Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-20 / 17. szám

OKTATÁSPOLITIKA SOMOGYBÁN flz állam és a társadalom összeiaoása A megyei pártbizottság a múlt év végén — széles körű elemző munka nyomán — megvitatta a Központi Bizottság 1972-es oktatáspolitikai határozata végrehajtásának tapaszta­latait. A nagy munkát és körültekintést igénylő jelentés, a felszólalások és az összefoglaló természetesen a feladatokra összpontosították a figyelmet. Lapunkban most három rész­ben tájékoztatjuk olvasóinkat az állásfoglalás leglényegesebb mozzanatairól . AZ EREDMÉNYEK FORRflSfl Somogybán 1972 után fej­lődésnek indult a nevelés, s egy percig sem lehet kétsé­ges: az eredmények forrása a Központi Bizottság határoza­ta, s az azt követő megyei feladatterv volt Ahogy a je­lentés összegezte:., megfelelő előkészítés után, kedvező lég­körben indult meg a határo­zat végrehajtása. A párt- és tanácsi testületek, a munka- bizottságok rendszeresen ele­mezték a helyzetet, és rendre feltárták a haladást gátló té­nyezőket is. Két fő feladat volt a meghatározó. Csökken­teni kellett a megye művelő­dési hátrányait úgy, hogy a tartalmi munka- magasabb kö­vetelményeinek is megfelel­jünk; s egyúttal mind jobban ki tudjuk elégíteni a gyorsan növekvő, változó művelődési igényeket. Erőfeszítéseink eredményeként az iskolák job­ban igazodtak a társadalom igényeihez; az állam és a tár­sadalom erőinek összefogása pedig javította az oktatás-ne­velés feltételeit. A fejlődés egyes területeken felülmúlta várakozásunkat, másutt azon­ban egyenetlen volt, és elma­radt a lehetőségektől Végté­re is csökkentek az iskolák közötti különbségek, s ha mér­sékeltebben is, de előrehalad­tunk a körzetesítés! program megvalósításában, a szakrend­szerű oktatás kiterjesztésében. A testület megállapította azt is: céljainkat elsősorban a feltételek mennyiségi fejlesz­tésével akartuk elérni, és ke­vesebb gondot fordítottunk a munka minőségének javításá­ra. AZ IGÉWYEK NAGYOBBAK A rohamosan növekvő tár­sadalmi igények és az elmara­dottság is indokolták, hogy az óvodai hálózatot gyors ütemben fejlesszük. Az üze­mek, intézmények megértése, áldozatvállalása is hozzájárult ahhoz, hogy 149-ről 177-re nőtt megyénkben az óvodák, s az elmúlt négy év alatt 3324-gyel az óvodába járó gyerekek száma. így is csak a községek 48,9 százalékában van óvoda (az országos átlag 61,5), s az óvodáskorúak 76,9 százaléka járhat a gyermekin­tézményekbe a 79,7 százalékos országos átlaggal szemben. Sajnos továbbra is magas az elutasítottak száma, s a kü­lönböző okokat, összetevőket számításba véve az V. ötéves terv megvalósulásakor is csak a jelenlegi ellátottságot tud­juk biztosítani. Sok még a megyében a szükségmegoldás, és gondot okoz — különösen a városokban — a zsúfoltság. Kaposváron például a tartal­mi munkát Is akadályozza, hogy helyenként 150 százalé­kos az óvodák kihasználtsága. A testület megállapította, hogy az új nevelési program hozzájárult a nevelés javítá­sához. Nehezíti viszont a to­vábbi korszerűsítést, hogy 13,3- ról 21,3 százalékra nőtt a ké­pesítés nélküli óvónők száma. ISKOLAHÁLÓZAT A IV. ötéves tervben gyors ütemű tanteremfejlesztés ta­núi lehettünk, mégis — első­sorban az elavult kastélyisko­lák kiválása miatt — a tan­termek száma csökkent. Ti­zenegy új iskola közül csak háromban épült műhely —, il­letve tornaterem. Az intéz­ményhálózat fejlődött ugyan, de az oktató-nevelő