Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-11 / 265. szám

Körültekintő előkészítés után Rangot és hasznot jelent Ä toponáriákat egyre töb­bet hallom emlegetni. Nem véletlenül: a társadalmi mun­ka olyan példáival »rukkol­tak-« elő már többször, ame­lyek eredményeként lassan­ként az egész városrész ar­culata más lesz. Ott dolgoz­tak, ahol erre a legnagyobb szükség volt, azt csináltak, amire már mindenki régóta várt; munkájukkal főleg a városi tanácsot szorító felada­tok megoldásában segítettek. Lendületben Ebben az esetben nem pél­daként említem őket — bár ezt is megérdemelnék —, ha­nem azért, mert bebizonyí­tották, hogy a társadalmi ösz- szefogásban rejlő lehetősége­ket a városgazdálkodás és a városfejlesztés érdekében kell kihasználni. Kaposváron a társadalmi támogatás 1976— 1977. évi eredményei megfe­lelnek a terveknek, a vára­kozásnak. A körültekintő elő­készítő munka nyomán az elmúlt két évben a társadal­mi támogatás értéke a IV. öt­éves tervi átlagos teljesít­ménynek a kétszeresére növe­kedett. A város dolgozóinak és lakosságának növekvő ál­dozatvállalásán túl ez a ta­nácsi irányító munka színvo­nalának javulását is jelzi. Egyszersmind bizonyítja, hogy megnőtt a társadalmi munka haszna és rangja. Az eredmények mellett — ilyen méretű megmozdulás mellett ez természetes — van még javítani való: az össze­fogás szélesítésének további, eddig ki nem használt lehe­tőségei vannak. Javítani kell a szervező munkán. Például a lakosság és a gazdasági szervesetek viszonylag jelen­tős része kimaradt a mozga­lomból. Más esetben a lehe­tőségeikhez képest szerényebb támogatást vállaltak. Így azt tapasztalhattuk, hogy — mi­közben a kampány jellegű .munkaakciók igen szép sike­reket hoztak — a társadalmi munkamozgalom hullámzott: többször megtört a lendület. Akik jól ismerik a városi tanács előtt álló feladatok nagyságát, a pénzügyi lehe­tőségeket, azok tudják igazán ériékelni, mit jelent például egy csökkentett minőségű út elkészítése társadalmi összefo­gás segítségével. Nyilván ezért Egyel a város vezetősége a társadalmi támogatás jó szer­vezésére. S bár többször hal­lottunk róla, a legutóbbi vb­Munkás negyedszázad November 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme 60. évfor­dulójának alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki Kálmán Lászlót, a csurgói sajtüzem főgépészét. Az irodájában keresem, a tmk-műhelyben találom. ' — Amikor az időm engedi, itt vagyok. Azok között a la­katosok, villanyszerelők kö­zött, akikkel több mint ne­gyedszázaddal ezelőtt, 1949- ben együtt kezdtem dolgozni, meg azokkal, akiket én taní­tottam a szakmára. Lakatos voltam, s ha beosztásom meg­változott is — tizenegy éve vagyak főgépész —, munkás maradtam. Sok mindent kifejeznek ezek a szavak. Elsősorban azt, hogy Kálmán Lászlót erős,el- téphetetlen szálak fűzik a munkásosztályhoz, társaihoz, akikkel együtt volt jóban és rosszban. Az alacsony, vékony ember tele van hihetetlen energiá­val; tenni akarással. Ezzel ér­demelte ki, hogy a sajtüzem kommunistái huszonegy évvel ezelőtt őt választották meg a sajtüzem pártszervezete tit­kárának, s ezt a bizalmat az­óta minden választás alkal­mával megerősítették. Ezért is mondja róla Vancsura Jó­zsef, a csurgói nagyközségi pártbizottság titkára: — Legrégebbi pártalapszer- vezeti titkárunk. Népszerű, köztiszteletben álló ember. S nemcsak üzemében, hanem a nagyközségben is. Ezt egy­szerűségével, a pártmunkában, a közéleti tisztségekben, a tár­sadalmi feladatok vállalásá­ban és végzésében tanúsított munkájával érdemelte ki. Szeretet és tisztelet árad azokból a szavakból, amelye­ket munkatársai, Barta Géza — negyedszázada dolgozhak együtt —, meg Pintér Ferenc — bátyjával együtt ipari ta­nulója volt — sa többiek mondanak róla: — Rendes ember az öreg, nagyszerű munkás, kommu­nista volt mindig. Vasvári cselédemberből lett Csurgón sajtüzemi lakatos, majd fógépész. Most az a fel­adata, hogy az üzemben min­den gép kifogástalanul mű- -ködjön. ne gátolja semmi a napi több tízezer liter tej fel­dolgozását, a sajt készítését. Összefogja, irányítja a párt- szervezetet, segíti a gazdasági vezetőséget, s közben kom­munistává neveli az arra ér­demes munkásfiatalokat. Ez kis része annak, amit végzett Hiszen az ötvenes években tanácstag volt, tíz évig munkásőr — kiváló jel­vénnyel tüntették ki —, s ij® Mil ugyanennyi ideig bírósági né­pi ülnök. Csaknem húsz éve tagja a járási pártbizottság­nak, ő vezeti az üzemben a Ságvári Endre szocialista bri­gádot. S ha valamelyik mun­katársa családi házat épíj;, vagy a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolánál kell vala­milyen munkát végezni, Kál­mán Lászó szintén ott van a brigádjával együtt. Soha nem sajnálja a szabad szombatot vagy a vasárnapot, ha a kö­zösségért kell valamit tennie. — ötvennégy éves múl­tam ... Lassan kezdek elfá­radni, át kell adnom a helye­met a fiatalabbaknak, akik jobban bírják erővel, ener­giával. Lesz, aki átveszi majd tőle a párttitkári tisztséget, a köz­életi feladatokat. Hiszen az elmúlt évek során sok fiatalt nevelt kommunistává. Lóki Lajos főművezetőt, aki párt- vezetőségi tag. azután Kiss Sándort és feleségét, meg Füstös Magdolnát, Vajda Im­rét, Berta Miklóst és máso­kat. Fél életét a sajtüzemben éltç le Kálmán László. Hu­szonhét éve, 1950-től kommu­nista, s huszonegyedik éve látja el az üzem pártszerve­zete titkárának nem könnyű feladatát. Abban is nagy az érdeme, hogy ma öt szocialis­ta brigád tevékenykedik ná­luk, s szép munkasikerekkel köszönlhették a nagy október jubileumát. Van az üzemben KISZ-szervezet, nőbizottság, az idén létrehoztak egy vörös­keresztes alapszervezetet — ezek szintén kielégítően te­vékenykednek. A megyei pártbizottságon i rendezett ünnepségre hivata­los voit Kálmán László. Ott vette át azt a kitüntetést, amelyet több évtizedes mun­kájával, pártmunkájával, tár­sadalmi és közéleti tevékeny­ségével érdemelt ki. Szalai László ülésen ismét szóba került: a tanácstagokat nem sikerült megfelelően bevonni ebbe a munkába. 18 millió forint i Mindezeket csak azért em­lítettük, mert ezek .a ta­pasztalatok is alapul szolgál­nak a következő időszak jobb szervező munkájának a ki­alakításához. Már meghatá­rozták a társadalmi támoga­tás jövő- évi főbb előirány­zatait. Csak példaként em­lítjük, hogy ennek értéke — a tervek szerint — a kom­munális ágazatban több mil­lióban mérhető majd. s csak­nem felét a város lakosságá­tól várják. Egymillió forint társadalmi támogatást ter­veznek a beruházásokra. Az úgynevezett közvetlen városi célú társadalmi munka érté­ke jövőre várhatóan 10 mil­lió forint körül alakul. Min­dent összevetve a városi ta­nácson úgy számolnak, hogy 1978 végére a társadalmi tá­mogatás összértéke 18 millió forint lesz. Számos olyan feladat van, amelynek megoldása közmeg- elégedést váltana ki. A jövő évi társadalmi tá­mogatásnak egyik fontos «■cél­táblája-« lesz a beruházások segítése. Elsősorban a Tóth Lajos és a Rákóczi általános iskolánál épülő tornatermek minél előbbi elkészítése igényli ezt, de szükség lesz a segítségre a donner! óvoda és az ifjúsági ház építésénél is. Szélesebb alapon A részletes terveket ezután dolgozzák ki. A társadalmi munka legfontosabb célja, hogy még hatékonyabban se­gítse a város céljainak eléré­sét. Ez pedig rangsorolást kí­ván, s bizonyára mindenki el­fogadja: ott kell segíteni, ahol arra a legnagyobb szükség van. A társadalmi munka ön­zetlensége többek között eb­ben rejlik. Szükség van arra, hogy szé­lesítsék a támogatásban részt vállalók körét. A tervek sze­rint további új mozgalmak kí­nálnak erre lehetőséget. A si­ker érdekében többet kell tenniük a tanácstagoknak, hi­szen ők a szervezésben mun­kálkodnak, s ha az sikeres, könnyebben valósíthatók meg a szép tervek. M. A. Országosan is példa Tizenöt évre szóló eptiniiöis Egy szerződés van a kezemben, melyet a kaposvár- kaposmérői Latinca Terme­lőszövetkezet és a Zöldért me­gyei vállalata kötött egymás­sal. Sok tízezer ember érde­kében írt alá olyan megálla­podást a két szerv, amelynek szükségességéről, célszerűsé­géről elméletben már annyi szó esett. Csaknem egy év óta tanúja vagyok annak az oda­adó, hallatlan energiát igény­lő igyekezetnek, amellyel Ka­posvár modern zöldségeskert­jét, az országosan kijelölt kertészeti modellüzemet meg akarja valósítani a Latinca Tsz. Nem ismernek lehetet­lent, nem riadnak vissza a buktatóktól, a közbe ékelődő nehézségeket azzal a szilárd meggyőződéssel hárítják el: nemes, hasznos, társadalmi­lag szükséges cél érdekében fáradoznak. Ez a szerződés újabb lépés a cél eléréséhez, a zöldség- termelő modellüzem mielőbbi megvalósításához a megye- székhely lakóinak az eddigi­nél jobb, zavartalanabb ellá­tása érdekében. A Zöldért vállalat ezért a saját fejlesz­tési alapjából hárommillió forinttal járul hozzá a több mint 45 milliós beruházás megvalósításához. A jelentős anyagi támogatás «-ellenszol­gáltatásaként« a vállalat árut vár a gazdaságtól. Hosszú távon, biztonsággal. A szövet­kezet ezért másfél évtizedre kötelezettséget válalt, hogy az egyhektáros üvegházban és a fólia alatt termelt primőr zöldségeket a vállalatnak ad­ja át. (Emellett változatlan kapcsolatot tart fenn a kon­zervgyárral is; lecsópaprikát, léparadicsomot, zöldbabot és zöldborsót értékesít.) Ami mindezen túlme­nően talán országosan is egyedülálló: az átvételi árak­ban is megállapodtak tizenöt évre! A primőr zöldséget a mindenkori fogyasztói árnál húsz százalékkal olcsóbban veszi meg a vállalat. Eddig nagyüzemi értékesítésnél, ki­váltképp hosszú távú szerző­déskötésnél nem alkalmazták ezt a gyakorlatot Részletesen rögzítették, hogy mely idő­ponttól és meddig tekintik primőrnek az egyes zöldség­fajtákat. A határidőn kívül átadott árut az általános gya­korlat szenint veszi át a vál­lalat. Említésre méltó az is, hogy ha a Latinca szövetke­zetben termelt zöldségfélét exportálja a Zöldért, akkor az exportárat is megosztja a gazdasággal. A vetésterv ösz- szeállításánál a szövetkezet minden évben figyelembe ve­szi a Zöldért igényeit. (Jövő­re például már ennek a ké­résnek megfelelően termel karfiolt a gazdaság.) részletekben is rendelkezésre bocsátják.) Késik a MËM vég­leges válasza a beruházáshoz nyújtandó támogatás összegé­ről. Késik, késik, késik. És hiába a jó szándékú erőfeszí­tés. Hiába rendelte meg — és az év végéig át is akarja venni — a Mezőgéotől az üvegház vasszerkezetét a szö­vetkezet; hiába készültek fel arra, hogy még ez évben sa­ját brigádjukkal elkészítik az üvegház alapjait —. kiviteli terv nélkül erre nincs mód. Soroljam tovább az erőfeszí­tések, tárgyalások és utánjá­rások sorát? Ügy vélem, fö­lösleges. Ezek a késések két­ségessé teszik az üvegház jö­vő év végi elkészültét. Bár most is így mondta a szövet­kezet elnöke: »Még megpró­báljuk a lehetetlent.« A mérleg egyik serpe­nyőjében tehát ott van egy nagyszerű megállapodás, a másikban a gondok tömege. De az együttműködés már * »él«. Akár csúszik, akár nem a fejlesztés megvalósítása, a tizenöt évre szóló szerződés első éve: 1978. Vörös Márta [ összefogás egy közös cél ér­dekében, kölcsönösség, éssze I rűség, közös kockázatvállaló, I — ezek a megállapítások jut- [ nak eszembe. Meg egy mon­dat, amely szerényen meghú­zódik az együttműködési szer­ződés pontjai között, de igaza kifejezi az egész szerződés szándékát: »A jelen megálla­podás elsősorban társadalmi érdeket szolgál, és csak má­sodsorban képez csoportérde­kel.« Amikor a napokban a szö­vetkezet elnökével, Szabó Gá­borral beszélgettem, megkér­deztem: hogy állnak a beru­házással? Hiszen a megálla­podáshoz elválaszthatatlanul hozzá tartozik ez a fejlesztés. Szívesen írnám most azt: »Amiről az év elején olva­sóinknak is beszámoltunk, a tervezett ütem szerint épül, s a jövő év végére elkészül Ka­posvár zöldségeskertje.« He­lyette ebben a két szóban ösz- szegezhető a sajnálatos tény: késések sora. Három hónapot késett az alapokmány, a szep­temberre vállalt kiviteli terv talán 1978. június 15-re (0 készül el. (Megígérték, hogy Űrkutatási csoport A Budapesti Műszaki Egyetem mikrohullámú tanszékén kutatócsoport foglalkozik a műholdak műszereinek tervezé­sével és készítésével. A szeptemberben felboesáíoíl Intcrkoz- mosz—15 fedélzetén is helyeztek el általuk tervezett elekt­romos berendezést. Elegendő gyümölcsöt és zöldséget tárolnak Az idénynek megfelelően választékos és a továbbra is bőséges napi ellátás mellett a kereskedelem a téli és a kora Forffa tókönyvszer üen A karéi diák „titka” Tavaly az utolsók között végzett az őszi munkákkal a karádi tenvelőszövetkezet a megyében. Az idén már sok­kal gondtalanabbul várják a telet. Érthető: a tavalyi utol­sókból elsők ' lettek. Befejez­ték a vetést, az őszi növé­nyek betakarítását, végezteka mélyszántással. Jövő héten a zártkertekiben kezdik meg a szántást 17 géppel, majd a trágyát hordják ki az udva­rokból. Jöhet a tél. — Hogyan sikerült ilyen gyorsan végezni, és mi okoz­ta a tavalyi lemaradást? — kérdeztük Árvái József elnök­től. • — Tavaly sok minden ösz- szejött. Négyszázötven hek­tárral több búzát vetettünk, mint egyébként szoktunk. A kukorica helyére akartuk vet­ni, azonban a betakarítás na­gyon lassan ment. Vizes volt, lassan haladtak benne a gé­pek, amelyek — ha már jön a baj, miért ne jöjjön csőstül — el is romlottak. Mind a három nagy gépünk — két John Deere, egy Rába — meghibásodott. Ez is nagy ki­esést okozott. Így, hogy ment­sük a helyzetet, nem csupán a kukorica helyére vetettünk, hanem az előző évi búza he­lyére is. Csakhogy ez ter­méskiesést okozott. Nem szé­pítgetni akarunk. Bejátszottak ebbe a sikertelenségbe sze­mélyi nehézségeink is. Az idén mindenesetre másként csináltuk. — Hogyan? — Olyan tervet készítet­tünk, amely - egy forgató­könyvhöz hasonlított. Napra, szinte órára kidolgozták me­zőgazdászaink az emberek, gépek feladatait. És hogy jól kidolgozták, bizonyítja az a tény, hogy nem kellett módo­sítani. — Kevesebb búzát vetet­tek, mint 1976-ban? — Valamivel. De a tavalyi összterülethez képest nem so­kat csökkentettünk az idén. — Mennyi idő alatt készül­tek el a vetéssel? — Szeptember 29-én kezd­tünk, és október 27-én fejez­tük be. Ez idő alatt leszed­tük a 630 hektár kukoricán­kat is. Így módunkban állt már a hónap végén segíteni a kisbárapáti tsz-nek az őszi mélyszántásban. — Hogyan szervezték meg a vetést? — Két műszakban dolgoz­tak az emberek, gépek. Három nagy gépünkön — amelyek közül most szerencsére egy sem romlott el — hat ember váltotta egymást. A műtrá­gyaszórákon is hatan dolgoz­tak, 12-en pedig vetettek. A vetés előtti talajelőkészítésnél ugyancsak hatan váltották egymást két műszakban. A csávázok munkájuk mellett még a gépeket is ellátták ve­tőmaggal. — Mi a véleménye: az idei jó eredményekhez csak a sze­rencse járult hozzá, vagy az, hogy tanultak a tavalyi rossz tapasztalatokból ? — Ez is, az is. Az igazság­hoz tartozik, hogy olyan rossz eredmény, mint tavaly, még soha nem született. Nem a magunk védelmére mondom- de valóban úgy van: nem ez a jellemző ránk. Az idén ked­vezett az időjárás, jól mű­ködtek a gépeink, de minden kevés lett volna, ha szakem­bereink nem szervezik meg kellőképpen a munkát. ’ — Ha a zártkertekben is el­fogy a szántanivaló, mit csi­nálnak ? — Építőbrigádunk Göllé- ben, Kadarkúton szerel föl takarmánysilókat — ezekhez kell a segítség. Itt a község­ben is építkezünk, oda szin­tén kell az ember. A káposz­ta tárolása is elhúzódik: egy­szóval lesz munka télen is. S. M. tavaszi zöldség- és gyümölcs­ellátásra készül. Az 1977/78. évi ellátásra or­szágosan 27 216 vagon — eb­ből Budapesten 8300 vagon — zöldség- és gyümölcs tárolá­sát tervezik. Burgonyából több mint 15 ezer vagon, zöld­ségfélékből 5150 vagon, akná­ból mintegy 5 ezer vagon a tárolási előirányzat. A terve­zett mennyiség 3600 vagonnal több annál, mint amennyit tavaly ugyanebben az idő­szakban értékesítettek. A múlt évben a tárolt áruk forgalma mind mennyiségben, mind összetételében kielégítette a lakosság keresletét, így az annál 15 százalékkal maga­sabb előirányzat teljesítésével a szükségletet megnyugtató­an fedezni tudják. A téli tárolás sarkalatos pontja a minőség — s ez je­lenleg kedvező. A tárolás a befejezéséhez közeledik, az előírás szerint ugyanis a kereskedelemnek november 30-án már rendel­keznie kell a télire, a tavasz­ra szükséges készletekkel, amelyek többsége már bizton­ságban van. Miután változat­lan követelmény, hogy min­den fogyasztásra alkalmas árut föl kell vásárolni —sa termelői piacon a kínálat meg is van —, minden bi­zonnyal a tervezettnél több áru, főleg burgonya, karfiol, fejes káposzta, sárgarépa, gyö­kér és téli alma kerül a tá­rolókba. Mindez biztosítók a lakosság kiegyensúlyozott el­látásához a jövő évi, új ter­mésű zöldségfélék megjelené­séig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom