Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

Egy év munkája — egy év eredményei Lassan egy éve, hogy mér­legbeolvasztással a Kanizsa Bútorgyárhoz tartozik az egykori Kaposvári Bútoripari Vállalat. Ez idő alatt sok vál­tozás történt mind a végzett munkában, mind a dolgozók jövedelmében és a szociális ellátásban. Csorna Zoltánná gyáregység-igazgatótól kér­deztük: — Milyen eredményeket hoztak a változások? — Az első félévben 27 mil­liós bevételt értünk el, a má­sodikban várhatóan 42 mil­lió lesz. Ez több mint ötven százalékkal magasabb a tava­lyinál. Sikerült elérni a lét­szám stabilizálását. Pedig az év elején számunkra is kel­lemetlenül nagy volt a moz­gás, a kilépők-belépők aránya elérte a 25 százalékot. Elment pédául 35 tapasztat, régi szak­ember. A bútoriparban fontos a felhasznált faanyagok gyors és pontos mozgatása. E folya­mat gépesítése nélkül gyors fejlődés nehezen képzelhető el. Ezért már az év elején hozzá láttak az anyagmozgatás kor­szerűsítéséhez, s még az idén befejeződött a modernizálás. Ma már görgősorokon futnak a megmunkálandó lapok, deszkák, lécek, és az udvari anyagmozgatást jól megoldja a Balcancar típusú dízeltar­gonca. Az alapvető feladat azonban a technológiai váltás zökkenőmentes lebonyolítása volt. Itt a korszerű lapmeg­munkálásra összpontosítottak. A folyamatos gyártástechno­lógia megvalósításával meg­szűnt a műhelyekben a zsú­foltság, és ezzel biztonságo­sabbá, egyszerűbbé vált a munka. — A gyáregységet érintő munkaerőmozgás megállítá­sát is szolgálták ezek az in­tézkedések. Meg kellett értet­nünk az emberekkel, hogy a jobb munkavégzés föltételeit teremtjük meg. E korszerűbb föltételek mellett hatékonyab­ban lehet dolgozni, s ez a jövedelmek ' emelkedését is jelenti. A tömegszervezeti ve­zetők rendszeresen járták a műhelyeket, sokat beszélget­tek az emberekkel. Havonta kölcsönösen megvitattuk a szocialista brigádvezetőkkel a dolgozókat foglalkoztató kérdéseket. Talán ezért is si­került a jövedelmek emelésé­re vonatkozó terveinket túl­teljesíteni. Eredetileg 5 szá­zalékos béremelést akartunk. A munkások érdeme is, hogy ebből csaknem 7 százalék lett. Csökkenteni tudtuk az egyes bérek közötti kirívó arányta­lanságokat. Terveink szerint 1978 végére erősen megköze­lítjük a törzsgyár dolgozóinak jelenlegi bérszínvonalát. A béreken kívül gondoltak a munkahelyi körülmények javítására is. Ebédlő, öltöző, fürdő épült 410 négyzetméte­ren, 770 ezer forintért. Ilyen itt korábban nem volt. Sike­rült kétszer is kommunista műszakra mozgósítani dolgo­zóikat. — A december minden vál­lalatnál a jövő évi munka előkészítése is egyben. Mit terveznek a gyáregységnél? — Gyártmányváltoztatásra nem gondolunk. Továbbra is a Piccolo lakószobát gyártjuk, de 1200-zal többet készítünk majd. Ez 18 milliós árbevételi többletet jelent. Tovább akar­juk csökkenteni a nehéz fizi­kai munkát, és növelni a ter­melékenységet. Jövőr; a sza- bászati munkafolyamat helyet­tesítésére Mohácsról és Szom­bathelyről vásárolunk mé­retre szabott lapokat. 1978-tól — megyei együttműködés ke­retében — Barcsról hozzák a jó minőségű bükk fűrészárut, Csurgóról, pedig fenyő fél­kész termékeket veszünk. Ezt a mindkettőnknek előnyös kapcsolatot még tovább sze­retnénk bővíteni. Gondolunk a szakmunkástanuló-bázis (tanműhely) kiépítésére is. A munkahelyi közérzet további javítására társadalmi munká­ban kifestjük a műhelyeket. Mindezekről pontosan értesül­tek dolgozóink. November vé­gén, a tervezés előtt kibőví­tett szakszervezeti bizottsági ülésen részletes véleménycse­rét folytattunk elképzeléseink­ről. CX T. Régi igény, mai elhatározás A kísérletezésnek, a pró­bálkozásoknak, az érvek és ellenérvek összecsapásának évek óta tanúi vagyunk. Egy bizonyos: eddig nem sikerült ( kialakítani és általánossá ten­ni egy olyan gyakorlatot, amelyik módot ad arra, hogy a nagyüzemi növénytermelés során keletkező melléktermé­keket úgy hasznosítsuk, hogy abból hús. tei, — egyszóval értékes állati tennék váljon. Sokszor mondtuk, hogy mérhetetlen pazarlás elégetni a búza szalmáját, veszni hagyni a répafejet, a kukori­caszárat. Milliós értékek sem­misülnek meg, mert nincs eszköz, nincs gép, nincs tech­nológia, amellyel véget vet­hetnénk ennek. Legutóbb no­vember végén a XI. állatte­nyésztési tudományos napo­kon Váncsa Jenő miniszter- helyettes takarmánygazdál­kodásunk időszerű kérdéseiről szólva elmondta, hogy ha­zánkban az évente megter­melt melléktermékek meny- nyisége eléri a 7—8 millió tonnát, ennek azonban mind­össze egyhatodát-egynyolca- dát (!) hasznosítják a nagy­üzemek. »A termelésbővítés legolcsóbb módja — mondta a miniszterhelyettes — a ked­vezőtlen termőhelyi adottságú területek intenzív gyephaszno­sítása, illetőleg a mellékter­mékek állati termékké való átalakítása.« A mezőgazdaság mai, inten­zív fejlődési szakaszában nem halaszthatók tovább a tettek. Jelentős népgazdasági igény kielégítésére vállalkozott a nádudvari KITE növényter­melési rendszer, amikor elha­tározta, hogy kidolgozza a melléktermékekre és a gyep­re alapozott marhahústerme­lés rendszerét Nagy várako­zással és érdeklődéssel tekin­tenek a nagyüzemek a kez­deményezés elé. Kivált a te­kintélyes gyepterülettel ren­delkező. kedvezőtlen termő- , helyi adottságú gazdaságok. ' Ilyen nagyüzem pedig me­gyénkben szép számmal akad. A KITE 350 taggazdaságá­ban — ebből huszonöt So­mogybán van — évente 321 ezer tonna keményítőérték és csaknem huszonnyolc ezer tonna fehérje termelődik a melléktermékekben. A hazai, de főként a nemzetközi ku­tatási eredmények azt már bebizonyították, hogy ezek a termékek legésszerűbben a marhahústermelésben haszno­síthatók. Ahogy a napokban Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz és egyben a KITE elnöke a rádióban nyilatko­zott: olcsó, gazdaságos rend­szer kidolgozása a céljuk mégpedig minél előbb. A döntés megszületett, az elkép­zelések körvonalazódtak, a tartás, a takarmányozás, a részletes technológia kidolgo­zása, a fajtakísérletek vég­rehajtása, a szükséges eszkö­zök biztosítása a jövő év fel­adata. A továbbfejlődéshez, a ha­tékonyabb termeléshez rövi­desen ismét egy nagyszerű és eddig hiányzó »-eszköz-« kerül a nagyüzemek »kezébe«. Ér­demes számolni vele és érde­mes a fogadására már most készülni. MAI KOMMENTÁRUNK A vetélkedő folytatása V. M. A várinál is több volt a részt­vevője a Nagy Október cím­mel még az év elején meg­hirdetett vetélkedőnek, A Szakszervezetek Somogy me­gyei Tanácsa elnökségének felhívására a szocialista bri­gádok és más munkahelyi közösségek fizikai dolgozói versenyeztek. Az őszre már szép számmal gyűltek a ha­vonta szerzett pontok nem­csak a 13+1-es »totószel­vény*' helyes kitöltése alap­ján, hanem az egyéni kezde­ményezésű. a munkacsopor­tok önálló ötleteire épülő rendezvények, kiállítások ré­vén is. A felhíváshoz több mint százkilencven brigád csatlakozott, s hat fordulót követően tizenkét csapat ju­tott az október végén meg­rendezett .megyei dön1ő'je. A vetélkedő elérte célját, azt, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója alkalmából — ilyen formában is — tömegek is­merjék meg a Szovjetunió történelmének, politikai, gaz­dasági és kulturális életének főbb eseményeit, ugyanakkor jelentős segítséget adott a brigádok tervszerű, folyama­tos művelődéséhez. A vetélkedőt az SZMT el­nökségének megbízásából a iMtinca Sándor Művelődési Központ bonyolította le, s a két hónap alatt, amíg a ver­seny tartott, egyre erősebb kapcsolat alakult ki a köz­pont és a munkahelyi közös­ségek, valamint az üzemek szakszervezeti szervei között. Az szb-k illetékes reszortfe­lelősei, az üzemek munkás- művelődéssel foglalkozó dol­gozói közvetlen és jól hasz­nosítható ismeretséget kö­töttek a művelődési közpint munkatársaival. Nem tör­vényszerű, hogy a Nagy Ok­tóber vetélkedő befejezésivel mindennek vége szakadjon. Egy, a jövő évre szóló — egyelőre vázlatos — terv sze­rint nem kell ettől tartani, s bármennyire játékos kere­tek közt folyik is ez a vetél­kedő, szintén több lesz, mint szórakozás. 1978-ban lesz hat­van éve, hogy megalakult a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja. Többről van szó, mint párttörténeti esemény­ről, következésképp a hátte­ret, a körülményeket — a történelmi folyamat egészét ismerni kell ahhoz, hogy je­lentőségét valóságosan érzé­kelhessük. Mint említettük, a művelődési központ irányítá­sával folyt a Nagy Október vetélkedő, s nem véletlen, hogy itt született meg — az idei tapasztalatok legjavát hasznosítva, a szocialista bri­gádokkal kialakult jó kapcso­latokra építve — a jövő évi vetélkedősorozat gondolata, a lebonyolítás vázlatos előtér­ve. Ehhez adja a »vezérfona­lat*< a KMP megalakulásának évfordulója, amelyhez kap­csolódva már a felkészülés is sok új ismeretlel gazdagít­hatja a résztvevőket. H. V. Kardzsall, Clechanow Turistautak a testvérvárosokba A vártnál több vendége volt az idén a Volán 13. sz. Vállalat kaposvári utazási iro­dájának. Autóbuszaival több mint 7600 somogyi járta az ország tájait A nyugat- és észak-magyarországi kirán­dulásokon túl a Szegedi Sza­badtéri Játékokra szervezett néhány napos látogatásokra volt a legtöbb jelentkező. So­kan keresték fel a híressé vált meleg vizű fürdőket is az iroda szervezte társasutak ke­retében. Megyénk tájait történelmi nevezetességeit 1400 külföldi­vel ismertették meg ebben az évben. Az iroda szervezte kül­földi társasutak révén ugyan­csak 1400 somogyi járt a kör­nyező szocialista országokban: a Szovjetunióban, Romániá­ban, Jugoszláviában, Csehszlo­vákiában. Vittek turistákat Olaszországba is. — Évek óta azt tapasztal­juk — mondta Tóth Dezső, az iroda vezetője —, hogy a ha­zai programok résztvevőinek száma nem emelkedik jelen­tősen. Abban, hogy forgal­munk csaknem 40 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban, a külföldi utak iránt megnyilvánuló érdeklő­désnek van része. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójára készül­ve a korábbiaknál több utast vittünk a Szovjetunióba, első­sorban Leningrádba. Ebben az évben még két külföldi csoportunk lesz. Az egyik hol­nap indul Csehszlovákiába, a Tátrába, a másik pedig ugyanide szilveszterkor. A Volán 13. sz. Vállalat kaposvári utazási irodájában is elkészültek már a jövő évi programok. A hazai kirándu­lások ajánlata alig változik. A külföldi útvonalak többsé­ge is megmarad. Újdonság, hogy Somogy testvérmegyéi­be is szerveznek kirándulá­sokat. A bulgáriai Kardzsali- ba először utazhatnak a so­mogyi turisták. A lengyelor­szági testvérváros, Ciechanow ugyancsak 1978-ban fogad először turistacsoportot me­gyénkből. Ezenkívül jövőre is megszervezik a kalinyini utat, és terveznek olaszországi, gö­rögországi, jugoszláviai láto­gatást is. Pozsonyban naponta indul a menetrend szerint közleke­dő autóbusz. Az iroda gondos­kodik programról, szállásról. Újdonságnak számit néhány szakmai út: a nyáron nyelv­tanfolyamot szerveznek Lon­donban, és elviszik az érdek­lődőket a lipcsei vásárra. As új usent öröme A nagyatádi cérnagyárban tavaly kezdődött meg a 159 millió forintos rekonstrukció. A munka félidőhöz érkezett. Az 1910-es években épített csarnokból szeptember 12-én kezdték meg a kiszerelőüzem áttelepítését a tágas, világos, egészséges helyiségekbe. Az asszonyok szombaton befejez­ték a munkát, s hétfőn már az új falak között találták gépüket. Már aki megtalálta, mert a kétszázötven nő leg­többje új gépet is kapott A nagyatádi cérna gyárba 1978 végéig belföldről 19 millióért vásárolnak korszerű gépeket." a baráti országokból — főként Csehszlovákiából — 29 millió forintért, a tőkés államokból pedig 92 millió forintért. Mit szólnak ehhez azok. akik ezekkel a gépekkel ke­resik a kenyeret? — Egyelőre a százalékomat sajnálom — mondja Göbölös Jánosné, aki 27 év után mon­dott búcsút megszokott gépé­nek. Fölöslegessé vált mozdu­lataival egyelőre nem tud mit kezdeni. A tizenhét éves Zarka Erika, aki régi géppel nem dolgozott, vidámabb arc­cal szolgálja ki az automatát, mint azok, akik keményebb munkához szoktak az évtize­dek alatt, s akiket .ha álmuk­ból fölriasztanak, máris jár a kezük a beidegződés szerint. A fényárban úszó üzemet még szebbé teszi, amivel itt dolgoznak: a szivárvány va­lamennyi színe megtalálható a gépeken. A selymes hímzőfo­nalat a nagy orsóról kisebb adagokra bontják és csoma­golják. Ezt ülve végezték az asszonyok. Igaz, hogy igen gyorsan kellett járjon a ke­zük, a figyelmük egy pilla­natra sem lankadhatott, de ülhettek. Az új gépsoron nem marad más, mint a feltöltés, az ellenőrzés. Nyolc óra alatt két ember 700 doboz fonalat tud kis tételekben elcsomagol­ni úgy, hogy csupán a doboz­tetőt kell lecsuknia. A félre­Kereskedelmí szakmai tanácskozások À Belkereskedelmi Miniszté­rium szerdán két szakmai ta­nácskozást is rendezett, s ez­zel befejeződött a jövő évi áruellátást megalapozó meg­beszélés-sorozat. Az élelmiszer- és vegyicikk- fcereskedelem tanácskozásán megállapították, hogy az egész ágazatban ez a szakma fejlő­dik a legegyenletesebben, s a követelményeket a legjobban megközelíti az áruellátás szín­vonala. A legfontosabb alap­vétő élelmiszerekből az or­szág egész területén folyama­tos, az igényeknek megfelelő ellátást biztosított a szakma. A bolti kiskereskedelem for­galma várhatóan jóval gyor­sabban növekszik a vendéglá­tásénál, elsősorban a szeszes­ital-értékesítés korlátozásával kapcsolatos intézkedések kö­vetkeztében. Éppen ezért fi­gyelmeztette a minisztérium a vállalatokat az alkoholellenes küzdelemből rájuk háruló fel­adatokra, előírásokra. Követ­kezetesen érvényt kell szerez­niük például annak a rendel­kezésnek, hogy a boltokban és környékükön ne legyen italo­zás, a helyben fogyasztáshoz ne nyújtsanak semmilyen se­gédeszközt. Az utóbbi időben fellendült forgalom ellenére a bútorkész­let egy része nehezen értéke­síthető. Még tárgyalnak az ér- ‘| dekelt vállalatokkal arról, hogy rugalmasabbá tegyék az ipari kapacitást, s növeljék a legkeresettebb, az igényeseob, az értékesebb bútorok arányát a kínálatban. » Allványgyártó az elektroncsőgyárban Új üzemrész kezdte meg tegnap a termelést az Egyesült Tzző Kaposvári Elektroncsőgyá­rában. Itt gyártják a vevőcsövekhez az állványtárcsákat, és az üvegballonokat is ebben as üzemrészben készítik elő a gyártásra. tolt, terjedelmes gépcsoporton ugyanezt a munkát nyolc em­berrel kellett elvégeztetni. Az 1950-ben munkára je­lentkező fiatal lakatos, Ko­vács Gyula, még csak nem is álmodhatta, hogy 1977-ben egy korszerű üzemrész veze­tője lesz. Most mégsem fel­hőtlen az öröme. Pedig a 45 országba szánt export határ­időre kiment, s az összesen 1177 tonnára tervezett meny- nyiség helyett várhatóan 1181 tonna fonalat készítenek. Gondot okoz azonban a kö­zösségnek a zökkenőmentes termelés mellett az újjal való barátkozás. Gompli Károly, a szerelőla­katosok csoportvezetője fél­rehúzza a védőborítót az új gépsorról. Ö próbálja ki, s amikor már alaposan kiismer­te, akkor tanítja meg a mun­kásnőket a gép kezelésére. Egyelőre azonban csak rábó-, lint Kovács Gyula panaszára: — A külföldi szerelők rö­vid ideig tartózkodtak nálunk, most figyelmünket összponto­sítva készítjük elő a bizton­ságos munkát. — A termelés az évek so­rán egyre nőtt a gyárban, a laboratórium pedig csak ak­kora maradt, amekkora volt. Most egymás zavarása nélkül, kényelmesen dolgozhatunk — fejezi ki elégedettségét Kuti Ferencné laboráns. A tágas előorsózót üvegfal választja el a kiszerelőktől, nehogy a pihe rontsa az áru minőségét. Előorsózó gépét dicséri a kezelője: — Nemcsak termeléke­nyebb. hanem érzékenyebb is, mint az elődje. Kevesebb cso­mó van az erről lekerült fo­nalon, ritkábban szakítja a szálat. Hosszú idő után felderül az üzemvezető arca és hozzáfű­zi: — Igen, az előorsózó géppel' könnyebben megbarátkoztak dolgozóink, mint a gombo­lyaggéppel. Lakosa Anna áruhordó jói járt: itt több hely jut a gé­pek között a közlekeüésr biztonságosabban elfér dob zaival, gombolyagjaival. N " la idősebb a két csomago’ asszony, akik jó pár évet el- töltöttek a régi helyen. A változtatásról beszélnak: — Ügy voltunk, mint az az ember, aki a régiből új la­kásba költözik: eleinte még az ajtót is alig találja. De a jót könnyen megszokja az em­ber. Minket a klímaberende­zés nyert meg igazán. lombos Jolán

Next

/
Oldalképek
Tartalom