Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-25 / 303. szám

A hét három kérdése A karácsonyi ünnepek kö­zeledtére kezdetét vette a ha­gyományos szünet a hosszan elhúzódó vagy hosszúnak ígér­kező nemzetközi tárgyaláso­kon, illetve véget is ért az ENSZ-közgyűlés idei üléssza­ka. Mindjárt ezzel kapcsola­tos az első kérdés: hogyan le­het megvonni a 32. ülésszak mérlegét? Belgrádban csak szünetről van szó, január 17-én ismét találkoznak a 35 ország kül­döttei a Száva-palotában. De itt is feltehető a kérdés: hol tart a konferencia? Begin és Szadat karácsony­kor találkozik ismét, ezúttal egyiptomi földön. A kétoldalú kapcsolatok tempója azért ilyen gyors, mert ha eltelik akár egy hét is látványos ese­mény nélkül, akkor megmu­tatkozik a hazárdjáték túl nagy kockázata... A héten sok szó esett a Begin-tervről, ezzel kapcsolatban az a döntő kérdés, hogy tartalmaz-e ez tényleges engedményeket? A hét 3 kérdésére Pálfy József válaszol. O Hogyan lehet megvonni az ENSZ-közgyűlés mérlegét? Az év elején még annyi fe­szültség-elem jelentkezett a nemzetközi életben, hogy azt lehetett volna jósolni: hatá­suk tükröződik majd az ENSZ legfontosabb testületének munkájában is. Nem így tör­tént. Inkább az volt a jellem­ző, hogy az enyhülés folytatá­sát, a békés egymás mellett élés elmélyítését sürgették — néhány kivételtől eltekintve — az ENSZ tagállamainak küldöttei. Különösen sok szó esett a leszerelésről, a fegy­verkezési hajsza csökkentésé­ről. Ez pedig kedvező alap­hangot teremt az ENSZ 1978- ban esedékes rendkívüli köz­gyűlési ülésszakához. Amely­nek — köztudomás szerint — éppen a hathatós leszerelési intézkedések megvitatása lesz a feladata. Túlzás nélkül el­mondható, hogy a közgyűlési vitának ilyen irányba való te­relése a szocialista diplomá­cia érdeme. A Szovjetunió és a többi szocialista ország, köztük a Magyar Népköztár­saság is, több leszerelési jel­legű határozati javaslatot ter­jesztett az ENSZ-közgyűlés elé, amely azután azokat ma­gáévá is tette. Nem lehet elégszer hangsú­lyozni, hogy az ENSZ-nek ez a legtekintélyesebb testületé sem képes azon nyomban el­kötelező határozatokat hozni, de roppant erkölcsi és poli­tikai jelentősége van, ha a közgyűlés óriási többséggel, vagy éppen egyhangúlag ki­mond valamit! Például, ha nem kevesebb, mint 14 hatá­rozatban elítéli a Dél-afrikai Köztársaság apartheid-politi­káját és a pretoriai rezsim el­len különböző konkrét szank­ciókat szavaz meg... Érdekes módon már az Egyesült Ál­lamok sem tudta ezeket meg­akadályozni, sőt egyeseket kénytelen volt elfogadni ! Ha nem tette volna, ország-világ előtt nyilvánvalóvá lett vol­na, hogy a Dél-afrikai Köz­társaság csak az imperialista hatalmak támogatásának kö­szönheti fennmaradását. Az ENSZ-közgyűlés palesz­tin vitája is jelentős erköl­csi alátámasztását adta a ha­ladó világ ama követelésé­nek, hogy a Palesztinái arab *iép önrendelkezési jogát biz­tosítani kell, s hogy Izrael­nek ki kell ürítenie a meg­szállt területeket. A világszer­vezet akkor mondta ki, hogy a közel-keleti békéhez Gen­ien, a közel-keleti konferen­cián át vezet az út, amikor amerikai áldással és ösztön­zésre közvetlen egyiptomi—iz­raeli alkudozás kezdődött... © Tartalmaz-e tényleges engedményeket