Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-24 / 302. szám

Arra összpontosítjuk erőfeszítéseinket, hogy végleg megszüntessük a háború veszélyét ígéret földje? A hatodik kontinens kincse (folytatóé az V oldalról) bekövetkezett pozitív változá­sokat, elmélyítse az enyhülést, kiszélesítse az államok közötti békés együttműködést. Ezzel kapcsolatban szeret­ném kifejezni reményemet, hogy hamarosan sorra kerülő NSZK-beli látogatásom, Schmidt kancellárral folyta­tandó tárgyalásaim nem csu­pán a számos szovjet—nyu­gatnémet együttműködés fej­lődését szolgálják majd, ha­nem az egyetemes, az európai enyhülés és béke szélesebb érdekeit is. Az ENSZ-közgyűlés éppen ezekben a napokban rendkí­vül fontos és időcsaerű ok­mányt fogadott el: az enyhü­lés elmélyítéséről és megszi­lárdításáról szóló nyilatkoza­tot Az ENSZ valamennyi tag­állama — Kína és Albánia kivételével — a nyilatkozatra szavazott ez híven tükrözi nemzetközi közvélemény tö­rekvéseit Tükrözi ugyanis azt, hogy a népek az enyhülést és a békét óhajtják. A Szovjetunió ugyanakkor konkrét és — hangsúlyozom — megvalósít­ható javaslatokat terjesztett elő, egyebek között a leszere­lés kerdéskomplexumának te­rületén. Mindez meggyőzően tanúsítja az SZKP és a szov­jet állam külpolitikájának di­namikus és eredményes vol­tát Mi m véleménye az e té­makörben kialakult helyzet­rőlT — A központi bizottság és annak a politikai bizottsága állandóan szem előtt tartja a külpolitika olyan fontos te- i rületét mint amilyen a lesze­relés. Ebben a vonatkozásban — magától értetődő módon — jelentős helyet foglalnak el a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról fo­lyó szovjet—amerikai tárgya­lások. Mi készek vagyunk ar­ra, hogy sikerre vigyük a tárgyalásokat A lehetőségek érre — véleményem szerint — adottak. Hozzáfűzném, hogy ezek ígéretes lehetőségek Egyes megnyilatkozásokból ítélve, az amerikai fél bizo­nyos tekintetben hasonlókép­pen derülátó. Szeretnénk, ha ezt az optimizmust az ameri­kai fél gyakorlati tettekkel támasztaná alá. Gondolom, hogy az új SALT-megállapo- dás jelentős, pozitív esemény lenne a Szovjetunió és az Egyesült Államok, mind pe­dig a világbéke szempontjá­ból. A leszereléssel kapcsolatos tárgyalásaink a kérdések szé­les körét ölelik fel, a nukleá­ris fegyverkísérletek betiltá­sától és a vegyi fegyverek el­tiltásától kezdve, egészen az európai enyhülés szilárdításá­ig és az Indiai-óceán térségé­ben a katonai jelenlét csök­kentéséig. E kérdések felve­tésében a fő kezdeményező a Szovjetunió volt A legfonto­sabb most már az, hogy a tár­gyalásokról térjünk át a lesze­relés kezdetét jelentő reális lépésekre. Ez, és csakis ez fe­lel meg a fegyverkezési haj­szát elítélő, a tartós békét óhajtó népek vágyainak. Már­pedig ezzel ellentétes törek­december 24-én december 25-én és 26-án vések még ma is vannak. Nem értékelhetjük például más­ként a NATO katonai tömb­jén belül a fegyverkezési haj­sza fokozását célzó próbálko­zásokat. Az emberiség szem­pontjából hallatlanul veszé­lyes tendenciáról van szó, amelyet még veszélyesebbé tesz az a sajnálatos tény, hogy nap mint nap újabb és újabb tömegpusztító fegyverek je­lennek meg. Vegyük például a neutron- fegyvert. Napjainkban a vi­lágra valósággal ráerőszakol­ják ezt az embertelen fegy­verfajtát, amelyet különösen veszélyessé tesz, hogy »-takti­kainak-«, majdhogynem »ártal­matlannak« minősítik. Nyuga­ton megpróbálják elkenni a hagyományos és a nukleáris fegyverek közötti lényegi kü­lönbségeket, megpróbálják fél­revezetni a világ népeit. A neutronfegyvert be akar­ják vezetni Nyugat-Europá- ban. Lehet, hogy e kérdésben egyszerűen könnyen döntést hoznak azok, akik Európától távol élnek. Fel kell tételez­nünk azonban, hogy az Euró­pában — gyakorlatilag »egy fedél alatt« — élő népek más véleményen vannak, például nem szívesen látnák, hogy a különféle fegyverrendszerek terheitől amúgy is súlyos »kö­zös fedél« újabb rendkívül veszélyes fegyverfajták terhé­től váljék még súlyosabbá. A Szovjetunió a lehető leg­határozottabban ellenzi a ne­utronfegyver kifejlesztését és gyártását. Mi, a szovjet embe­rek, tökéletesen megértjük és támogatjuk azok véleményét, akik felemelik tiltakozó sza­vukat az új tömegpusztító fegyver létrehozása ellen. Ha azonban a nyugat kifejleszti ezt a fegyvert — mégpedig ellenünk, amit ma már senki nem tagad — számolnia kell azzal, hogy a Szovjetunió nem vállalhatja magára »a passzív megfigyelő« szerepét. A neutronfegyver gyártása esetén arra kényszerítenének bennünket, hogy a szovjet nép biztonságának érdekében vá­laszoljunk erre a kihívásra. Végső soron ez a fegyverke­zési hajsza újabb, még veszé­lyesebb szakaszát jelentené. Ezt azonban a Szovjetunió nem akarja; ezért javasoljuk, hogy tárgyalások útján álla­podjunk meg a neutronfegy­ver gyártásáról való kölcsönös lemondás feltételeiről. Egy ilyen megállapodás őszinte örömünkre szolgálna, és ja­vasoljuk a nyugati országok­nak, hogy kezdjünk tárgyalá­sokat erről a kérdésről — Hogyan értékeli a közel- keleti helyzet legújabb fej­leményeit? ** — A közel-keleti helyzet igen súlyos probléma. A tér­ségben az utóbbi ; időkben változások történtek, sajnos negatív jellegűek. Történtek pedig akkor, amikor a jelek szerint a helyzet pozitív irányban, nevezetesen a gen*i békeértekezlet újbóli összehí­vásának irányában alakult volna. Nem kevés erőfeszítés történt az értekezlet összehí­vása érdekében, elég ha a Szovjetunió és az Egyesült Â1- i lamok, a konferencia két társ­elnöke közös erőfeszítéseit említjük. Ma azonban a közel- keleti helyzet jelentős mérték­ben bonyolultabbá vált, s en­nek következtében jóval nehe­zebbnek tűnik a genfi érte­kezlet munkájának felújítása, a közel-keleti általános rende­zés elérése. A térségben lezajlott esemé­nyek mindenki előtt ismerete­sek. A magam részéről most csak a következőket szeret­ném hangsúlyozni: a Szovjet­unió, mint mindeddig, ma is az általános rendezés követ­kezetes híve, olyan rendezésért száll síkra, amelynek részese lenne minden érdekelt fél, természetesen beleértve a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezetet is. Olyan tartós ren­dezést szeretne, amely előirá­nyozza az izraeli csapatok tel­jes kivonását az 1967-ben megszállt arab területekről, érvényesíti a palesztinai nép elidegeníthetetlen jogait, bele­értve sorsának meghatározásá­ra és az önálló állam alapítá­sára való jogát is; szavatolja a térség valamenyi, a közel- keleti konfliktusban közvetle­Üjabb éles polémiát váltott ki a francia baloldal pártjai között a legnagyobb francia szakszervezeti központ, a CGT állásfoglalása a baloldal bel­ső vitájával kapcsolatban. A CGT küldöttsége Georges Se- guy főtitkár vezetésével a múlt héten látogatást tett az 1972-es közös programot alá­író három pártnál, s az Egye­sült Szocialista Párt vezetői­nél, majd dokumentumban foglalta össze tapasztalatait. A végrehajtó bizottság két tartózkodás (a két szocialista vb-tag) mellett egyöntetűen jóváhagyta a »mérleg és perspektívák« című okmányt, amely leszögezi: az FKP és a CGT elemzése a francia vál­ságról közel áll egymáshoz, vi­szont a szocialisták és a CGT analízise között komoly elté­rések mutatkoznak, a szociális intézkedések és a demokrati­kus átalakulás kérdésében. Ugyanakkor a szocialisták if»vekeztek bagatellizálni a né­zeteltéréseket. A baloldali radikálisokkal a találkozó lehetővé tette az azo­nosságok és a különbségek nűl és közvetve érintett álla­ma számára a biztonságot és a független állami létet, az arab országok és az izraeli ál­lam vonatkozásában egyaránt Csakis ezeknek az alapel­veknek a következetes érvé­nyesítése teremtheti meg a Közel-Keleten az igazságos és tartós békét. Egyáltalán nem osztjuk azt a véleményt, hogy az Izrael­nek tett egyoldalú engedmé­nyek, a Tel Avivval folytatott egyoldalú tárgyalások — mint például az egyiptomi és az izraeli vezetők megbeszélései — elvezethetnek az óhajtott célhoz. Éppen ellenkezőleg: e tárgyalások azzal, hogy súlyos ellentéteket szülnek az arab világon belül, eltávolítanak a rendezés céljaitól. Ez a politi­ka a tényleges rendezés alá- ásását célozza, megtorpedózza a genfi értekezletet, mielőtt az egyáltalán összeült volna. Izrael és az általa megtáma­dott arab országok közvetlen tárgyalásai lényegében egyet­len célt szolgálnak: azt. hogy az arab világot megfosszák attól az erőtől, amelyet egy­ségük és a baráti államok tá­mogatása jelent. Ezért a Szov­jetunió változatlanul a genfi bekeértekezlet szorgalmazója, és nem híve az arab népek érdekeit sértő, különutas al­kudozásoknak. Ezt az állás­pontot támogatják a szovjet nép és a világ békeszerető erői. számbavételét, míg az Esé­sűit Szocialista Párttal lezaj­lott megbeszélésen az utóbbi leszögezte, hogy új álláspontot alakított ki a közös program­ról, s ez sokban találkozik a CGT álláspontjával. Georges Seguy — az ok­mányt ismertető sajtóértekez­leten — bírálta a Mitterrand első titkár vezette szocialista tárgyalóküldöttséget, amely igyekezett elkenni a nézetelté­réseket és azt a benyomást keltette, hogy nem is tulajdo­nít fontosságot a megbeszélés­nek. Claude Estier, a szocia­lista párt országos titkára a L’Unite-nek, a párt hetilapjá­nak hasábjain csütörtökön Se­guy nyilatkozatára válaszolva sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Segux — Estier fogal­mazásában — »bekapcsolódott a nagy szocialista ellenes kon­certbe«. A L’Humanité pénte­ki számában válaszolt Estier- nçk, és úgy értékelte szavait: a szocialista vezetés »könnyen kijön a sodrából«, ha olyan ál­lásfoglalásokkal találkozik, amelyek nem felelnek meg pontosan várakozásának. Területe másfélszer akkora mint Európa. Antarktisz, a hatodik kontinens. Januárban — az év legmelegebb hónap­jában — mínusz 29 fok itt az átlaghőmérséklet. A május­ban kezdődő dél-sarki -tél idején mínusz 50 fok alá száll a hőmérő higanyszála. A' je­ges viharok szántotta tájon az életnek szinte csupán a nyo­mai fedezhetők feL A déli sarki vizeken első­ként a világjáró angol Ja­mes Cook hajózott, majd őt 1819-ben az orosz »Vostok« nevű hajó követte. A jelenleg az Antarktiszon működő 66 Az Antarktjsz — ma még i működésének színtere. kutatóállomás közül az egyik éppen a Vostokról elnevezett szovjet állomás. A déli sark fölfedezése a norvég Amundsen nevéhez fűződik, aki 1912-ben egy hó­nappal megelőzte az angol Scoít kapitányt Scott öt tár­sával együtt azonban sohasem tért vissza: a gyilkos fagy és az éhség végzett velük. Sok más expedíció bátor kutatói lelték halálukat hasonlókép­pen a sarki gleccserek és hó­hegyek jeges világában. A hatalmas területet 29 millió köbkilométer jég bo­rítja, a föld felületén talál­ható édesvíznek több mint a fele található itt szilárd hal­mazállapotban. (Ha ez a jég elolvadna — 60 méterrel emelné meg a világtengerek szintjét.) Itt lenne talán »az ígéret földje«. Nemrég fejeződött be Lon­donban 13 ország háromhetes tanácskozása Antarktisz jövő­jéről. Argentína, Ausztrália, Belgium, Chile, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán, Üj-Zé- land, Norvégia, Dél-Afrika, Lengyelország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kép­viselői 1961-ben egyezményt kötöttek, amely szerint a ha­todik kontinens minden tu­dományos vállalkozás számá­ra nyitott, ugyanakkor tilosak ott a katonai akciók, atomkí­sérletek, a rádióaktív szeny- nyeződés raktározása. Az alá­író államok ezen kívül köte­lezték magukat, hogy 1991-ig lemondanak mindenféle fel­ségjogról ezen a területen. A tárgyaló feleknek azon­ban — első ízben — foglal­kozniuk kellett a legújabb tudományos eredményekkel, amelyek felkeltették a terü­let iránti gazdasági érdeklő­dést. Kiderült, hogy a déli sark jégsapkája alatt hatalmas nyersanyaglelőhelyek vannak. Amerikai geológusok 1973- ban földgázmezőt fedeztek fel. Becslésük szerint az antarkti­szi gázkészletek 85 milliárd, az olajtartalékok 2 és fél milliárd köbmétert tesznek ki. A hegyekben nagy kiterjedésű szénmezők rejtőznek. A geoió- giailag hasonló területeken vas, réz, nikkel, cink, man­gán, molibdén és nemes fém készleteket találtak. Az év ele­jén amerikai és nyugatnémet geológusok urán után is ku­tattak. Szovjet, lengyel, japán és chilei halászok — részben úszó feldolgozóüzemekkel — nagy fehérjetartalmú rákfélé­ket fogtak. A szakértők sze­rint évente, minden ökológiai kár nélkül, ötvenmillió tonna rákot lehetne az Antarktiszt környező tengerekből kiha­lászni ... Az Antarbtisz-szerződés egy mindezidáig ismeretlen nem­zetközi együttműködést hozott létre. Néhány kutatóállomást több ország közösen műkod­kfilönböző nemzetek egyfitt­(TERRA — KS) tét, szokásosak a személycse­rék és az észleletek kicseré­lése. A tudósok attól félnek, hogy a gazdasági érdekek megbonthatják ezt a szép összhangot. Attól is tartanák, hogy a bányászat és az ipar kiépítése megzavarná a termé­szet kialakult rendjét: nem­csak az állatokat és növény­zetet fosztaná meg a kiala­kult környezetüktől, de geo­lógiai és meteorológiai válto­zásokra is vezethet. Ha a szerződést 1991 utánra nem hosszabbítanák meg, az érdekelt államok közötti konf­liktusok szinte elkerülhetet­lennek látszanak. Hét állam már 1908-ban területi igé­nyeket jelentett be — rész­ben azonos körzetekre —, újabban pedig 200 mérfóldes felségjogot a déli óceánra. A kutatásban élenjáró és a vi- lágpolitikailag legjelentősebb két ország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok azonban mind ez ideig nem jelentet­tek be igényt, és nem isme­rik el a többi országok ilyen irányú törekvéseit sem. Így kívánják megakadályozni, hogy a déli kontinens a nem­zetközi civódások színtere le­gyen. A U. S. New and World Re­port című amerikai lap ugyan »diplomáciai csodának« ne­vezte azt, ha a jövőben sike­rülne a vitákat elkerülni. Hogy azonban ez mégis le­hetséges, azt az angol küldött a londoni konferencián azzal magyarázta, hogy pillanatnyi­lag még nincsenek bizonyíté­kok arra, hogy az Antarkti­szon valóban jelentős fűtő­anyag- és ásványkészletek lennének. Mindenesetre az Antarktisz jégpáncélja jelen­leg még őrzi titkát Hogy az úszó jég alatt hogy lehet ola­jat feltárni vagy a vándorló gleccsereken keresztül szenet és fémet bányászni, az egye­lőre még nem ismeretes. ígéret földje? Bízzunk ben­ne, hogy az Antarktisz vala­mennyi kincsével az emberi­ség céljait szolgálja majd és a jövőben is a béke, az együtt­működés és a nem a nemzet­közi viszályok színhelye lesz. Ünnepi GELKA-ügyclel! A GELKA Somogy megyei szervizei a karácsonyi ünnepek alatt ü“veletet tartanak Kaposváron, Marcaliban, Nagyatádon, Siófokon, Balatonbogláron az alábbiak szerint: 9-től 12 óráig Az ügyelet csak televízió javítást vállal. Hibabejelentés: személyesen vagy telefonon. (17161) ? *ól 14 óráig Egy amerikai könyvkiadó előtt — Állandóan jönnek ezek a ClA-ügynökök a leleplező kézirataikkal (Az international Herald Tribune karikatúrája. — KS) Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy 1978. január 2-től 1978. január 14-ig leltározást tartunk Ez idő alatt a kiszolgálás szünetel. AUTÖKER, kaposvári fiók (17155) A francia baloldal vitája Újabb éles probléma Gáti Istváa

Next

/
Oldalképek
Tartalom