Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-18 / 15. szám
Carlo Chiarappa és Miklós György szonátaestje Vivaldi, Tarttni, Paganini hazájából jött hegedűművészszel már régen találkoztunk. Carlo Chiarappa nevét sem hallottuk eddig, pedig ez az alig harmincéves firenzei fiatalember — a Brüsszelben élő Certler Endre tanítványa — már szinte valamennyi észak- és dél-amerikai országban vendégszerepeit, és számos íkelet-edrópai pódiumon is sikert aratott. Hétfőn este a kaposvári zeneiskola nagytermében tartott szonátaestjén arról győződhettünk meg, hogy nem véletlen a nemzetközi hírnév. Beethoven D-dúr szonátája csendült fel először Chiarappa patinás Guaroeri-hegedűjén, egy nem kevésbé nagyszerű zongorista partner, Miklós György közreműködésével. Az előadás — romantikus felfogásával, a legnemesebb értelemben vett érzelmességével — eléggé eltért a Beethoveninterpretádók hagyományaitól: ízig-vérig olasz volt Igaz, a két szélső tétel viszonylag kötött, klasszikus tradíciókra épülő formája alig adott lehetőségei mediterrán »beleér- zésekre«. Itt inkább a technikailag tökéletes kivitelezésre, az átlagosnál jóval gyorsabb tempókra figyelhettünk. A lassú második tétel kontraszthatásainak szenvedélyes, néhol melankolikus, néhol sodró vérmérsékletű kibontása azonban feltétlenül »-déli ességről« árulkodott. Egészen más előadói erényekről győzött meg bennünket Brahms d-moll szonátájának bemutatása. E lemondóan fájdalmas érzelemvilág elsősorban visszafogottságot, tudatosságot követel a művésztől. A mértéktartásnak ebből a nehéz leckéjéből is kitűnően vizsgázott Chiarappa, főleg a második tétel áhítatoTanácskozás az orosz nyelv oktatásáról Az intenzívebb orosz nyelvi oktatás elméleti és gyakorlati kérdéseiről tanácskozik a főiskolai nyelvtanárok II. országos konferenciája. A kétnapos eszmecserét Elbert János, az orosz nyelv- és irodalomtanárok nemzetközi szövetsége (a MAPRJAL) magyar tagozatának az elnöke nyitotta meg tegnap a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. — Hetvenhat magyar főiskola orosz nyelvet oktató pedagógusai vesznek részt a konferencián — tájékoztatta Galina Iszajevna Marakova, a moszkvai Puskin Intézet magyarországi képviselője, a tanácskozás egyik rendezője az MTI munkatársát. — Összesen 42 előadás hangzik el : a tanárok oktatómunkájuk során szerzett tapasztalataikról l^jés elméleti kutatásaikról számolnak be. Az első napon a tananyag tömörítésének kérdése áll a felszólalások és a vita középpontjában. Az orosz nyelv oktatásában jelenleg az a legnagyobb gond, hogy a tanulók által elsajátítandó anyag nem az élő nyelvből merít Rengeteg grammatikai, lexikális témát oktatunk a diákoknak, amelyet azután nem tudnak kellőképpen aktivizálni a beszéd során. A tankönyvek sem mondhatók éppenséggel korszerűeknek. A magyarországi orosz nyelvi oktatás így nem töltheti be funkcióját: a beszéd elsajátítását A tudnivalók »•adagolásának« módját keli először is közelebbről megvizsgálni — a tananyagban szereplő szabályok, szövegek funkcionális felhasználásának lehetőségét Ez jelentheti az orosz nyelv oktatásának intenzívebbé tételét; ezzel foglalkozik a konferencia. San szép témájának korrekt visszaadásával, és a scherzo szomorú könnyedségének gazdag tónusú előadásával A déli temperamentum elsősor- -ban az első tétel szélesen ívelő, meleg hangulatú főtémájának önfeledt fokozásában mutatkozott meg, de ezt sem érezhettük stílustörésnek. Igor Sztravinszkij olasz szvitje — Pergolesi emlékének felidézése — nem más, minit késő-középkori mintára készült tánctételek füzére, itt- ott modern disszonanciákkal megtűzdelve. A kétféle dallamvilágnak ez a különös keveréke elsősorban a gyors alkalmazkodás próbaköve az előadó számára, hiszen mielőtt maga is élvezhetné, »élhetné« a klasszikus tonalitást. a melódia rögvest darabjaira hullik. Chiaratjpának ez a stílusváltakozás is láthatóan ínyére volt. A táncok virgonc- ságából pillanatok alatt csapott át a jellegzetes kurta dallamok, apró »ugrások« hangulatába, s az ördögi futamok interpretálásával ismét hibátlan technikai tudását bizonyította. Ugyanezt az alkalmazkodási képességet igazolta Ravel hegedűszonátájának tolmácsolása is. Miklós György jól alkalmazkodó zongoristapartner volt, s teljesítménye azokban a művekben — például a Beethoven- és a Ravel-szoná- tában — sem maradt az olasz vendégművészé mögött, amelyekben feladata szintié azonos nehézségű volt a hegedűsével L. A. Uj városrész Nagyatád keleti részén, * hajdani földszintes házacskák helyén új lakótelep magasodik. Molnár Zoltán I Eljegyzés — Szööömyűűűű sorsa van mellettem — válaszolt helyette Klári. — Gitta biztosan jobb volt neki. De hát a jóisten rendezi a sorsokat. — Te csak ne gúnyolódj a jóistennel! Lehet, hogy még fohászkodni fogsz hozzá! — intette nagymama. Valahogy Klárit is családtagjának tekintette, mint a volt vejének a jelenlegi feleségét S bár Guszti csak évek múltán házasodott meg a válása után, valahogyan mégis Klárit tekintette csábítónak. Azt azért tudta, hogy most Barna-aput, a jelenlegi vejét kell szeretnie. Rá is mosolygott ahogy ott állt kihevülve, a tollaslabda ütővel. — Játszotok, gyerekek? Mutassátok már, hogy megy ez?! — Rajta, örömapák! — biztatta őket Lajos bácsi is, aki egy üveg villányi burgundival közeledett a tűzön csendesen rotyogó paprikáshoz. A nászok engedelmesen elkezdtek ütögetni. Gitta nem volt kíváncsi erre a látványra; egyre az járt az eszébe, hogy múlik az idő, telik a nap. Eddig forgolódott valamit Lajos bácsi körül segítség címén, például a hagymát összeaprította, de közben Is az járt a fejében, hogy neki persze nem ez az igazi tennivalója. Most már Tibor anyjával készült beszélgetni; óvatosan, mintegy véletlenül megközelítette, megfogta a karját, és igyekezett vele félrevonulni. Csak még figyelmeztette Katit: — Foglalkozz nagymamával! Szemhuny orításáből Kati úgy érezte, hogy ez már része Anyu stratégiájának, és engedelmeskedett. Letelepedett a fűre, szinte nagymama lába mellé, s igyekezett úgy helyezkedni, hogy a keze ügyében legyen a feje, ha eszébe jutna megsimogatni, mint kislánykorában. — Hát felnőttél, Katikám — sóhajtott nagymama, és valóban meg is simogatta a haját, mintha csak egy Gitta vagy Kati által írt forgatókönyvnek kellett volna engedelmeskednie egy modernnek álcázott, mai, romantikus drámában. Kati szigorú tekintettel odaparancsolta Tibort is. hogy helyezkedjék el a nagymama másik keze ügyében. Hátha az ő fejét is megsimogatná. Tibor már megtanulta a szófogadást, leereszkedett a fűre, de önkéntelenül is a nyugágy karjára támaszkodott, és majdnem felbillentette nagymamát. — Jajistenem ... — mondta, és lehuppant — Tibor, Tibor... — csóválta fejét Kati, majd rámo- solygott a nagymamára: — Olyan aranyos kis ügyetlen... látod nagymama? Erről nagymamának a gépkocsit vezető piros trikós fiú jutott eszébe: — De hol van az a barna gyerek, aki idehozott? Ki az a fiú tulajdonképpen? Klári még ott volt; ő válaszolt: — A nőőővérem kisfia... kiváló mérnök különben... versengenek érte a váaállala- tok. — Igazán? Én azt hittem, valami birkózó vagy futballista... — csudálkozott nagymama. — Szeretem az ilyen izmos gyerekeket Lajos bácsi felpillantott a tűz mellől, amelyre éppen gallyat rakott: — Birkózó és futballista más-más alkatot kíván, Margit néni! Lacit én evezősnek nézném. — Az evezősök rendes emberek, ugye, akárcsak te, Lajos?! Ezen mindnyájan nevettek, s Klári kiabált Lacinak: — Laci, a nagymama téged akar látni! Laci, jobb híján, eddig úgy akarta magát kivonni a társaságból, hogy felnyitotta a motorházfedelet, s a motorban kotorászott. Most csak éppen, vissza kellett engednie a fedelet a motorra; kezét egy rongydarabbal megtörölgetve, odaballagott a nagymama nyugágya elé, s egy mozdulattal törökülésbe ereszkedett Bemutató péntekem Argan úr „nagyon beteli” A színházi klubban valaki felidézi — mit is? — az anekdotát vagy a megtörténtet? 1666 januárjában, amikor Molière felépült betegségéből, XIV. Lajos kegyeskedett fogadni kedveltjét. »Látod, igaz- balanul becsmérelted az orvosokat MauviUain kigyógyi- tott.« Mire a zseniális komédiás: »Valóban, Sire. Gyógyszereket rendelt nekem, én azonban nem vettem be azokat így gyógyultam meg...« A sikeres évek után kudarcos idők következtek. Támadták a Tartuffe miatt Szép színésznő felesége, Armande Bejárt megcsalta. A Napkirály diplomatikus»an szakított Mo- liére-reL A kegyvesztett egészsége romlott Luily zeneszerző követelésekkel lépett föl ellene. Neveltje, Baron színész Armande egyik szeretője volt •ta folytathatnánk. 1673. február 17. Próbálják lebeszélni arról, hogy játsszon a Képzelt betegben, új — s egyben utolsó — darabjában. Nem enged. A színpadom kö- hö-'őroham rázza meg, ő a köhögést nevetéssé erőlteti. Előadás után roham rohamot ér; vért hány. Orvost alig kap; megorroltak rá gúnyolódásai miatt Amikor meghal, nem akarják szentelt földbe temetni. A sírokat négylábnyira szokás beszemtelnd. A Napkirály közbelép: »Temessék öt- lábnyira...« Színháza, a Comédie Française Molière halála napján minden évben műsorra tűzi a Képzett beteget. A kaposvári Csiky Gergely Színházban most Vajda László Jászai-dí- jas színművész készül a szerepre. Az évadban két nagy szerepe után ez lesz a harmaPróbajelenet d£k. így vall Arganról, a képzelt betegről: — Sokat töprengtem; Argan miért megy bele abba a játékba, hogy beteg. Ügy érzem, pótcselekvés ez nála. Más produktív képessége nem lévén; ezt választja önmegvalósításul. A lányain kívül nem szereti senki érdek nélkül. Menekül ebbe a szerepbe, hogy beteg. Ezzel ki is véd egy sereg apró támadást: hiszen »beteg«! Azután olyan sokáig hiszi, hogy nem egészséges, valóban beteggé válik. Nem annyira fiziológiailag, hanem pszichikailag. Az agyában támad baj. Persze, fizikailag is megviseli a sok érvágás, klis- télyozás... Szőke István rendezi Molière színpadi művét. A játékteret is ő -formálta. Fontos szerepet kapott Molnár Piroska Jászai-dfja* művésznő, JUO Erika, Pogány Judit, Csernák Árpád, Dánffy Sándor, Helyes László, Jeney István, Hunyod- kürti István, Simon Géza, ifi. Mucsi Sándor. Argan második felasiógét Czakó Klára játssza majd. — »Menet közben« kaptam meg a szerepet Szinte beugrás ez. Nagyon félek, mégis érzem: szép lehetőséget adott a színház. A színpadon éppen ved kavargás: »cigányok« érkeztek Füzy Sári jelmezedben. »Ndóméin jek, ne menjek...« Molière kedvelt »revübetétjei- nek« egyike zajlik. Szőke István tapssal irányít Itt mindenki ért a »tapsbeszédből«, A produkció családias hangulatban készül. És pénteken a harmadik csengetés... L U A cukorbaj és megelőzése Laborautomata kell a szűréshez 1960-ban 360 cukorbeteget tartottak nyilván Somogybán. Ma Kaposváron 1500 beteg van, a megyében 7000. Tizennyolc év alatt tehát majdnem meghússzorozódott a számuk. S ehhez kell még számítani a megyében 10—15 ezer. Kaposváron 2—3000 olyan embert akinek szervezetében már rombol a kór, de még tünetmentesen. Ezek előbb-utóbb orvosi (kezelésre szorulnak. A cukorbaj népbetegség, modem kori, civilizációs nyavalyáink közül a legelterjedtebb. Az emberek negyedrésze általában születetten hajlamos a betegségre, és az elXX. Gitta a jövendő nászasszony karját fogva — már a csónakház tövéből — visszapillantott a jelenetre. Milyen együgyű vigyora van ennek a gyereknek, ennek a piros 1 Tikosnak — gondolta. De mondani nem mondta. Nem akarta még ilyen módon sem annyi figyelemre méltatni, hogy egyáltalán bármi megjegyzést engedjen meg magának. De a félszeme akaratlanul is rajta vagy talán rajtuk maradt — Azt hiszem, ki kellene használnunk az alkalmat drágám, hogy néhány 6zót váltsunk a gyerekeink jövőjéről... — Váltsunk! — mondta röviden a másik asszony, akinek nyilván csiszolatlanabb volt a modora. — Arra gondoltam, össze kellene szednünk annyit amennyi elegendő belépőnek egy OTP öröklakásba... mit gondolsz? — Jó volna. — Talán meg kellene vizsgálnunk ennek a lehetőségét — Vizsgáljuk! — Azt hiszem, hogy a leghelyesebb, ha megmondom őszintén, hogy a mi anyagi lehetőségeink meglehetősen korlátozottak... — Hajjaj, hát még a mieink...! Gittát a gutaütés kerülgette. Mire fog tudni menni ezzel az asszonnyal? De igyekezett fegyelmezett maradni. (Folytatjuk) hízás, a mozgáshiány, a tűl- civilizált életmód váltja ki. így a megye lakosságából 80 —90 ezer embert, Kaposváron pedig mintegy 17 ezret fenyeget. S hogy valóban kifejlődik-e, ez tőlünk is függ. Betegeken, egészségeseken, orvosokon, egészségügyi szerveinken és a társadalom tagjain. — Hogyan lehet megelőzni a bajt? — kérdeztük dr. An- geli Istvántól, a megyei cukorbeteg-gondozó főorvosától. — E betegségnek négy szakasza van. Az első a hajlam, a szervezet hajlandósága az anyagcsere kóros elváltozására. Ezt nagyon nehezen lehet fölismerni, csak bizonyos tényezőkből következtethetünk rá. Nagyobb bizonyossággal ‘kimutatható az úgynevezett lappangó cukorbaj. Tünetei már megjelennek stresszhelyzetekben, és előjönnek terhesség, elhízás, bizonyos gyógyszeres kezelés, műtét, infarktus hatására is. A következő szakaszban felborul az anyagcsere rendszere, de még tünetmentes a baj. S végül a tünetekkel, panaszokkal végső formájában jeleDik meg a betegség. — Mikor avatkozhat be hatékonyan az orvos? —■ A régi Kínában az volt a szokás, hogy addig tartották az orvost, míg a családban valaki beteg nem lett. Akkor kiadták az útját Ez a szokás a megelőzés fontosságát mutatja, s nemcsak Kínában, mindenütt A mi egészségügyi törvényünk is előírja. A cukorbetegség is megelőzhető, ha idejében fölismerik. — Hogyan Ismerhető föl idejében a cukorbaj? — Szűréssel. Az NDK-ban már több, igen eredményes cukorbeteg-szűrővizsgálatot is végeztek. Nem vizsgálták meg a kiválasztott terület minden lakóját, hiszen ez tetemes költséget és sok időt vett volna igénybe. Ehelyett — a megyei lap segítségével — felszólították azokat az embereket, akiknél várhatóan fölléphet ez a betegség. Ha a családban már volt ilyen beteg, ha az egyén átesett szív- infarktuson, vagy (nő lévén) óriás magzatot szült, elhízott, vagy érbetegségben (például lábérszűkület) szenvedett. S e szűrések igen jó eredményeket hoztak. — Somogybán is lehetne ilyeneket végezni? — Hogyne lehetne. Csak néhány föltételt kellene hozzá megteremteni. Legfontosabb az eredményes és pontos laboratóriumi munka. S éppen ezzel van baj. A jelenlegi laboratóriumi fölszereltséggel a gondozásra járó betegeinket sem tudjuk tisztességesen ellátni. Laborautomatára lenne szükség, ez gyors és megbízható. Ma az Egyesült Államokban gyártanak ilyet, az úgynevezett Glucose analysert-t, de Magyarorszá- ,gon is készül a Contiflo. Ebből kellene beszerezni egyet — Az ország 19 megyéjében 19 rendelőintézet működik, éa a fővárosban is van jó néhány. Miért éppen Somogybán vennének drága labor» automatát? — Mert itt működik az ország első, önálló megyei cukorbeteg-gondozója, már ti* éve. Személyileg is felkészültünk rá, asszisztensem, Tóth Lilla, jelenleg a diétásnővér- képző tanfolyamot végzi. S végül még egy, nem egészen szakmai kérdést tisztázunk dr. Angelí Istvánnal: — Miért szorgalmazza személyesen a szűréseket? Előfordulhat, hogy egyik napról a másikra kétszer annyi betege és kétszer annyi munkája lesz, mint volt. — Lehet De hosszabb távon semmiképp. A lappangó betegség fölmérése nyomán kevesebb kórházi ágy, gyógyszer, orvosi vizsgálat, táppénz, állami és családi kiadás kell. Ez a megelőzés, szűrő- vizsgálatok értelme. Ha sikerül a kór ‘kifejlődését megelőznünk, több, a mindennapokban kamatozó hasznos energia marad a lakosságnak. Csupor Tibor Somogyi Néplap
