Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

« a&arnapi MŰIM® Mii A - I t ■ r ■ ■■ rr • televízió jovoje Elkészült az Eurépa-bárka Támad a kávérozsda À New York-! Smitsonian Intézet közlése szerint Brazí­liában fölfedeztek egy 200 ezer négyzetmérföldes terüle­tet, amelyet megtámadott a kávérozsda, A kávérozsda a kávécserje rettegett gomba­betegsége, Dél-Amerikában eddig ismeretlen volt. A meg­támadott terület nagysága arra mutat, hogy a kórokozó már több éve jelen van, és észrevétlenül terjedt. Ezért kiirtására már gondolni sem lehet A szakemberek most azt vizsgálják, miként lehet­ne a betegség további terje­désének gátat vetni és meg.- menteni Brazília kávécserjéit a teljes pusztulástól. Ceylonban a kávérozsda a múlt század végén egyszer s mindenkorra lehetetlenné tet­te a kávétermesztést A fogaskerekekkel szemben folytonosan, növekvő követel­ményeket támasztanak a konstruktőrök, a futáspontos­ság, az élettartam és a szer­kezeti alkalmasság vonatkozá­sában, Mindezek a követelmé­nyek nagymértékben függnek a fogazat geometriájától és ennek pontos kivitelezésétől. Természetesen a fogaskerék anyagától is, melyre vonatko­zóan uralkodó irányelvvé vált, hogy csak kiváló minőségű acél lehet, ugyanakkor nem hátráltathatja a nagy pontos­ságú geometriai kiképzés megmunkálási termelékenysé­gét. A fogaskerék-gyártó gépe­ket ma már általában robosz­tus, nagy súlyú kivitelben ké­szítik, hogy még a nagy ter­melékenységű megmunkálási módok mellett se lépjen föl rezgés a fogazat készítése közben. Ilyképpen mód nyílt a fogazatkészítés megmunká­lási főidejének (a gépi idő­nek) a rövidítésére, immár olyan mértékben, hogy a mel­A színes televíziót minden elbűvölő adottságával együtt majdnem ugyanakkor találták fel, mint a fekete-fehéret A színeket sugárzó és felfogó rendszereket érdemeikkel és hátrányaikkal a szaksajtó vi­tatta és vitatja azóta is. Köny­vek jelentek meg, kis elektro­nikus anekdoták arról, hogy a különböző szisztémáknak mi az előnye, hátránya... Felbuk­kant a megállapítás — két azo­nos színnel sohasem lehet ta­lékidők (előkészületi idők) nagysága vált kirívóan ma­gas arányúvá. Bebizonyoso­dott, hogy mind nagyobb arányban van szükség kiszol­gáló berendezésekkel ellátott fogaskerék-gyártó gépekre. Lehetőleg olyanokra, melyek fogaskereket egymagukban teljesen készre gyártják, ki­indulva a nyers anyagdarab­ból, befejezve a megmunká­lást a beépítésre kész fogas­kerék elkészítésével. E kíván­ságnak az ún. fogaskerék­gyártó megmunkáló központok felelnek meg. A képen látható jókora mé­retű fogaskoszorú gyártásánál egyelőre nem valósulhat meg a megmunkálóközpontos elő­állítás. Először Is azért, mert ezeknél a gépelemeknél nincs szó nagy darabszámú tömeg- gyártásról. Másrészt minél nagyobb egy gépalkatrész, an­nál nagyobb szerszámgép szükséges a megmunkáláshoz. A kép az egyik lengyel fogas­kerékgyárban készült. lálkozni... A franciák a Secam-rendszert egyszerűen Amerika-ellenes európai tár­sulásnak nevezik, a Pal-rend- szert luxus kiadásnak... Persze, ez csak tréfa. Min­den rendszernek meg van a maga előnye és a maga hátrá­nya. A színes televízió tulaj­donképpen jobban közelít a valósághoz, teljesebb képet ad a valóságról, mint a fekete­fehér. A színek hű visszaadásától a következő lépés a valóság tel­jes megközelítéséhez egyenlőre az elméletben létező három- dimenziós televíziózás. És mi­vel a hír április 1-én látott napvilágot mindenki tréfának gondolta. Pedig nem volt az. Ez alkalommal sikerült először a dolgok térbeli helyzetét va­lóságosan közvetítő adásrend­szert