Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-03 / 2. szám
Ev eleji hajrát! AZ ÉV ELSŐ NAPJÁN Kiegyensúlyozottan, nyugodtan ■— Éppen úgy kezdtük a munkát, mint egy másik napon — mondta egy öntőmunkás Barcson, az Építőgép- gyártó Vállalat Nagyberendezések Gyárában. — Volt rendesen munkánk, anyagunk. Éppen csak viccesebb, valamivel hangosabb volt az első félóra. Olyan nem akadt, aki «•elfelejtett« volna bejönni a nagy szilveszteri hangulat után. Fegyelmezett munka folyik. A vasszerkezeti csarnokban villog a hegesztőpisztoly kék fénye, zeng a több kilós kalapács. Vidák László és Domonkos Gyula hegesztők egy pillanatra kikapcsolják a pisztolyt, homlokukra tolják a szemüveget. Vidák László meséli társának, hogy ma először nem vonattal, hanem autóbusszal jött dolgozni Bol- hóról. A sofőr a mai nap tapasztalatából okulva holnaptól negyedórával később indulhat, mert «nem kell 5.20- kor a gyárban lenni, amikor 6-kor kezdünk«. A gyárudvaron építkezés folyik, A karbantartó részleg a szűkössé vált öntödét bővíti. A 10 millió forint értékű beruházást novemberben kezdték, és azt tervezik, hogy ínárciusban már az új részlegben is dolgoznak. t Csortos Béla igazgató mondta: a bővítéssel az öntödében megszűnik a zsúfoltság, a kézi formázást felváltja a gépsoros tömeggyártás. Az öntöde kapacitása 25—30 millió forinttal nő. Itt most 70-en dolgoznak, az év végén már 100 embernek lesz munkája. — Gondolják, hogy kapnak embert? párttitkár és Komlós István szakszervezeti titkár részvételével. Ök mondják el, hogy miután a gyár dolgozóinak fele bejáró, még ebben az esztendőben megvásárolják a második, a következőben pedig a harmadik autóbuszt, így nemcsak kényelmesebben és gyorsabban, hanem jóval olcsóbban jutnak majd el munkahelyükre a dolgozók. Megtudtuk, hogy a tavalyi, 100 milliósra emelt, tervüket már december 19-én teljesítették, maradt tehát idejük jól előkészíteni az űj évet. Éppen ezért ma zökkenő nélkül kezdhette meg mindenki a munkát. 1978-ban 130 millió forint értékű terméket akarnak készíteni. Az udvaron sorakoznak a narancssárga cementsilók; az egyik legfontosabb terméke ez a barcsi gyárnak, az idén 118-at kértek megrendelőik. . — Három-négy 4ve úgy látszott. hogy ennek a gyártását meg kell szüntetni, most pedig — mivel a cement zsákos szállítása kimegy a divatból — egyre többet kérnek ebből a termékünkből. A silócsalá l- ban több különböző fajta gyártását vállaltuk. Ezenkívül a pécsi betongyar acélszerkezetét készítettük el - tavaly, az ahhoz tartozó berendezéseket most szereljük. A házgyárakhoz darupályákat, Shed acél- szerkezetes, daruzható üzemcsarnokokat és házgyári sablontálcákat is gyártunk. Először a Balatonnál — A gépesítés következtében csupán segédmunkásokat veszünk föl, s ez nem okoz gondot Barcson. Szablics János főkönyvelő irodájában az év első munkanapja vezetői megbeszéléssel kezdődik, Móré József Márta István 21 éves hús- feldolgozó szakmunkás az óév utolsó napján találkozott életében először a Balatonnal. Felesége, a 19 éves Mária is nagyon régen, másodikos általános iskolás korában járt ezen a tájon utoljára: két hetet töltött akkor egy gyermeküdülőben. Szegedi nászutasok. Az ifjú férj a szegedi szalámigyárban dolgozik, a fiatalasszony pedig az Agrober-nél. A siófoki SZOT Csepel Üdülő hangulatos könyvtárában beszélgettünk. — Még sohasem töltöttem az év első munkanapját pihenéssel — mosolyog a fiatal szakmunkás. — Az óévet is mindig otthon, családi körben búcsúztattam. — Hogyan kezdődött tehát ez a «rendhagyó« munkanap? — Bőséges reggelivel, tévénézéssel, rexezéssel, fakutyázással. Egyszóval pihenéssel. — Hogy tetszik a téli Balaton? — Csodálatos. Élvezzük a jó levegőt, a szépséges tájat, és ha szerencsénk lesz, megmarad a jég is a tavon. — Egyébként, ami a szerencsét illeti — veszi át a szót a fiatalasszony —, Pista igazán nem panaszkodhat... Szilveszter éjszaka megnyerte a játékos táncversenyt, sőt a tombolán is kihúzták a számát. H n !li I h ni Tegnap vágták ki fémből az első idom naxvalókat, s kop- pantak az első kalapácsütések a Kaposvári Vasipari és Műszaki Szövetkezet lakatos- műhelyében. Üj termék gyártását kezdték el az új év első napján a villamossági gyárnak: keretszerkezeteket a biztosítószekrényekhez. Ugyancsak január 1-től bővült a járműrészleg tevékenysége is. Tavaly megkapták a régóta várt lengéscsillapító-vizsgáló műszert, üzembe helyezték, és az új évtől használják a gépkocsiszervizben. Dinamikus kiegyensúlyozást már hosz- szabb ideje végeznek, s az új műszerrel teljesen kompletté válnak a kerékvizsgálatok. Rózsahegyi László elnök a folyamatosságot hangsúlyozza. Év eleji hajrát akarunk — fogalmazza meg törekvéseiket. A múlt év jóval mozgalmasabban indult. 1977-et meghatározta, hogy átvették a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat szolgáltatásait. Üj profilok, tevékenységek, egy sereg új ember — munkájuk összehangolása nagy feladat volt. Az átszervezés, egyenetlenségek a termelésben — niindezzel járt, hogy az év utolsó negyedében jócskán rá kellett hajtani. Az idén egyenletesebbé, folyamatosabbá szeretnék tenni a munkát. Ennek , jegyében kezdődött 1978. — Akkor indul jól az év, ha az emberek észre sem veszik, hogy elkezdődött — mondja az elnök. S ehhez igyekeznek megteremteni a föltételeket. Szakosítás, korszerűbb és kifizetőbb munkák fejlesztése és a bel; ső szervezési tartalékok föltárása, tudatos kihasználása. Ez a céljuk az idén. Nagy Imre főmérnök szerint egészen jók a kilátások. Termékeik 80 százalékát előre lekötötték. Ez termelési biztonságot jelent. A lakatosműhelyben a keretszerkezeteken kívül készülnek még egyedi gyártású hangtompítók, a présműhelyben a Mechnikai Műveknek olajkályha- és szerszámosláda-alkatrészek, és itt készítenek Szarvasra, tőkés exportlámpákhoz foglalatot. A zománcozok olajkályha- és rezsótartozékokat zománcoznak. Ezek hosszú távra is jövedelmező termékek. 1978-at a minőség és a hatékonyság fejlesztése évének tekintik. A korábban nem éppen feddhetetlen hírű gépko- csijavító munkájában minőségi áttörést várnak az idén. A föltételeket már tavaly megteremtették. 1977 utolsó negyedében szinte nem is akadt minőségi reklamációjuk. A garanciális javítást ki akarják terjeszteni néhány típusra. Tervezik az akkumulátor javítást és a begyűjtő hálózat korszerűsítését. Mindezek »emberi« föltételeit1 Babies József párttitkár a brigádmozgalom további fejlődésében látja. Uszályok a sólyán A főmérnök ablakából a sólyatérre látni. Mintegy húsz overallos ember éürög-forog ott az uszályok körüL — Az év utolsó napján vontattuk partra a 158-as és a 160-as jelzésű uszályt — mondja Szabó Sándor, a MAHART Balatoni Üzemigazgatóságának főmérnöke. — Ma megkezdtük a karbantartó munkát. Az idő napfényes, de a Balaton fagyos leheletet áraszt. — Ahhoz, hogy a fenéklemezeket megvizsgálhassuk, le kell tisztítanunk az uszályt — mondják a hajósok. A tisztítás után mérik meg a lemezese vastagságát. A vizsgálat mutatja meg, hol kell lemezt cserélni. Eközben más vízi járművek karbantartását is megkezdték. — Először a teherszállítók kerülnek sorra — mondja a főmérnök. — Két úszó markoló, két dereglye és két önjáró uszály előkészítését kezdtük meg. Azért sietünk a munkával, hogy a jég elolvadása után üzembe helyezhessük ezeket a járműveket Beruházások hétszázmillióért Az Agrober kaposvári ki- rendeltségén ott folytatódott minden, ahol az elmúlt héten abbamaradt. Ennél a tervező és lebonyolító intézetnél az új év első munkanapja egy folyamat továbbvitele. Korábban a műszaki beruházási osztály dolgozóinak az év eleje általában holt szezon volt. A változás most annyi, hogy a folyamatban levő munkák miatt a műszaki ellenőrök tegnap is vidékre indultak, miután egy rövid megbeszélésen tisztázták, hogyan is lesz elszámolva az átalánydíj. Köznapi, de 3 munkához tartozó esemény. A csaknem egy hónapig távollevő igazgató tájékozódással kezdte a napját. Mi történt, hogyan állnak, hogyan indulnak. — Igen, hogyan indulnak? — Rosszul — mondta Esztergái Sándor igazgató. — Tavalyi feladatainkat százhúsz és fél százalékra teljesítettük. Ha a jelenlegi megbízásaink véglegesek lesznek, akkor 1978-ban összesen hétszázmillió forint értékű beruházás lebonyolítása, illetve tervezése vár reánk. Ez pedig talán még a múlt évinél is nagyobb igényeket támaszt irántunk. Ráadásul személyi ügyek is nehezítik a helyzetet. — Mire célzott ezzel? *— A nagy beruházások beindulásával, azzal hogy .a tö- vál-ok, a rendszerek is tervezői jogot kaptak, hogy finoman mondjam: versenytársak jelentkeztek. Két-három szakemberünk elmegy, de talán ennél is nagyobb hátrány az, hogy jól összeszokott kollektívák esnek szét. Nem akarok panasznapot tartani, de ez is hozzá tartozik az év első napjához. — Milyen jelentősebb munkákon dolgoznak? — Megkezdtük a Böhönyei Állami Gazdaság sertéstelepe rekonstrukciójának második ütemét, illetve az ezzel kapcsolatos hatósági tárgyalások előkészítését, folytatjuk a Ku- tasi Állami Gazdaság felsőbo- gáti tehenészeti telepének tervezését. — Tevékenységükbe hoz-e valami újat 1978? — Ez évtől szeretnénk a mezőgazdasági üzemeknek még több szakmai segítséget adni. Ezért kirendeltségünkre jói képzett agrármérnököt veszünk fel. Az ő feladata lesz, hogy segítséget adjon a mezőgazdasági üzemeknek a beruházás döntés-előkészítési szakaszában, illetve az üzembe helyezést követően. Ilyen szolgáltatásunk eddig nem volt. — Mit vár ettől az évtől? — Elsősorban kevesebb létszámmozgást, másrészt azt, hogy az alapos tervezői munkához rendelkezésünkre álljon a szükséges idő, hogy a fokozott tempó mellett lehetőleg kifogástalan munkát végezhessünk. Ha lehet kívánni akkor ez az én kívánságom. Az új gyár első terve Tíz új dolgozót köszöntött elsőként Akkerman József, a Csepel Vas- és Fémművek kaposvári egyedi gépgyárának igazgatója. Az év első munkanapján léptek be a gyárba öltözőőrök, gépírók, tmk-sok. Ezt követően Budapestre induló harminc munkásnak kívánt jó utat, eredményes tanulást A megyeszékhely új gyárában tegnap kezdődött meg a termelés, összesen több mint száz dolgozója van már az üzemnek. Az év utolsó munkanapján érkezett haza Budapestről az a harminc ember, aki a nagyvállalatnál tanulta a szakma speciális fogásait. Üjabb harminc ma kezdi meg Csepeled a munkát, és az idén még harmincán utaznak majd. Az udvaron sárrá olvasztotta a fagyott földet a reggeli napfény. A munkások, amikor beléptek a gyárba, először a jövőt látták: az épülő szociális létesítményt és a 2000 négyzetméter alapterületű forgácsoló csarnok vázát. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat a napokban kezdi meg az épület téliesítését, és a hónap végén hozzálátnak az épületgépészeti munkákhoz. A formálódó új gyár első — idei — terve 35 millió forint: esőhegyező gépeket gyártanak majd. Az első nap a rendcsinálással telt el. A gépek jelentős része a helyén van már: beszabályozásuk azonban azokra az emberekre várt, akik a múlt év utolsó napján még Csepelen dolgoztak. Ez az oka annak, hogy ott, ahol a 'termelőberendezések dolgoznak majd, tegnap még hegesztőpisztolyok fénye villant, légkalapács dübörgött. — Néhány napra szükségünk lesz még ahhoz, hogy zavartalanul folyjon a termelés — mondta az igazgató. — A legfontosabb azonban, hogy az előfeltételek megvannak : itt a gyártáshoz szükséges anyag, a tizenhat termelőberendezés, és reggel munkába állt a kaposvári gyárban hetvenöt dolgozó. Az idei termelési feladatok teljesítéséhez szükséges irányító apparátusunk mellett minden géphez szakképzett munkásunk van. Olyan emberek, akik megfelelő tapasztalattal is rendelkeznek. Az új gyár udvarán ott vannak még az előd — a Mezőgép Vállalat — gyártmányai, és a helyet meg kell osztani a munkásokkal. Az udvaron csak az egyensapka különbözteti meg az embereket; ennek alapján lehet eldönteni, hogy melyik cég dolgozói. Nemcsak az új feladattal, egymással is ismerkedtek az év első munkanapján a Csepel kaposvári gyárának dolgozói. Burgonya Budapestre A kölcsönös előnyöket hozó együttműködésnek sok lehetősége van — jól bizonyítja ezt a kaposmérői La- tinca Termelőszövetkezet és a Zöldért megyei vállalatának példája. A szövetkezet tizennégy nődolgozója — akinek más időben a gazdaság kertészete ad munkát — az új évet mint «ideiglenes« Zöldért-dolgozó kezdte. Naponta autóbusszal hozzák őket a vállalat kaposvári, Egyenesi úti tárolójához, ahol háromkilós burgonyacsomagokat készítenek a fővárosi Zöldért rendelésére. A vállalat munkaerőgondjain enyhít a szövetkezet segítsége, az asszonyoknak pedig lehetőséget teremt a Zöldért a folyamatos műn« kára.