a Begin- terv? Begin izraeli miniszterelnök Carter amerikai elnöknél jár­dában értésre adta, hogy tar­solyában ott a terv a közel- keleti békére. A nyugati pro­Belfast: Karácsony észak-ír módra. AZ ESEMÉNYEK címszavában Hétfő : Vietnami—amerikai külügy­miniszter-helyettesi tárgya­lások Párizsban — Szadat betiltotta az egyiptomi bé­ketanács működését — Le­tette az esküt az új holland kormány. Kedd: Az izraeli hadügyminiszter Egyiptomba utazott — Meg­fogyatkozott Demirel török miniszterelnök többsége az ankarai parlamentben. Szerda : A caracas-i OPEC-értekíz- leten fél évre rögzítették az olaj árát — Véget ért az ENSZ közgyűlésének 32. ülésszaka — Callaghan brit miniszterelnök villámláto­gatása Belfastban. Csütörtök: Elnapolták a kairói konfe­renciát — Gromiko szovjet külügyminiszter fogadta a moszkvai amerikai nagykö­vetet — A belgrádi értekez­let január 17-ig felfüggesz­tette munkáját. Péntek : Líbiai látogatása után Al­gírban tárgyal a szovjet ve­zérkari főnök — Chilében népszavazást írtak ki janu­ár 4-re — Vita a nyugat- szaharai területeket ért na­palmtámadások miatt. Szombat: Leonyid Brezsnyev nyilat­kozatot adott a Pravdának — a Begin—Szadat találko­zó előkészületei — Az ír terroristák fenyegetése: ka­rácsodkor sem hajlandóK fegyvernyugvásra. pagandagépezet a maga szo­kásaihoz és hagyományaihoz híven szenzációsnak szánt ki­szivárogtatás eredményeként napról napra újabb részlete­ket ismertetett, anélkül, hogy azok hivatalos megerősítést kaptak volna. Bármikor visz- sza lehet táncolni tehát az izraeli kormánynak. Kétség­telen viszont, hogy Begin szá­jából meglepően hangzik még az is, hogy egyáltalán bármi­lyen palesztin önkormányzat lehetőségét vázolja fel. Ter­mészetesen a palesztin terü­leten megmaradna Izrael ural­ma, katonai és rendőri jelen­léte. Csak hosszú-hosszú idő után kerülhetne szóba Pa­lesztina esetleges független­sége. Ámde már ennek elmé­leti lehetősége is nyugtalan­ságot kelt Izrael szélsőséges köreiben, amelyekben egyesek szót emeltek Begin »túlzott engedékenysége« ellen. Egyip­tomban ugyanakkor Szadat elnök szavakban továbbra is hangoztatja egy palesztin ál­lam létrehozásának szükséges­ségét, de nincs kétség afelől, hogy egy nyugatbarát és Iz­raellel szoros kapcsolatban ál­ló Palesztinát képzel el. A Palesztinái Felszabadítási Szervezetet mindenesetre ki akarja kapcsolni a palesztinéi kérdés rendezését célzó tár­gyalásokból. S ez döntő en­gedmény az izraeliek javára. Hezer Weizman izraeli had­ügyminiszter meglepetéssze­rűen külön is megjelent Egyiptomban, hogy az egyip­tomi hadügyminiszterrel, majd Szadattal tárgyaljon katonai és biztonsági kérdésekről. A Sinai-félszigeten kölcsönösen visszavonnák az ütközőövezat közeléből az izraeli és az egyiptomi katonákat — a bi­zalmi légkör további javítása céljából. Sok az ilyen látványos, meglepőnek mondott lépés az egyiptomi—izraeli viszály­ban. Ügy látszik, hogy új meg új érdekességekkel kell szol­gálni a lélektani hatás elmé­lyítésére, nem várt gesztusok­kal kell a közvéleménnyel el­hitetni, hogy küszöbön áll a megegyezés. De akármilyen kétoldalú megállapodásra, akármilyen egyiptomi—izraeli különbékére kerül sor, az nem szolgálhatja az átfogó rende­zés ügyét. o Hol tart a belgrádi konferencia? Belgrádban a 33 európai és 2 észak-amerikai ország kül­dötteiből álló konferencia már hozzálátott záróokmányá­nak megszövegezéséhez, ami­kor a karácsonyi szünetre hazautaztak a diplomaták. Munkájukat január 17-én folytatják, s valószínűleg feb­ruár közepén-végén be is fe­jezik. A záróokmány meg­szerkesztése nem könnyű feb adat, hiszen azt valamennyi részvevő számára elfogadha­tóvá kell tenni. A helsinki záróokmány végrehajtása­ként, a helsinki szellem még teljesebb gyakorlati érvénye­sítésére hozzávetőleg száz ja­vaslat került a Száva-palota asztalára! Az új záróokmány ezeket is''összegzi ugyanakkor, amikpr nem változtathatja meg a Helsinkiben elfogadot­takat. A Magyar Népköztársaság küldöttsége számos javaslatot tett Belgrádban, egészen odáig, hogy például a kis nemzetek nyelvén megjelent irodalmi műveknek nagyobb helyet sürgetett fordítás ré­vén a világirodalomban, de természetesen mindenekelőtt az enyhülés folyamatának to­vábbfejlesztését, az európai együttműködés bővítését szolgáló kezdeményezésekkel élt. A belgrádi találkozó előké­szítő jellegű konferencia, s nem olyan, amely egymaga is meghatározó lehetne a föld­rész béke és biztonsága dol­gában. Minden bizonnyal ha­sonló jellegű értekezletre ke­rül sor utána —, hogy hol és mikor, azt éppen Beigrádban kell eldönteni a karácsonyi szünet után. Bécset és Madri- dot hallottam emlegetni, mint a következő konferencia eset­leges színhelyét. Időpontnak pedig az 1980-as esztendőt. Ezt csak annak jelzésére idé­zem, hogy érzékeltessem: az európai béke és biztonság sza­vatolására, az öreg föld rar z népeinek, államainak együtt­működésére egy döntő fontos­ságú folyamat kezdődött el Helsinkiben, amely most Belg- rádnál tart, aztán újabb és újabb szakaszokba ér el. Andreotti elutasítja a koalíciót Giulio Andreotti olasz kor­mányfő a Discussione című hetilap legfrissebb számának adott nyilatkozatában síkra- szállt a júliusi hatpárti prog­ram-megállapodás alapján ki­alakult »politikai képlet« meg­őrzése mellett. Közölte, hogy kormánya fon­tosnak tartja ezt a megálla­podást és az a véleménye, hogy pozitív eredményeket hozott. Andreotti szerint a jú­liusi megállapodást »esetleg hasznos volna konkrétabbá tenni, kiegészíteni, kiigazíta­ni«. A kormányfő ezzel köz­vetve elutasította a baloldali erőknek azt a követelését, hogy módosítsák a kormány összetételét, alakítsanak koa­líciót a pártközi megállapodás­ban érintett valamennyi erő bevonásával. Szerencsés zuhanás Kiugrott a New Yorjí-i Em­pire State Building 86. emele­téről Thomas Helms hawaii származású művész, majd rö­vid zuhanás után a 85. emelet egyik ablakpárkányán találta magát. Az öngyilkossági kísér­letet minden bizonnyal az óránként 50 kilométeres szél hiúsította meg, amely valóság­gal befújta a fiatalembert az ablakmélyedésbe. Helms kö­rülbelül fél órát feküdt alél- tan a párkányon, majd kinyi­totta az ablakot és bemászott az NBC televízió adószobájá- I ba. A nyomorgó művész elő­zőleg már nyolc napja a met­ró aluljárójában aludt, s vég­ső elkeseredésében szánta rá magát az öngyilkossági kísér­letre. Nem a babcmás szám teszi, hogy sikertelenül fejeződött be a bécsi haderőcsökkentési tanácskozás idei szakasza. Az előző tizenkét menet sem ho­zott több eredményt. Négy esztendeje üléseznek az egy­kori Habsburg-palota termé­ben a tizenkilenc állam — a Szovjetunió és az Egyesült Államok, valamint tizenhét más ország — küldöttei és ar­ról tárgyalnak: csökkenteni kellene Közép-Európában a csapatok létszámát és a fegy­verzetet. Ebben elvileg meg is egyeztek —, a továbbiakat illetően már nem. A katonai kérdések bonyo­lultak, érezhetően mindenki félti országa biztonságát, s a megegyezés e témakörben va­lóban nehéz, a vita szövevé­nyes, olykor nehezen követ­hető. Egy-egy kiemelt példán azonban világosan kimutat­ható a lényeg: ki hogyan ér­vel és valójában kinek pan igaza. A két világhatalom közép­európai helyzetének meghatá­rozásában kétségtelenül sze­repe van a földrajznak. Egy esetleges megegyezés esetén az amerikai csapatokat a ten­gerentúlra kellene visszavinni, a szovjeteket csak néhány száz kilométernyire hátrább. Hisz a Szovjetunió -r mond­ják a nyugatiak — könnyeb­ben visszadobhatja Közép- Európába erőit, mint az Egye­sült Államok. A földrajzi érv egyébként nem újkeletű: az Egyesült Államok az elmúlt három évtized alatt az Északi Sarkkörtől a Földközi-tenge­rig szárazföldi, légi és tenge­ri támaszpontok gyűrűjét épí­tette ki a szocialista országok körül — egyebek között — úgymond — a földrajzi té­nyezőt ellensúlyozandó, Itt van azonban egy másik — ha úgy tetszik katonaföld­rajzi — szempont. Valami­lyen, hagyományos fegyverek­kel vívott európai összecsa­pás esetén a Szovjetunió fel­vonulási területei sebezhetőb- bek, — éppen, mert közelebb vannak. Kapcsoljuk ehhez a gondo­latmenethez a nyugatiak má­sik követelését: a kivonandó szovjet csapatok vigyenek magukkal minden hadfelsze­relést, az amerikaiak fegyve­reit azonban — a földrajzi hátrány kiegyenlítésére — hagyják a nyugat-európaiak raktáraikban. Mi lenne eb­ből? Mozgósítás esetén nem­csak az amerikaiak teremnek itt óriásgépeiken néhány óra alatt, hanem még ennél is gyorsabban felszerelhetik ma­gukat e raktárakból a közép­európai szocialista országok­nál jóval nagyobb lélekszámú NATO-országok; az NSZK, Anglia, Olaszország, Francia- ország. S ez csak az egyik ellenér­vünk. Ha a nyugati félre csak a létszám csökkentése lenne kötelező, ki alcadályoz- hatná meg azt a legféktele­nebb fegyverkezési hajsza ki­bontakoztatásában, hiszen olyan és annyi harckocsit, he­likoptert, rakétát, löveget, járművet hordhatna ide, amennyit csak akar. A szocia­lista országoknak viszont meg lenne kötve a kezűit. íme egy téma, amely fölött kezdettől tart a Vita Bécsben. Nem az egyetlen, de megmu­tatja, milyen taktikát követ­nek a NATO-államok az »egyensúly helyreállításának- jelszavával. Csakhogy az egyensúlyt nem kell helyreállítani, azt a második világháborút köve­tő évtizedek megteremtették. A katonai potenciál, a gazda­sági szint, a lélekszám, a köz­lekedés fejlettsége, a politi­kai, erkölcsi tényezők együtt teszik ezt. Nem ezen kell vál­toztatni, hanem az Európá­ban szokatlanul és fölöslege­sen összegyűlt katonai erőt kell csökkenteni, úgy. hogy a történelmileg kialakult egye\ súly ne billenjen meg. T. Soha többé! I ; Folyik a nagy-britannlai baloldal kampánya az úgynevezett »Nemzeti Front« ellen. Ez a fajüldöző szervezet gyűlöletet szít a szigetországban élő színes börűekkel szemben. Képün­kön: az antináci liga képviselőinek kampányindító sajtóér­tekezlete. Ezen felhívták a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Front lényegében náci szervezet. Ideggáz-kísérletek Amerikai katonákat használ­tak alanyul az edgewoodi ka­tonai vegyi központban 1961- ben végzett ideggáz-kísérle- tekhez — jelentette szombati Számában a Denver Post című lap. Vagy húsz katona volt alanya a kísérletsorozatnak, és bár valamennyien önkéntesek voltak, kérdéses, hogy tud­ták-e, mi vár rájuk, amikor jelentkeztek — tűnik ki a le­leplező cikkből. A kísérletek következtében többen maradandó nyomokat viselnek magukon. Az egyik katonát annak idején 18 nap­ra kórházba szállították, az or­vosok megfogalmazása szerint skizofrén reakcióval. A ma 38 éves fiatalember már kilépett a hadsereg kötelékéből, de az­óta is állandó pszichiátriai ke­zelésre szorul, 1966-ban ön- gvilkossági kísérletet követett el. A Denver Post beszámolója szerint az idegre ható anyagot szájon keresztül, vagy injekció formájában juttatták a kato­nák szervezetébe. Francia gépek a Polisario ellen Louis de Guiringaud francia külügyminiszter pénteken es­te hivatalosan megerősítette: a francia légierő »az elmúlt hetekben két ízben is a mau- ritániai erők segítségére sie­tett«. Repülőjárat Kuba és Amerika között Több mint tizenöt évi szü­net után repülőjárat közleke­dik Kuba és az Egyesült Ál­lamok között. A repülőgépek Detroitból és Chicagóból jövet Havannában szállnak le. A re­pülőjáratot Észak-Amerikából érkező turisták veszik igénybe, akik egyhetes látogatásra ér­keznek Kubába. Az utazásokat a kanadai Sunflight vállalat szervezi, amely öt éve keres­kedelmi kapcsolatban áll Ku­bával. Januárban New York és Havanna között létesül re­pülő j árat. Guiringaud azzal érvelt, hogy az elmúlt hetekben a mauritániai erőknek két ízben is olyan körülmények között kellett szembeszállniok a Po- lisario front egységéivel, ami­kor »franciák is veszélybe ke­rülhettek«. A mauritániai kormány — mondotta a kül­ügyminiszter — a francia erők segítségét kérte, és a francia légierő két ízben is segítséget nyújtott. A francia diplomácia feje ily módon elismerte a Jaguár­gépek beavatkozásáról szóló Polisario-közlemények meg­alapozottságát, bár tartózko­dott attól, hogy pontosabb részleteket közöljön. A mi­niszter cáfolta, hogy két Ja­guár-gépet lelőttek volna. Guiringaud a jövőről szólva ismét kilátásba helyezte a francia légierő akcióit, ha ez I Bükségesnek mutatkozna. * Új himnusz Kínában Hua Kuo-feng, a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának elnöke, miniszter- elnök, megbizást adott írók, költők és zeneművészek cso­portjának az új kínai nem­zeti himnusz megszövegezésé­re és zenéjének megkompo- nálására. Ezt a hírt első íz­ben erősítette meg a Kuang- ming Zsipao szombati számá­ban közölt cikk. A cikkből ki­derül, hogy Kvang Hua kínai író részt vesz az új himnusz szövegének elkészítésében. Megfigyelők szerint az új kí­nai himnuszt az országos né­pi gyűlés jövő tavasszal sor­ra kerülő ülésszakán fogad* I ják majd el a Kínai Népköz. I társaság most készülő új al* ‘ kotmányával együtt Kevesebb is elég

Next

/
Oldalképek
Tartalom