Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

Mesterséges növekedési hormon Az egészséges növekedést emberben is, állatban is az agyalapi mirigy egyik fe­hérjetermészetű hormonja, a növekedési hormon bizto­sítja. A törpenövés bizonyos fajtája — növekedési hor­monnal — gyermekkorban eredményesen kezelhető, az ehhez szükséges hormont azonban egyelőre csak bon­colási anyagból nyert agy­alapi mirigyek összegyűjté­sével lehet — korántsem ki­elégítően — fedezni, mivel az állati eredetű hormon emberen hatástalan. Maga a hormon egy mintegy 200 aminosavból álló fehérje (az aminosavkapcsolatának sor­rendjét és módját már 1966- ban tisztázták), körülbelül há­romszor akkora a molekulá­ja, mint az inzuliné. Japán kutatók kidolgozták az emberi növekedési hor­mon szintézisét. Sajnos, az igy nyert hormon vagy nem kielégítő tisztaságú vagy csekély mennyiségű ahhoz, hogy betegek kezelésére használni lehetne. Az erő­sen tisztított természetes emberi növekedési hormon egyelőre hatásosabb, mint ez a fáradságos munkával elő­állított és nagyon költséges anyag. Hasonlóan azonban más szerekhez, a mestersé­ges előállítás módja előbb- utóbb finomodik és alkal­mas lesz nagyobb tömegű anyag olcsóbb termelésére. Hk aiarnap'i IIU mm Ötezer éves rejtély AZ AKUPUNKTÚRA, ez a kínai eredetű tűszúrásos népi gyógymód mindinkább tért hódít korunkban, bár ötezer év kevés volt hatásmechaniz­musának a felismeréséhez. Vi­lágszerte sok intézetben vé­geznek kísérleteket, a vonat­kozó szakirodalom a hívek és ellenőrzők »-ádáz csatájának« a színtere. A vélemények vég­letesek: sokak szerint reális gyógymód, amelyet bátran al­kalmazhat az értő és lelkiis­meretes orvos, mások egysze­rűen kuruzslóknak titulálják alkalmazóit. Az akupunktúrának több el­mélete ismeretes. Az eredeti kínai felfogás — a bőr felszí­nén 365 olyan pont van, amelynek megszúrásával az egészség helyreállítható — ma már kevesen osztják, ugyanakkor egyre nő azok tábora, akik szerint az aku­punktúra lényege a hipnózis, azaz ráhatással létrehozott al­vási, érzéketlenségi állapot. Az idegélettan kutatói sze­A kerámia Az agyag- művesség az emberiség egyik legősibb mestersége. Az agyag meg- munkálható- ságát — felte­hetően — a földművelés ismertette meg az emberrel. A napsugár me­lege és a tűz használata pe­dig arra taní­totta, hogy agyagból ké­szült edényeit igyekezzék maradandóvá formálni. S miután a kéz­zel való alakí­tás nehéz volt, ez a forma, majd a korong •►feltalálásá­ra« késztette. Régészeti le­letek tanúsága szerint már időszámítá­sunk előtt négyezerben dolgoztak kézi fazekaskoronggal ! Az agyag- művesség a görögöknél emel­kedett művészi színvonalra. Az ókori Athén egyik város­negyedét Kerameikosznak hívták, ott voltak a fazekasok műhelyei. Innen származik te­hát a mai kerámia elnevezés. Azokat a mestereket, akik főként főzőedényeket gyártot­tak, fazekasoknak nevezték, a mázas, díszített tálak, tá­nyérok készítőit tálasoknak, míg a korsók, köcsögök mes­tereit korsósoknak. Rajtuk kívül voltak még kályhások. akik a kályhaszemeket koron- golták vagy formába présel­ték a gyönyörű csempéket. Az agyagmflvesség szerszá­mai: a sulyok, a szelő, a la- pitka, a vizestál, a réz- és fa­kés, a lyuggató kés, az író­ka, a festéköntő kanál. A műhely közepén állt a tipró, távolabb az agyag, az ablak­nál a korong, mellette a gyú­rófa. Átellenben a mázőrlő, valamint a szárító, másik he­lyiségben pedig a kemence. A legfontosabb munkaeszköz — a korong — apáról fiúra öröklődött, s az agyagműves nemzedékek egész sorát szol­gálta végig. Az emberi civi­lizáció hajnalán született ősi ipar ma a reneszánszát éli. EHETŐ GYOMNÖVÉNY Napjainkban igen sok em­ber próbálkozik vadon termi növények fogyasztásával. Ezel egyike a gyermekláncfű, amel. gyomnövény, mégis a leg egészségesebb zöldségféléi egyike. A gyermekláncfüye' már korábban, évszázadokig át fogyasztották. Például Mi­norca szigetén a lakosság eg minden terményt elpusztít sáska járás után így mara_’ életben, de az amerikai indiá nők nemcsak táplá’ékkér hanem gyógyszerként is hasz nálták. Számos faja ismeretes, a legelterjedtebb a közönséges pitypang. A fészkesek család­jába tartozik, amely olyan is­mert növényeket foglal magá­ba, mint a napraforgó, az őszirózsa vagy a parlagfű. A szél útján mindenfelé elterjed Csaknem minden része ehető. Gyökereit sütve fogyasztják, a virágokat pitypangbor ké­szítésére használják. A leve­lek a legíz'etesebbek. A meg­felelően elkészített pitypang nemcsak jóízű, de a vadon termő növények és a termesz­tett zöldségek közül a legma­gasabb a tápértéke. A legtöbb A- és B-vitamint és szénhid­rátot tartalmazza, fehérje­kalcium- és foszfortartalmát tekintve pedig a harmadik he- lven álL rint lehetséges, hogy az aku- punktúrás szúrások nagy frekvenciájú, hosszú ideig tar­tó kisüléseket idéznek elő az érző rostok minden típusá­ban, s valójában ez »blokkol­ja« a fájdalomérzetet. Alkalj mazása éppen a fájdalomcsil­lapítás terén a legelterjedtebb: főleg mozgásszervi. ízületi be­tegségeknél, ám egyesek szép jövőt szavaznak a sebészetben történő alkalmazásának is, különösen olyan esetekben amikor valamilyen oknál fog­va az operálandó beteget nem lehet altatni Az állandó fáj­dalomérzet számos orvosi szakág számára jelent nehéz problémát, ezért az akupunk­túra csillapító hatását sokfe- lől vizsgálják. AZ ELJÁRÁS legnagyobb veszélyét az urológusok ab­ban látják, hogy az esetleges pontos diagnózis nélkül vég­zett gyógykezelés során rejt­ve maradhat az alapbetegség. Kétségtelen, hogy a már em­lített reumatikus fájdalmak és az ortopéd eredetű pana­szok csillapításán túl följe­gyeztek már akupunktúrás ér­zéstelenítéssel végzett sérvmű­tétet is. A legnagyobb veszélyt éppen a felfokozott várakozás jelenti. Nem árt emlékeztetni hogy maguk a kínai orvosok is óva­tosan nyilatkoztak a módszer­ről, szerintük minden tíz be­teg közül egy alkalmas arra, hogy fájdalmát e módszerrel csillapítsák. Ennek ellenére mind több az alkalmazására vonatkozó kísérlet a legkü­lönbözőbb orvosi ágazatokban, egészen a szülésmegindítás tűszúrásos próbálkozásáig, vagy az elhízás akupunkturá- lis kezeléséig. Erősen megosz­lanak a vélemények, s a tu­dományos leírásokra hivatko­zóknak nem árt felfigyelniük arra. hogy a ma Nyugat-Eu­rópa-szerte hozzáférhető »szakkönyvek« legjobb esetben harmad-hatodkézből íródtak A KÖZVÉLEMÉNYT szem­mel láthatóan magával ragad­ta az akupunktúra hatásme­chanizmusának rejtélye, az évezredes bölcsesség miszti­kuma. Az akupunktúra divat­hullámai hazánkat is elérték, megjelentek az első rendelé­sek, s a közelmúltban alig akadt képes újság, amely ne fanyalj'tt volna az egészség­ügy maradiságán, konzervati­vizmusán. Elfogulatlan szak­emberek szerint a tűszúrásos gyógymód további alapos, kor­szerű kutatásra szoruL Ter­mészetesen a bizalom, az aku­punktúra iránti hajlandóság senki számára sem tilos, an­nál is kevésbé, mert az orvos- tudomány történetében nem ez az első eset, hogy a mód­szerbe vetett puszta hit is elegendő volt a gyógyuláshoz. Bátor emberek bévirrubában Az emberek búvárfelszere­lést — víz alá merüléshez al­kalmas önálló készüléket — már a XV—XVI. században szerkesztettek. Leonardo da Vinci hagyatékában is talál­tak ilyen speciális alkalma­tosság rajzát, leírását Egy másik, 1680-as búvárkészülék ablakkal ellátott fémsisakból, az egész testet fedő ruhából és az övhöz kötött dugattyús fémhengerből állt. Hogy mi­ként sikerültek a merülések ezekkel a készülékekkel, arról nem szól a krónika. Alaszkai lottó Hatvan év óta minden év­ben lottójátékot szerveznék egy kis alaszkai település (Fairbankstól 50 mérföldre) lakói. A játékban 200 000 alaszkai vesz részt. A játék igen egyszerű: pontosan, nap­ra, órára és percre meg kell jósolni a településen keresz­tülfolyó Tanan (a Yukon egyik ága) tavaszi áradásának kez­detéi Minden télen, amikor a fo­lyó beáll, a jégre egy vízzel töltött fémállványt tesznek, amelyet kábelek segítségével egy órához erősítenek. Abban a pillanatban, ahogy a jég ol­vadni kezd, az állvány a jég­gel együtt elúszik, a kábel el­szakad, s az óra megáll. Min­den játékos kedvű alaszkai 2 dollárral tippelhet... A modern búvárfelszerelés­hez — egyebek mellett — le­vegővel tölthető vastag mű­anyag ruha, fejvédő rézsisala üvegablakokkal, ehhez kap­csolt légvezeték és telefpnká- bel tartozik. A búvárruhában megváltozik a test súlya, tér­fogata. Így merülésnél a bú­vár könnyebb lesz az általa kiszorított víznél. A víz felü­letén lebeg, s a merüléshez ki­egészítő súlyokra is szüksége van. Ezért ólomsúlyokat (ilyen látható a képen szereplő búvár mellén) és ólom­talpú cipőket hord. Az oxigénlégzős búvárruhánál pa­lackból állandóan oxigépt szolgáltatnak, a kilégzett le­vegő pedig cirkulációs moz­gással halad a széndioxidot elnyelő vegyi rétegen keresz­tül. Hány éves a Föld? Tudósok vitája 1659-ben A serdülőkori dohányzás ártalmai New Haven körzetében 365 tanulót vizsgáltak meg, 170 leányt és 195 fiút, aki 1—5 éve dohányzott. A megvizs­gált egyének 15—19 évesek voltak, a lányok 37 százaléka, a fiúk 50 százaléka volt rend­szeres dohányos. Naponta 20- nál több cigarettát a lányok­nak csak egy százaléka, a fiúknak a 8 százaléka szívott el. A vizsgálatok nem terjed­hették ki a dohányzásra visz- szavezethető valamennyi árta­lomra, céljuk csak az idült hörghurut és a vele kapcso­latos problémák földerítése volt. A serdülőkorúak e csoport­jában gyakori volt a köhögés, a köpetürítés és a nehéz lég­zés. Ezek a tüntetek, vala­mint a laboratóriumi vizsgá­latok eredményei egyértel­műen alátámasztották, hogy a tizenévesek annál súlyosabb idült hörghurutban szenved­tek, minél nagyobb volt az általuk naponta elszívott ci­garetták száma. Európa tudósait háromszáz esztendővel ezelőtt is foglal­koztatta a nagy kérdés: va­jon milyen idős a Föld? A többség gondolkodás nélkül el­fogadja azt az időt, amelyet a zsidóság a biblia alapján kiszámított: vagyis 3761 évet adott hozzá a keresztény idő­számításhoz. Akadtak azonban olyan »merész gondolkodású« kutatók, akik kételkedtek en­nek helyességében. Ezek közé tartozott Issak Vossius. Vossius — aki 1618-ban szü­letett — igazi polihisztor volt Foglalkozott régészettel, föld­rajzzal, matematikával, filozó­fiával, régi írásokkal és ke­leti nyelvekkel. Megfordult angol, német olasz, francia földön, illetve Svájcban és Skandináviában. 1646-tól Amszterdamban volt könyv­Nagyobb kazetta - jobb hangminőség Az utóbbi évtizedben a ka­zettás magnetofon »kiütéses- j győzelmet aratott a korább' I orsós készünkkel szemben 'olyannyira, hogy ez utóbbia­kat ma már jószerével csak a rádió- és tévástúdiókban hasz­nálják. Pedig a kazettás sza­lagra való fe'vételnék és visz szajátszásnak rosszabb • hangminősége, mint a kevésbé praktikusan kezelhető orsós változatának. Mindenekelőtt azért, mert a kazettás szalag csupán másodpercenként 4,7 centiméteres sebességgel ha­lad, márpedig a nagyobb sza­lagsebesség jobb hangminősé­get eredményez Az sem válik előnyére a kazettás szalagnak hogy csak 3,8 milliméter szé­les, szemben az orsós szalag 6,25 milliméter szélességével. * A közelmúltban egy nem­zetközi kiállításon új megol­dással jelentkezett a japán Sony-cég. Az általa gyártott, újfajta kazettában 6,25 milli­méter széles szalag van. amelyre másodpercenkénti 9,5 centiméteres sebességgel lehe+ felvételt készíteni. Ez a sza­lagméret és sebességi érték különösen a térhatású (sztereo) hangtechnikának kedvez. Csu­pán egy bökkenője van a do­lognak, az, hogy a nagyobb méretű kazettához új készü­léket is kell vásárolni. E~ egyébként nem tekinthető az elterjedés akadályának, hiszer a »hagyományos« kompakt­kazettával működő készülékek néhány év leforgása alatt ■«avis elhasználódnak. Képünkön: Az új típusú ér a régi kazetta. táros, 1649-től Krisztina ki­rálynő meghívására a stock­holmi királyi bibliotékát ve­zette. 1654-től Hágában, 1670- től haláláig — 1689-ig — Lon­donban élt Sok tanulmányt és könyvet írt, ezek közül az 1659-ben kiadott Dissertatio de vera aetate mundi (Értekezés a világ valódi koráról) címűben a Föld teremtésének idejét számította ki. A geológiához ugyan — kortársaihoz hason­lóan — semmit sem értett, de a kéziratok történetéhez igen. Azt bizonygatta, hogy a bib­lia alapjául általánosan elfo­gadott Codex Hebreicus szö­vege téves adatokat közöL Ezeket helyesbítette két má­sik kódex, továbbá a káldeus, a babilóniai és az egyiptomi kronológiák alapján. Úgy ta- láta, hogy az Ádám és Ábra­hám születése közt eltelt idő 1440 esztendővel hosszabb, j mint amit a biblia alapján • megállapítottak. A Föld való- j di korát így 7048 évben hatá­rozta meg. A Dissertatio ortodox pro­testáns körökben nagy fölhá- borodást keltett; Vossius ta­nítását nemcsak hamisnak, hanem veszedelmesen, for­radalmi szelleműnek is tar­tották. Hlirom héttel később az Elsevir nyomda kiadásá­ban megjelent könyvben Georg Horn cáfolta a Codex Hebrecius hitelessége ellen fölhozott vádakat. Horn el­lenfeléhez hasonlóan ugyan­csak polihisztor volt; teológiát, történelmet, földrajzot és fi­lozófiát tanított. 14 fejezetben bizonyította, hogy a héber kó­dex szövege hieles, sértetlen, s ennek ellenkezője az isteni igazságszolgáltatással ellenke­zik. A két fudós szerző három hónapon belül még két-két vitairatot adott nyomdába — igazának nyomatékos megerő­sítésére —, ezekben azonban csak a már korábban közölt érveket ismételgették. Mai tu­dásunk alapján a vitáról csak annyit tudunk mondani, hogy Vossius nem is tévedett volna sokat, ha az általa kapott ered­ményt megszorozta volna egy­millióval. SomaggiNéplap tegnap és ma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom