Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-29 / 305. szám

Chilében az ötödik kará­csonyt árnyékolta be a fa­siszta junta terrorja. Igaz, Pinochetek Icarácsony és szilveszter éjszakájára föl­függesztették az 1973-as ka­tonai puccs óta érvényben levő kijárási tilalmat —, mindez azonban aligha tette boldoggá Chilében az ünne­peket. Ellenkezőleg! Ismét letartóztatásokról érkezik hír — mintegy nyitányaként a január 4-ére meghirdetett népszavazási komédiának. A monoklis tábornok, Pi­nochet, újabb akciójának célja nyilvánvaló: »törvé­nyesíteni« szeretné a tör­vénytelenséget. Kötelezővé tették ugyanis valamennyi felnőtt chilei számára, hogy megjelenjen az urnák előtt, a szavazásával fejezze ki hű­ségét a rezsim iránt. Pino­chet így kívánja visszauta­sítani az ENSZ közgyűlésé­nek úgynevezett chilei hatá­rozatát, amely keményen el­ítélte az emberi jogok láb­bal tiprását. Ismerve a fasiszta diktatú­rák módszereit, nem lehet kétségünk afelől, hogy a »népszavazás« milyen ered­ménnyel zárul. Sokakat a megfélemlítés visz majd az urnákhoz, másokat az elhe­lyezkedés reménye: Chilé­ben ugyanis a munkanélkü­liek aránya meghaladja a húsz, sőt az építő- és a fém- feldolgozó iparban a 40 szá­zalékot. Lesznek bizonyára olyanok is, akik abban bíz­nak, hogy állampolgári kö­telességük teljesítése vissza­adja bebörtönzött hozzátar­tozójukat: a junta sok ezer embert tart fogva anélkül, hogy jogerős bírósági ítéle­tet hoztak volna üavükben. Más a helyzet az »eltűntek­kel-«. Megbízható források legalább 2500 ilyen személy­ről tudnak, akiknek egyetlen »vétkük« az volt, hogy a né­pi egység hívei közé vagy valamelyik háladó párt so­rába tartoztak. A fasiszta junta szavazási színjátéka ellen széles körű tiltakozási hullám bontako­zott ki. A Chilei Kommunis­ta Párt nyilatkozata szerint a referendum megrendezésé­vel »gúnyt űznek a nép akaratából«. Az ugyancsak betiltott Chilei Keresztény- demokrata Párt pedig fel­szólította a chileieket: sza­vazzanak »nemmel«. Hason­ló értelemben foglalt állást a Chilei Szocialista Párt is. A chilei Népi Egység Ber­linben székelő végrehajtó titkárságának nyilatkozata pedig megállapítja: groteszk dolog, hogy a népszavazást az ENSZ-határozatban el­itéit junta rendezi meg. Chilében ma fasiszta ter­ror tombol. Ilyen körülmé­nyek között a népszavazás arcátlan kihívás — nemcsak a chilei néppel, ha­nem a világ demokratikus közvéleményével szemben is. A január 4-i komédia eredménye semmiképpen nem tükrözi majd a nép őszinte véleményét. A sza­badságjogok teljes korláto­zásában, a legalapvetőbb emberi jogok megsértésé­ben, a szólási, a gyülekezési, a véleménynyilvánítási sza­badság felfüggesztésében, a politikai pártok, diákszerve­zetek és a szákszervezetek törvényen kívül helyezésé­ben joggal elmarasztalt jun­ta e szavazási színjátékkal szeretné magát »szalonké­pessé« tenni. A terrorral kikényszeritett voksok azonban erre nem al­kalmasak. Begin beszámolója a kitetszetten Izrael ragaszkodik hódításaihoz Bírálói nem tehetik lábukat Egyiptom földjére »Izrael ragaszkodik a Ciszjordánüa fölötti szuverenitás jogához« — szögezte le Begin izraeli miniszterelnök aknesz- szetben. Hozzáfűzte: közölte Szadattal, hogy ha Egyiptom to­vábbra is ellenzi az izraeli katonaság jelenlétét a Jordán nyugati partján és a gázai övezetben, Izrael nem folytatja a tárgyalásokat. Menahem Begin izraeli kor­mányfő a knesszetben tegnap mintegy félórás beszédben is­mertette az Iszmailiában elő­terjesztett rendezési javasla­tok részleteit Bejelentései nem okoztak meglepetést, rpí- vel lényegében megegyeztek a sajtó által korábban kiszivá­rogtatott értesülésekkel. Az izraeli terv szerint Ciszjordániában és a gazai övezetben Izrael továbbra is fenntartja a katonai ellenőr­zést, s megmaradnak az ott létesített izraeli települések is. Az 1967 óta Ciszjordániát igazgató izraeli katonai kor­mányzatot föloszlatnák, s a terület »közigazgatási auto­nómiát« kapna; a tizennyolc éven felüli ciszjordániai lako­sok részvételével megválasz­tanának egy tizenegy tagú ta­nácsot, amely a polgári köz- igazgatással járó teendőket látná el: mint például a köz­szolgáltatások, az oktatási és vallási ügyek, a jogi ügyék, a kereskedelem és a helyi rendőrség irányítása. Ezzel párhuzamosan mű­ködne két különálló — az iz­raeli és a jordániai kormány által kinevezett csoport, amely a palesztin menekültek korlátozott visszatelepülésé­nek kérdéseivel foglalkozna. A Sinai-félszigetről Izrael fokozatosan visszavonná csa­patait, a kiürített részt demi- litarizálnák, az egyiptomi fegyveres erők ott maradná­nak a második csapatszétvá­lasztási megállapodásban ki­jelölt helyeken, a Szuezi-csa- torna menti sávban. Az iz­raeli kivonulás azonban éve­kig tartana. Begin beszédének elhang­zása után a parlament meg­kezdte az izraeli javaslatok vitáját. Anvar Szadat egyiptomi el­nök kedden két interjúban is foglalkozott az iszmailiai ta­lálkozóval. A kairói rádió és televízió által sugárzott nyi­latkozatában Szadat újból hangoztatta, hogy noha a Be­gin izraeli miniszterelnökkel megtartott vasárnapi megbe­széléseit követően »a Sinai- félsziget kérdése már nem akadály a béke útjában«, ő a maga részéről változatlanul ragaszkodik az izraeli csapa­tok teljes kivonulásához az 1967-ben megszállt összes arab területről, és a paleszti­nok jogainak elismeréséhez. Az ebben az utóbbi kérdés­ben fennálló nézeteltérések miatt nem adtak ki közös közleményt az iszmailiai meg­beszélések után — mondotta, j »Az izraeliek csak önkor­mányzatot akarnak adni a palesztinoknak, míg én az ön- rendelkezés és egy palesztin ' Egy munkanap a világűrben A szovjet sajtó beszámolója a Szaljut—6 kozmonautáiról Pék Miklós, az MTI tudósí­tója jelenti Moszkvából: j A szovjet sajtó változatla­nul részletes beszámolókat közöl a Szaljut—6 szovjet tu­dományos űrállomáson har­madik hete dolgozó űrhajósok munkájáról. A következőkép­pen alakult Romanyenko és Grecsko egyik munkanapja: 8.00: A »tajmirok« — a Szaljut—6 legénységének fe­dőneve — földi ébresztése után azonnal tisztálkodás, be­melegítés, reggeli és az első helyzetfelmérő pillantás az űrlabora tórium ablakából: »Hol is repülünk most?« 9.50: A munkanap az előző este véglegesített programnak megfelelően orvosbiológia! kísérletekkel kezdődik. 10.00: Az űrállomás műsze­reinek, berendezéseinek min­dennapi megelőző, karbantar­tó átvizsgálása. 11.00: Közlés a földre: -A 14. számú ablakon ritka jelen­séget, mikrometeorit karcolá­sát fedeztük fel. Az üvegen másfél milliméter átmérőjű kráter árulkodik erről. »A be­csapódás helyét, a mikrome­teorit nyomát gondosan több szögből lefényképezik. 11.30: Repülésük során má­sodszor találkoztak az északi fénnyel. A hajónaplóban pon­tosan rögzítik: mikor, hol, ho­gyan. A Déli-sark fölött pe­dig egy eddig megmagyaráz­hatatlan természeti jelensé­get: ezüstös csillogású felhő­ket figyeltek meg. Ezt is be­írják a naplóba. 12.00: A földről megerősí­tik, hogy a »Delta« automa­tikus navigációs rendszer ki­fogástalanul működik. 13.30: Ebéd, amelynek el­költése közben nem szakítják meg kapcsolatukat a földdel: eszmecsere a központtal a nap eddigi eseményeiről. Utá­na ismét biológiai kísérletek: megfigyelések, elemzésele, fel­jegyzések. 15.00: Űjabb vzsgálatok a hajóablakokon keresztül A műszerek elektromos ellenőr­zése. Egy kis pihentető zene 16.30—17.00: A legénység szabad ideje: a földi köz­pont igyekszik nem zavarni nyugalmukat Ma azonban a központ megsérti a kialakult rendet, mert két telemetrikus berendezés adatainak minő­ségét kifogásolta. A »tajmi­rok« a csendes pihenőt meg­szakítva rendbe hozzák a mű­szereket A »Hajnal« — a föld — visszaszól: minden rendben, fiúk, ismét normális az adatszolgáltatás. 21.00: Vacsora. Ezután még egy fordulat fa másfél óra munka következik. Napi be­számoló a központnak, érté­kelés, megjegyzések, kérések, a következő napi program egyeztetése. 23.00: Takarodó: a »tajmi­rok« fa a »Hajnal« a jól vég­zett munka örömével nyugo­dalmas jó éjszakát kíván egymásnak. Romanyenko és Grecsko szerdán 18. munkanapját kezdte meg a világűrben. állam létrehozása mellett ál­lok ki« — jelentette ki az egyiptomi államfő. Ezektől eltekintve Szadat semmiféle érdemi részletet nem közölt a Beginnet tartott megbeszélésekről. Ellenben kijelentette, hogy bírálói »so­ha többé nem tehetik be lá­bukat Egyiptomba. Szadat kü­lönösen eles szavakkal illet­te Asszad szíriai elnököt, va­lamint a PFSZ vezetőségét. Lényegében ugyanezeket mondotta Szadat az NBC amerikai televíziós társaság­nak adott interjújában is. A Maariv című izraeli lap értesülései szerint Dajan kül­ügyminiszter azért nem vett részt a kormány keddi ülé­sén, mert titkos küldetésben Iránban járt, hogy tájékoz­tassa az uralkodót Begin és Szadat iszmailiai tárgyalásai­nak részleteiről. A külügymi­nisztérium nem volt hajlandó kommentálni a Maariv hírét. A külügyminiszter egyéb­ként szerdán már ott volt a knesszet ülésén, amelyen Be­gin ismertette a Szadat elé terjesztett tervet Két bejrúti lap, az A1 Sza- fir fa az A1 Kifah szerdai számában — jól értesült arab forrásokra hivatkozva — közük, hogy a tripoli csúcsta­lálkozó részvevői (Irak kivé­telével) január 8-án Algírban újabb csúcsszintű tanácsko­zást tartanak a Szadat kez­deményezéseivel szembeni akciók egyeztetésére. A csú­csot egy január 5-re tervezett miniszteri szintű előkészítő tárgyalás előrí meg; ezen nemcsak a külügy- és a tájé­koztatásügyi miniszterek, ha­nem a hadügyi tárcák veze­tői is részt vesznek. Ezt a tanácskozást Tripoliban tart­ják. A két bejrúti lap szerint Bumedien algériai elnök kap­csolatba lépett az iraki veze­tőkkel, hogy rávegye őket az »elutasítók« újabb csúcssrín- tű találkozóján való részvé­telre. Etióp gépek bombázták Berberát NAIROBI Etiópiái repülőgépek bom­bázták kedden — a moga- dishui rádió állítása szerint — Berbera fa Hargeisa Szo­máliái városokat. A rádió kö­zölte, hogy három támadó gé­pet lelőttek. A hírrel kapcso­latban az UPI hírügynökség megjegyzi : Mogadishu egyre gyakrabban vádaskodik, hogy az Ogaden térségében kibon­takoztatott etiópiai ellentá­madások célja Szomália északi részének elfoglalása. Már ko­rábban is többször állította, hogy az etiópiai repülőgépek bombatámadást intéztek Har­geisa tartományi központ el­len. Az etiópiai vezetés cáfolta ezeket a híreket Mengisztu Hailé Mariam, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzótanács elnöke egy, a közelmúltban adott nyilat­kozatában ismét határozottan leszögezte : országának nem áll szándékában Szomáliái te­rületeket támadni vagy elfog­lalni. Dél-ázsiai korkép ígéretek és tények A nyugatnémet kancellár Kairóban tárgyal ScImiMI elsőként „első kézből” értesült... Szerdán délelőtt megkez­dődtek Kairóban Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár fa Anvar Szadat epvipto- mi elnök megbeszélései. A nyugat-európai államférfiak közül Schmidt elsőnek és »el­ső kézből« értesül arról, hogy mi történt a Szadat—Begin ta­lálkozón. A kancellár tiszteletére adott vacsorán Szadat elmon­dotta: a Schmidt-tel folyta­tandó megbeszélések ered­ményeként az NSZK, s az ő révén a Közös Piac támogatá­sát is reméli megnyerni poli­tikai kezdeményezéseihez. Válaszában a kancellár ki­jelentette, hogy támogat min­den, a közel-keleti békét kö­zelebb hozó kezdeményezést Szenátusi döntés Spanyolországban Bizottságok elé utalták a költségvetést A tervekkel ellentétben nem léphet életbe január 1-én az 1978. évre vonatkozó spanyol költségvetés, amelyet a parla­ment képviselőháza a múlt hé­ten jóváhagyott. A szenátus ülése ugyanis meglepetéssze­rűen úgy döntött hogy — szemben a képviselőház eljá­rásával — nem egészében, ha­nem részleteiben kívánja meg­vitatni a költségvetést, ezért a teljes ülésen való tárgyalás helyett az illetékes bizottsá­gok elé utalta. A döntést a szenátus szavazás nélkül, egy­hangúlag hozta. Adolfo Suarez spanyol mi­niszterelnök kedden a Demok­ratikus Centrum Unió elnöke­ként ellátogatott Almeriába, s ezzel megkezdte a több mint ötven spanyol tartomány meg­látogatására tervezett prog­ramját A miniszterelnök pártja aktivistái előtt beszé­det is mondott, amelyet a vol­taképpen a község tanácsi vá­lasztási kampány megnyitójá­nak tekintenek. A miniszterelnök beszédé­ben hangsúlyozta: nem hiszi, hogy lehetséges volna a köz­ségtanácsi választások elha­lasztása. A szakszervezeti vá­lasztásokról szólva határozot­tan tagadta, hogy azoknak bármiféle politikai jelentősé­gük is lernte. Vajon mi történik a 800 millió ember lakta ázsiai szubkontinensen? Az esemé­nyekből ítélve jogos a meg­állapítás: a politikai vonal határozottan jobbra tart A három országban.: Indiában, Pakisztánban és Banglades- ben — természetesen a leg­különbözőbb körülmények között — olyan erők felülke- rekedésének lehetünk tanúi, amelyek elődjeikhez képest határozottan konzervatívok. Színrelépésüket megkönnyí­tette, hogy bár a »bukottak megkísérelték, nem tudtak megbirkózni a hatalmas tár­sadalmi és gazdasági gond­jaival. Az ígéretekből itt kevés valósult meg — noha ez nemcsak az ő számlájukra írható. Ami viszont igen: a szegénység elleni küzdelem nem egy esetben személyes hatalmi ambíciókkal páro­sult. Persze, nem feledhet­jük, a kudarcban feltétlenül közrejátszott, hogy olyan fej­lődő országokról van szó, amelyek mérhetetlenül ki­szolgáltatottak a tőkés világ- gazdaságnak. Negatív program Indiában — a márciusi vá­lasztások óta — rendkívül heterogén Dzsanata-párt kor­mányoz. Soraiban megtalál­hatjuk az indiai nagytőke porminens képviselőit épp­úgy, mint azokat a progresz- szív erőket, amelyet a re­formtervek valóra váltása miatt szakítottak Indira Gandhival és a Nemzeti Kongresszussal. Választási sikerüket alapjában negatív programjuknak köszönhetik. Annak, hogy az előző kor­mányzat ténykedését, az erő­szakos sterilizálást, a hatal­mi önkény megnyilvánulása­it bírálták. Ígérték viszont a demokrácia helyreállítását, és a szegénység leküzdését. Erre fontos emlékeztetni: ed­digi ténykedésük csak az Ígé­retek tükrében mérhető. Nos, a mérleg egyáltalán nem kedvező. Az indiai kormánypártban felülkerekedni látszik az az irányzat, amely — mit sem törődve korábbi, szépen hangzó jelszavaival — le akar számolni politikai el­lenfeleivel, elsősorban Indira Gandhival. Eleddig csak igen gyenge vádakat sikerült ösz- szehozni — olyannyira, hogy azokat a fővárosi bíróság el is ejtette. Most a Dzsanata szélsőségesen jobboldali hangadói nagy erővel dol­goznak újabb vádemeléshez elegendő bizonyíték össze­hordásán. A cél nyilvánvaló­an az, hogy Indirá Gandhit véglegesen eltávolítsák a po­litikai küzdőtérről, vagy leg­alábbis az, hogy az előző kormányzat bírálatának ál­landó napirenden tartásával változatlanul biztosítsák tö­megbefolyásukat. Effelé szo­rítja a Dzsanatát a gazdasá­gi helyzet romlása. Az élelmiszerárak ugyanis újra gyorsan emelkednek, az infláció üteme nő; teret kap­tak a spekulánsok és feketé­zők. A szétosztott földekre újra rátesrík kezüket egyko­ri birtokosaik. A növekvő elégedetlenséget bizonyítja a nagy ipari központokban ki­bontakozó sztrájkmozgalom és az, hogy Indira Gandhi per­befogásának kísérlete ellen­kező hatással járt: a volt miniszterelnök tekintélyének növekedéséhez vezetett. Morardzsi Deszai kormá­nya ugyanakkor külpolitiká­jában nem enged a szélső- jobboldalnak, s fenntartja India jó kapcsolatait a Szov­Az ázsiai szubkontinens. (Terra térkép — KS) jetunióvaL Az együttműkö­dés lehetőségét bizonyítja a Dzsanata-párti miniszterel­nök látogatása Moszkvában. A Bhutto-per Az Indiával szomszédos Pakisztánban a júliusban ha­talomra került katonai kor­mányzat nyíltan szembefor­dult Ali Bhutto volt kor­mányfővel. A katonai kor­mányzat feje hosszú ideig »pártatlanságról« beszélt — arról, hogy a katonák csak a polgárháborút akarták megakadályozni. Egyben ígért is: új választásokat ok­tóberre. A választásokat azonban elhalasztották, s a katonai vezetés ténykedése egyértelműen a rendkívül heterogén, de fő vonásaiban konzervatív, jobboldali el­lenzéknek kedvez. A volt miniszterelnököt katonai bí­róság elé állították, s peré­ben halálos ítéletet is hoz-, tak. Bhuttónak — aki Ázsia egyik legellentmondásosabb politikusa — vitathatatlan érdemei vannak: olyan tár­sadalmi és gazdasági refor­mokat hirdetett meg, ame­lyekre Pakisztán már régen megérett. Tervei azonban ki­hívást jelentettek a nagy hatalmú földbirtokosok éa tőkések, a szélsőségesen fa­natikus muzulmán erők el­len. Ezek az erők támadásba lendültek, fa — a jelekből ítélve: nem véletlenül — va­lósággal kiprovokálták a hadsereg föllépését... Pa­kisztán néhány világosabbnak tetsző év után újra sötét alagútban botorkál, a egy­hamar — mint a korábbi ka­tonai diktatúrák is bizo­nyítják — aligha találja meg a kiutat. A világ szegényháza Lényegében ez jellemzi a szubkontinens harmadik, leg­fiatalabb országát, Bangla­desi is. Vérben született és ettől nem tud szabadulni... A válság kezdete 1975 volt. Akkor a jobboldali katontisz- tek meggyilkolták az állam­alapító Mudzsibur Rahmant. Néhány hónapon át a had­sereg különböző irányzatai csatáztak, s volt olyan idő­szak is, amikor szinte hétről hétre változott a kép. A jelenlegi katonai vezetés bizonyos stabilitást hozott, ám Banglades változatlanul a »világ szegényháza«. Évente háromszor aratnak, mégis éhínség pusztít az országban. A lakosság 35 százalékának nincs munkája, az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi 80 dollár. Igaz, a jelzők — miként a jelszavak — nem sokat je­lentenek a világnak ebben a térségében, csak a tettek szá­mítanak. Ám éppen a tettek alapján nem elhamarkodott az ítélet: Dél-Ázsiában a jobboldal nyert teret. Z. I. HÍREK A VILÁGBÓL Az utcán agyonlőtték teg­nap Rómában az újfasiszta Olasz Szociális Mozgalom (MSI) egyik aktivistáját, a 30 éves Angelo Pistolesit. A gyil­kossággal egy időben pokol­gép robbant az újfasiszta párt egyik körzeti helyiségében. Emil Wojtaszek lengyel kül­ügyminiszter a szovjet kor­mány meghívására január ele­jén hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezik — je­lentették be Moszkvában. < Hétévi börtönre és a had­seregből való eltávolításra ítélte a madridi katonai bíró­ság Juan Ignacio Dominguez repülőszázadost, az UMD — a franeóizmus utolsó esztendei­ben alakult illegális katonai szövetség — egyik vezetőjét. A most elítélt tisztnek azon­ban börtönbüntetését nem kell letöltenie, mivel az amnesztia­törvény erre is vonatkozik, a hadseregből való eltávolítása azonban hatályban marad.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom