 14—18 éves korosztály­nak szóló ifjúsági kislexikon kiadását L. G. A Reguly Antal könyvtár nagyterme Zircen. Háziasszonyok és a pótszilveszter Választékos program — hasznos időtöltés Ha odaérkezésem előtt nem dr. Angeli István főorvos tar­totta volna az előadást, azt írhatnám, hogy egyedüli férfi részvevőként voltam jelen a háziasszonyok klubjának szer­da esti foglalkozásán, a La- tinca Sándor Művelődési Köz­pontban. Az egyik »napirendi pont« kóstoló volt a háziasz- szonyok készítette finomsá­gokból. Majdnem batyubált mondtam, csakhogy itt a bál elmaradt, helyette viszont ér­dekes előadást hallgattak az egészséges táplálkozásról, az életrövidítő szenvedélyekről. Ezek után nem csodáltam, hogy a háziasszonyok, akiket cigarettával kínáltam, sorra visszautasították. Élményekről, a programok gyakorlati hasznáról és a klub látogatottságáról érdeklődtem Nagy Pálné klubvezetőtől és két klubtagtól: Novoszel Atti- lanétól és Száler EmönétőL — A múlt évben az egyik legsikeresebb rendezvény az volt, amelyikkei most is in­dultunk : a pótszilveszter. Csakhogy akkor nem maradt el a magyar nóta és a konty alá való sem. Az összejövetel alig akart befejződni, bele­nyúlt az utánunk következő klubfoglalkozásba. Nehéz ki­emelni egy-egy összejövetelt, mert mindegyik adott valami érdekeset. Érdeklődéssel hallgattuk például a város fejlesztéséről szóló előadást, a nyugat-európai útibeszámo­lót, a jogi és orvosi tájékozta­tókat. Részt vettünk élelmi­szer-bemutatón és romániai kiránduláson. Minden prog­ram élményszámba ment, és újabb tagokat szerzett. A klub a múlt év elején 114 tagot számlált, s az év­végére további húsz háziasz- szonnyal gyarapodott. Nem kell szervezés, agitálás, egy­szerűen megmutatják, mit csi­nálnak. Bizonyságul Novoszel Attiláné sorolja: ezen a szer­dai összejövetelen jelentette be a tagok sorába a nővérét, a sógornőjét, a barátnőjét és a szomszédasszonyát... A klubtagok többsége hat- van-hetven éves, vagy közel jár a hatvanhoz. Korhoz és foglalkozáshoz nem kötik a fölvételt — csupán érdeklő­déshez. S nem panaszkodhat­nak, ha olvan gazdag progra­mokat állítanak össze, mint amilyenek az előző éviek vol­tak és az ideiek lesznek. Ma­guk döntenek az egyes prog­ramokról. Az utazásoknál lé­nyeges szempont a költség. — Olyan klubtagok jönnek országjárásra és külföldi ki­rándulásra, akik egyedül nem vállalkoznának erre az útra — hallottam vendéglátóimból. Azt is elmondták, hogy a klubtagok zöme itt ismerte meg ‘egymást. Ha valaki egy­két összejövetelről hiányzik, már érdeklődnek iránta, tu­dakolják, hogy mi van vele. Ismeretségek és barátságok kötődnek, s ezek családlátoga­tásokkal folytatódnak. Kezembe adták az idei prog­ramot, hogy lássam, milyen gazdag Szerepel ebben vetí­tettképes tájékoztató arról, hova érdemes kirándulni So­mogybán, előadás megyénk történetéről, a társadalombiz­tosítási ellátásról, az állam­polgári jogokról. Irodalmi elő­adás, magyarnóta-hallgatás és kertbarát-tájékoztató is lesz a műsorban. A Hazafias Népfront kapos­vári városi bizottsága és a Latinca Sándor Művelődési Központ közös fenntartásában működő háziasszonyklub él­ményekben gazdag, szép évet zárt. A kéthetenként tartott összejöveteleik a jó témavá­lasztás révén olyan találko­zókká váltak, melyek szoro­sabbá fűzik az emberi kötelé­keket H. P. Múzeumi tervek Példás igényességgel

Next

/
Oldalképek
Tartalom