Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-15 / 294. szám
Egy év munkája — egy év eredményei Lassan egy éve, hogy mérlegbeolvasztással a Kanizsa Bútorgyárhoz tartozik az egykori Kaposvári Bútoripari Vállalat. Ez idő alatt sok változás történt mind a végzett munkában, mind a dolgozók jövedelmében és a szociális ellátásban. Csorna Zoltánná gyáregység-igazgatótól kérdeztük: — Milyen eredményeket hoztak a változások? — Az első félévben 27 milliós bevételt értünk el, a másodikban várhatóan 42 millió lesz. Ez több mint ötven százalékkal magasabb a tavalyinál. Sikerült elérni a létszám stabilizálását. Pedig az év elején számunkra is kellemetlenül nagy volt a mozgás, a kilépők-belépők aránya elérte a 25 százalékot. Elment pédául 35 tapasztat, régi szakember. A bútoriparban fontos a felhasznált faanyagok gyors és pontos mozgatása. E folyamat gépesítése nélkül gyors fejlődés nehezen képzelhető el. Ezért már az év elején hozzá láttak az anyagmozgatás korszerűsítéséhez, s még az idén befejeződött a modernizálás. Ma már görgősorokon futnak a megmunkálandó lapok, deszkák, lécek, és az udvari anyagmozgatást jól megoldja a Balcancar típusú dízeltargonca. Az alapvető feladat azonban a technológiai váltás zökkenőmentes lebonyolítása volt. Itt a korszerű lapmegmunkálásra összpontosítottak. A folyamatos gyártástechnológia megvalósításával megszűnt a műhelyekben a zsúfoltság, és ezzel biztonságosabbá, egyszerűbbé vált a munka. — A gyáregységet érintő munkaerőmozgás megállítását is szolgálták ezek az intézkedések. Meg kellett értetnünk az emberekkel, hogy a jobb munkavégzés föltételeit teremtjük meg. E korszerűbb föltételek mellett hatékonyabban lehet dolgozni, s ez a jövedelmek ' emelkedését is jelenti. A tömegszervezeti vezetők rendszeresen járták a műhelyeket, sokat beszélgettek az emberekkel. Havonta kölcsönösen megvitattuk a szocialista brigádvezetőkkel a dolgozókat foglalkoztató kérdéseket. Talán ezért is sikerült a jövedelmek emelésére vonatkozó terveinket túlteljesíteni. Eredetileg 5 százalékos béremelést akartunk. A munkások érdeme is, hogy ebből csaknem 7 százalék lett. Csökkenteni tudtuk az egyes bérek közötti kirívó aránytalanságokat. Terveink szerint 1978 végére erősen megközelítjük a törzsgyár dolgozóinak jelenlegi bérszínvonalát. A béreken kívül gondoltak a munkahelyi körülmények javítására is. Ebédlő, öltöző, fürdő épült 410 négyzetméteren, 770 ezer forintért. Ilyen itt korábban nem volt. Sikerült kétszer is kommunista műszakra mozgósítani dolgozóikat. — A december minden vállalatnál a jövő évi munka előkészítése is egyben. Mit terveznek a gyáregységnél? — Gyártmányváltoztatásra nem gondolunk. Továbbra is a Piccolo lakószobát gyártjuk, de 1200-zal többet készítünk majd. Ez 18 milliós árbevételi többletet jelent. Tovább akarjuk csökkenteni a nehéz fizikai munkát, és növelni a termelékenységet. Jövőr; a sza- bászati munkafolyamat helyettesítésére Mohácsról és Szombathelyről vásárolunk méretre szabott lapokat. 1978-tól — megyei együttműködés keretében — Barcsról hozzák a jó minőségű bükk fűrészárut, Csurgóról, pedig fenyő félkész termékeket veszünk. Ezt a mindkettőnknek előnyös kapcsolatot még tovább szeretnénk bővíteni. Gondolunk a szakmunkástanuló-bázis (tanműhely) kiépítésére is. A munkahelyi közérzet további javítására társadalmi munkában kifestjük a műhelyeket. Mindezekről pontosan értesültek dolgozóink. November végén, a tervezés előtt kibővített szakszervezeti bizottsági ülésen részletes véleménycserét folytattunk elképzeléseinkről. CX T. Régi igény, mai elhatározás A kísérletezésnek, a próbálkozásoknak, az érvek és ellenérvek összecsapásának évek óta tanúi vagyunk. Egy bizonyos: eddig nem sikerült ( kialakítani és általánossá tenni egy olyan gyakorlatot, amelyik módot ad arra, hogy a nagyüzemi növénytermelés során keletkező melléktermékeket úgy hasznosítsuk, hogy abból hús. tei, — egyszóval értékes állati tennék váljon. Sokszor mondtuk, hogy mérhetetlen pazarlás elégetni a búza szalmáját, veszni hagyni a répafejet, a kukoricaszárat. Milliós értékek semmisülnek meg, mert nincs eszköz, nincs gép, nincs technológia, amellyel véget vethetnénk ennek. Legutóbb november végén a XI. állattenyésztési tudományos napokon Váncsa Jenő miniszter- helyettes takarmánygazdálkodásunk időszerű kérdéseiről szólva elmondta, hogy hazánkban az évente megtermelt melléktermékek meny- nyisége eléri a 7—8 millió tonnát, ennek azonban mindössze egyhatodát-egynyolca- dát (!) hasznosítják a nagyüzemek. »A termelésbővítés legolcsóbb módja — mondta a miniszterhelyettes — a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek intenzív gyephasznosítása, illetőleg a melléktermékek állati termékké való átalakítása.« A mezőgazdaság mai, intenzív fejlődési szakaszában nem halaszthatók tovább a tettek. Jelentős népgazdasági igény kielégítésére vállalkozott a nádudvari KITE növénytermelési rendszer, amikor elhatározta, hogy kidolgozza a melléktermékekre és a gyepre alapozott marhahústermelés rendszerét Nagy várakozással és érdeklődéssel tekintenek a nagyüzemek a kezdeményezés elé. Kivált a tekintélyes gyepterülettel rendelkező. kedvezőtlen termő- , helyi adottságú gazdaságok. ' Ilyen nagyüzem pedig megyénkben szép számmal akad. A KITE 350 taggazdaságában — ebből huszonöt Somogybán van — évente 321 ezer tonna keményítőérték és csaknem huszonnyolc ezer tonna fehérje termelődik a melléktermékekben. A hazai, de főként a nemzetközi kutatási eredmények azt már bebizonyították, hogy ezek a termékek legésszerűbben a marhahústermelésben hasznosíthatók. Ahogy a napokban Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz és egyben a KITE elnöke a rádióban nyilatkozott: olcsó, gazdaságos rendszer kidolgozása a céljuk mégpedig minél előbb. A döntés megszületett, az elképzelések körvonalazódtak, a tartás, a takarmányozás, a részletes technológia kidolgozása, a fajtakísérletek végrehajtása, a szükséges eszközök biztosítása a jövő év feladata. A továbbfejlődéshez, a hatékonyabb termeléshez rövidesen ismét egy nagyszerű és eddig hiányzó »-eszköz-« kerül a nagyüzemek »kezébe«. Érdemes számolni vele és érdemes a fogadására már most készülni. MAI KOMMENTÁRUNK A vetélkedő folytatása V. M. A várinál is több volt a résztvevője a Nagy Október címmel még az év elején meghirdetett vetélkedőnek, A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa elnökségének felhívására a szocialista brigádok és más munkahelyi közösségek fizikai dolgozói versenyeztek. Az őszre már szép számmal gyűltek a havonta szerzett pontok nemcsak a 13+1-es »totószelvény*' helyes kitöltése alapján, hanem az egyéni kezdeményezésű. a munkacsoportok önálló ötleteire épülő rendezvények, kiállítások révén is. A felhíváshoz több mint százkilencven brigád csatlakozott, s hat fordulót követően tizenkét csapat jutott az október végén megrendezett .megyei dön1ő'je. A vetélkedő elérte célját, azt, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából — ilyen formában is — tömegek ismerjék meg a Szovjetunió történelmének, politikai, gazdasági és kulturális életének főbb eseményeit, ugyanakkor jelentős segítséget adott a brigádok tervszerű, folyamatos művelődéséhez. A vetélkedőt az SZMT elnökségének megbízásából a iMtinca Sándor Művelődési Központ bonyolította le, s a két hónap alatt, amíg a verseny tartott, egyre erősebb kapcsolat alakult ki a központ és a munkahelyi közösségek, valamint az üzemek szakszervezeti szervei között. Az szb-k illetékes reszortfelelősei, az üzemek munkás- művelődéssel foglalkozó dolgozói közvetlen és jól hasznosítható ismeretséget kötöttek a művelődési közpint munkatársaival. Nem törvényszerű, hogy a Nagy Október vetélkedő befejezésivel mindennek vége szakadjon. Egy, a jövő évre szóló — egyelőre vázlatos — terv szerint nem kell ettől tartani, s bármennyire játékos keretek közt folyik is ez a vetélkedő, szintén több lesz, mint szórakozás. 1978-ban lesz hatvan éve, hogy megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Többről van szó, mint párttörténeti eseményről, következésképp a hátteret, a körülményeket — a történelmi folyamat egészét ismerni kell ahhoz, hogy jelentőségét valóságosan érzékelhessük. Mint említettük, a művelődési központ irányításával folyt a Nagy Október vetélkedő, s nem véletlen, hogy itt született meg — az idei tapasztalatok legjavát hasznosítva, a szocialista brigádokkal kialakult jó kapcsolatokra építve — a jövő évi vetélkedősorozat gondolata, a lebonyolítás vázlatos előtérve. Ehhez adja a »vezérfonalat*< a KMP megalakulásának évfordulója, amelyhez kapcsolódva már a felkészülés is sok új ismeretlel gazdagíthatja a résztvevőket. H. V. Kardzsall, Clechanow Turistautak a testvérvárosokba A vártnál több vendége volt az idén a Volán 13. sz. Vállalat kaposvári utazási irodájának. Autóbuszaival több mint 7600 somogyi járta az ország tájait A nyugat- és észak-magyarországi kirándulásokon túl a Szegedi Szabadtéri Játékokra szervezett néhány napos látogatásokra volt a legtöbb jelentkező. Sokan keresték fel a híressé vált meleg vizű fürdőket is az iroda szervezte társasutak keretében. Megyénk tájait történelmi nevezetességeit 1400 külföldivel ismertették meg ebben az évben. Az iroda szervezte külföldi társasutak révén ugyancsak 1400 somogyi járt a környező szocialista országokban: a Szovjetunióban, Romániában, Jugoszláviában, Csehszlovákiában. Vittek turistákat Olaszországba is. — Évek óta azt tapasztaljuk — mondta Tóth Dezső, az iroda vezetője —, hogy a hazai programok résztvevőinek száma nem emelkedik jelentősen. Abban, hogy forgalmunk csaknem 40 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban, a külföldi utak iránt megnyilvánuló érdeklődésnek van része. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára készülve a korábbiaknál több utast vittünk a Szovjetunióba, elsősorban Leningrádba. Ebben az évben még két külföldi csoportunk lesz. Az egyik holnap indul Csehszlovákiába, a Tátrába, a másik pedig ugyanide szilveszterkor. A Volán 13. sz. Vállalat kaposvári utazási irodájában is elkészültek már a jövő évi programok. A hazai kirándulások ajánlata alig változik. A külföldi útvonalak többsége is megmarad. Újdonság, hogy Somogy testvérmegyéibe is szerveznek kirándulásokat. A bulgáriai Kardzsali- ba először utazhatnak a somogyi turisták. A lengyelországi testvérváros, Ciechanow ugyancsak 1978-ban fogad először turistacsoportot megyénkből. Ezenkívül jövőre is megszervezik a kalinyini utat, és terveznek olaszországi, görögországi, jugoszláviai látogatást is. Pozsonyban naponta indul a menetrend szerint közlekedő autóbusz. Az iroda gondoskodik programról, szállásról. Újdonságnak számit néhány szakmai út: a nyáron nyelvtanfolyamot szerveznek Londonban, és elviszik az érdeklődőket a lipcsei vásárra. As új usent öröme A nagyatádi cérnagyárban tavaly kezdődött meg a 159 millió forintos rekonstrukció. A munka félidőhöz érkezett. Az 1910-es években épített csarnokból szeptember 12-én kezdték meg a kiszerelőüzem áttelepítését a tágas, világos, egészséges helyiségekbe. Az asszonyok szombaton befejezték a munkát, s hétfőn már az új falak között találták gépüket. Már aki megtalálta, mert a kétszázötven nő legtöbbje új gépet is kapott A nagyatádi cérna gyárba 1978 végéig belföldről 19 millióért vásárolnak korszerű gépeket." a baráti országokból — főként Csehszlovákiából — 29 millió forintért, a tőkés államokból pedig 92 millió forintért. Mit szólnak ehhez azok. akik ezekkel a gépekkel keresik a kenyeret? — Egyelőre a százalékomat sajnálom — mondja Göbölös Jánosné, aki 27 év után mondott búcsút megszokott gépének. Fölöslegessé vált mozdulataival egyelőre nem tud mit kezdeni. A tizenhét éves Zarka Erika, aki régi géppel nem dolgozott, vidámabb arccal szolgálja ki az automatát, mint azok, akik keményebb munkához szoktak az évtizedek alatt, s akiket .ha álmukból fölriasztanak, máris jár a kezük a beidegződés szerint. A fényárban úszó üzemet még szebbé teszi, amivel itt dolgoznak: a szivárvány valamennyi színe megtalálható a gépeken. A selymes hímzőfonalat a nagy orsóról kisebb adagokra bontják és csomagolják. Ezt ülve végezték az asszonyok. Igaz, hogy igen gyorsan kellett járjon a kezük, a figyelmük egy pillanatra sem lankadhatott, de ülhettek. Az új gépsoron nem marad más, mint a feltöltés, az ellenőrzés. Nyolc óra alatt két ember 700 doboz fonalat tud kis tételekben elcsomagolni úgy, hogy csupán a doboztetőt kell lecsuknia. A félreKereskedelmí szakmai tanácskozások À Belkereskedelmi Minisztérium szerdán két szakmai tanácskozást is rendezett, s ezzel befejeződött a jövő évi áruellátást megalapozó megbeszélés-sorozat. Az élelmiszer- és vegyicikk- fcereskedelem tanácskozásán megállapították, hogy az egész ágazatban ez a szakma fejlődik a legegyenletesebben, s a követelményeket a legjobban megközelíti az áruellátás színvonala. A legfontosabb alapvétő élelmiszerekből az ország egész területén folyamatos, az igényeknek megfelelő ellátást biztosított a szakma. A bolti kiskereskedelem forgalma várhatóan jóval gyorsabban növekszik a vendéglátásénál, elsősorban a szeszesital-értékesítés korlátozásával kapcsolatos intézkedések következtében. Éppen ezért figyelmeztette a minisztérium a vállalatokat az alkoholellenes küzdelemből rájuk háruló feladatokra, előírásokra. Következetesen érvényt kell szerezniük például annak a rendelkezésnek, hogy a boltokban és környékükön ne legyen italozás, a helyben fogyasztáshoz ne nyújtsanak semmilyen segédeszközt. Az utóbbi időben fellendült forgalom ellenére a bútorkészlet egy része nehezen értékesíthető. Még tárgyalnak az ér- ‘| dekelt vállalatokkal arról, hogy rugalmasabbá tegyék az ipari kapacitást, s növeljék a legkeresettebb, az igényeseob, az értékesebb bútorok arányát a kínálatban. » Allványgyártó az elektroncsőgyárban Új üzemrész kezdte meg tegnap a termelést az Egyesült Tzző Kaposvári Elektroncsőgyárában. Itt gyártják a vevőcsövekhez az állványtárcsákat, és az üvegballonokat is ebben as üzemrészben készítik elő a gyártásra. tolt, terjedelmes gépcsoporton ugyanezt a munkát nyolc emberrel kellett elvégeztetni. Az 1950-ben munkára jelentkező fiatal lakatos, Kovács Gyula, még csak nem is álmodhatta, hogy 1977-ben egy korszerű üzemrész vezetője lesz. Most mégsem felhőtlen az öröme. Pedig a 45 országba szánt export határidőre kiment, s az összesen 1177 tonnára tervezett meny- nyiség helyett várhatóan 1181 tonna fonalat készítenek. Gondot okoz azonban a közösségnek a zökkenőmentes termelés mellett az újjal való barátkozás. Gompli Károly, a szerelőlakatosok csoportvezetője félrehúzza a védőborítót az új gépsorról. Ö próbálja ki, s amikor már alaposan kiismerte, akkor tanítja meg a munkásnőket a gép kezelésére. Egyelőre azonban csak rábó-, lint Kovács Gyula panaszára: — A külföldi szerelők rövid ideig tartózkodtak nálunk, most figyelmünket összpontosítva készítjük elő a biztonságos munkát. — A termelés az évek során egyre nőtt a gyárban, a laboratórium pedig csak akkora maradt, amekkora volt. Most egymás zavarása nélkül, kényelmesen dolgozhatunk — fejezi ki elégedettségét Kuti Ferencné laboráns. A tágas előorsózót üvegfal választja el a kiszerelőktől, nehogy a pihe rontsa az áru minőségét. Előorsózó gépét dicséri a kezelője: — Nemcsak termelékenyebb. hanem érzékenyebb is, mint az elődje. Kevesebb csomó van az erről lekerült fonalon, ritkábban szakítja a szálat. Hosszú idő után felderül az üzemvezető arca és hozzáfűzi: — Igen, az előorsózó géppel' könnyebben megbarátkoztak dolgozóink, mint a gombolyaggéppel. Lakosa Anna áruhordó jói járt: itt több hely jut a gépek között a közlekeüésr biztonságosabban elfér dob zaival, gombolyagjaival. N " la idősebb a két csomago’ asszony, akik jó pár évet el- töltöttek a régi helyen. A változtatásról beszélnak: — Ügy voltunk, mint az az ember, aki a régiből új lakásba költözik: eleinte még az ajtót is alig találja. De a jót könnyen megszokja az ember. Minket a klímaberendezés nyert meg igazán. lombos Jolán
