Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-11 / 265. szám

A cél: az egészséges életmód Isialakítása Egészségnevelési hónapok Somogybán À megye! egészségnevelési . csoport nagyszabású akcióba ! kezdett. Téli egészségnevelési hónapokat rendez november második felétől. A csoport együttműködésre kérte föl a tanácsok egészségügyi műve­lődésügyi osztályait, azok in­tézményeit, a Vöröskeresztet, a Hazafias Népfrontot, a KISZ-t. Az előkészületekről, a programról dr. Vincze Tibor­ral, a csoport vezetőjével be­szélgettünk. — Ügy tudom, a megyében először lesz ilyen kiterjedt, hosszabb ideig tartó egészség- nevelési kampány. — Az egészségnevelésben különböző formák terjedtek el. Beváltak az egészségügyi célokat megvalósító heti, ha­vi rendezvények. Ügy tud­juk, az országban kéthónapos rendezvénysorozatra még se- ' hol sem vállalkoztak. — Ez azt is jelzi egyben, hogy a kampányt mindinkább a rendszeres egészségnevelés váltja fel? — Ez a cél. Azon próbál­kozunk, hogy a megyében széles körű összefogással hív­juk fel az emberek figyelmét az egészségnevelésre. Az elő­készítés során a szervezési és tartalmi munkából kivették részüket az egészségügyi, mű­I velődésügyi osztályok és azok intézményei. A Vöröskereszt, a Hazafias Népfront mellett a KISZ, az úttörőelnökség, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, az üzemi és a kör­zeti orvosi szolgálat, a megyei sporthivatal, a gyógyszertár­központ hatékony közreműkö­dését máris tapasztaljuk. A téli egészségnevelési hó­napok gazdag eseménysoroza­táról árulkodnak a járási, in­tézményi programok. — Miért volt szükség ilyen széles körű összefogásra? — Az iskolákban a Vörös- kereszt szervezi a téli egész­ségnevelési hónapokat, a KISZ a fiatalokat mozgósítja ren­dezvényeinkre, az üzemi és a körzeti orvosok előadásokat vállaltak. Ahhoz, hogy a xe- nető legszélesebb körbe eljut­tassuk az egészségnevelés sza­vát, ilyen összefogásra van szükség. — Van-e valamilyen köz­ponti mondanivalója a ren­dezvénysorozatnak? —• Az egészségnevelés célja nemcsak a betegségek meg­előzése, hanem az egészség megtartása, az egészséges életmód kialakítása, az egész­ség megóvása. Ez a XX. szá­zad második felében épp olyan fontos, mint a század elején a fertőző betegségek leküzdése. — Milyen témákra helyez­nek nagyobb súlyt? — A mozgás és az egészség kapcsolatára, az egészséges táplálkozásra és a higiéniára, — A főbb somogyi rendez­vények? — A megyei megnyitót no­vember 21-én tartjuk Kapos­váron, a megyei könyvtárban. Dr. Katona László, az Orszá­gos Egészségnevelési Intézet szaktanácsadója az ötödik öt­éves tervben megfogalmazott egészségnevelési feladatokról tart előadást. E napra meg­hívtuk Németh Miklós olim­piai bajnokot is. Egészségne­velési plakátkiállítás nyílik erre az alkalomra. — Ügy tudom, a nagyatá­diak külön is kitettek magu­kért a tartalmas program ki­alakításában. — így van. A nagyatádi megnyitó november 22-én lesz. Fonyódon a házi szociá­lis gondozók számára ötnapos tanfolyamot szervezünk a téli egészségnevelési hónapok ke­retében. Fotópályázatot hirde­tünk Mozgás — egészség cím­mel. December 9-én pedig üzemegészségügyi ankétot rendezünk. H. B. Az ügyfél könyvvel távozik Politikai művek az asztalon — Nekem nagyon tetszik, hogy kirakatszerűen kínálják a Kossuth Könyvkiadó anya­gait — mondja az igazgató- helyettes. — Így gyorsan megismerheti bárki az újdon­ságokat. — Előre fölmérjük az igé­nyeket — magyarázza Bíró János. — Azután, ha olyan az érdeklődés, felcsöngetjük a megyei kirendeltséget, sőt, ha annyira sürgős, azonnal elmegyünk a könyvekért ! — Milyen kiadványok ka­pósak? — A lexikonok — vágja rá Güthné. — És a világháborús könyvek, az útleírások, a gazdaságpolitikai ' témájú könyvek. S mivel sok a nő, keresettek a szakácskönyvek, a szabásról, varrásról szóló, kiadványok is. — Kik a legjobb olvasók? Nagy sóhajtás, s szinte egy­szerre sorolják. Bencze Lász­ló, Paizs Anna, aztán Krák- ter Lajosné. — Kraktemé nagyon érdek­lődő, mindig ő az első. aki megnézi az újdonságokat. Szinte minden politikai mű érdekli. Nyugodtan mondhat­juk, hogy ő a fő olvasónk. l — Sikerkönyvek vannak-e? — Hát persze. A Lidércnyo­más című riportkötet, az ítél a nép, a Dóra jelenti, a Fehér sas kék mezőben. Az utóbbi­ból pillanatok alatt elfogyott harminc. Kedvelt az Univer­zum, a Dióhéjban, a Nők ma­gazinja sorozat. Sok elfogyott a Mit kell tudni a -Szovjet­unióról című brosúrából a vetélkedő idején. — Az a fontos, hogy több­féle kiadványt kínálhassunk — mondja Vámainé, aki egyébként november elseje óta csoportvezető. Most a po­litikai irodalom terjesztésé­ben végzett munkáját is el­ismerték, s a Kiváló terjesz­tő ezüst fokozatával tüntették ki. Mint mondja, ez az elis­merés a brigád minden tag­jának szóL Minden üzemben, intéz­ményben készülnek a politi­kai könyvnapokra. Az OTP megyei igazgatóságán a szo­kásosnál díszesebben állítják ki az ünnepi müveket. Bizo­nyos, hogy sok ügyfél nem tud majd ellenállni a csábí­tásnak. Lajos Géza Kevéssel a századforduló után világosan látta, mek­kora veszedelmet rejt magá­ban a német sovinizmus, és aggódva számolt be a reak­ciós francia körökben láb- rakapott nemzeti elvakultság- róL Soraiból megérezni az egy évtized múlva kirobbanó első világháború előszelét. Figyelmeztetett, hogy Magyar- ország jövője szempontjából nem csupán emberiességi kö­telesség, de történelmi pa­rancs a fennmaradás érdeké­ben a demokratikus átalaku­lás, a hatalmi viszonyok és a társadalmi állapotok meg­reformálása. Sokrétű hírlapírói munkás­sága mellett költészetében is erőteljes föllendülés mutat­kozott. Készült az Üj versek kötete. Az a könyv, amely korszakos jelentőségű lett a magyar líra történetében. Hí­veit és ellenzőit egyaránt iz­galomba hozta verseinek meghökkentő újszerűsége. Lé­da mint ihlető múzsa ekkor emelkedett fogalommá. Csali- ugyan aranyszobor lett belő­le, aminőnek Ady hirdette egyik legszebb szerelmes ver­sében. A valóság, a hétköznapok küzdelmes realitása sokkal prózaibb volt. Korántsem él­hetett Ady Endre Párizsban az élet hercegeként. Eleinte sokszor öltözött frakkba az éjszakai kiruccanások kedvé­ért, szívesen engedte át ma­gát Diósiék társaságában a lokálok örömeinek, de gyor­san elmúltak ezek a farsan­goló hetek. Ugyanabban a házban la­kott, amelyikben Léda: a Rué de Levis 92-ben. Dél felé szo­kott kelni, kora délután ebé­delt, rendszerint Diósiéknái. Az emberek tájékozódás, hivatalos ügyeik intézése miatt mennek be az OTP me­gyei igazgatóságának központ­jába! A várakozás perceiben rátéved a szemük az asztalra kirakott politikai és egyéb művekre. Szinte mindennapos, hogy megkérdik: "■ — Ez hol kapható? Az ügyintézők fölpillanta­nak a papírokból, s készsége­sen válaszolnak: — Tessék választani„.. Azonnal’ el lehet vinni. Így az ügyeiket intézők a Kossuth Könyvkiadó valame­lyik szép kiadványát is ma­gukkal viszik. Pék György igazgatóhelyet­test kértem meg, hogy mu­tassa be Várnai Györgyné könyvterjesztőt. A meglepetés akkor következett, amikor hárman jöttek be az irodába. Vámainén kívül Bíró János csoportvezető és Güth Fe- rencné ügyintéző. — Nálunk a Kossuth Lajos szocialista brigád segít a po­litikai irodalom népszerűsíté­sében, megismertetésében és terjesztésében — mondta Vár­nai Györgyné. Az igazgatóhelyettes gyor­san elárulja, hogy a hatvan­háromban alakult közösség tavaly elnyerte az ezüstérmet. .Most Várnainé a brigádveze- tő, s mindhárman alapító ta­gok. Legrégebben Güthné dol­gozik az OTP-nél, 1959 óta. Két-, illetve három év múl­va került a pénzintézetbe Vár­nainé és Bíró János. Két évvel ezelőtt ajánlotta fel a Kossuth brigád, hogy se­gít a politikai irodalom ter­jesztésében. Amikor a párt- szervezet Várnámét kérte föl a könyvterjesztői tisztség el­vállalására, még természete­sebb volt, hogy az öttagú kö­zösség ív, veszi részét ebből a fontos tevékenységből. Figyel­mük kiterjed az igazgatóság mindkét kaposvári épületére, csak a Kalinyin városrész fi­ókjába nem visznek könyvet, ott ugyanis külön terjesztő van. — Kik keresik a politikai műveket? — Sokan vesznek részt po­litikai képzésben... Esti kö­zépiskolába, egyetemre vagy másfajta oktatásra járnak. — Csak a kötelező irodal­mat viszik? — Azt is, mást is. Sok szor­galmas hallgató van, aki azon felül is olvas —veszi át aszót Biró Jánostól Vámainé. Természetvédelmi kiállítás Budapesten A természetvédelmi tevékenység a geológiai értékek védelmén túl felöleli a ritkuló nö­vény- és állatfajok védélmét, természetes vizeink megóvását a szennyezéstől. Fotók és gra­fikák szemléltetik az e téren elért eredményeket a kiállításon. A budapesti Szabadság-he­gyen, az egykori Jókai-villá kertjében, évszázados vén fák színesedő lombsátra takarja a táj hangulatához illő kiállí­tási épületet. A valamikori présház szomszédságában, ott, ahol egy évszázaddal ezelőtt is még az öreg író latolgatta, vajon mennyi lesz a cukor­foka a szépen termő tőkének. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Költő utca 21. szám alatti kertjében ma más látványos­ság fogadja a látogatót Év­milliók megkövesedett üze­netét hozó, kicsiny szabadtéri geológiai múzeum szomszéd­ságában létesült az a kiállítá­si csarnok, mely a Természet- védelem Magyarországon cí­mű állandó kiállítás számára nyújt otthont. Ez a bemutató keresztmetszetét adja termé­szeti értékeink megóvása te­rén elért eredményeinknek, valamint a jövő feladatainak is. A meggondolatlan emberi tevékenység az elmúlt évszá­zadok alatt nagy károkat oko­zott természeti értékeinkben. Jogszabályaink immár a tör­vény erejével is támogatják azt a sokoldalú munkát, mely­nek célja növény- és állatfa­jaink megóvása, a földtörté­neti múlt becses emlékednek megmentése, természetes vi­zeink megkímélése a szennye­zéstől. A kiállítás fényképekkel, tablókkal, grafikákkal gazda­gon illusztrált látványossággal fogadja a látogatókat. Így Muray Róbert grafikáinak se­gítségével megismerkedhe­tünk a szinte teljes egészé­ben védett hazai gerincesfau­Barátai lakásán átnézte a tu­catnyi francia és magyar nyelvű napilapot — a hazaia­kat egynapi késéssel. A tájé­kozódása adta inspirációkból írta gyorsabb, rövidebb cik­keit, naponta gyakran hármat- négyet. A különböző budapes­ti lapoknak borítékozott írá­sait este adta fel a főpostán, utána következett a késő éj­szakába nyúló vacsora. Haj­nalban feküdt, és délben kez­dődött minden elölről. Ez a ritmus azonban soha nem vált gépiessé, Ady elég gyakran változtatott rajta, már csak azért is, mert semmiféle kö­töttségnek — a munkán kívül — nem volt hajlandó magát alávettü. A testi értelemben vett sze­relmi hűséget soha nem vette komolyan, noha Léda ezt iparkodott kikövetelni tőle. Hasztalan. Ahogy beleszokott a párizsi életbe, úgy önálló­sította magát egyre inkább. Nem célunk részletezni Ady Endre szerelmi életét, csupán azért utalunk rá, hogy ma­gyarázattal szolgáljunk a köl­tő és a múzsa közti sok bé- kétlenkedés egyik okára. Mert meghamisítanánk a valóságot, ha felhőtlenül boldog kapcso­latról beszélnénk. Ilyen pe­na legjelentősebb fajaival, s rövid szöveges magyarázat közli a legfontosabb tudniva­lókat. Talán a madárvilág bemutatása sikerült a legjob­ban, ahol egyúttal képet kap­hatunk a Magyar Madártani Egyesület madárgyűrűzési, ra­gadozómadár-védelmi tevé­kenységéről is. Az ősi természetes növény­takaró megőrzése elsőrendű feladata a természetvédelmi munkának. Csapody Vera si­került grafikái, valamint fényképek segítségével tájé­kozódhatunk hazán védett nö­vényfajainak alaki sajátossá­gairól, valamint legfontosabb növénytársulásainkról. Meg­döbbentő képsorok adnak hírt a vízszennyeződés okozta ár­talmakról, s azokról az erőfe­szítésekről is, melyek a vizek elszennyeződésének megelő­zését szolgálják. A kiállítás talán leglátvá­nyosabb része geológiai érté­keinkkel ismerteti meg a lá­togatót. így megtudhatjuk, hogy az ország valamennyi barlangja védett, s ennek cél­ja az ottani élővilág háborí­tatlanságának megőrzésén túl a geológiai képződmények megóvása az utókor számára. A föld mélye számos, a föld- történet különböző korszakán élt növény- és állatfajok meg­kövesedett maradványait őrzi. Így például a világhírű tatai Kálvária-domb triász kori üledékes rétegeinek gazdag faunája, vagy a híres ipoly- tarnóci ősorrszarvű-lábnyo- mok messze földön híresek. Képsorok ismertetik meg a látogatót az országos jelentő­ségű természetvédelmi terü­letekkel, s az információs részleg színes diapozitívok se­gítségével nyújt bepillantást hazánk egy-egy védett terü­letének élővilágába. A kiállítás célja — a tárgyi ismeretek nyújtásán túl — egyfajta mozgósítás ' termé­szeti és környezetvédelmi fel­adataink széles körű társadal­mi segítséggel történő meg­valósítására. A kiállítás — a Jókai-emlékszobával együtt — hétfő kivételével — 10 és 14 óra között várja a látogatókat. G. M. Partra kerül a Helka Szárazra emelik a Balaton legrégebbi hajóját, a Helkát; 86 éve szeli a tó vizét pár­jával, a szintén 1891-es épí­tésű Kelénnel együtt. A két, egyenként 350 személyes egy­kori csavargőzös a hatvanas években Diesel-motort ka­pott — az eredeti gőzmasina riódusok is voltak, sokszor hónapokon át. De máskor meg a kölcsönös érzelmi kín­zás tartott hónapokig. Léda féltékenységgel gyötörte imá- dottját, Ady viszont nem tűrt beleszólást független életébe. S ebbéli álláspontja nemcsak a nőkre vonatkozik, de az italra is. Tisztázatlan, sok ízléstelen kíváncsiságra okot adó kér­dés: miféle háromszög volt ez, miként viselhette el a férj a saját lakásán ezt a szerelmi románcot, melynek egyik ala­nya az általa is imádott fe­leség? Léda valóban rendkívüli asszony volt. Ezt vallja min­denki, aki valaha is látta. Személyének mély hatást gya­korló erejét azok is elisme­rik, akik irigyelték és szíve­sen mondtak rá rosszat. Nem lehetett őt birtokolni. Ady is csak szerethette, annál kevés­bé irányíthatta. Hiszen a veszekedéseik főként a két egyformán önálló, egyformán büszke jellem összecsapásai­ból keletkeztek. Innen a Hé­ja-nász Ady-fogalmazta nagy­szerű szimbolista látomás. ma a Közlekedési Múzeum­ban látható. A hajók egyéb tartozékait alig nyűtte el az idő. Eredeti állapotban látha­tók a régi küszöbök, a hajó- bordák, a rézzel kivert kor­mány, a horgonyok és az orr­tőke. A két megszólalásig hason­ló hajót Fáy András szép re­géjének tündérpárjáról ke­resztelték el. Sok ember uta­zott már a fedélzetükön. Fé­nyes arisztokraták a füredi »savanyóvíz« mellé, telekspe­kulánsok és vitorlázó »-sports- man«-ek, hajósok, halászok, révészek, horgászok, múlt szá­zadi balatoni utazók, híres írók, színészek, majd a má­sodik világháborúban mene­külő németeket, nyilasokat vittek a hajók az északi part­ra. A menekülők rombolási dühének esett áldozatul szin­te az egész balatoni flotta. 1945 után óriási erőfeszítés­sel emelték ki a hullámsírból e szép vízi járműveket. Sajnos, öregségükre az idő jócskán eljárt fölöttük. Anya­guk elfáradt, berendezéseik megvénültek. Már-már arra a sorsra jutottak, amely haj­dan a Kisfaludyt és a Ba­rosst érte: csaknem a lángvá­gó végzett velük. A füredi ta­nács azonban kiemelteti a Heikát a vízből, és a parton betonágyat kap az öreg hajó. A balatoni hajózás emlékmű­ve és múzeuma lesz. A fü­redi hajógyár szocialista bri­gádjai fogják gondját viselni. És párja, a Kelén? Sorsá­ban minden siófoki egyetért! a déli part fővárosában len­ne a helye. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom