Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-18 / 297. szám
<1* iwimwii im (ttamap'i I Ssáz éve fedezték föl a Mars „csatornáit” 1877-ben a híres »Vörös Bolygó«, vagyis a Mars a Föld ) özeiébe került. Távolsága <kkor kevesebb volt 60 millió kilométernél, így kitűnő alkalom nyílt arra, hogy felszínét már közepes méretű teleszkópokkal is jól megfigyelhessék. Egy olasz csillagász, G. Schia- paraelli 21 centiméter átmérőjű távcsövével kezdett hozzá az égitest felületének alaposabb vizsgálatához és csakhamar világszenzációt jelentő híradással lepte meg a tudósokat Schiaparelli azt állította ugyanis, hogy a Mars felszínét keresztül-kasul behálóznák azok a különféle egyenes és enyhén hajló ív mentén futó, furcsa vonalak, amelyeket ő »csatornákénak nevezett eL Egy-egy alkalommal A tűzelfojtásra napáinkban kémiai szerekkel vegyített vizet használnak. Jól bevált az a szintetikus habképző anyag, amelynek hatszázalékos vizes oldata egyaránt alkalmas szilárd anyagok és kőolajipari termékek tüzének lokalizálására. Az oltás a habból kiváló és az égő folyadék felületén szétterülő filmréteggel történik. Ez percekig lezárja a tűzfészket, s akadályozza az úgynevezett visszagyulladást, A csaknem vízsűrűségű habképző anyag — a helyszíntől függően — kilövellhető beépített berendezésekkel, su- gárcsövekkeL Legkedvezőbb a csupán kéthárom ilyen képződményt sikerült észlelnie, de a több hónapon át tartó megfigyelések eredményeként végül meglehetősen részletes térképet készített az égitestről, s ezen már száznál több »csatorna« volt látható. Schiaparelli kezdetben — helyesen — úgy vélte, hogy ezek a képződmények’ tesrmé- szetalkotta tereptárgyak, nem pedig mesterséges eredetűek. Az újságok azonban meglehetősen elferdítve hozták nyilvánosságra az érdekes fölfedezést és úgy állították, hogy Schiaparelli bizonyítékokat talált a marsbeli értelmes lények létezésére, hiszen mesterségesen épített csatornákat látott. Ezeknek célja — állították az újságok — az, hogy hatás akkor, ha habágyúval, porlasztva juttatják a habot a tűzre, elárasztva a felületet Ma már olyan oltópor is rendelkezésre áll, amelynek elektromos vezetőképese j ;e elenyésző, így akár százezer Volt feszültségnél is biztonságos a használata. A szakemberek véleménye szerint a jövő a tűzoltórakétáké, amelyeket nagy tüzek oltásánál, repülőtereken használnak majd. Távirányítással, rendkívül rövid idő alatt fogja megközelíteni a tűz fészkét a szárnyas rakéta, »gyomrában« a nagy hatású oltóanyaggal. a Mars vízben szegény, egyenlítői övezetébe vizet juttassanak a pólusokról (az északi és déli sark fehéres színű hó- és jégmezőiről). Schiaparelli eleinte tiltakozott szavai félremagyarázása ellen, később azonban maga is annak a véleménynek adott hangot, hogy a »csatornák« létezése — talán — így is magyarázható. A későbbi évtizedekben sok további rajz, sőt fénykép is készült a Mars felszínéről és ezeken a Schiaparelli által látott »csatornák« közül legalábbis a legfeltűnőbbeket, legnagyobbakat szintén föl lehetett ismerni. Mai ismere- reteink szerint csakugyan léteznek olyan képződmények a bolygón — például kráterláncok, egyenes vagy íves gerincek, valamint széles völgyek és szakadékok —, amelyek a Földről nézve csatornnaszerű képet mutatnak. De ezek az alakzatok mind a természet művei. Napjainkban már biztosan tudjuk, hogy a Marson nem léteznek értelmes, tudatos alkotómunkára alkalmas élőlények, akik csatornákat építhetnének. Hogy egyáltalán lehetséges-e bármiféle, kezdetleges élet a Vörös Bolygón, ma még nem tudjuk. A múlt évben végrehajtott Viking marsűrhajó-kísérletek biológiai kutatásainak eredményei nem bizonyították, de nem is cáfolták az ottani élet lehe tőségét Érdemes megemlíteni, hogy szintén éppen egy évszázaddal ezelőtt fedezte föl Asaph Hall amerikai tudós — eredeti foglalkozását illetően ácsmester — a Mars két kicsiny holdját, a Phobost és a Deimost. Ezeknek létezéséről korábban senki sem tudott biztosat de két író. Swift és Voltaire is feltételezték létezésüket. E holdak a Naprendszer legnehezebben megfigyelhető égitestjei közé tartoznak, s felfedezésükhöz Asaph Halinak hosszú, kitartó munkára —• és az akkori idők egyik legjobb teleszkópjára volt szüksége. Dr. H. P. Habágyű, tá/irányításos tüzoltárakata Az Egyesült Államokban újabban hathónapos tanfolyamokon nőket is kiképeznek a tűzoltásra. Eddig világszerte csaknem kizárólag férfiakra bízták ezt a nehéz és veszélyes feladatot. A »gyengébb nemnek« e területre való betörését az tette lehetővé, nogy a tűzoltásiján a fizikai erőnek ma már sokkal kisebb szerepe van, mint régebben. A tűzoltást ugyanis nagyrészt gépesítették. „Csináld magad” légpárnás jármű A légpárnás jármű gondolata alig negyedszázada született meg és Coskerell, ang J elektromérnök nevéhez fűződik Lényege rendkívül egyszerű: olyan fűtőmű nélküli, viszonylag nagy felületű, lapos testű jármű, amely alá sűrített levegőt nyomnak. Ez megemeli a járművet, így az a súrlódás nélküli haladás közben a talaj, illetve a víz fölött lebeg. Kezdettől fogva az volt a furcsa járműcsalád fejlesztésének a kulcskérdése, hogy miként tartsák fenn a jármű alatti légpárnát. Az első modelleken a jármű elején kiképzett, oldallemezekkel védett légkamrában hozták létre a hordozó légréteget, a légpárnát. Később olyan típusokat is kidolgoztak a tervezők, amelyeken két oldalról merev és vízbe merülő falak határolták be a légpárnát. Végül megszülettek a ma ms- szinte egyeduralkodó »köté- nyes« típusok. amelyekre’, hajlékony műanyag szövetből készült bordázat helyettesíti az oldaHemezeket. Ez nemcsak azért előnyös, mert jobban simul a talaj vagy a vízfelület egyenetlenségeihez, hanem gazdaságosabb is, mert kisebb légfölösleggel és túlnyomással teszi lehetővé a légpárna fenntartását. A szakértők úgy vélik, hogy a hajlékony kötény nélkül a légpárnás jármű csak fu-a ölet félbemaradt találmány lett. volna. A jármű fölemelkedés utáni előrehaladását egy propeller kielégítően biztosítja. Kék ko A drágakőnek számító zafírt kék kőnek is szokták nevezni. A mesterséges úton előállított zafírból készült ékszerek kedvelőinek minden bizonnyal fogalmuk sincs az alumíniumoxid csodálatos tulajdonságairól. A zafír mono- kristályainak olvadáspontja magas, vegyileg ellenállóak és mechanikai szilárdságuk is nagy. A zafír egykristályok az infravörös és ultraibolya sugár számára átlátszóak. A kék követ ezért széles körben alkalmazzák a mikroelektronikában, az optikában, a kvantumelektronikában és a hangoptikában is. Nagy keménysége miatt azonban a zafír nehezen megmunkálható. A Szovjet Tudományos Akadémia Szilárdtest Fizikai Intézetének kutatói különleges hengersort hoztak létre profilírozott zafír-egykristályok előállítására. A berendezésen csövek, szalagok és vékony zafírfonalak is készíthetők. Elektronikus meteorológia Fontos fehérjeforrásunk a gomba Az ehető gombák fogyaszt á- tása olyan régi, mint maga az emberiség. A jóízű gombák nagy mennyiségben szedhető tömege bőséges élelmet nyújthatott a régi idők gyűjtögető életmódot folytató emberének és bizonyára arra is rájöttek, hogy egyes gombák jól száríthatok, így könnyen eltehetők az ínségesebb téli időszakra. A gombák élelmezési szerepe ma sem csökkent, annál is inkább, mert a gombák testében viszonylag nagy mennyiségű fehérje található. A gomba fehérjéi — ellentétben az egyéb növények fehérjéivel — teljes értékűek,, ami azt jelenti, hogy tartalmazza mindazokat az amino- savakat (a fehérjék ezekből épülnek fel), melyek az emberi test fehérjéinek a felépítéséhez szükségesek. Az ember napi fehérjeszükséglete 70 kg-ra számítva 100 g. Napjainkban egyre több szó esik arról, hogy az emberiség fehérjeszükségletének a kielégítésére újabb fehérjeforrásokat kell keresni, mert az emberiség rohamos szaporodásával nem bír lépést tartási az élelmiszertermelés. Ezért a modem élelmiszerkutatásban is ráterelődött a figyelem a gombákra. Viszonylag nagy nitrogéntartalmuk feltűnt a táplálkozástan kutatóinak és volt olyan idő, amikor eltúlozva a gombák tápértékét, húspótlónak tekintették őket. Ma az az álláspont, hogy ha nem is egyenértékűek a hússal, nagy fehérjetartalmuk miatt mégis fontos fehérje- források. Fehérjetartalmukon kívül több olyan anyag is található a gombákban, amelynek fontos élettani hatásuk van: hasonlóan a fűszerekhez, megindítják és fokozzák az emésztést. Az elmúlt évtizedekben Európa egész területéről mindennap sok ezer adat állt a meteorológiai szolgálatok rendelkezésére, s ezek segítségével ennek a hatalmas földterületnek az összes időjárási eseményét ismerjük. A meteorológusok abrosz nagyságú térképeken tüntetik fel a helyzeti adatokat és ennek alapján következtetnek az időjárás várható alakulására. Európa azonban csak ötvened része Földünk teljes felületének ezért a légkör nagy folyamatainak mindig csak egy töredéke az, amit az európai adatok megmutathatnak. A meteorológia azzal vált nagykorúvá, hogy a mesterséges holdak lehetővé tették az egész földkerekség időjárási állapotának egyidejű áttekintését, az úgynevezett globális időjáráskutatást. Az alacsonyan keringő mesterséges holdak »csak« 300 km magasságban mozognak, 1,5 óra alatt kerülik meg a Földet és így egy nap alatt 16 alkalommal adhatnak részletes képet K földkerekség időjárásáról. A mesterséges holdak egyik fontos eszköze a televíziós kamera, amely lefényképezi a Föld felhőtakaróját, valamint a téli, hófödte területeket. Ez az adat nagyon fontos az időjárás alakulása szempontjából, mert már a legvékonyabb hótakaró is gyökeresen megváltoztatja a fölötte levegő hőháztartását. A mesterséges hold televíziós kamerájának egyetlen felvétele a földkerekség felhőiből csak egy-egy, kb. 100 000 négyzetkilométeres sávot tüntet föl. Mivel azonban a felvevő egymás után készíti a sáv alakú felhőképeket, ezeket egymás mellé fektetve megkaphatjuk a Föld két félgömbjének az egész felhőzetét. Képünkön 1500 kilométer magasságban, mesterséges holdról készült felvétel a félig felhővel borított brit szigetekről. Friss-e a halhús? A haíhusfogyasztás — annak táplálkozásbiológiai előnyei végett — egyre terjedőben van világszerte. Az élő hal forgalmazása sok nehézséggel jár, ezért nagy feladat hárul a halhúsfeldolgozó iparra és a halkereskedelemre. A halhús azonban igen romlékony, ezért a frissesség és fo- gyaszthatóság tesztelése igen fontos élelmiszeripari feladat. Eddig többnyire tapasztalt, minősítő szakemberek érzékszervi vizsgálata döntött afelől, hogy friss és fogyasztható-e a halhús vagy sem. E kétségtelen fegegyszerűbb módszernél azonban sók a szubjektív hiba és a bízónv- talanság, ami zavarja a forgalomba hozás folyamatát. Két skót kutatónak hosszas kísérletezés után sikerült olyan objektív mérőkészüléket előállítania, amelynek skáláján a halhús frissessége pontosan leolvasható. A hordozható .készüléknek két elektródja erősíthető a hal testére. 2 kHz-es váltóáram rákapcsolásával a készülék a haltest szöveteinek dieiektromos veszteségfaktorát méri, ami az időtartammal exponenciálisan csökken. A készülék által mért szám a frissasségi faktor, amely szoros összefüggésben áll a hús íz-, szag- és aromatesztelésével. A készüléket igen könnyű kezelni, a mérés rendkívül gyors, objektív és a gyakorlati követelmények számára igen hasznos minősítési faktort szolgáltat. R világmindenség csúcsa Európa legmagasabb csúcsa a 4810 méteres Mont Blanc, a világ legmagasabb csúcsa pedig a Himalájában a 8848 méteres Csomolungma. És a világmindenségé? Egyelőre az »Olympus Mons« a Marson. Ennek a vulkánkolosszusnak'a magassága 22 000 méter, átmérője 90 kilométer és az egész hegy több mint 200 000 négyzetkilométer területet foglal el. A TOJÁS Nincs két egyforma tojás. Van, amelyik fehér, van amelyik kék; némelyik pety- tyes, de mindegyikben egyformán sötét van — olyan sötét, hogy vágni lehet. És aki bent van, az égvilágon semmit nem lát. Nem olvashat, nem passziánszozhat, meg se tud moccanni. Még az óráját sem tudja megnézni, hogy tulajdonképpen mióta van ott. Nagyon kényelmetlen a tojásban ücsörögni, úgyhogy ne is csodálkozzatok, barátaim, ha az a kolibri vagy krokodil így morog magában: ugyan meddig tart még? Csak már kint lennék végre a napocskán! Alig győzi kivárni és azon tűnődik, milyen lehet a világ és mit lehet majd ott csinálni. Lehet, hogy az Operaházban fogok énekelni, gondolja magában, lehet, hogy majd valamelyik kék tengerben úszkálok. Ki tudja? Honnan tudhatná az ember, hogy énekelni, úszkálni vagy röpködni fog-e? A tojásban olyan sötét van, hogy szinte vágni lehet. Azt sem lehet tudni, hogy az illető egyáltalán kiscsibe. kolibri vagy krokodil-e, csak az biztos, hogy káprázatos , lesz, roppant érdekes lesz a 1 világ. És alig győzi kivárni a nagy napot. Milos Macsourek Üdülés áfán pihenés Azok az üdülők, akiknek csak két hét szabadságuk van, többnyire a legutolsó órákban térnek haza az üdülőhelyről. Bécsi kutatók — vizsgálataik alapján — úgy vélik, hogy ez nem egészséges. A szervezetnek szüksége van néhány napra ahhoz, hogy újra megszokja a hazai éghajlatot és élelmezést. Enélkül a munkába állásra, a hivatással járó stresszekre gyakran szív- és vérkeringési zavarokkal reagál. Ezért a kutatók azt ajánlják, iktassunk háromnapos pihenést az üdülés és a munka újrakezdése közé. E három nap alatt az élelmezés legyen könnyű, kalóriaszegény. Szeszes italt ne igyunk. Főleg pihenéssel töltsük ax időt. sokat aludjunk és ha le- !’e*ő"és van rá. ússzunk.
