Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-09 / 263. szám
Kiállítások a Szovjetunióról Nagygyűlések, koszorúzás! ünnepségek Gazdag ünnepi program a megyében Gazdag ünnepségsorozattal emlékeztek meg a somogyi városok, nagyközségek, falvak lakói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. Barcs már november 5-én zászlódíszbe öltözve fogadta a dolgozókat. Az egésznapos program a tsz-ek szocialista brigádjainak Ki tud többet a Szovjetunióról? elnevezésű vetélkedőjével kezdődött. A barcsi Vörös Csillag Tsz két, a babócsal, a rinyaújlaki szövetkezet egy-egy brigádja utazik jutalmul a Szovjetunióba a sikeres szereplés alapján. A ko- szorúzási ünnepség után ünnepi nagygyűlést tartottak a művelődési házban. Dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, az MSZBT országos elnökségének tagja mondott beszédet, majd barcsi művészeti együttesek, valamint a Pécsi Zeneművészeti Főiskola, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola együttese is föllépett a műsorban. Az üzemi ünnepségeken megjutalmazták azokat a dolgozókat, közösségeket, amelyek kiemelkedően teljesítették jubileumi vállalásaikat. Nagyatádon a városi pártbizottságon köszöntötték a kiemelkedő párt- és társadalmi munkát végzőket. Az 1945-ös párttagok tiszteletére külön ünnepséget rendeztek. November 5-én megkoszorúzták a szovjet, a bolgár hősök emlékművét. Horváth Eva, a városi párt-vb tagja, a cérnagyár munkásnője mondott megemlékezést a koszorúzás előtt Este tartották meg a városi emlékünnepséget a művelődési házban. Dorcsi Sándor. a városi pártbizottság titkára méltatta az októberi forradalom jelentőségét Ünnepséget rendeztek és jutalmakat adtak át a konzervgyárban, a cérnagyárban, a kórházban, a Dél-somogyi Állami Gazdaságban. A járási rendezvények közül kiemelkedik a csurgói nagygyűlés. Gajdos László, a járási párt- bizottság első titkára mondott beszédet A műsor után fáklyás felvonulást rendeztek, s megkoszorúzták a hősi emlékművet A Balaton-part üdülőhelyein, a siófoki járás szinte valamennyi falujában rendeztek ünnepséget. A siófoki koszorúzás! ünnepséget november 5-én tartották a szovjet hősi emlékműnél. Huszti Istvánná, a városi párt-vb tagja mondott beszédet A hazánk-1 Katonai díszegyscg a kaposvári koszorúzási ünnepségen. ban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselője is felszólalt. A Perczel Mór Gimnáziumba komszomolisták látogattak el, s élénk eszmecserét folytattak a diákokkal az ifjúsági mozgalom és a diákélet tapasztalatairól. Szovjet—magyar baráti találkozót rendeztek a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat székházában. Sokan megnézték a Széchenyi István brigád diavetítéssel egybekötött kép- és plakátkiállítását. A MAHART üzemigazgatóságának dolgozói is rendeztek baráti találkozót. Több intézmény, vállalat ezen a napon tartotta a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő döntőjét. A november 5-én este rendezett siófoki nagygyűlés szónoka Tóth János, a városi pártbizottság első titkára volt. Tabon az óvodában, az iskolában szovjet gyerekeket láttak vendégül. A művelődési házban sokan megnézték a Szovjetunió fejlődését bemutató kiállítást. A GTE helyi szervezete a tabi üzemek történetét, termékeit mutatta be. A bábonymegyeri temetőben november 5-én koszorúzták meg a szovjet hősi emlékművet. Az esti tabi ünnepségen a szovjet vendégekkel együtt ott volt Balassa Béla, a járási pártbizottság első titkára is. Beszédet Virovecz József, a járási párt-vb tagja, a járási hivatal elnöke mondott. Kaposvár nagyüzemei — a villamossági gyár, a textilmű- vek, az elektroncsőgyár, a húskombinát — nagygyűléseket, ünnepségeket rendeztek a jubileum tiszteletére. A kör zeti pártszervezetek ünnep Befejezés elölt a cukorrépaszedés Végeztek a vetéssel Somogy nagyüzemei Tegnap délután utoljára tanácskozott az őszi munkák szervezését segítő megyei operatív bizottság. A rövid, értékelő eszmecserén hangzott el a megállapítás: szinte példa nélküli, hogy a megye mező- gazdasága ilyen rövid idő alatt, jó minőségben fejezze be az őszi feladatait, mint ebben az évben. Tény, hogy része van ebben a különösen kedvező időjárásnak, a műszáki felkészültség fokozódásának, de a szorgalomért mindenképpen elismerés illeti a munkában részt vevőket. Köszönet jár azért a jelentős külső segítségért is, melyet az iskolák, az üzemek, az intézmények, a honvédség nyújtottak a mezőgazdaságnak. A kölcsönös segítségnyújtásnak, a jó szervezésnek, az igyekezetnek köszönhető, hogy földben van valamennyi őszi kalászos magja, sőt a tervezettnél valamivel több búzát vetettek gazdaságaink. November elejére eddig alig tapasztalt mértékben »kiürült-“ a határ, a hét végére mindenütt végeznek a cukorrépa szedésével, és betakarították a kukorica kilencvenkét százalékát. Nyolcezer hektáron van még vissza a törése. Fontos, hogy az eddigi ütemben gondoskodjanak a gazdaságok ennek a biztonságba helyezéséről is. A betakarítással arányos a kukorica felvásárlása; a gabonaforgalmi vállalat a szerződött mennyiség 92 százalékát — több mint 13 600 vagonnyit — vette át eddig. A legfontosabb feladattá »lépett elő« most az őszi mélyszántás. Igen tetemes még a visszalevő munka, hiszen a terület alig negyven százalékát szántották még csak fel a megyében, s ráadásul ezen belül is igen nagy a szóródás. Van olyan gazdaság, ahol alig láttak még hozzá a munkához (5 százalékos a teljesítés), és van, ahol — mint Katádon — 83 százalékig végeztek. Azon túl, hogy a most soron következő fontos munkáról, a zárszámadásról és a termelési terv készítéséről is szó esett a tegnapi tanácskozáson, egy különösen figye- lemre méltó jelentőségre hívták fel a gazdaságok figyelmét. A napokban országos mésztrágyázási akció indult, s mivel Somogybán meglehetősen sok a savanyú talaj, a kezdeményezés fokozott érdeklődésre tarthat számot. Az akció ideje alatt önköltségi áron és a talajjavító vállalaton keresztül kedvezményes fuvarköltséggel juthatnak anyaghoz a gazdaságok. taggyűlésekét, az intézmények kibővített taggyűléseket rendeztek. Minden iskolában megemlékeztek az októberi forradalomról. Az üzemi rendezvényeken kitüntetéseket, jutalmakat, okleveleket adtak át. A városban tartózkodó szovjet csoport tagjait vendégül látták a gépipari szakközépiskolában, a Tóth Lajos iskolában, a Latinca Tsz ka- posmérői üzemében. A Közúti Építő Vállalat ünnepségén is voltak szQvjet vendégek. November 5-én megkoszorúzták a kaposvári Keleti temetőben levő szovjet emlékművet. Több mint kétezer kaposvári vett részt az ünnepségen. A kaposvári járás kiemelt rendezvényén, a nagyberki nagygyűlésen Dombóvári László, a járási pártbizottság első titkára mondott beszédet. Az ünnep alkalmából kiállítás nyílt a Szovjetunió életéből. Nagybajomban megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét, kiállítást nyitottak és csapatotthont avattak. Koszorúzási ünnepség volt még Bárdibükkön és Kiskorpádon is. Eredméoyes társulás Amikor a közelmúltban a megyei mezőgazdasági fejlesztési albizottság értékelte az év elején alakult Viticoop szőlő- termelő társulás tevékenységét, elhangzott az a megállapítás, hogy a gesztorüzem, a Balatonboglári Állami Gazdaság gondos munkát végzett, Különöisen példás volt a telepítések szervezésével kapcsolatos munka. A társulás a szőlőtermelés fejlesztése érdekében jött létre tizennégy partnerüzem részvételével. Az alakuláskor összesen 1900 hektár szőlőterülettel rendelkeztek: 1200 hektár a gesztor tulajdonában volt, a többi a partner gazdaságokéban. A korszerű termesztésnek megfelelő üzemi méretek kialakítása érdekében elhatározták, hogy 1980-ig 1143 hektár szőlőt telepítenek. Van olyan gazdaság — például a szőlősgyöröki —, amely 200 hektáros ültetvénnyel gazdagodik ebben az időszakban. A telepítés tervezését a gesztor vállalta. S bár az indulás, az okiratok beszerzése elég sok gonddal járt, hamarosan elkészül a jövő évben telepítendő ültetvények alá a mélyforgatás. Az első tíz hónap bebizonyította, hogy a közös érdekeken alapuló együttműködés rövid idő alatt sikereket hoz. Ennek köszönhető többek között, hogy gyorsan és szakszerűen elkészíthették a telepítési terveket, s zökkenő nélkül üzemelt a közös eszköz, a helikopter, időben megteremtették a telepítés" technikai és pénzügyi feltételeit. A társulatnak önálló gépparkja nincs, s az is nyilvánvaló, hogy szükség van a géppark közös kialakítására, elsősorban speciális gépekre. Ez ugyanúgy szerepel a sikeresen Induló társulás terveibén, mint az, hogy a partnerüzemeknél újabb szakemberek segítsék a program sikeres végrehajtását Jó ütemben épül a kaposvári nehézgépgyár Jó ütemben halad a Csepel Vas- és Fémművek Egyedi Gépgyárának kaposvári, beruházása. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén tájékoztatót hallgatott meg a 260 millió forint értékű beruházás jelenlegi állásáról, és határozatot hozott arról, hogy tervszerű koordinációval elő kell segíteni az új nehézgépgyár munkájának megkezdését, a létszám biztosítását. A testület szorgalmazta azt is, hogy az új gyér alapozza meg Kaposváron a szerszámgyártását. Az ehhez szükséges munkaerőt tervszerű beiskolázással is biztosítani kell. A megyei tanács, valamint a Csepel Vas- és Fémművek a múlt év januárjában kötött megállapodást a nehézgépgyár Kaposvárra telepítéséről. Az összesen 10 400 négyzetméter termelőterületen — többségében új gépekkel — 1980 végére kell megteremteni a teljes termelés előfeltételeit. Addig építkezés és ütemes szakmunkásképzés folyik a Mezőgép Vállalattól átvett Mező Imre úti telepen. Mi történt eddig? A telep egy részét már átvette az egyedi gépgyár, és itt új csarnokokat építenek. Két tanműhely elkészült, a harmadikat rövidesen befejezik. A múlt évben 65 fiatal kezdte meg a szakmai fogások elsajátítását, az idén 104 szakmunkástanulót vettek föl. Az év közepén az első harminc szakmunkás is megkezdte Csepelen a tanulást. A gyárnak 1980-ban 480 munkásra lesz szüksége. Ennek egy részét a szakmunkás- képzés révén biztosítják. de sor kerül tervszerű átirányításra is más vállalatoktól. A nehézgépgyár már jövőre megkezdi a termelést. Termékei magas színvonalúak. Előállításukhoz — mint Muhari József igazgató a végrehajtó bizottsága ele került tájékoztatójában közölte — korszerű ismeretekkel rendelkező műszaki és szakmunkásgárdára lesz szükség. Ezek a gyártmányok keresettek a Szovjetunióban és a többi KGST-or- szágban. Egyes termékek — mint például a hidraulikus présgépek, a kompressziós gumiipari prések és a mű- anyagipari présgépek — gyártását szakosodás alapján végzi a gyár. A műszaki színvonalat licencvásárlásokkal és fejlesztő tevékenységgel állandóan fokozza a vállalat. A jövő feladatainak megoldására készülve elsősorban a beruházással kapcsolatos napi gondokat kell megoldani : eddig ütemesen kapott területet az építkezéshez az új gyár. A Mezőgép Vállalat a szerződésben meghatározott feltételek között fokozatosan adta át a területet. A költözés további menete azonban attól is függ, hogy miként valósul meg a Mezőgép új csarnokának építése. A telepről ki kell költözni az elektroncsőgyár egyik üzemének is. Irodaépületét pedig csak akkor tudja teljes egészében birtokba venni, ha a Sütőipari Vállalat megfelelő elhelyezést kap. A végrehajtó bizottság véleménye szerint a városi szervek, valamint a városban működő gépipari vállalatok és az egyedi gépgyár között eddig példás volt az együttműködés. és ez sok gond megoldását könnyítette. Ez az együttműködés biztosítékot jelent arra. hogv a következő időszak feladatait is megoldják a városi pártbizottság és a városi tanács koordinációjával, valamint a megvei tanács szakosztályainak támogatásával. B izonyára megfigyelték, hogy az a kismarma, aki gügyögve társalog a szavak jelentését éppen csak felfogni készülő kicsinyével, rettentő nagy hibát vét, hiszen botladozásait utánozza ahelyett, hogy megtanítaná őt a szép magyar beszédre. Az ellenpélda legalább ilyen veszélyes. Képzeljék el a hatást, ha az egyetemi professzor egyetc i szinten — és szóhasználattal — magyarázná meg nyolcé, s kisfiának, hogy mitől megy a villamos. »Gyerekes« példákat mondtam bevezetőül, de tudom: a felnőtteknél is unalmat, közömbösséget, értetlenséget szül. ha lebecsülik vagy túlbecsülik őket; ha figyelmen kívül hagyják életkorukat, érdeklődésüket és felkészültségüket. Nem is tudom, mit érezhet az az előadó, akinek fogalma sincs arról, hogy kik ülnek a széksorokban? Mindegy lenne, hogy kiknek és miről beszél? Hogy kiknek és miként akarja eljuttatni mondanivalóját, hogy megértsék szándékát, s legalább gondolkodásra késztesse őket? Nem mindegy. Ahogy badar vállalkozás volna integrálszámítással kezdeni az oktatást az általános iskola első osztályában; ahogy nem lehet Bartókkal indítani a zenei nevelést; ahogy nem a két űrhajó Összekapcsolása volt a repülés tudományának kezdete, és nem Picasso az első művészettörténeti óra témája, úgy a társadalomtudományt, az ideológiai kérdéseket, a politikát sem lehet mindenhol és mindenkihez azonos módon, netán egyetemi szinten eljuttatni. Nem hiszem, hogy bármiféle díjat kaphatnék' e »nagy jelentőségű fölfedezésemért«, hiszen mindenki áltál ismert igazságokat mondtam. Mégis beszélnünk kell róla, mert mindennapi életünkben gyakran megfeledkezünk a fokozatosságról, a körültekintésről, s jóllehet nagy tetteket hajtunk végre (»kipipálva« feladatainkat), ritkán vizsgáljuk elmélyülten cselekedeteink hatását. Mai eszmecserénkre egyébként az késztetett, hogy több vidéki pártbizottsági ülésen vettem részt, ahol ugyanarról a fontos témáról volt szó. Ügy gondolom, olvasták, tudják, hogy a Központi Bizottság egy évvel ezelőtt határozatot hozott a pártpropaganda továbbfejlesztésének feladatairól. Ezt a döntést azóta mindenütt megtárgyalták és »adaptálják«, azaz alkalmazzák a helyi viszonyokra. Több beszámolót, érdekes vitát hallgattam, s nem átallom kijelenteni: a sok előremutató példa ellenére van még mit tennünk az önálló gondolkodás kialakításában. Miért mondom ezt? Mert az esetek egy részében a »helyi viszonyokat« nem merik vagy nem tudják megfogalmazni az emberek, s emiatt az »adaptáció« néhol szolgai másolást, másutt lélektelen papírmunkát jelent csupán. Súlyos megállapítás. Nem is mondanám el, ha nem lenne sokkal egyszerűbb — hiszen ott élnek, ismerik a közeget, amelyben dolgoznak — a politikai igényeknek, a helyi sajátosságoknak és a politikai szükségleteknek megfelelően irányítani a propagandamunkát. Kérem, ne vegyék zokon, ha fölelevenítem korábbi ismereteiket: a propaganda nem más, mint a politika szolgálata. S mert a politika nálunk a hatalmon levő munkásosztály és pártjának irányvonala az ország kormányzásában, ezért nyilvánvaló, hogy a propaganda értünk van: minket, mindannyiunkat segít saját életünk, s a világ dolgainak megismerésében: eligazít és közvetve lelkesít is, hogy több ember lehessünk, buzdít, hogy tegyünk is ezért. Felelősségünk tehát abban van, hogy mindenütt marxista módon értékeljük az élet valóságát, s a tudományos világnézet alapjáról adjúnk választ a mai élet mai kérdéseire. N em elméleti eszmefuttatásra készültem, ezért engedjék meg, hogy inkább elmondjak egy példát. Az egyik somogyi pártszervezetben az idealista és a marxista világnézet gyökeres különbözőségét taglalták, s a valláskritikán kívül egyes kommunisták magatartásáról is szó esett. Egy idős parasztbácsi felállt és azt mondta: »Elvtársak! Hát milyen párt az, amelyiknek a tagjai még misére sem mehetnek el?« Büszke voltam. Mert ott és akkor olyan volt a légkör — s ma mindenütt olyan —-, ahol ezt el lehetett mondani. S ahol nem hurrogták le ezt a csupa szív, őszinte öregembert, hanem vitába kezdtek. Közvetlen hangnemben, frázisok nélkül, emberségesen. S a végén azt mondta az öreg: »Drága fiaim! Hát miért nem mondtatok előbb? Hiszen értem én! Most már értem.* öt a földreform, az élet változása vitte a pártba, s ha jóval később is, de előbb-utóbb csak megtudhatja, hogy a párt a munkásosztályt, a munkás—paraszt szövetséget, s az egész nép érdekét képviseli, s világnézeté nem fér össze a vallásos ideológiával... A marxizmust nem lehet mindenütt esti egyetemi szinten terjeszteni. A propagandamunka tartalmi feladatai nyilvánvalóak. De hol és miről beszéljünk? A válasz nem okozhat gondot. Ott és arról, ami a faluban vagy a városban legjobban foglalkoztatja az embereket. Miért kellene például előadássorozatot tartani a kozmopoli- tizmusról abban a falusi alapszervezetben, ahol ilyesminek halvány jele sincs; viszont foglalkoztatja az embereket a gazdaságpolitikai távlat, vagy éppen a mai élet ellentmondásaira várnak választ. És egyáltalán: miért kell magyaráznunk, elemeznünk azt, amit az emberek jól értenek, alkalmazzák is; ha egyszer más, mondjuk az érdekviszonyok, az érdekek összeütközése foglalkoztatja őket? Azt hiszem, nagyobb gondot kellene fordítani arra, hogy életközelből mondjuk el megcáfolhatatlan igazságainkat... Az a tapasztalatom, hogy az emberek általában nem szeretik, ha nevelik őket. Azaz ellenállnak, ha »kilóg a lóláb*. A direktívák, a kinyilatkoztatások, a magasröptű szólamok falba ütköznek, ha képtelenek vagyunk őket emberközelbe hozni. Sohasem felejtem el, amikor a diákok egy csoportjának képviselője szinte lázadva, kérte számon, hogy a személyi kultusz — 1956 előtt — hogyan hatalmasodhatott el egy olyan szocialista országban, mint a mienk, s válaszomba véletlenül belekerült ez a közismert igazság, hogy a »tömegek történelemalkotó szerepe.,,* (nem mondom tovább); akkor felugrott s azt’mondta: »Ezt sokszor hallottam: meggyőződés nélkül szajkózták az iskolában. Ha csak ezzel tud válaszolni, akkor nem < kérek belőle.« Életre szóló tanulság volt a számomra. a z emberek nem szeretik a jelszószerű kinyilatkoztatásokat; idegenkednek az »ex katedra* kijelentésektől; zsargonnak tekintik legnyilvánvalóbb igazságainkat is, ha nem tanuljuk meg őket közvetlen hangnemben, bizonyító erejű példák sorozatával igazolva — emberközelbe hozni. És azt hiszem, hogy ez nagy tanulság. Mert elcsenevészedik, el- satnyul a legjobb szándék is, ha csak akkor hiszünk hivatásunk teljesítésében, amikor a pártpropaganda keretében — betéve vagy netán kinyitva és felolvasva — mondjuk el a marxizmus klasszikusainak általunk vállalt és nagyra becsült igazságait. Helyenként »magyarrá*, azaz érthetővé formálva kell továbbítanunk a marxista filozófia, a politikai gazdaságtan és a párttörténet tételeit; másutt »bűn* elemista szinten közvetíteni világnézetünket. Nem akarok mást mondani, csak annyit: a társadalom - tudományt, a marxizmus—leninizmust, tudományos világnézetünket úgy kell továbbítanunk, hogy ismerjük: ne becsüljük le, s ne becsüljük túl a befogadni készülőket. Azaz: élet- közei b ők Jávori Bébi