kidolgozni. Az ilyenfajta televízió na­gyon is komplikált Részben a háromdimenziós fényképeknél, a monográfiánál szerzett ta­pasztalatokra támaszkodik. Persze azért addig még nagyon sok részletkérdést tisztázni kell. Ennek ellenére a szakem­berek nagyon is bíznak abban, hogy az eddigi tévéképernyő a jövőben hamarosan átalakul. A tévénézők sok adást meg­néznének újra. Ez azonban egyelőre csak a tévéállomások jóindulatától függ. A Vi­deó-kazetta megjelentetése, amely nagyon is hasonlít a magnókazettához, hatalmas lel­kesedést keltett a gyártók kö­rében. Valóban lehetővé vált a kénemyőn bemutatott adás otthoni rögzítése, és a látottak meglehetősen hű fölidézése. A Video-magnetofonok lehe­tővé tették a hang és ■ kép egyidejű rögzítését. Egyszerre hét, illetve nyolc rivális cég versenyzett a vásárlók kegyé­nek megnyeréséért. A tökéletes sikert egyikük sem érte eL A Videó-kazetta ma is in­kább kuriózum maradt, min' megszokott és bevált otthoni technikai segédeszköz. Ennek talán az az egyik oka, hogy a A Kaliforniai Egyetem sze­mészeti klinikáján számitógép- programot dolgoztak ki, amely­nek segítségével mentesítik a szemorvost a szemüvegrende­léstől. A beteg előtt lejátsza­nak egy hangszalagot különbö­ző, a látás élességével kapcso­latos kérdésekkel. A beteg a kérdésekre az »igen« vagy rögzítés meglehetősen bonyo­lult. A jövő azonban itt is sok jót ígér. Néhány részletkérdés megoldása után, elsősorban a hihetelenül magas árak csök­kentése és a karbantartás egyszerűsítése után előrelátha­tólag egy évtizeden belül a Videó-kazetta ugyanolyan hozzáférhető lesz mindenki számára, mint a közönséges magnetofonkazetta. Már megjelentek a Video­lemezek is, amelyek — akár­csak a közönséges hangleme­zek — megfelelő »lejátszóra« téve, fölidézik nagyon is pon­tosan — a lézernél is finomabb sugarak közvetítésével — az előre felvett látványosságot. A kén minősége nagyszerű, de a lemez túl, gyorsan kopik, már néhány lejátszás után alig-alig vehető ki a kép. Egy másik most kísérletezés alatt álló rendszer átlátszó műanyag sza­lagra rögzíti az adást, holog­rammá alakítja át, majd szí­nes képpé dolgozza fel. Ám, erre sem várhat nagy jövő. Az ok: a horribilis ár... Egyre divatosabb az úgyne­vezett kábelen közvetített mű­sorok megtekintése. Itt egy központból szórják • a műsort, különféle kábeleken. így az illető megrendelheti az adást, természetesen nem kis előfize­tési díj ellenében. Ugyancsak látványosan fejlődtek az utób­bi években azok az adások, amelyeket a nagy stúdiók mel­lőzésével, szerény eszközökkel főleg nem hivatásos közremű­ködőkkel állítottak el. Ezek in­kább a különféle közművelő­dési akciókhoz állnak közel és kevésbé a televíziózás szokott fo-máihoz. Ezzel együtt a szak­értők az eddig bevált tévésu­gárzási módok közeli alkonyát jelzik... Hamarosan nem lesz lehetetlen a kazettákból előre összeállított házi tévékönyvtár, a műbolygókról közvetített adás, a kábelen vehető televí­ziós adás, vagyis a tévénéző nem lesz kizárólag csak egy adó kiszolgáltatottja... így aztán megnövelhetjük az in­formációszerzés lehetőségeit, a kérdés csak az, hogyan élünk majd vele? »nem« jelzésű billentyű le­nyomásával válaszol. A vála­szok alapján a számítógép uta­sítására sorban megjelennek a szükséges látótesztek, és a be­tér» a felismert jeleket jelenti a számítógépnek. A gyűjtött adatok alapján a számítógép egy készüléket vezérel, amely a beteg számára felírja a szük­séges szemüveget. A Duna a világ legnemzet­közibb folyója, a Rajna pedig Európa legjobban iparosodott, gazdaságilag legfejlettebb te­rületének fő vízi útja. A Du­nán ma évente csaknem 60 millió, a Rajnán mintegy 180—200 millió tonna árut szállítanak, és a szállított mennyiség hosszú évek óta állandóan növekszik. A két vízi út között ma még száraz­földön továbbítják a szállít­mányokat, de a tervek szerint 1981-ben már összekapcsolják a Duna—Majna—Rajna csa­tornával, korunk kétségtele­nül egyik legnagyszerűbb mérnöki alkotásával. A két nagy folyó összekap­csolásával tehát egy Európát átszelő vizi út létesül. Az egész Rajna-vidéket és a nyu­gat-európai víziúthálózatot fogja összekötni a Dunával, és megteremti a belvízi hajó­összeköttetést tizennégy euró­pai országgal. Maga a Rotter­damtól 'Sulináig tartó, 3505 km hosszúságú fő vízi út a Rajna 536, a Majna 388, a Duna—Majna—Rajna-csator­na 168 és a Duna 2413 km-es Laikus körökben az aller­giát amolyan , mindenre rá­mondható, divatos betegség­ként emlegetik. Pedig a tudo­mányos meghatározásból ki­derül: a szervezet túlérzé­kenysége bizonyos anyagokkal szemben, ami főként a bőr, a nyálkahártyák és a légutak felületén okoz zavarokat Az okozók — az úgynevezett al- lergének — lehetnek egyes gyógyszerek, élelmiszerek, fes­ték- és cserzőanyagok, de le­het a levegő portartalma is. Allergiát tehát csak valami­lyen anyag okozhat, illetve az anyag által már többször ki­váltott allergiás tünetek bizo­nyos beidegzés után, a kimu­tatott anyag nélkül is jelent­szakaszaiból fog áBni. Teljes­sé akkor válik majd, ha meg- valsóul a Rhone—Rajna ösz- szeköttetés, valamint a Duna— Odera—Elba-csatorna és a Bug—Pripjaty összeköttetés révén az úgynevezett kelet­európai körforgalmi vízi út. A Duna—Majna—Rajna­csatorna építése során 70 millió köbméternyi földet moztgatnak meg. A 168 km hosszúságú, 202 m szintkü­lönbséget 16 gáttal áthidaló hajócsatorna 55 m széles lesz, 4 méteres vízmélységgel. A rajta való hajózás céljára ké­szítették el magyar szakem­berek az Európa-bárkának a képen látható prototípusát, amelynek hossza 76,5, széles­sége 11, magassága 3,2 méter, és 1800 tonna áru szállítható benne, több, mint a Duna- tengerjáró hajók többségében, Ilyen bárkák közlekednek majd a 80-as évek elejétől az elkészülő Duna—Majna— Rajna vízi úton. A csatorna szállítási teljesítménye egyéb­ként mindkét irányban egy­szerre évi 46—46 millió ton­na lesz. ' kezhetnek (például a művirág látványa is kiválthatja a vi­rágpor okozta asztmát a kró­nikus allergiásoknál). Ahhoz, hogy az allergiát kiváltó anyagot megtalálják, olykor hosszadalmas vizsgálat szük­séges. Viszonylag könnyű rá­bukkanni, ha az allergiás tü­netek csak éjszaka jelentkez­nek: ilyenkor gyakran a fek­vőhely, az ágynemű valami­lyen anyaga (toll, afrik), illet­ve az azokban képződő gom­bák az okozók. Sokkal nehe­zebb a felderítés, ha feltehe­tően élelmiszerből származó emésztési allergiáról van szó: ez esetben különleges »kereső étrenddel« próbálkoznak. Valóságos »allergia-krimit« Kísérletek cápákkal Nagy kerék, nagy pontosság N. Gy. Szemüveget rendel a számítógép Érzékeny emberek betegsége Á tengerek falánk ragado­zóinak, a cápáknak távoltar­tására már többféle eszközzel kísérleteztek, mindeddig nem sok eredménnyel. A tudósok egyetértenek abban, hogy csupán akkor lehet megtalál­ni a védekezés legjobb mód­ját, ha kitartó munkával az állatok összes tulajdonságát, szokását, reakcióját felderí­tik A floridai tengertudomá­nyi intézet munkatársai víz alatti tv-kamerákkal, hangsu­gárzó rendszerekkel és külön­féle mérőműszerekkel a cápák hangérzékelését tanulmányoz­ták. Kimutatták, hogy a víz alatti hanghullámok, nyomás- jelek nagy segítséget nyújta­nak e félelmetes vízi ragado­zóknak zsákmányuk megtalá­lásához. Rendszertelenül lük­tető, mély hangok segítségé­vel — ilyeneket keltenek a vergődő halak is — percek alatt több száz cápát csalo­gatnak a víz alatti kamerák látókörébe. ' Ugyanakkor a mintegy 1000 Hz-es tiszta hangokra nem reagálnak az állatok. A megfigyelések során nem bizonyosodott be, hogy a cá­pák a »vérszagra« gyűlnének a zsákmány köré. Megállapi- tották, hogy a vér vegyi anya­gainak vízben való oldódása lassúbb annál, amilyen gyor­san a cápák fölefedezik áldo­zataikat. Egyébként a szag- és ízanyagokra igen érzéke­nyen reagálnak az állatok Felfalják ugyan elhulit tár­saikat, de a tengerben oszlás­nak indult cápahústól például visszariadnak. Amerikai kutatók vizsgálták a cápák fényérzékenységét, a színekhez való viszonyát. Ki­derült, hogy a sötét félho­mályt nem kedvelik az álla­tok, nem szívesen úsznak a tengermélyben. Meglepődve állapították meg, hogy ami­kor a medencébe, melyben a cápa úszkált, sárga színűre festett korongot söl’yesztet- tek, a cápa sietve elmenekült, és még akkor sem merte meg­közelíteni a korongot, amikor friss, véres húst helyeztek el ■»ellett«. A kutyák nagy családjának egyik legkülönlegesebb tagja a rejtélyes származású, az em­berhez egyáltalán nem kötődő dingó. Ausztráliban él, de hogy miképpen került oda, arról ma Éneklő kutya ­is csak föltételezések vannak. ] A legutóbbi időkig rokonait sem találták, míg, mint-1 egv húsz évvel ezelőtt Űj- Guinea járhatatlan őserdeiben fölfedezték az őserdei dingót. Ez a tacskónál alig nagyobb kutyafajta vadon él arrafelé. Az ott élő bennszülöttek hem háziasították még, pedig na­gyon barátságos, kötödő termé­szetű. Testalkata feltűnően ha­sonlít az ausztráliai dongóé­hoz, bár kisebb annál. Termetükön és jellemükön kívül még egy különbség van az usztráliai és az új-guineai, más néven erdei dingó között. Az előbbi csaknem néma, csu­pán morgással közli »gondola­tait«, az utóbbi annál beszéde­sebb, sőt énekesebb: változa­tos vinnyogó, síró hangja tá­voli énekszóra emlékeztet. Az éneklő dingó felfedezését nagy érdeklődéssel fogadta a auyaszereplN tudományos világ, s egyre- másra szerezték be az állatker­tek ezt a különleges kutyafaj­tát. Hazánkan először a vesz­prémi Kittenberger állatkert- ben mutattak be éneklő din­gót, s ma is több példány él ott. Az őserdei dingó fogságban igen szelíd, az idegenekkel is könnyen barátkozik, gon­dozóihoz pedig igaz kutyahű­séggel ragaszkodik. Megfelelő környezetben szaporodik is. A veszprémi állatkertben ezen az őszön három kis erdei dingó született. Szüleik bun­dája ugyan szürkésbarna, az egynapos kölyköké azonban fe­kete, csupán a homlokuk köze­pén húzódik egy hófehér csík. Anyjuk türelmesen szoptatja a három apróságot, csupán ak­kor válik kissé ingerültebbé, amikor a vele egy ketrencben lakó hím is gyakorolni próbál­ja apaszerepét. kell megoldania az orvosnak, ha a gyanú bizonyos vegysze­rekre terelődik. Ekkor bőrpró­bák következnek, akként, hogy a feltételezett anyagokat sorra ráhelyezik ä bőrre, s ha bizonyos idő után valamelyik helyi reakciót vált ki, abba is lehet hagyni a további kere­sést, megvan a keresett aller- gén. Ez azonban hosszadal­mas és nagy türelmet kívánó munka. Helyette ma már egy­re inkább azt az utat választ­ják, hogy a vizsgált személy­től kis mennyiségű vért vesz­nek, melynek a savóját sejt­tenyészetbe juttatják, s ahhoz egymás után különböző anya­gokat adnak. Az allergén az­által árulja el magát, hogy el­pusztítja a sejteket /

Next

/
Oldalképek
Tartalom