munka növekvő követelményeihez vi­szonyítva a lemaradás így is számottevő. Okként az Iskola- hálózat korszerűsítésének ne­hézkessége, a körzetesítés! ter­vek kidolgozásának késése, a feltételek megteremtésének el­húzódása sorolható fel. Mind­ezek ellenére javult a szak­rendszerű oktatásban részt ve­vő felső tagozatos tanulók ará­nya, bár az országos 98,2 szá­zalékkal szemben csak a 96 százaléknál tartunk. Az V. ötéves tervben las­sult az intézményhálózat kor­szerűsítésének üteme. Ha tel­jesítjük az előirányzatot, a tanterem-ellátottságban ak­kor sem várható lényeges vál­tozás. A kedvezőtlen körülmé­nyek — elsősorban a városok­ban, ahol négy év alatt 1129- cel nőtt az általános iskolai tanulólétszám — továbbra is megmaradnak. Ezzel szemben javult az iskolák eszközellá­tottsága. a szaktantermek ;ól- szereltsége, s ezáltal csökkent az iskolák közötti különbség, örvendetes jelenség ez, ám az eszközök felhasználását gátol­tja, hogy tárolási és javítási nehézségek vannak, s hogy a nevelőket technikai és peda­gógiai-didaktikai szempontból sem készítették föl kellően al­kalmazásukra. NAPKÖZI OTTHONOK Négy év alatt 22 százalék­ról 34,8 százalékra nőtt a napközi otthonos ellátásban részesülő gyerekek száma. Ez a fejlődés gyorsabb a terve­zettnél és nagyobb az orszá­gosnál. A gyerekek 43,5 szá­zaléka részesül gyermekélel­mezésben (az országos átlag 36,1 százalék!), de még így sem tudjuk kielégíteni az igé­nyeket. A helyiségek száma nem nőtt kielégítően, ezáltal fokozódott az általános iskolák zsúfoltsága. A csoportok ma­gas létszáma miatt nem lehet elmélyülten foglalkozni a ta­nulókkal, a hálózat pedig alig bővíthető. A párthatározat óta 80-nal nőtt az általános iskolai diák­otthoni helyek száma. Ez el­maradt a tervezettől, bár a meglévő helyeket sem tudtuk mindenütt kihasználni. A le­hetőségeket tovább kell bőví­teni, ám a szakrendszerű ok­tatásban részesülők számának növelése elsősorban a közle­kedés fejlesztésével érhető el A gyógypedagógiai intézmé­nyek nem fejlődtek lényege­sen; rossz körülmények között működnek; a kisegítő osztá­lyokban pedig nagy gondot okoz a gyógypedagógus-hiány. A gyógypedagógiai alanyok aránya 4,8 százalék (az orszá­gos 2,7). Ez a helyzet megkö­veteli —■ állapította meg a testület —, hogy minél előbb megjavítsuk nevelésük feltéte­leit. TANKÖTELEZETTSÉG A testület kritikusan állapí­totta meg, hogy a párthatáro­zat óta nem sikerült számot­tevően előrehaladni a tanköte­lezettség teljesítésében. Van­nak kedvező jelenségek is, mint például az, hogy csök­kent a túlkoros gyerekek ará­nya, kevesebben buktak is­métlésre stb. Tizennégy éves korig azonban csak a tanulók 76,8 százaléka fejezi be az ál­talános iskolát. A megyei párt- bizottság ez ügyben felhívta a figyelmet a szülők, a pedagó­gusok, a tanácsvezetők felelős­ségére, és tarthatatlannak mi­nősítette, hogy még mindig nem tudják betartani ezt a rendkívül fontos törvényt. Igaz, hogy a cigánygyerekek iskoláztatása okozza a legna­gyobb gondot megyénkben. Mindössze 9,7 százalékuk vég­zi cl 14 éves korig az általános iskola nyolc osztályát. A pe­dagógusok ösztönzési rendsze­re továbbfejlesztésre szorul — állapította meg a testület —, mivel a jelenlegi rendszer módot ad a formalizmusra és a liberalizmusra. S ha már itt tartunk, hadd szóljunk arról is, hogy a múlt tanévben 2315 pedagógus dol­gozott az általános iskolákban, 42-vél kevesebb, mint ahány­ra szükség lett volna. 1972- höz képest viszont százzal több pedagógus tevékenykedik miközben a tanulócsoportok száma 52-vel csökkent. A me­gyei tanács több intézkedést tett a személyi feltételek biz­tosításáért, ez az erőfeszítés azonban csak a múlt évet jel­lemezte. Nem túlságosan biz­tató, hogy a helyettesítésre al­kalmazottakkal együtt 4,7-ről 10,4 százalékra nőtt a képesí­tés nélküli nevelők aránya. De kedvező tapasztalat az, hogy mintegy 70 százalékuk okle­vélszerző tanulmányokat foly­tat. A megyei — pártbizottság megállapította, hogy a tartal­mi munka korszerűsítésére ho­zott intézkedések csökkentet­ték a tanulók terheit. Javult a tanórák színvonala, és pe­dagógusaink a korábbinál na­gyobb gondot fordítottak a készségek képzésére, a gyere­kek képességeinek fejlesztésé­re. (Folytatjuk.) A bővítéssel 160 új férőhelyet nyernek. Kombinát helyett együttműködés Ezerrel több hízót adnak A segesdi, a somogyszobi, a lábodi és a háromfai terme­lőszövetkezet közös fenntartá­sú létesítménye, a Háromfán levő sertéskombinát ez év ja­nuár 1-től új néven működik: a háromfai Május 1. Tsz gesz­torságával sertéstenyésztő és -hizlaló ' egyszerűbb együtt­működésként folytatja eddigi tevékenységét. Főleg a te­nyésztői munkában lépnek előre. Az utóbbi évek nyereséges gazdálkodása segített feledtet­ni a korábbi veszteséges esz­tendőket, melyek — enyhén szólva — nem vetettek jó fényt a háromfai . »húsgyár­ra«. Tavaly már mintegy hét­ezer hízósertést értékesítettek az évi nyolcezer hízó kibocsá­tására alkalmas telepről. Az idei előtervekben nyolcezer, a jövő éviben pedig 9500 hízó eladása szerepel. A teljesítés előfeltételeit , idejekorán igyekszenek megteremteni. A múlt év szeptemberében sa­ját tény észtelepet építettek, ott 480 kocát helyezhetnek el. A tavalyi, eredetileg/ hízó­alapanyagnak szánt szaporu­latból csaknem félezer süldőt visszatartottak tenyésztésre. Ezekkel együtt most ezer te- nyészegyedük van, s a szapo­rulat a hizlalás fejlesztését szolgálja. Ennek megfelelően bővítik a vemhesszállásokat, s a jelenlegi munkák eredmé­nyeként két létesítményben összesen százhatvan új férő­helyet nyernek. A higiéniás rácsokat az idén építik be a sertésfaztatókba. A háromfai telepén csaknem egymillió forint értékű beruházási te­vékenység- valósul meg ebben az évben. Nagyatád közelsége ve.ti föl a kérdést: ez az együttműkö­dés hogyan segíti a város la­kosságának ellátását sertés­hússál? Tavaly több mint nyolcszáz sertést idő előtt kel­lett értékesíteniük: ennyi került kényszervágásra, illet­ve kapott úgynevezett techno­lógiai selejt minősítést. Ez az utőbbl meghatározás azokra az egyedekre vonatkozik, me­lyek fejlődésükben visszama­radtak, a kívánt időre nem értékesíthetők, továbbhizlalá- suk pedig gazdaságtalan. Eze­ket a sertéseket a tsz tagjai­nak, a telep dolgozóinak ad­ták el, a kényszerből levágott állatok húsát pedig Babócsá- ra és Nagyatádra szállították. Az idén a technológiai se­lejt sertéseket tőkehúsként akarják értékesíteni. Havon­ta átlagosan mintegy ötven állat kapja ezt a minősítést a telepen, s. ha ezek húsát be­szállítanák Nagyatádra, igen­csak javítanák az ellátást. A Mindez azt mutatja, hogy még jelentősebb részt vállal­hatna a város ellátásából az együttműködés. Mindenek­előtt olyan járműről kell gon­doskodniuk, melyen a húst szállíthatnák Nagyatádra. Ez pedig az anyagi teherbíró ké­pesség függvénye. Főképp a gesztorgazdaság lehetősége a meghatározó — a háromfai Május 1. Tsz 74 százalékos »részvényes« az együttműkö­désben; ők gondoskodnak a telep üzemeltetéséről és a takarmányról. Az idén min­denképpen megoldást keres­nek — hallottuk a héten Há­romfán. És ez legalább any- nyira hasznára válik majd az atádiaknak, mint a sertéste- nj’észtő és -hizlaló együttmű­ködésnek. Hernesz Ferenc A holnap hízóL Levél az olvasóhoz í Tisztelt Olvasónk! Pontosan tíz év telt el azóta, hogy önt és olvasóink tíz­ezreit őszinte vélemény-nyilvánításra kértük. Akkoriban negyvenezer példányban jelent meg naponta a megyei párt- bizottság lapja. Sok ezer ember vette a fáradságot, hogy ki­töltve kérdőívünket, maga is részt vegyen lapszerkesztő mun­kánkban; észrevételeivel, javaslataival segítse az újságírók tevékenységét, s ezáltal igényeik kielégítését, a tájékoztatás megjavítását. Bizonyára vannak Önök között, akik emlékez­nek még rá: részletesen elemeztük az akkori közvélemény-ku­tatás tapasztalatait, s ami ennél is fontosabb volt: rengeteg észrevételt, javaslatot hasznosítottunk, és teljesítettük kéré­süket. Nem csoda ez, hiszen az ötletekr jó elképzelések, igé­nyek és kívánságok olyan gazdagságával halmoztak el ben­nünket, hogy évekig éltünk belőlük. Most csak néhány példát említek: olvasóink kívánságára közlünk azóta is rendszeresen folytatásos regényt; gazdagítottuk az Otthon és család rova­tot; közöljük a szomszédos tévéállomások programját. A de­mokratizmus szélesítésének igénye szülte népszerű Tisztelt Szerkesztőség! rovatunkat, s az információéhség befolyásolta, továbbfejlesztette a Somogyi Néplap egész struktúráját. De ennyi talán elég a múltról. A napokban kétszer is olvashatták a felhívást, így hang­zott: Figyelje szombati lapunkat! Most újra együttgondolko­dásra és együttműködésre kérjük, kedves Olvasó! Szombati számunkban ugyanis — a lap szerves részeként — kérdőívet juttatunk ei önhöz. Talán nem érdektelen, ha elmondom: mi minden indokolja, hogy napi észrevételeiken, leveleiken és találkozásaink különböző fórumain kívül ezúttal ismét széles körben kérjünk véleményt a Somogyi Néplapról. Tíz év alatt sok minden átalakult körülöttünk. Változott — vagy változhatott az ön igénye és érdeklődése. Tíz évvel ezelőtt más politikai viszonyok között éltünk. Azóta tovább fejlődött a gazdaság és a kultúra is megyénkben, s a követel- , mények egyre nagyobbak. Változott az ipar, a kereskedelem, a társadalmi osztályok és rétegek összetétele, az emberek egymás közötti viszonya. A szocialista brigádok és üzemi kö­zösségek határozzák meg termelőegységeink belső életét. A tájékoztatásban forradalmi változás a rádió és a televízió el­terjedése; s hogy mást ne mondjak: a tíz évvel ezelőtti negy­venezerrel szemben ma már 65 000 példányban készül a So­mogyi Néplap. S mi tudjuk: az újságnak mindig újítani kell, ; lépést kell tartania az élet változásával. Az újságíróknak és ' szerkesztőknek tehát »illik« ismerniük azt a közeget, amely­ben és amelyért élnek, dolgoznak. A nyomtatott szónak a mindennapi valóságot kell tükröznie; a politUca lényegét, életünk követelményeit közvetíteni Önhöz, s a közvélemény hangját a vezető testületekhez. Az a szándékunk, hogy egy­re több emberhez jusson el a Somogyi Néplap, s minél na­gyobb érdeklődést, egyetértést és elégedettséget tudjon kivál­tani írásaival. E követelmények teljesítése azonban az ön együttmű ködése, visszajelzése és észrevételei nélkül csaknem lehetet­len. De hozzá kell tennem: lapunk nem öncélúan határozta el a mostani közvélemény-kutatást. Meggyőződésem, hogy észrevételeit a megye politikai, állami és tömegszervezet'. ' vezető testületéi is nagyon várják; hiszen jó következtetések­re adnak majd alkalmat. Válaszával így nemcsak a lap ja­vulását, hanem közéletünk, módszereink tökéletesítését is se­gíti. Holnapi lapunk 5. és 6. oldalán tehát — őszinte szándék- ! kai, nagy izgalommal és kíváncsisággal ■— közrebocsátunk egy nyolcvanhét pontból álló kérdőívet. Örömmel mondom. készséges segítőtársat találtunk a Számítástechnikai és Vgy- vitelgépesítési Vállalat kaposvári Számítóközpontjának ve- zetőiben és dolgozóiban. A gépi adatfeldolgozásra kódolt kér- : dőív kitöltése rendkívül egyszerű lesz. Segítőkész Olvasónk- j tói csak annyit kérünk: szánjon rá egy órát, figyelmesen ol- j vassa végig kérdéseinket; válassza ki a véleményének leg­megfelelőbb választ, s azt húzza alá. Külön helyet hagytunk egyéb észrevételeinek, javaslatainak felsorolásához is. Az új­ságlapot — a megjelölt helyen — el kell majd vágni, és ösz- szehajtani úgy, hogy a címzés maradjon kívül. Bélyeget sem kell ragasztani rá. Az a kérésem, ha kitöltötte a kérdőívet, lehetőleg még hétfőn adja postára. Beérkezéséig összesen egy hetet tudunk várni, hogy azután minél előbb a számítógépé legyen a »szó«, minél hamarabb beszámolhassunk az ösz- szesített eredményről és a következtetésekről; minél előbb hasznosíthassuk valamennyi olvasónk véleményét. Nyilvánvaló, hogy nem kötelezhetjük olvasónkat, fedje föl magát, írja meg a nevét, adatait is, jóllehet nem titkoljuk: egyre inkább azokat az embereket becsüli társadalmunk, akik nyilvánosan is vállalják álláspontjukat. Mégis úgy dön­töttünk: a nevet nem kell okvetlenül beírni a kérdőívre. Akik viszont névvel juttatják el hozzánk a véleményüket, azok között — mint olvashatták — 26 értékes tárgynyereményt sorsolunk ki. A kérdőíven egyébként részletesen feltüntetjük a kitöltés módját. Külön örömünkre szolgálna, ha az Olvasó véleménye nemcsak az egyén, hanem a kisebb-nagyobb kö­zösségek, szocialista brigádok, tantestületek és más csoptortok véleményét is tükrözné. Befejezésül jó egészséget kívánok, kedves Olvasónk, és kérem szíves együttműködését. Ne feledje a »jelszót•»; Figyel­je szombati lapunkat! A kiadó és a szerkesztőség dolgozóival együtt nagy izgalommal és érdeklődéssel várom a válaszát, Őszinte tisztelettel Jávori mm Folytatják a munkaversenyt Az építőanyagipar idei fel­adata, hogy a kereslet változá­sainak megfelelően 3.5—4 szá­zalékkal bővítse termelését, s a termelési többletet a terme­lékenység négy százalékos eme­lésével Alapozza meg. A Cement- és Mészművek beremendi gyárának dolgozói a kötőanyag-igények jobb kielé­gítése érdekében az idén mint­egy 20 ezer tonnával bővítik cement-termelésüket. Tatabá­nyán ezer—ezer tonnával több klinkert és cementet gyárta­nak, s a hőenergia gazdaságo­sabb hasznosításával « múlt évi 1900-ról 1880 kalóriára csökkentik a klinker-égetés ki­logrammonkénti energiafel­használását. Az Épületasztalos-ipari- és Faipari Vállalat dolgozói a múlt évinél 50 százalékkal több, összesen 169 ezer feste't és üvegezett ajtót, 49 ezer fes­tett és üvegezett ablakot és 06 ezer műanyagborítású ajtótokot szállítanak az építőiparnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom