Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-11 / 265. szám
Körültekintő előkészítés után Rangot és hasznot jelent Ä toponáriákat egyre többet hallom emlegetni. Nem véletlenül: a társadalmi munka olyan példáival »rukkoltak-« elő már többször, amelyek eredményeként lassanként az egész városrész arculata más lesz. Ott dolgoztak, ahol erre a legnagyobb szükség volt, azt csináltak, amire már mindenki régóta várt; munkájukkal főleg a városi tanácsot szorító feladatok megoldásában segítettek. Lendületben Ebben az esetben nem példaként említem őket — bár ezt is megérdemelnék —, hanem azért, mert bebizonyították, hogy a társadalmi ösz- szefogásban rejlő lehetőségeket a városgazdálkodás és a városfejlesztés érdekében kell kihasználni. Kaposváron a társadalmi támogatás 1976— 1977. évi eredményei megfelelnek a terveknek, a várakozásnak. A körültekintő előkészítő munka nyomán az elmúlt két évben a társadalmi támogatás értéke a IV. ötéves tervi átlagos teljesítménynek a kétszeresére növekedett. A város dolgozóinak és lakosságának növekvő áldozatvállalásán túl ez a tanácsi irányító munka színvonalának javulását is jelzi. Egyszersmind bizonyítja, hogy megnőtt a társadalmi munka haszna és rangja. Az eredmények mellett — ilyen méretű megmozdulás mellett ez természetes — van még javítani való: az összefogás szélesítésének további, eddig ki nem használt lehetőségei vannak. Javítani kell a szervező munkán. Például a lakosság és a gazdasági szervesetek viszonylag jelentős része kimaradt a mozgalomból. Más esetben a lehetőségeikhez képest szerényebb támogatást vállaltak. Így azt tapasztalhattuk, hogy — miközben a kampány jellegű .munkaakciók igen szép sikereket hoztak — a társadalmi munkamozgalom hullámzott: többször megtört a lendület. Akik jól ismerik a városi tanács előtt álló feladatok nagyságát, a pénzügyi lehetőségeket, azok tudják igazán ériékelni, mit jelent például egy csökkentett minőségű út elkészítése társadalmi összefogás segítségével. Nyilván ezért Egyel a város vezetősége a társadalmi támogatás jó szervezésére. S bár többször hallottunk róla, a legutóbbi vbMunkás negyedszázad November 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme 60. évfordulójának alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki Kálmán Lászlót, a csurgói sajtüzem főgépészét. Az irodájában keresem, a tmk-műhelyben találom. ' — Amikor az időm engedi, itt vagyok. Azok között a lakatosok, villanyszerelők között, akikkel több mint negyedszázaddal ezelőtt, 1949- ben együtt kezdtem dolgozni, meg azokkal, akiket én tanítottam a szakmára. Lakatos voltam, s ha beosztásom megváltozott is — tizenegy éve vagyak főgépész —, munkás maradtam. Sok mindent kifejeznek ezek a szavak. Elsősorban azt, hogy Kálmán Lászlót erős,el- téphetetlen szálak fűzik a munkásosztályhoz, társaihoz, akikkel együtt volt jóban és rosszban. Az alacsony, vékony ember tele van hihetetlen energiával; tenni akarással. Ezzel érdemelte ki, hogy a sajtüzem kommunistái huszonegy évvel ezelőtt őt választották meg a sajtüzem pártszervezete titkárának, s ezt a bizalmat azóta minden választás alkalmával megerősítették. Ezért is mondja róla Vancsura József, a csurgói nagyközségi pártbizottság titkára: — Legrégebbi pártalapszer- vezeti titkárunk. Népszerű, köztiszteletben álló ember. S nemcsak üzemében, hanem a nagyközségben is. Ezt egyszerűségével, a pártmunkában, a közéleti tisztségekben, a társadalmi feladatok vállalásában és végzésében tanúsított munkájával érdemelte ki. Szeretet és tisztelet árad azokból a szavakból, amelyeket munkatársai, Barta Géza — negyedszázada dolgozhak együtt —, meg Pintér Ferenc — bátyjával együtt ipari tanulója volt — sa többiek mondanak róla: — Rendes ember az öreg, nagyszerű munkás, kommunista volt mindig. Vasvári cselédemberből lett Csurgón sajtüzemi lakatos, majd fógépész. Most az a feladata, hogy az üzemben minden gép kifogástalanul mű- -ködjön. ne gátolja semmi a napi több tízezer liter tej feldolgozását, a sajt készítését. Összefogja, irányítja a párt- szervezetet, segíti a gazdasági vezetőséget, s közben kommunistává neveli az arra érdemes munkásfiatalokat. Ez kis része annak, amit végzett Hiszen az ötvenes években tanácstag volt, tíz évig munkásőr — kiváló jelvénnyel tüntették ki —, s ij® Mil ugyanennyi ideig bírósági népi ülnök. Csaknem húsz éve tagja a járási pártbizottságnak, ő vezeti az üzemben a Ságvári Endre szocialista brigádot. S ha valamelyik munkatársa családi házat épíj;, vagy a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolánál kell valamilyen munkát végezni, Kálmán Lászó szintén ott van a brigádjával együtt. Soha nem sajnálja a szabad szombatot vagy a vasárnapot, ha a közösségért kell valamit tennie. — ötvennégy éves múltam ... Lassan kezdek elfáradni, át kell adnom a helyemet a fiatalabbaknak, akik jobban bírják erővel, energiával. Lesz, aki átveszi majd tőle a párttitkári tisztséget, a közéleti feladatokat. Hiszen az elmúlt évek során sok fiatalt nevelt kommunistává. Lóki Lajos főművezetőt, aki párt- vezetőségi tag. azután Kiss Sándort és feleségét, meg Füstös Magdolnát, Vajda Imrét, Berta Miklóst és másokat. Fél életét a sajtüzemben éltç le Kálmán László. Huszonhét éve, 1950-től kommunista, s huszonegyedik éve látja el az üzem pártszervezete titkárának nem könnyű feladatát. Abban is nagy az érdeme, hogy ma öt szocialista brigád tevékenykedik náluk, s szép munkasikerekkel köszönlhették a nagy október jubileumát. Van az üzemben KISZ-szervezet, nőbizottság, az idén létrehoztak egy vöröskeresztes alapszervezetet — ezek szintén kielégítően tevékenykednek. A megyei pártbizottságon i rendezett ünnepségre hivatalos voit Kálmán László. Ott vette át azt a kitüntetést, amelyet több évtizedes munkájával, pártmunkájával, társadalmi és közéleti tevékenységével érdemelt ki. Szalai László ülésen ismét szóba került: a tanácstagokat nem sikerült megfelelően bevonni ebbe a munkába. 18 millió forint i Mindezeket csak azért említettük, mert ezek .a tapasztalatok is alapul szolgálnak a következő időszak jobb szervező munkájának a kialakításához. Már meghatározták a társadalmi támogatás jövő- évi főbb előirányzatait. Csak példaként említjük, hogy ennek értéke — a tervek szerint — a kommunális ágazatban több millióban mérhető majd. s csaknem felét a város lakosságától várják. Egymillió forint társadalmi támogatást terveznek a beruházásokra. Az úgynevezett közvetlen városi célú társadalmi munka értéke jövőre várhatóan 10 millió forint körül alakul. Mindent összevetve a városi tanácson úgy számolnak, hogy 1978 végére a társadalmi támogatás összértéke 18 millió forint lesz. Számos olyan feladat van, amelynek megoldása közmeg- elégedést váltana ki. A jövő évi társadalmi támogatásnak egyik fontos «■céltáblája-« lesz a beruházások segítése. Elsősorban a Tóth Lajos és a Rákóczi általános iskolánál épülő tornatermek minél előbbi elkészítése igényli ezt, de szükség lesz a segítségre a donner! óvoda és az ifjúsági ház építésénél is. Szélesebb alapon A részletes terveket ezután dolgozzák ki. A társadalmi munka legfontosabb célja, hogy még hatékonyabban segítse a város céljainak elérését. Ez pedig rangsorolást kíván, s bizonyára mindenki elfogadja: ott kell segíteni, ahol arra a legnagyobb szükség van. A társadalmi munka önzetlensége többek között ebben rejlik. Szükség van arra, hogy szélesítsék a támogatásban részt vállalók körét. A tervek szerint további új mozgalmak kínálnak erre lehetőséget. A siker érdekében többet kell tenniük a tanácstagoknak, hiszen ők a szervezésben munkálkodnak, s ha az sikeres, könnyebben valósíthatók meg a szép tervek. M. A. Országosan is példa Tizenöt évre szóló eptiniiöis Egy szerződés van a kezemben, melyet a kaposvár- kaposmérői Latinca Termelőszövetkezet és a Zöldért megyei vállalata kötött egymással. Sok tízezer ember érdekében írt alá olyan megállapodást a két szerv, amelynek szükségességéről, célszerűségéről elméletben már annyi szó esett. Csaknem egy év óta tanúja vagyok annak az odaadó, hallatlan energiát igénylő igyekezetnek, amellyel Kaposvár modern zöldségeskertjét, az országosan kijelölt kertészeti modellüzemet meg akarja valósítani a Latinca Tsz. Nem ismernek lehetetlent, nem riadnak vissza a buktatóktól, a közbe ékelődő nehézségeket azzal a szilárd meggyőződéssel hárítják el: nemes, hasznos, társadalmilag szükséges cél érdekében fáradoznak. Ez a szerződés újabb lépés a cél eléréséhez, a zöldség- termelő modellüzem mielőbbi megvalósításához a megye- székhely lakóinak az eddiginél jobb, zavartalanabb ellátása érdekében. A Zöldért vállalat ezért a saját fejlesztési alapjából hárommillió forinttal járul hozzá a több mint 45 milliós beruházás megvalósításához. A jelentős anyagi támogatás «-ellenszolgáltatásaként« a vállalat árut vár a gazdaságtól. Hosszú távon, biztonsággal. A szövetkezet ezért másfél évtizedre kötelezettséget válalt, hogy az egyhektáros üvegházban és a fólia alatt termelt primőr zöldségeket a vállalatnak adja át. (Emellett változatlan kapcsolatot tart fenn a konzervgyárral is; lecsópaprikát, léparadicsomot, zöldbabot és zöldborsót értékesít.) Ami mindezen túlmenően talán országosan is egyedülálló: az átvételi árakban is megállapodtak tizenöt évre! A primőr zöldséget a mindenkori fogyasztói árnál húsz százalékkal olcsóbban veszi meg a vállalat. Eddig nagyüzemi értékesítésnél, kiváltképp hosszú távú szerződéskötésnél nem alkalmazták ezt a gyakorlatot Részletesen rögzítették, hogy mely időponttól és meddig tekintik primőrnek az egyes zöldségfajtákat. A határidőn kívül átadott árut az általános gyakorlat szenint veszi át a vállalat. Említésre méltó az is, hogy ha a Latinca szövetkezetben termelt zöldségfélét exportálja a Zöldért, akkor az exportárat is megosztja a gazdasággal. A vetésterv ösz- szeállításánál a szövetkezet minden évben figyelembe veszi a Zöldért igényeit. (Jövőre például már ennek a kérésnek megfelelően termel karfiolt a gazdaság.) részletekben is rendelkezésre bocsátják.) Késik a MËM végleges válasza a beruházáshoz nyújtandó támogatás összegéről. Késik, késik, késik. És hiába a jó szándékú erőfeszítés. Hiába rendelte meg — és az év végéig át is akarja venni — a Mezőgéotől az üvegház vasszerkezetét a szövetkezet; hiába készültek fel arra, hogy még ez évben saját brigádjukkal elkészítik az üvegház alapjait —. kiviteli terv nélkül erre nincs mód. Soroljam tovább az erőfeszítések, tárgyalások és utánjárások sorát? Ügy vélem, fölösleges. Ezek a késések kétségessé teszik az üvegház jövő év végi elkészültét. Bár most is így mondta a szövetkezet elnöke: »Még megpróbáljuk a lehetetlent.« A mérleg egyik serpenyőjében tehát ott van egy nagyszerű megállapodás, a másikban a gondok tömege. De az együttműködés már * »él«. Akár csúszik, akár nem a fejlesztés megvalósítása, a tizenöt évre szóló szerződés első éve: 1978. Vörös Márta [ összefogás egy közös cél érdekében, kölcsönösség, éssze I rűség, közös kockázatvállaló, I — ezek a megállapítások jut- [ nak eszembe. Meg egy mondat, amely szerényen meghúzódik az együttműködési szerződés pontjai között, de igaza kifejezi az egész szerződés szándékát: »A jelen megállapodás elsősorban társadalmi érdeket szolgál, és csak másodsorban képez csoportérdekel.« Amikor a napokban a szövetkezet elnökével, Szabó Gáborral beszélgettem, megkérdeztem: hogy állnak a beruházással? Hiszen a megállapodáshoz elválaszthatatlanul hozzá tartozik ez a fejlesztés. Szívesen írnám most azt: »Amiről az év elején olvasóinknak is beszámoltunk, a tervezett ütem szerint épül, s a jövő év végére elkészül Kaposvár zöldségeskertje.« Helyette ebben a két szóban ösz- szegezhető a sajnálatos tény: késések sora. Három hónapot késett az alapokmány, a szeptemberre vállalt kiviteli terv talán 1978. június 15-re (0 készül el. (Megígérték, hogy Űrkutatási csoport A Budapesti Műszaki Egyetem mikrohullámú tanszékén kutatócsoport foglalkozik a műholdak műszereinek tervezésével és készítésével. A szeptemberben felboesáíoíl Intcrkoz- mosz—15 fedélzetén is helyeztek el általuk tervezett elektromos berendezést. Elegendő gyümölcsöt és zöldséget tárolnak Az idénynek megfelelően választékos és a továbbra is bőséges napi ellátás mellett a kereskedelem a téli és a kora Forffa tókönyvszer üen A karéi diák „titka” Tavaly az utolsók között végzett az őszi munkákkal a karádi tenvelőszövetkezet a megyében. Az idén már sokkal gondtalanabbul várják a telet. Érthető: a tavalyi utolsókból elsők ' lettek. Befejezték a vetést, az őszi növények betakarítását, végezteka mélyszántással. Jövő héten a zártkertekiben kezdik meg a szántást 17 géppel, majd a trágyát hordják ki az udvarokból. Jöhet a tél. — Hogyan sikerült ilyen gyorsan végezni, és mi okozta a tavalyi lemaradást? — kérdeztük Árvái József elnöktől. • — Tavaly sok minden ösz- szejött. Négyszázötven hektárral több búzát vetettünk, mint egyébként szoktunk. A kukorica helyére akartuk vetni, azonban a betakarítás nagyon lassan ment. Vizes volt, lassan haladtak benne a gépek, amelyek — ha már jön a baj, miért ne jöjjön csőstül — el is romlottak. Mind a három nagy gépünk — két John Deere, egy Rába — meghibásodott. Ez is nagy kiesést okozott. Így, hogy mentsük a helyzetet, nem csupán a kukorica helyére vetettünk, hanem az előző évi búza helyére is. Csakhogy ez terméskiesést okozott. Nem szépítgetni akarunk. Bejátszottak ebbe a sikertelenségbe személyi nehézségeink is. Az idén mindenesetre másként csináltuk. — Hogyan? — Olyan tervet készítettünk, amely - egy forgatókönyvhöz hasonlított. Napra, szinte órára kidolgozták mezőgazdászaink az emberek, gépek feladatait. És hogy jól kidolgozták, bizonyítja az a tény, hogy nem kellett módosítani. — Kevesebb búzát vetettek, mint 1976-ban? — Valamivel. De a tavalyi összterülethez képest nem sokat csökkentettünk az idén. — Mennyi idő alatt készültek el a vetéssel? — Szeptember 29-én kezdtünk, és október 27-én fejeztük be. Ez idő alatt leszedtük a 630 hektár kukoricánkat is. Így módunkban állt már a hónap végén segíteni a kisbárapáti tsz-nek az őszi mélyszántásban. — Hogyan szervezték meg a vetést? — Két műszakban dolgoztak az emberek, gépek. Három nagy gépünkön — amelyek közül most szerencsére egy sem romlott el — hat ember váltotta egymást. A műtrágyaszórákon is hatan dolgoztak, 12-en pedig vetettek. A vetés előtti talajelőkészítésnél ugyancsak hatan váltották egymást két műszakban. A csávázok munkájuk mellett még a gépeket is ellátták vetőmaggal. — Mi a véleménye: az idei jó eredményekhez csak a szerencse járult hozzá, vagy az, hogy tanultak a tavalyi rossz tapasztalatokból ? — Ez is, az is. Az igazsághoz tartozik, hogy olyan rossz eredmény, mint tavaly, még soha nem született. Nem a magunk védelmére mondom- de valóban úgy van: nem ez a jellemző ránk. Az idén kedvezett az időjárás, jól működtek a gépeink, de minden kevés lett volna, ha szakembereink nem szervezik meg kellőképpen a munkát. ’ — Ha a zártkertekben is elfogy a szántanivaló, mit csinálnak ? — Építőbrigádunk Göllé- ben, Kadarkúton szerel föl takarmánysilókat — ezekhez kell a segítség. Itt a községben is építkezünk, oda szintén kell az ember. A káposzta tárolása is elhúzódik: egyszóval lesz munka télen is. S. M. tavaszi zöldség- és gyümölcsellátásra készül. Az 1977/78. évi ellátásra országosan 27 216 vagon — ebből Budapesten 8300 vagon — zöldség- és gyümölcs tárolását tervezik. Burgonyából több mint 15 ezer vagon, zöldségfélékből 5150 vagon, aknából mintegy 5 ezer vagon a tárolási előirányzat. A tervezett mennyiség 3600 vagonnal több annál, mint amennyit tavaly ugyanebben az időszakban értékesítettek. A múlt évben a tárolt áruk forgalma mind mennyiségben, mind összetételében kielégítette a lakosság keresletét, így az annál 15 százalékkal magasabb előirányzat teljesítésével a szükségletet megnyugtatóan fedezni tudják. A téli tárolás sarkalatos pontja a minőség — s ez jelenleg kedvező. A tárolás a befejezéséhez közeledik, az előírás szerint ugyanis a kereskedelemnek november 30-án már rendelkeznie kell a télire, a tavaszra szükséges készletekkel, amelyek többsége már biztonságban van. Miután változatlan követelmény, hogy minden fogyasztásra alkalmas árut föl kell vásárolni —sa termelői piacon a kínálat meg is van —, minden bizonnyal a tervezettnél több áru, főleg burgonya, karfiol, fejes káposzta, sárgarépa, gyökér és téli alma kerül a tárolókba. Mindez biztosítók a lakosság kiegyensúlyozott ellátásához a jövő évi, új termésű zöldségfélék megjelenéséig.