Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-12 / 266. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 266. szám 1977. november 12., szombat Épülő atomerőművek Ara: 80 fillér Megbeszélések a kétoldalú kapcsolatok szélesítéséről Losonczi Pál Mexikóban tárgyal A látogatás második és harmadik napja — Kitüntetést nyújtottak át az Elnöki Tanács elnökének Fehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Tiszteletadás a Mexikó függetlenségéért életüket áldo­zott bősöknek, tisztelgés az J8ií)-es függetlenségi háború em­lékműve előtt — így kezdődött Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének csütörtöki programja Mexikóvárosban. A magyar államfő elhelyezte koszorúját, a tiszteletadás tényét bejegyezték a jeles látogatók könyvébe. A bejegyzést Losonczi Pál kézjegyével látta el, majd a mexikói és a magyar Himnusz hangjai zárták a koszorúzás ünnepségét, amely katonai uiszpompával zajlott le. Ezt követően az Elnöki Tanács el­nöke Mexikó múltjával ismer­kedett: vendéglátói társaságá­ban fölkereste a Nemzeti Ant­ropológiai Múzeumot. A gépkocsisor ezután a Pa- lacio Nacionalhoz indult. Ott f.osonczi Pált José liopez Por­tillo elnök fogadta, s rövid eszmecseréjük után megkez­dődtek a hivatalos tárgyalá­sok. Portillo elnökhöz csatla­kozott Santiago Koel Garda külügyminiszter és Frandsco Merino Rabago földművelés- ügyi miniszter. A Losonczi Pál vezette magyar tárgyaló delegáció tagja volt Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter, Soós Gábor mezőgazda­sági és élelmezésügyi állam­titkár, illetve Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes. A tárgyalások megkezdésé­ről csak ténykommünikét ad­tak ki a mexikói sajtónak. Äz eszmecsere tartalmáról Nagy János külügyminiszter-he­lyettes a következőket mond­ta az MTI tudósítójának: a két elnök elsősorban a kétol­dalú kapcsolatokat tekintette át, és "azokról elégedetten nyi­latkozott. Hangsúlyozták: bár a két ország hivatalos kon­taktusai viszonylag újkeletűek, a két nép barátsága sokkal régebbi időkre nyúlik vissza. Az együttműködés az elmúlt években minden tekintetben eredményesen fejlődött, elmé­lyítésére újabb lehetőségek kínálkoznak. A két elnök mindenekelőtt az ipari koope­rációk gyarapítását, a mező- gazdasági kapcsolatok kiszéle­sítését szorgalmazta. Délben José Lopez Portillo és felesége ebédet adott Lo­sonczi Pál és felesége tiszte­letére. Az ebéden a Mexikói Egyesült Államok elnöke és a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke pohár­köszöntőt mondott. José Lopez Portillo egyebek között kijelentette: — A megtisztelő látogatás nagy jelentőségű esemény az ország életében; jó és hasznos alkalom egymás jobb megis­merésére. Magyarország és Mexikó barátsága azonos el­vekben gyökerezik: a népek közeledése, önrendelkezési jo­guk tiszteletben tartása, az államok jogi egyenlősége, az erőszak alkalmazásának el­utasítása, a nézeteltérések bé­kés úton történő megoldása. Ezek azok az elvek, amelyek mind Mexikóban, mind a Ma­gyar Népköztársaságban ha­tározott védelmezőre találtak. Mexikó azon fáradozik, hogy elmélyítse kapcsolatait más nemzetekkel, valamennyi test­véri néppel. Együttműködésünk össz­hangban van az Egyesült Nemzetek alapokmányával és azzal, hogy nem. valósítható meg a teljes béke a világon, ha nem kerül sor a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok rendezésére. — A Mexikó és a Magyar Népköztársaság között kiala­kult együttműködés népeink és kormányaink jószándékán alapul, elmélyül, és mind szo­rosabbá válik — zárta pohár­köszöntőjét Portillo elnök, majd a két nép barátságának elmélyítésében szerzett kima­gasló érdemeinek elismeréséül átnyújtotta Losonczi Pálnak a legmagasabb mexikói kitünte­tést, az Azték Sas Szalayrend- jét. Az Elnöki Tanács elnöke vá­laszában köszönetét mondott a kitüntetésért, amelyet a két ország közötti kapcsola­tok elmélyítésére irányuló őszinte szándék kifejezéseként fogadott, majd így folytatta: — Népeink történelmében, a nagy földrajzi távolság el­lenére, sok a hasonlóság. A szabadságszeretet, a független­ségi harc mindkét nép törté­netében meghatározó szerepet játszott. Ahogyan Mexikóban a kiváló államférfi és nem­zeti hős, Benito Juarez har­colt az idegen elnyomó ellen, úgy harcoltak a történelmi haladásért az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hősei, élükön Kossuth Lajos­sal, Petőfi Sándorral és sok­sok lánglelkű hazafival. Losonczi Pál a továbbiak­ban utalt arra, hogy a fel- szabadulás előtt Magyarország akkori urai a világ legsöté­tebb erőihez kötötték az or­szág sorsát. Döntő változást csak a szövetséges hatalmak győzelme, a fasizmus szétzú­zása hózott a If. világháború végén amikor a Szovjetunió hadserege felszabadította ha­zánkat az elnyomás alól. — A felszabadulás 1945­ben háborútól porig rombolt országot talált, sok vonatko­zásban középkori maradvá­nyokkal — mondotta. — Szin­te a semmiből építette újjá országát a magyar nép. És nemcsak újjáépítette, hanem új világot is épített. Gyökeré­ben átalakítottuk állami-tár­sadalmi struktúránkat. Az egykor »hárommillió koldús országának-« nevezett Magyar- országból, az elmaradott ag­rár-ipari gazdaságból három évtized alatt kivirágzott a Magyar Népköztársaság, mely ma már modern iparral és fejlett mezőgazdasággal ren­delkezik, s a közepesen fej­lett országok közé jutott elő­re. Iparunk ma tizenkétszer annyit termel, mint a háború előtt; a nemzeti jövedelem ötszörösére emelkedett, szo­cialista mezőgazdaságunk megduplázta termelését. A Magyar Népköztársaságban megvalósult a teljes foglalkoz­tatottság. Emberhez méltó, állandóan javuló megélhetést, és teljes szociális . biztonságot teremtettünk. Oktatásunk színvonala állja az összeha­sonlítást a világ bármelyik or­szágáéval. Országunk külpolitikájá­ban is gyökeres változások mentek végbe. Magyarország a reakció tartalékából a ha­ladás bázisává lett. A Ma­gyar Népköztársaság külpoli­tikai tevékenységét is az a törekvés vezérli, hogy — le­hetőségeihez mérten — hozzá­járuljon a nemzetközi hely­zet alakulásának kedvező fo­lyamataihoz, az enyhülési po­litika irányzatának erősítésé­hez. Ez a törekvés vezérelt bennünket, amikor országuk­ba látogattunk. Örömünkre szolgál, hogy a Mexikói Egyesült Államok kormányának külpolitikáját sok tekintetben hasonló elvek, törekvések vezérlik, és korunk nagy eszménye, a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mel­lett élése megteremtette kap­csolatainknak a mostani láto­gatásban testet öltő gyümöl­csét. — Kormányaink ama tö­rekvése, hogy a kor szellemé­ben közelítsenek a nemzetkö zi élet nagy kérdéseihez, jó alapot teremt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez — mondotta a továbbiakban lo­sonczi Pál. — Azzal a szán­dékkal és készséggel érkez­tünk önökhöz, hogy feltárjuk kétoldalú kapcsolataink elmé­lyítésének lehetőségeit és konkrétan megfogalmazzuk teendőinket politikai, gazda­sági, műszaki-tudományos és kulturális téren. — Véleményem szerint ad­va vannak a feltételek ahhoz, hogy előbbre lépjünk minden területen. Biztosíthatom önt, elnök úr, hegy részünkről a legnagyobb jóakarattal és az együttműködés őszinte szán­dékától fűtött készséggel fog találkozni hangsúlyozta az Elnöki Tanács elnöke. (Folytatás a 2. oldalon) Púja Frigyes befejezte svédországi látogatását Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere és kísérete háromna­pos hivatalos látogatását befe­jezve, pénteken délelőtt haza­indult Stockholmból. A ma­gyar küldöttséget Karin Sö­der külügyminiszter búcsúz­tatta; a repülőtéri búcsúzta­tásnál jelen volt Iván Tivadar magyar nagykövet is. A svéd—magyar külügymi­niszteri tárgyalások — amint ezt .Púja Frigyes csütörtökön délután a Grand Hotelben tar­tott sajtóértekezletén svéd újságírók kérdéseire válaszol­va összegezte — hasznosak voltak, és minden remény megvan a valamennyi terüle­ten egyenletesen fejlődő két­oldalú kapcsolatok további bővítésére. Pénteken hazaérkezett Svédországból Púja Frigyes külügyminiszter.. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Rácz Pál külügyi állam­titkár, valamint a. Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. Ott volt Thomas Ganslandt, a Svéd Királyság magyarországi nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője is. Az atomenergia békés felhasználásának egyik nagy területe a maghasadással keletkező energia hasznosítása. Az utóbbi két évtizedben világszerte egyre növekvő ütemben épí­tették az atomerőműveket, s ez annak a jele, hogy az atomerő­művek mind gazdaságosság, mind biztonság tekintetében ver­senyképesek. Az atomerőművekben hasadóanyagok (urán, plutónium) felhasználásival állítanak etö elektromos energiát. Képünkön: egy atomerőmű 120 méter magas hűtőtornya, amelyben a reaktor hűtésére szolgáló viz hőmérsékletét sza­bályozzák. Magyar javaslat a belgrádi találkozón Elfogadták a következő öt hét munkarendjét Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti Belgrádoól: \ A belgrádi európai bizton­sági és együttműködési talál­kozó résztvevőinek — erede­tileg elfogadott programjuk szerint — legkésőbb novem­ber 11-ig be kellett terjeszte­niük megvitatásra szánt ja­vaslataikat. A péntek dél­előtti plenáris ülés így lénye­gében az indítványok és kez­deményezések benyújtása je­gyében folyt le. Kubai KISZ-küIdöttség Budapesten A KISZ Központi Bizottsá­gának meghívására pénteken hazánkba érkezett a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövet­ség küldöttsége, élén L uis Orlando Dominguezz.al, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága tagjával, a kubai KISZ első titkárával. A [lazánkba érkezett Raul Castro Ruz hadseregtábornok Raul Castro Ruz hadsereg- tábornok, a Kubai Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, a központi bi­zottság másodtitkára, az ál­lamtanács első elnökhelyette­se, a minisztertanács első el­nökhelyettese, a kubai for­radalmi fegyveres erők mi­nisztere — Czincge Lajos ve­zérezredes. honvédelmi mi­niszter meghívására — pén­teken reggel hivatalos báród látogatásra katonai küldött­ség élén hazánkba éncezeit, A küldöttséget a , Keleti pá- layudvaron Biszku Béla, az MSZMP Politika] Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Borbándi János, a Miniszterfanács elnökhe­lyettese és Czinege Lajos, va­lamint a Honvédelmi Minisz­térium katonai tanácsának tagjai fogadták. Raus Castro Rüz hadsereg­tábornok koszorút helyezett el a Hősök terén a magyar hő­sök emlékművén és a gellért­hegyi felszabadítási emlékmű­vön. Ezután a 'Honvédelmi' Minisztériumban megkez­dődtek a kubai forradalmi fegyveres erők minisztere ál­tal vezetett küldöttség hivata­los tárgyalásai a Magyar Nép­hadsereg vezetőivel. küldöttség fogadására a Ke­leti pályaudvaron megjelent Maróthy I László, az MSZMP Politikai' Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára és az ifjúsági szövetség más veze­tői. A KISZ KB székhazában megkezdődtek a megbeszélé­sek a kubai és a magyar if­júsági vezetők között. Délután Luis Orlando Dominguez ta­lálkozott a XX. világifjúsági és diáktalálkozó magyar nem­zeti előkészítő bizottságának tagjaival, a KISZ KB intéző bizottságának tagjaival, a KISZ megyei bizottságának első titkáraival, a KISZ bu­dapesti bizottságának titká­raival, a KISZ-intézmények igazgatóival, a KISZ KB po­litikai apparátusának tagjai­val. E találkozót követő ün­nepségen nyújtotta át Ma­róthy László Luis Orlando Domingueznak, a Barátság Érdemérem kitüntetést, amellyel a KISZ KB intéző bizottsága tüntette ki a kubai KISZ első titkárát. Az ünnep­ségen megjelent Jakab Sán­dor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályve­zetője. Az ülésen küldöttségünk előterjesztette a Magyar Nép- köztársaság javaslatát »a ke­véssé elterjedt és tanulmá­nyozott európai nyelvek okta­tásának és az e nyelveken írott művek lefordításának és kiadásának előmozdítása ér­dekében foganatosítandó in­tézkedésekről«. A javaslat szerint a talál­kozón részt vevő államok in­tézkedéseket tesznek, hogy — megvizsgálják újabb egyetemi, főiskolai lektorátu­sok létesítésének lehetőségéta kevéssé elterjedt és tanulmá­nyozott nyelvek oktatásának bővítésére; — bővítik az ezeknek a nyelveknek a megismerését elősegítő nyári egyetemi tan­folyamok és ifjúsági táborok számát és látogatottságát ; — elősegítik fordítók és műfordítók képzését és to­vábbképzését az említett nyel­veken írott művek minél szín­vonalasabb lefordítása érde­kében, egyebek, között ösztön­díjak adományozása útján; — előmozdítják kiadói szak­emberek, irodalmárok és mű­fordítók részvételével tar­tandó tanácskozások szerve­zését a fenti nyelveken írott művek lefordítása és kiadása, illetve közös megjelentetése érdekében; — felhívják a résztvevő or­szágok kormányzati szerveit és alapítványait, hogy létesítse­nek pénzalapot a kevéssé el­terjedt és- tanulmányozott nyelveken írott művek kiadá­sának megkönnyítésére, illet­ve más egyéb eszközökkel serkentsék a kiadók ez irányú tevékenységét. A javaslatot megindokolva dr. Bányász Rezső, a magyar küldöttség helyettes vezetője felszólalásában hangsúlyoz­ta; hazánk mindig fontos kö­zös célnak tekintette az ösz- szes nép szellemi és kulturá­lis értékeinek megismerését. — Örömmel állapíthatjuk meg — mondotta —, hogy a helsinki záróokmány aláírása óta több drszágban jelentős előrelépés történt a magyar szerzők műveinek kiadásá­ban. • A plenáris ülés elfogadta a találkozó következő ötheti (de­cember lG-ig szóló) munka­rendjét. Eszerint a küldöttsé­gek hetente három plenáris ülést, tartanak, s ezzel párhu­zamosan mindennap rendsze résén tanácskoznak a bizott­ságokban is. A belgrádi találkozó péntek délután bizottságokban tár­gyalt. A legközelebbi ülésére hétfőn délelőtt kerül sor. Magyar “NDK megbeszélések Wolfgang Rauchfuss, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a magyar— NDK gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság NDK-tagozatának elnöke pénteken Budapestre érkezett — a bizottság elnö­keinek találkozójára. A Feri­hegyi repülőtéren Szekér Gyu­la miniszterelnök-helyettes; a bizottság magyar tagozatának elnöke fogadta. Péntekem dél­előtt a Parlamentben meg­kezdődtek Szekér Gyula és Wolfgang Rauchfuss tárgyalá­sai. A megbeszélések közép­pontjában a két ország port­és kormányküldöttségeinek ez évi márciusi tárgyalásaiból, valamint a bizottság 16. ülés­szakának határozataiból adó­dó feladatok végrehajtásának és a teendőknek vizsgálata áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom